Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 25. A szerkesztöseg postájából MIBEN KÜLÖNBÖZIK A RÉGITŐL Adalékok az új Büntető Törvénykönyvből II. A halálos ítélettől a vagyonelkobzásig Az aranykoszorús Femina brigád A hét végén tartották Vácott a helység legna­gyobb textilüzeme, a Kötött­árugyár szocialista címért küzdő brigádjai vezetőinek tanácskozását. A járási hi­vatal dísztermében ott volt az 1978-ban felajánlást tett 107 kollektíva vezetője; köz­tük a jászapáti telephely több képviselője is. A tanácskozás elfogadta az 1978. évi szocialista munka­versenyben részt vevő brigá­dok különböző kitüntetései odaítélését. Jászapátiból aranykoszorús lett a Femina ügyviteli brigád. Ezüstkoszo­rús minősítést kapott a Má­jus 1. (varroda) és a Sallai Imre (készáruraktár) brigád. Bronz fokozatot nyert négy „varrodás” brigád; a Há­­mán Kató, a Déryné, az An­gela Davis és a IX. KISZ- kongrepszus', valamint a Tyereskova (adjusztáló) bri­gád. P. R. Vác Rendcsinálásból rendetlenség Sok szó esik mostanában a tisztaságról, a környezet­­védelemről. Olvasom, hogy lomtalanítás lesz Szolnokon, s nyilván másutt is. Gyakran utazom, így ért­hető, hogy sok mindent lá­tok. Példáiul: az emberek otthon rendet csinálnak. ' összeszedik a feleslegessé vált holmikat belerakják egy zsákba, és elviszik va­lahová gyalog, gépkocsival, kerékpárral. Valahová, ahol éppen nem látja senki, s ott leborítják az út mellé. Így lehet a rendcsinálással ren­detlenséget csinálni. Amíg a „göngyöleg" bírja az idő­járás viszontagságait, nincs is nagy baj. Csak amikor már elázik a papír, kibújik a szög. azaz a sok kacat a zsákból. S fújja, kotorja a szél mindenfelé. Van mit csinálniuk a KPM emberei­nek a tavaszi „nagytakarí­táskor”. Az árkokat kaszál­ják is. Az üvegcserepek, konzervesdobozók nem éle­sítik a kaszát ... Láttam már vonatból tűz­helyet. vödröt, motorvázat, vaskályhát, mosógépet, egyéb fémhulladékot. Pedig a MÉH pénzt adna érte. Annyit, amennyit. De nem csúfítanánk felesleges hol­mikkal falvaitikat. utainkat. Juhász József Kunhegyes szúvAtették— MEGKÉRDEZTÜK „Rétestészta” Kunszentmártonban 24 család reménykedik több mint két éve, hogy beköl­tözhetnek Kilián-lakótelepi új otthonukba. Az eredeti terv szerint az épületet 1978 végén kellett volna átadni. A határidőt azonban módo­sították: 1979. november 7- re — majd 1980 júliusára. Két éve befizettek családon­ként 86 ezer forint „belé­pőt”, s azóta többen 1200 forintos albérletben várják jobb sorsukat. A lakóház kivitelezője a kunszentmártoni TÖVÁLL. Kakuk Pál igazgatótól a kö­vetkezőket tudtuk meg. El­készült a munkaterület, biz­tosították a szociális helyi­ségeket. Az anyagot, többek között a szükséges födémge­rendákat és béléstesteket megrendelték, részint a BVM szolnoki gyárától, il­letve az alsózsolcai gyártól. A megrendelést a gyártó visszaigazolta, 1978. szep­tember 30-ig történő szállí­tásra. Majd a határidő meg­hosszabbítását kérte, 1978. december 31-ig. A TÖVÁLL „kötbérezett”, ettől azonban a födéfngerendák még nem készültek el az újabb határ­időre, 1979. március 31-re sem. A TÖVÁLL illetékesei többször jártak a gyártó cé­geknél : Szolnokról semmit nem kaptak, az alsózsolcai gyár az E jelű gerendákat április 18-án szállította. Igaz, a kivitelező 1978. szeptember 1-én a hiányzó födémgerendák miatt abba­hagyta a munkát. A megle­vő falak nem károsodtak. Az ügyet ismeri a beruházó megbízottja, a SZÖVTERV szolnoki kirendeltsége. Kér­ték már á MÉSZÖV segítsé­gét is. De gerenda nélkül nem „megy” ... És még egy rossz hír a várakozó csa­ládoknak: a TÖVÁLL is újabb határidő kitűzését kérte a beruházótól — 1980 végére, illetve a födémge­rendák megérkezésétől füg­gően tudják átadni a laká­sokat. Tehát segítség Szolnokról, a BVM-től érkezhet... VÁLASZOK, INTÉZKEDÉSEK A tűzőkapocs (ízetlen) kalandja A történet a következő: Sz. J.-né, szolnoki olvasónk március 28-án forintos friss kiflit vásárolt, amelyben egy 5 cm-es rézdrótot talált... ..Drótos kifli” címmel meg­írtuk, március 30-án jelent meg, de a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat osztály­­vezetője — telefonunkra már március 29-én a szer­kesztőségbe jött a kifliért.. Április 6-án érkezett meg Zsarnai Béla igazgató vála­sza, s az olvasó részére cím­zett levélmásolat is. A panasz jogos volt. A kif­li gyártásához élesztőt is használnak. Az élesztős kar­tondobozok alsó lapját két tűzőkapocs tartja össze. Bon­tásnál a dagasztó a dobozt felrakja az előkészítő asz­talra, ekkor eshetnek ki a kapcsok, amelyek a sóval, zsiradékkal, egyéb anyaggal kerülhetnek bele a dagasz­tócsészébe. (Esetünkben ez történt.) Noha a dagasztó nem szándékosan hibázott, tech­nológiai fegyelemsértést kö­vetett el; az előkészítő asz­talt nem tartotta tisztán. A megnyugtató inézkedés nem marad el. A dagasztót fi­gyelmeztették. De a jövőre nézve nem ez a lényeg! Ez­után az élesztőt kiszedik a dobozból, így be se kerül­het az üzembe! Ojságvásárlás, vasárnap Március 20-i lapunkban munkatársunk írta meg, hogy „Se hírlap, se folyó­irat” — és a szövegből de­rült ki: Kunhegyesről van szó. Dr. Kiss Zoltán posta­­forgalmi igazgatóhelyettestől (Debreceni Postaigazgatóság) érkezett az intézkedésről tá­jékoztatás. Mindenütt, ahol hírlappa­vilon van. kiírták a nyitva­tartási időt. amelynek meg­állapítása a posta vezetőjé­nek hatásköre. Kunhegyesen a hírlapoavilonos heti 44 órás munkaidejének biztosí­tása érdekében a hivatalve­zető a heti pihenőnapot va­sárnapra rendszeresítette, aki ennek ellenére minden munkaszüneti napon kinyi­tott a reggeli órákban — a jelzett napon háromnegyed kilencig. Április 1-től az új posta­­hivatali nyitvatartási rend­nek megfelelően, munkaszü­neti napokon a kunhegyesi hírlappavilon 7—11 óra kö­zött tart nyitva. Figyelembe vették a helyi sajátosságot. A vasárnapi forgalom —■ így a hírlapvásárlás is — a hét többi napjaihoz képest a legkisebb. Szabálytalan, balesetveszélyes Március 14-i lapunkban „Csak egy gombnyomás” címmel jelent meg munka­társunk írása. Nos, egy gombnyomással kinyithatta volna az autóbusz ajtaját a gépkocsivezető, s fel tu­dott volna szállni a lihegve érkező három idősebb hölgy. A Volán 7. sz. Vállalat il­letékeseitől kapott tájékoz­tatás szerint az autóbuszve­zetőt meghallgatták. Elmon­dása szerint is a jegykiadó­géppel foglalatoskodott. Né­hány métert már kihaladt a megállóból és távolabb volt a járdától is. A felszállási szándékukat jelző utasokat < látta, mivel azonban a meg­állót már elhagyta, a kocsi ajtaját nem nyitotta ki, mert az szabálytalanságnak minősült volna, és baleset­­veszélyes is. A vállalat vezetői úgy vé­lik: önmagában a vizsgálat és a körültekintő, udvaria­sabb munkavégzésre történt felhívás kedvező hatást vál­tott ki dolgozójukból. Sár lesz abból... Pintér László szolnoki ol­vasónk levelét április 19-én közöltük „Városunk, környe­zetünk” címmel. Többek kö­zött szóvá tette: miért nem locsolnak a forgalmasabb útvonalakon, ha kell, csúcs­­forgalomban akár óránként is? A megyei kórház felé vezető utat „festette le” — porfelhőben. A VTVB Városgazdálko­dás intézményvezetője rész­ben igazat ad olvasónknak. Csakhogy... A Vörös Had­sereg útja alkalmatlan a gé­pi seprésre, csakúgy, mint még számos más, forgalmas utca. A bajt tetézi, hogy az utak minősége miatt jószeré­vel locsolni sem lehet. A víztől újabb sár képződik, a sárból pedig ismét por lesz ... Tehát elsősorban út­építésre volna szükség. (Az útépítéshez milliók kellenek, azzal viszont nem dobálóz­hatunk. A szerk.) Seprőgépek ... Ezeket is hiányolta olvasónk. A me­gyeszékhely" sima burkolatú útjait korszerű seprőgépek tisztítják, két műszakban — olvashattuk Csényi László válaszában. Saját erőből „Csak” pénzkérdés a szol­noki Cseresznye utca, és ezen kívül számtalan utca közműfejlesztése is... F. P. olvasónk panaszolta: öt éve nyitották ki utcájukat, azóta reménykednek víz-, villany­­vezetékben. s járdát is sze­retnének. (Villanyáramot a ..kerteken át”, a szomszédos utcából kapnak.) Hiába for­dulnak a városi tanács mű­szaki osztályához, elutasító választ kapnak. Mi is megkéreztük, mire számíthatnak a Cseresznye utcában lakók. Nem közöl­hetünk velük jó hírt: egye­lőre csak saját erejükre! Az utca lakóinak igényét a mű­szaki osztályon ismerik, jo­gosnak, indokoltnak tartják a kérést. Több, hasonló helyzetben levő utca lakói­nak kívánságával együtt nyilvántartják. Ettől azon­ban még sárban kell jár­niuk. Mit tehetnek? A tanácsi pénzeszközök­ből megvalósuló közmű- és járdaépítés esetén az érin­tett ingatlantulajdonosoknak út- és közműfejlesztési hoz­zájárulást kell fizetniük. A Cseresznye utca közművesí­tésére egyelőre nincs pénz, Ezért lenne előnyös, ha az ingatlantulajdonosok társa­dalmi összefogással, saját erejük és anyagi eszközük felhasználásával valósítanák meg a ként közmű- és jár­daépítést. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kiss Mária, Kunszentmár­­ton: Ha egyedül — nem ér­dekes. G. Mihályné és Bokor Éva olvasónkat kérjük, lakcímet vagy telefonszámot juttas­sanak el a szerzőnek. B. J., Jászberény: Hasonlót éppen lakóhelyéül írtunk a közelmúltban és két hete ..A szerkesztőség postájából” rovatunkban... Gaál Mihály, Zagyvarékas: örülünk, hogy ismét segí­tett községét szépíteni. Nagy Andrásné, Szolnok: Megpróbálunk intézkedni, legyen türelemmel. Sándor János, Szolnok: Kö­szönjük ' az egyetértő soro­kat, írjon máskor ds. A bűncselekmény elköveté­se miatt rendszerint bünte­tést kell alkalmazni, ezért a büntetésnek különösen fontos szerep jut a büntető törvény céljának megvalósításában, abban, hogy védelmet nyújt­son a társadalomra veszélyes cselekményekkel ' szemben, neveljen a szocialista társa­dalmi együttélés szabályai­nak megtartására, és a törvé­nyek tiszteletére. Az új Büntető Törvény­­könyv a büntetési nemeket két csoportra osztja: főbünte­tésekre és mellékbüntetések­re. Változatlanul főbüntetés a halálbüntetés, a szabadság­­vesztés, a javító-nevelő mun­ka és a pénzbüntetés. Legkevesebb három hónap A halálbüntetés fenntartá­sa vagy eltörlése a büntető­jog legvitatottabb kérdései közé tartozik. A szocialista jogfejlődés a halálbüntetés fokozatos'’ háttérbe szorítása és — végső célként — meg­szüntetése felé halad. A fenn­tartásának indokoltsága első­sorban annak alapján ítélhe­tő meg, hogy az egyéni és az általános megelőzés szem­pontjából mellőzhetetlen-e. A legsúlyosabb élet elleni, ál­lam elleni és katonai bűncse­lekmények, a nemzetközi mé­retekben elszaporodó terror­­cselekmények esetén a társa­dalom védelme jelenleg sem nélkülözheti a halálbüntetést. Ezért az új Btk annak fenn­tartása. mellett foglalt állást. A halálbüntetés azonban az új Btk büntetési rendszeré­ben is kivételes jellegű bün­tetés. Az új Btk a bűncselekmé­nyek nagy részének elkövető­it szabadságvesztéssel fenye­geti. A szabadságvesztésre — mint a legerőteljesebb visz­­szatartó hatású büntetésre — szükség van, mert az elköve­tő elszigetelése révén közvet­lenül szolgálja a társadalom védelmét, és ezen túl a bün­tetés nevelési feladata sem oldható meg nélküle. 4 A szabadságvesztés élet­fogytig, vagy határozott ide­ig tart. Az életfogytig tartó szabadságvesztés vagylagos büntetésként szerepel a ha­lálbüntetés mellett. Gyakor­latilag 20 év az az^idő, amit az elítéltnek le kell töltenie. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama az új Btk szerint 3 hónap, leghosszabb tarta­ma 15 év; halmazati vagy összbüntetés esetében 20 év. A büntetés végrehajtási he­lye a cselekmény és az elkö­vető veszélyességétől függő­en fegyház, börtön vagy fog­ház. A javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt mun­kahelyen meghatározott mun­kát végezni, személyi szabad­sága egyébként nem korlátoz­ható. E büntetés legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosz­­szabb pedig 2 év, halmazati és összbüntetés esetében 3 év. Az elítélt munkabéréből 5 százaléktól 30 százalékig ter­jedő részt az állam javára le kell vonni. Az új Btk a pénzbüntetés intézményét a napi pénzbün­tetés rendszerének a beveze­tésével szabályozza. Ennek a rendszernek az alapja az, hogy a pénzbüntetés megha­tározásánál kifejezésre kell juttatni egyrészt a bűncse­lekmény büntetésének a fo­kát, másrészt az elkövető anyagi körülményeit. Ez a rendszer a jelenleginél alkal­masabb arra, hogy a közel azonos súlyú bűncselekményt elkövetők, de eltérő jövedel­mű vádlottak esetén hatéko­nyabb büntetést eredményez­zen. Ezért a pénzbüntetés megállapítása úgy történik majd, hogy megállapítják a pénzbüntetés napi tételeinek számát és — az elkövető jö­vedelmi és személyi viszo­nyaihoz mérten — az egy na­pi tételnek megfelelő össze­get. Az új törvény természete­sen itt is rendelkezik arról, hogv mennyi lehet az alsó illetve a felső határ. A pénz­­büntetés legkisebb mértéke 10, a legnagyobb 180 napi té­tel; halmazati büntetés ese­tében 270 napi tétel. Egy na­pi tétel összegét legalább 50 és legfeljebb 1000 forintban kell meghatározni. Az előb­biekből következik, hogy a pénzbüntetés legkisebb össze­ge 500 forint, míg a legna­gyobb 180.000 forint. (Halma­zati büntetés esetében 270.000 forint). Ha a pénzbüntetést nem fizetik meg, fogházban végrehajtandó szabadság­­vesztésre kell átváltoztatni. Eltiltás, kitiltás... A mellékbüntetések között változatlanul a közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltil­tás, a járművezetéstől eltil­tás, a kitiltás, a vagyonelkob­zás és a pénzmellékbüntetés szerepel. Miután ezek a mel­lékbüntetések ismertek, a motorizáció rohamos fejlő­dése, a közlekedési bűncse­lekmények egyre növekvő száma miatt lényegesebb vál­toztatások ismertetésére té­rek ki. Lehetőség nyílt arra, hogy aki a járművezetésre alkal­matlan, azt a bíróság végle­ges hatállyal tiltsa el a jár­művezetéstől. A határozott tartamú eltiltás legrövidebb tartamát az új BTK 1 évre emelte fel, míg a leghosz­­szabb tartama változatlanul 10 év. Ez a széles időhatáro­kat tartalmazó rendelkezés bő lehetőséget ad a mellék­­büntetés differenciált alkal­mazására. Űj megoldása a törvény­nek, hogy a mellékbünteté­sek közül a foglalkozástól, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a kiutasítás és a va­gyonelkobzás főbüntetés he­lyett önálló büntetésként al­kalmazható. Erre kivételesen akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény büntetési té­tele két évi szabadságvesz­tésnél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhető. A büntetési nemek ilyen kö­tetlenebb kezelése az egyéni­­esítést jobban szolgálja. Dr. Szabó Péter a megyei bíróság elnökhelyettese KÖVETKEZIK: Fegyház után s-' ított őrizet Naponta több mint százötvenen keresik fel a szolnoki Tisza Szálló gyógyfürdőjét. Az 52 fo­kos jódos gyógyvíznek igen jó hatása van a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekre

Next

/
Thumbnails
Contents