Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-27 / 97. szám

/ 1979. április 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hangverseny szakmunkástanulóknak Igen jól szerkesztett, nagy­szerű operakeresztmetszettel, kitűnő előadógárdával sze­repelt a Szolnoki Szimfoni­kus Zenekar megyénk nyolc helységében. Mind zeneileg, mind tartalmilag, politikai­lag jól választott az Orszá­gos Filharmónia vezetősége, amikor Erkel Ferenc gyö­nyörű operájának, a Bánk­­ibánnak zenei-tartalmi ke­resztmetszetét műsorára tűz­te. Nem véletlen a „tartal­mi” szó, hiszen Várnagy Ka­talin és Joó László előadó­­művészek Katona József Azonos című drámájának legihletettebb sorait tolmá­csolták érzékenyen színes, szuggesztív drámai előadás­ban. Az ehhez hasonló tu­datos komplex zenei isme­retterjesztés az érzelmi ne­velésen túl gondolatébresz­tőén hat az értelemre, s a jól felépített program min­den esetben intenzívebb fi­gyelésre készteti a hallgatót. Világosabbá, érthetőbbé vá-Valamennyi helyen — Szolnok, Kunszentmárton, Mezőtúr, Kisújszállás, Jász­berény, Jászapáti, Török­­szentmiklós. Kunhegyes — érzékenyen reagáló közön­ségre találtak, a szakmun­kástanuló fiatalokban a köz­reműködők. A közismert népszerű részletek szép elő­adása minden koncerten megérdemelten nagy sikert aratott, mely elsősorban az operaénekesek, Domahidy László basszus, Gyulai Edit szoprán, Turpinszky Béla tenor érdeme. A Bordal, Me­linda áriája, a Melinda és Bánk duett a Hazám, ha­zám, mely Erkel talán leg­népszerűbb Üsmert dalllama több koncerten vastapsot kapott. Külön is megemlí­tem Melinda áriájának (Gyulai Edit) és a duettnek (Gy. B, és Turpinszky Béla) szépen formált muzikális, élettel teli előadását. Gyulai Editben szép hangú, igen muzikális operaénekest hal-Képünk: a jászberényi hangversenyen készült - Gyulai Edit énekel lik a zenei mondanivaló. Természetesen olyan műsor­vezetőre van szükség, mint Máriássy István, aki na­gyon választékosán, közért­hetően fogalmaz, magabiz­tosan világítja meg a lénye­get, villantja fel a zenében rejlő gondolatot. lőtt a közönség. Végül de nem utolsósor­ban dicséret illeti a zenekart Báli Józsefet, akinek keze alatt mindvégig szerényen, ízlésesen alkalmazkodva kí­sérték a szólistákat. Egyed Ferenc Ajándék a gyerekeknek A kunhegyesi Nagyközsé­gi Tanács a nemzetközi gyermekév alkalmából száz­ezer forintot fordít a tele­pülés játszótéri felszerelései­nek korszerűsítésére, új ját­szótér kialakítására. A gyer­meknapra kiegészítik a ta­nácsháza előtti játszótér be­rendezéseit, mászógúlát állí­tanak fel. A játékok felsze­relését a kunhegyesi Ve­gyesipari Szövetkezet szo­cialista brigádjai vállalták. A központi lakóitelepnél to­vább folytatják az új ját­szótér kialakítását, felszere­lésének gyarapítását. Mind­két munkát augusztus 20-án fejezik be. Jó hír a sportolni vágyó fiataloknak: a község észak­keleti részén új diáksport­­centrum épül. Jelenleg a ke­rítés alapozását végzik. Az újonnan kialakított, füves pálya átadása szintén az al­kotmány napján lesz. I kisújszállási Múricz-ünnepségek Utolsó szakaszába érkez­tek a május végén kezdődő kisújszállási Móricz-ünnep­­ségek előkészületei. Az író nevét viselő gimnázium mél­tóan akar emlékezni hajda­ni diákjára. A centenáriumi évfordu­lóra jelenik meg a 25 ív ter­jedelmű évkönyv, amelyben az iskola, a kollégium és a KISZ történetén kívül — egyebek között — visszaem­lékezések, tanulmányok te­szik emlékezetessé az év­fordulót. A május 31-én és június elsején lebonyolításra kerü­lő Móricz Zsigmond próza­mondó verseny országos döntőjének hatvan résztve­vője les2(, míg a Móricz is­kolája és a mai diákélet, va-' lamint a Régi és a mai pa­rasztélet összehasonlítása cí­mű, ugyancsak a középisko­lások számára meghirdetett pályázatra érkezett dolgoza­tok közül 82 jutott az or­szágos döntőbe. Örvendetes, hogy a megyéből érkezett 44 pályázat közül kilencet érdemesnek tartottak arra, hogy az országos zsűri elé kerüljön, A kisújszállási jubileumi ünnepségek előtt jelenik meg az iskola volt diákja és tanára, Kiss Tamás így élt Móricz Zsigmond című könyve. Készül az iskola Diákélet című újságjának Móricz Zsigmond emlékszá­ma is. Gazdagodik, szépül Besenyszüg Nem a véletlen műve, hogy tavaly 4 millió 600 ezer forint értékű társadal­mi munkát áldoztak lakó­helyükre a besenyszögi em­berek, még valamivel töb­bet is, mint az előző év-. ben. Két kezük munkájá­val toldották meg a tanács pénzét, így készült a terve­zettnél több járda, megszé­pült az óvoda, kerítést to­pott a sportpálya. Tavasszal kiültették a té­len vásárolt díszfákat. Száz gyümölcsfa — alma és szil­va — lombosodik az utcák­ban, a száz platánból jutott a temetőbe is. Márciusban a tanács újabb húszezer fo­rintot költött fákra, a fiata­lok meg elvállalták a gömb­akácok „ágyazását”, a Dam­janich és a Jászladányi úton földbe is került valameny­­nyi. Erre az évre is több fel­adatot vállaltak a község la­kói, mint amire a tanács számított, a „pluszból” már el is készült terven felül az Árpád úton 200 folyóméter­nyi járda felújítása. A Bem körúton is alig tizede hiány­zik a több mint 300 folyó­méternyi út járdának. Körkép a strandokról Berekfürdő: a fedett medence körül a helyzet változatlan o n ráfizetés okai o Berekfürdőn 300 ezren jártak o Felújítják a tiszaörsi strandot Az elmúlt esztendőben a Szolnok megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat — a me­gye több mint harminc strandjából tizenkettő gaz­dája — tízmillió forintot fi­zetett rá erre az üzletre. Miért? Mert az üzemeltetési, fenntartási költségek jóval többet vittek Jel, mjmtj amennyi a bevétel volt. És akkor még a felújítási és fejlesztési költségekről nem beszéltünk. Igaz ugyan, hogy a vállalat minden fo­rint után 90 fillér állami támogatásit kapott, de az előbb felsorolt költségekre mintegy 20 millió forintot kellett költeni, a bevétel pe­dig csak 10 millió forint volt. Ebben az esztendőben a ráfizetést mérsékelni akar­ják, ezért kerül sor a szol­gáltatások díjainak emelé­sére. (Emelik a kád- és me­­dencefürdőjegyek árát — ez csupán á felnőttékre vonat­kozik. Több lesz a fürdőru­hák kölcsönzési díja és ma­gasabbra emelik a kabinje­gyek árát is — ez alól már senki sem kivétel.) Persze a tavalyi ráfizetés­nek egyéb okai is voltak. Például az, hogy a strando­kat, fürdőket legfeljebb ha ötven százalékban használ­ták ki a vendégek. Nehezí­tette a vállalat dolgát a ked­vezőtlen időjárás is. Épp>en ezért az elmúlt évek gya­korlatától eltérően a stran­dokat csak május második felében nyitják. Tavaly egyébként a vál­lalat kezelésében levő egy­ségekbe mintegy nyolcszáz­ezren váltottak belépőt, az idén egymilliókétszázezer fürdőzőre számítanak. A megye strandjaiban már a nyárra készülnek, javában tart a nagytakarítás, javít­ják a medencék téli sérü­léseit, festik a helyiségeket, ültetik a virágokat. Török­­szentmiklóson például — itt a város, a „fürdőtulajdonos” — ottjárttunfckor épp a fá­kat ritkították, hogy a kem­pingezők több helyhez jus­sanak. Kisújszálláson nem oldódik meg a régi gond az idén sem. csupán egyetlen szűk bódéban topható ha­rapnivaló. Vajon Berekfür­dőt fölkeresik-e annyian, mint ’78-ban? Tavaly 305 ezren hűsítették magukat a kellemes vízben. A vállalat új kutat fúrt, ami percen­ként 2 ezer liter vizet ad. és hőfoka a forrásnál 45 Cel­sius fok. Segítségével gyor­sabban telnek majd a me­dencék. Megszűnik a csóna­kázótó. Feltöltik, s a helyén később napozótercjsz készül. Az evezni vágyók nemsokára a fürdő mögötti víztározó­ban hódolhatnak szenvedé­lyüknek. Mint képünkön is látható, a fedett medence még mindig nincs készen — átadásának legújabb ha­tárideje: ez év december 31. A fák közt megbúvó tiszaörsi községi strand lehangoló lát­ványt nyújt. A gyógymeden­ce helyén gödör ásít, a gyer­mekmedencében nagy halom sóder. Mindez azonban a jö­vőt szolgálja: a vízvezeték­hálózat után a medencéket is felújítják. Csak az épí­tőkön múlik, hogy május 13tán nyithatnak-e? Tisza­füreden most festik a ven­dégszobákat, a parkosítást szakemberek — kertészek — végzik. Az új hidrofor bizonyára sokat javít Jászszentandrás szép strandjának helyzetén. A medencék működtetésére gyakran nem volt elegendő a nyomás. Az új hidrofor megoldja ezeket a gondo­kat. Cserkeszőlőn a szezon közepére már munkába is állítják azt a nemrég vá­sárolt berendezést, amely egyrészt lehűti a 67 fokos termálvizet, és alkalmassá teszi a sportolásra, másrészt eltávolítja belőle a robba­násveszélyes metángázt. összességében a megye strandjain jól haladnak az előkészületekkel. Most már csak napsütéses, meleg nyár­ra és sok fürdőzőre várnak. Rövid úton Válogatás pedagógiai cikkekből tanulmányokból H les tavaszi szél csip­kedte az arcomat, a szemembe csapódó fények tüsszentésre ingereltek. Bolon­dozik április, szokták mon­dani az emberek. De nekem ez a bolondozás mást jelent. Olyan vívódása ez a termé­szetnek, valami megzaboláz­­hatatlan törekvés a tavaszo­­dás előjelei a hármas együtt­­lét, törvény nélküli jelenléte. A télnek ittrekedt bakái a visszavonuló fehér-hatalom védnökei. A fénytől elerőtle­­nedett osztagok meghallói a pacsirtát parittyázó Tavasz­nak. \ Megszelídül, amit a fény bekerít, s örök fogságban marad, rákönyököl a szelíden hullámzó folyókra. A gondo­lat bogár lesz. Fűszálra má­szik, hintázik a virágzó ba­rackfákon. Levedlett szarvas­agancs koronát fejére teszi, a fülemüle puha fészket rak belőle. A forrás csobogását . elkíséri a hömpölygő folyóig. Sasjárta magasságig vitteti magát a forgószelek tölcsér hátán. Amikor földre guggol a nappali kékesség, csillag­­lukacsos alkonyat mocorog, szöszmötöl, ásítozik a csöndes éjben, zizzen, denevér suha­­nás felborzolta légörvény marad utána. Tavasz van. Bogarat terem a föld. Az ágakon rekedt, zörgő leve­lek között megjelenik a rügy. Az ég levedli szürke felhőit. Békésen kószáló sze­lek belefésülnek a szépen zöldülő búzatáblába. Az első gólyák amikor megérkeznek. A Tisza-parton megjelennek a szenvedélyes horgászok, és nagy-nagy izgalommal eme­lik partra az első nagy fo­gást, egy gyönyörű piros­szárnyú keszeget. A kertszomszédok meg­beszélik, mi kerül először a földbe, milyen fajta zöld­ség, répa, retek és még sok­sok tavaszi növény. A Ti­­szaliget évtizedes gesztenyéi alatt a megszépült, átfestett lócák büszkén fogadják ked­ves vendégeiket. A tiszta égen egy repülőgép mintha játszana a város fölött, szé­les fehér sálat húz maga mögött... a kicsinyek nagy­­nagy örömére. A karcsú Ti­szaiadon százával sétálnak át az emberek, meg-megáll­­va és hosszant elnézve a híd lába okozta örvény játékát. A járdán megszorult kicsi víztócsába beletapsolnak ci­pőtalpukkal a sétára fogott kis apróságok. A szolnoki művésztelep egyik művésze a kedvenc témáját „a Tisza-part tava­szi hangulatát”! ezer szép­ségét gyönyörű színekben örökíti meg. A félkész fest­mény csodálatosan tükrözi vissza a tavaszodást. gazda­gítva művészi látásmóddal. A bérházak ablakai kitárul­nak, szép függönyüket mint­ha el akarná csenni a játé­kos szél. Ki-ki huzigálja, s mikor már megunta, elen­gedi. Űj fákkal gazdagított ját­szótereken vidáman megy a játék, a hinta magasra száll, a libikóka mint óriás mér­leg emelgeti a gyerekeket fel-le. A nappal szembefor­dított babakocsik csupaszem­­babáit vigyázó szemekkel figyelik a tereferéző kis­mamák. A jubileumi szob­rot úgy állják körül a mo­dem épületek, mint a csa­lád az első lépésekre készü­lő gyereket. Egy apuka me­leg tenyerébe fogja kisfia kezét, talán a meccsre men­nek vagy csak sétálnak, le­­vegőznek, napoznak, mind­egy gyönyörű látvány, szép idill. Tavaszodik, nekem április ezt jelenti, ezt a békét, a nyugalmat, a megújulást. Talán József Attila is a költő jövőkre tekintve, ezt érezte meg, amikor azt írta: „A szabadság sétára megy Kezébe zöld ágat lenget S kézen fogva nezeti Szép gyermekét, a rendet.” Iluh István A Verseghy Ferenc me­gyei Könyvtár „Rövid úton” című tallózó folyóirata leg­újabb számának anyagát a neveléstudomány két terü­letéről válogatta Őri Zol­tánná és Szurmay Ernő. Az első fejezetben hét írást ol­vashatunk a vezetői munka elméletéről éjs. gyakorlatá­ról, míg a második fejezet hét cikke az oktató-nevelő munkával foglalkozik. A tartalmilag sokrétű el­ső részben a falusi általá­nos iskolai igazgatók gond­jairól olvashatunk Tuza Ti­bor Pedagógusok falun ta­nulmányában (megjelent: Társadalmi Szemle ’78/3.), míg Durkó Mátyás a peda­gógusképzés egy speciális területének problémáit tár­gyalja „A tanárképzés és a tanárok felkészítése a fel­nőttoktatási feladatokra” cí­mű cikkében (megjelent: Pedagógiai Szemle ’78/4.). A Pedagógusok Lapja ’78/8. számából került a kiadvány­ba Lénárd Ferenc: Az egész iskola feladata című írása, amely a tanulók kommuni­kációs képességei fejleszté­sének hiányosságaira hívja fel a figyelmet. „Az oktató-nevelő munka” fejezet első cikkében hasz­nos tanácsokat ad Kerék­gyártó Imre a környezet és a nevelés kapcsolatának ja­vításában megjelent: Mód­szertani Közlemények ’78/4.). Érdekes kísérletről számol be Kalmár Zsóka: Kreativitás az óvodásotthonban című ta­nulmányában (megjelent: Óvodai Nevelés ’78/3.), amely a gyermekek alkotó­­készségeinek kibontakozását kíséri figyelemmel. A kiadvány utolsó lapjain a Köznevelés cikkeiből ta­lálunk ajánlást, válogatást. A szabadság sétára megy

Next

/
Thumbnails
Contents