Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hetven fúvókából egyszerre 30 méteres sávot szór be gyomirtóval a Jászdózsai Tarnamenti Tsz búzaföldjén a helikopter. A Jászsági ÁG- hoz több termelőszövetkezet társult, hogy a drága gép kihasználható legyen. Jó évtizede, hogy csatát nyert a repülőgépes, helikopteres növényvédelem. Igaz, milliós beruházást, összefogást és nagy szakértelmet kíván, de a levegőből való vegyszerezés jobb minőségű, vetést kímélő és rendkívül gyors munkát tesz lehetővé. A Repülőgépes Növényvédő Szolgálat után először a borvidékeken vásároltak a gazdaságok KA—26 helikoptereket, most pedi£ a Jászsági Állami Gazdaság gépét követhettük nyomon íényképezőgégünkkel. ... Fábián István, Kovács István és Nagy István pedig az előkevert vegyszert szivatytyúzza át a felfüggesztett tartályra... ... és Laczkó Gyula helikoptervezető könnyed mozdulatára máris a jászsági tanyák fölé libben a gépmadár Fotó: Kőhidi ahol már megfiadzott az ötlet Még mindig nagyon sok mezőgazdasági üzem küszködik azzal a gonddal, hogy az évtizedek alatt lezajlott egyesülések és más szervezési változások nyomán az egyes területek nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz. Gyakoriak más-más fennhatóság alá tartozó, egymásba ékelődő táblák, ám ez még a kisebbik baj. Jóval több nehézséget okoz az, amikor járásnyi távolságból kell dirigálni az említett egységek teendőit. A millió vesződséggel járó helyzeten azonban lehet változtatni — erre való a földcsere. A jászberényi Lenin és Zagyvamenti Termelőszövetkezetben már 3 évvel ezelőtt rájöttek, hogy kölcsönös előnyökkel jár, ha módosítják a határokat. A megegyezés után alig több mint 200 hektár cserélt gazdát — az ügy tehát látszólag jelentéktelen. Ám ezzel a Zagyvamenti Tsz megtakaríthatja magának a többi területtől 18 kilométerre levő földre történő „járkálás” költségeit, a Lenin Termelőszövetkezet pedig most már egybefüggő területen terjeszkedhet tovább, a juhágazat ellátásához elengedhetetlen gyeppel. Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy a szervezési, irányítási gondoktól megszabadult gazdaság járt jobban, annál is inkább, mert manapság már jobban kihasználhatja a nagy gépek gyorsaságában rejlő, sokszor pótolhatatlan előnyt. Nem beszélve arról, hogy nem puffogtatja a levegőbe azt az évente is sok ezer forintra rúgó tüzelőanyagot, ami a korábbi helyzetben a szállításhoz kellett. Hosszútávon viszont a juh1- tenyésztő gazdaság sem járt rosszabbul, hiszen nekik annyi fűre van szükségük, amennyi 10—11 ezer birka legeltetéséhez is elég. És természetesen az se lényegtelen szempont, hogy ezt a területet az állatok közvetlenül a hodályok környékén, vagy más földjein áthajtva, az épületektől jókora távolságra találják meg. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet és a Középtiszai Állami Gazdaság karcag'-tilalmasi kerületének földcseréje sokban hasonlít a jászberényire. Az időpont például csaknem egybeesik, a nagyságrendek viszont különböznek. Az akkoriban még önálló üzemként dolgozó Karcagi Állami Gazdaságtól 24 kilométerre volt egy több mint 1100 hektáros területe, ezt adta oda a termelőszövetkezetnek, s kapott tőle egy, a központhoz jóval közelebb levő ugyanekkora földet. Az állami gazdaság a néhány évvel ezelőtti árakon számolva esztendőnként 1—1,2 millió forint fuvarozási költségtől mentesült és ez önmagában is elég lehetne, a csere' helyességének igazolásául. Az érvek között azonban más tények is szerepelnek, hiszen a tilalmasi kerület időközben átalakította vetésszerkezetét, s ennek következményeként javult az állatállomány takarmányellátása, az árunövények pedig . olyan talajba kerülhettek, amely a legjobban meg felel az igényüknek. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz-nek különösebb gazdálkodási nehézséget nem okozott volna a területükbe ékelődő idegen föld — lévén, hogy nagyságával szinte egy külön egységet képezett — ám ők ettől függetlenül ráálltak a cserére. Vita persze volt, hiszen a határok miatt nekik részben jó földet kellett adni az eléggé gyenge talajok helyett, ezt az anyagi áldozatot azonban a kapott területen levő létesítmények, szolgálati lakások értéke kiegyenlítette. S végeredmény ben az intézkedés a szövetkezet számára is meghozta gyümölcsét, hiszen az átvett férőhelyek sokat enyhítettek az állattenyésztés elhelyezési gondjain. A későbbiekben a juhászat fejlesztését is jól szolgálhatja a csere, ugyanis a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-be jutott területek egy része a legelő, és a környéken amúgyis birkát nevelt az üzem. Az ötlet tehát kitűnő, csak élni kell vele. Másoknak is... Odakinn már tombol a tavasz, idebenn viszont még hideget lehel a betonpadló. A gépműhelyben már a féltérdre ereszkedett kombájnokon dolgoznak a szerelők, ám Csontos Lajos még egy hatalmas traktor gyomrában matat. Nem véletlenül bízhatták éppen őrá az erőgépet, hiszen ilyenkor a földeken minden perc, minden lóerő sokat nyom a latba.----------------- 1 ----------------— A gépkocsikat és a Rábákat én javítom — lazít az izmain a borostás arcú férfi. — Télen még adnak mellém két-három embert, de nyaranta én maradok itt egyedül. A bizalom Csontos Lajos 33 éves szakmai múltjának szól, amelyből tizenhat esztendőt Jászdózsán töltött el. A Tarnamenti Termelőszövetkezet Haladás Szocialista Brigádjának tagja kényes is a keze alól kikerülő gépekre. jő, mert a Csontos dolgozott rajta” — Rettenetesen el tudom szégyellni magam, ha az én hibámból akad el a munka — borsódzik bele a gondolatba a szerelő. — Ezért aztán úgy igyekszem, hogy senki ne mondhassa: ez egy nagy nulla, mert a Csontos csinálta. Inkább azt tartsák: ez a gép azért jó, mert a Lajos dolgozott rajta. A segítségével felnőtt fiatalpk is jól eszükbe vésték a szakma fortélyait, amelyekre az idősödő mester figyelmét annak idején a budapesti munkaadója hívta fel. ,— Volt már vagy négy-,öt tanulóm itt is — büszkélkedik Csontos Lajos — és mindegyikből ember lett. Méghozzá nem is akármilyen. hiszen lassan már odaérünk. hogy ők dolgoznak ki engem, s nem én őket.--------------- 2--------------Ilyesfajta fából faraghatták Juhász Józsefet és Szikszai Tamást is. hiszen a két traktoros most igencsak türelmetlen, mert le kellett állniuk a vetéssel. A Győzelem és a Béke Szocialista Brigád képviselőit a cigaretta se nyugtatja meg, hiszen ettől még nem lesz több kukorica a földben. — Pedig éppen ideje lenne befejezni, hiszen nyakunkon a május — mondják, — Csakhogy időnként 'elfogy az előkészített terület, és így nagyon lassú a haladás. Legalább több idő jut a minőségi munkára — fognám tréfára a dolgot, de Juhász József nem veszi a lapot. „Rólunk a föld hamar kiállítja a bizonyítványt” Kezem nyoma a védjegy — Két egyforma dolgozó nincs, így két egyforma vetés se. Mi viszont mindig; rajta vagyunk, hogy a munkánkra a?,ért lehessen ráismerni, mert jó! — Nem mindegy, hogy egy hetven hektáros táblában minden sor kikel-e. vagy öt hektárba nem vetünk semmit —. fűzi tovább a szót Szikszai Tamás. — Rólunk a föld hamar kiállítja a bizonyítványt. mert három hét múlva már sorolnak a növények. A traktorosok természetesen a saját zsebükre is dolgoznak, ugyanis betakarításkor a legtöbbjük kombájnon ül. S akkor aztán már nemcsak a gazdaságnak nem mindegy, hogy a nyolcadik, tizedik sörök hoznak-e termést, vagy se. — No, azért most is ki tudnánk válogatni, hogy hol dolgoztunk mi. és hol vetett más — állapítja meg a két férfi. :— És nemcsak azért, mert mint mondtuk, alaposan odafigyelünk, hanem azért is, mert a szerszám is tökéletes.----------3-----------No. így se becézték még előttem a Rába-Steigert!... Ám ér ennél különb meglepetés is. hiszen amikor a szőlőben megszólítom Czékmán Bélánét, ő olyan kiselőadást tart a metszés rejtelmeiről, amilyet egy egyetemi tanár is megirigyelhetne. — Ó, nincs ebben semmi különös — kacag egy jót Bollók Béláné, aki szintén a Kossuth Zsuzsanna Szocialista Brigád tagja. — Czékmánné Jászszentandráson született, ott pedig mindenkinek van legalább néhány tőke szőlője. „Ügy vagyunk mi ezzel, mint a saját föztünkkel” Ezzel aztán ismét visszakanyarodtunk az eredeti témához. A szót természetesen Czékmán Béláné ragadja magához. —i Mind,en tőke külön ..egyéniség”. Tudniillik hiába-próbálom az előző évben rákényszerített elképzeléseimet az idén viszontlátni benne, legfeljebb csak a nyomát találom. Ezért aztán mindig minden tőke más, mint a többi. .. De nem is hagyok beleszólni a dolgomba senkinek: ezt így metszszem meg, azt meg úgy —, mert én azt jobban tudom. — Úgy van ezzel mindegyikünk. mint a saját főztjével — hoz egy sajátos hasonlatot Bollók Bélárié. — Hasonlít a többiekéh.ez. ám azon vagyunk valamennyien, hogy a miénk, csakis a miénk legyen a legfinomabb.---------- 4---------Van időm elmélkedni a hallottakon, mert amíg átesek a tehenészeti szaktelepeken a bejutáshoz szükséges fertőtlenítő mosdáson, öltözködésen, addig eltelik egy kis id,ő. De ahogy Juhász Józsefné beperdül az irodába, már nem lehet másra figyelni, csak őrá. — A Szolidaritás Szocialista" Brigádban mindenki igyekszik, hogy egészségesek legyenrek a borjak, jó legyen a súlygyarapodás. Nálunk ezen múlik az önköltség, a hatékony termelés... Ehhez persze nagyon sok szeretet és nem utolsósorban jó „Megismert! Szaladt volna hozzám.. kedv szükséges. Ha ez megvan, akkor senki nem érzi tehernek a munkát. Én például már az ellés előtt megkörnyékezem a gondozót, hogy ő milyen borjúra számít. Így készülhetek fel a várható eseményekre én is... Juhász Józsefnéról az is kiderül, hogy ő még azokról az apró jószágokról sem mond le, amelyekkel már az állatorvos sem próbálkozik tovább, — Nemrégiben is volt egy ilyen eset — meséli a borjúgondozó. — De én kihoztam a napra a bocit, és; add,ig lázmérőztem, gyógyszereztem, tutujgattam. amíg megmaradt . . . Később, hónapokra rá jártam az istállójában és a nevén szólítottam. Megismert! Szaladt volna hozzám ...---------- 5---------Túri György hasonló erényekkel dicsekedhet, a különbség csak annyi, hogy ő a sertéstelepen gondozó. Faggatom, hogy a gazdaságban először megalakult Rákóczi Szocialista Brigád miképpen verekedi magát állandóan a többiek fölé, de ő csak hümmög. Aztán meggondolja magát. !— Egyszerű a dolog — magyarázza csöndesen. — A vezetőink nem tudnak olyan tervet kitalálni, amit mi túl ne teljesítenénk. — Ez persze jelenthetné azt is. hogy az üzem szakemberei nem húzzák meg rendesen a srófol De nem így van, hiszen a kutricákban annyi disznó van, hogy már szinte egymás hegyén-hátán állnak az állatok. „Nem tudnak olyan tervet kitalálni, amit mi túl ne teljesítenénk” —. Harminc férőhelyre negyven-negyvenöt jószág jut. ezt tulajdonképpen már nem is volna szabad megengedni — ismeri el a gondozó. — Csakhogy mi valamennyien úgy vagyunk vele, hogy már az állat nyikka-1 násából tudjuk, baj van-e, vagy csak enni kér. No, de nem is lehet ez másképp, hiszen jómagam is tizennyolc éve választottam ezt a lehetőséget. vqjt időm, hogy kiismerjem a mesterség minden csínját-bínját. Meg aztán világéletemben arra törekedtem. hogy a munkámon a kezem nyoma legyen a védjegy ... Braun Ágoston Napi 60 felszállással összesen 720 hektár vegyszerezése végezhető el. A felszállások között Bán Zoltán főgépész és Zsohár Géza főszerelő átvizsgálja, tüzelőanyaggal tölti fel a gépet... Helikopter a tanyák felett
