Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-25 / 95. szám
I 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 95. szám, 1979. április 25.,' szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Versenyben a minőségért Merész tervek a Héki Állami Gazdaságban A szocialista munkaversenyt még mindig inkább a mennyiségi s nem a minőségi vállalások jellemzik. A mennyiségek azonban egy bizonyos ponton átcsapnak minőségbe, mint ahogy azt a Héki Állami Gazdaság példája bizonyítja. Az ütemben tavaly 23 brigád, a dolgozók fele veitt részt a mozgalomban. A több mint 400 ember összesítve azt tűzte ki célul, hogy 1978-ban 1 millió forint értékű hozamnövekedést érnek el, a költségeket pedig 5 millióval csökkentik. Az állami gazdaság az előbbiek alapján az üzemi (tervet is módosította: a gazdasági eredmény összegét 20-ról 24 millióra emelte. A változ-. tatás meglehetősen merésznek tűnt, az idő azonban a szakembereket igazolta, hiszen a vállalati eredmény végül elérte a 27 millió forintot. Nos, ezek már olyan mennyiségi mutatók, amelyek egyúttal minőséget is jeleznek —■ hiszen egészen más annak a mezőgazdasági üzemnek a megítélése, amely 20 helyett 27 milliós haszonnal zárja az évet — de számtalan egyéb tény is ide sorolható. Mert ugyan ki tagadná, hogy ha egy gazdaságban tavaly 47 vagonnal több búzát, 15 vagonnal több kukoricát, és 57 vagonnal több lucernát takarítottak b,e, mint 1977-ben, akkor ott jobban is dolgoztak. Emellett szól az is, hogy a búzánál 10, a kukoricánál 7 százalékkal csökkent a .műtrágyafelhasználás, annak ellenére, hogy az előbbi növény már második éve fölözi a hektáronkénti 50 mázsás Négyszázan összefogtak Komplex brigádok Dicséret és elmarasztalás átlagot, az utóbbi kultúra hozama pedig egyik évről a másikra 68-ról 76 mázsára emelkedett. Mindezt mivel érte el a gazdaság? Például azzal, hogy komplex brigádokat szervezett, ahol a ítalajmunkától a vetésen, növényápoláson keresztül, a betakarításig minden munkafázisnál ugyanazok az emberek feleltek a minőségért. Ez jellemezte az állattenyésztést is, és a prémium feltételei is azonosak voltak: aki terven felül teljesített, annak, az eredménytől függően szép summa ütötte a markát. A búza- és a kukoricatermesztésben. illetve a tehenészetben dolgozók például átlag 2000—2500 forintot vihettek haza a fizetésen felül. Ehhez azonban a tejtermelésért felelősöknek több mint egy százalékkal meg kellett javítani az árutej _ arányát; amely így túlhaladta a 95 százalékot. Az értékesítés egy év alatt 421 ezer literrel nőtt, az eladott mennyiség 90 százaléka elsőosztályú minősítést kapott. Emelkedett a tejprémium is, literenként 30 fillérrel, és mindez együttesen azt jelentette, hogy az ágazat árbevétele 1978-ban 5 millió forinttal haladta meg az 1977-es esztendő árbevételeit. A technológia, a minőségi követelmények szigorú betartásával sikerült az üzemnek az előírásnál is tisztább és jóval csírázóképesebb répamagot termelnie. Ez a növény így 3 millió 300 ezer forint többletbevételt hozott a gazdaságnak. A repce nyugati exportja ugyancsak az üzem versenyképességét dicséri, de nem kisebb a jelentősége annak se, hogy az állami gazdaság tavaly a répatermesztés javításával hektáronként 11 mázsával több cukrot „állított elő”, mint 1977-ben. Az üzem, a szocialista versenymozgalom segítségével tehát igen szép eredménye-: két ért el. Az állami gazdaság dolgozói elmondhatják, amivel ma kevesen dicsekedhetnek az országban, hogy a termelés növekedése 2 százalékkal meghaladta a költségek emelkedését. Ehhez persze az kellett, hogy ne csak az élenjárók kapják meg a nekik joggal járó dicséretet, hanem a hátul kullogok is az elmarasztalást. így történt meg, hogy a versenybizottság javaslata alapján a brigádvezetők tanácskozásán a sertéstenyésztők egyik közösségét, amelyben súlyosan vétettek a munka- és a technológiai fegyelem ellen, s ezért a vállalásaikat sem teljesíthették, megfosztották a szocialista címtől. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a brigád örökre megbélyegzett marad, ám másoknál valamivel többet kell letennie az asztalra, hogy ismét élvezhesse a közösség megbecsülését. B, A. •aaaaaaa aaaaaaa ::::::: II szerkesztőség postájából 4. oldal Edward Gierek fogadta Németh Károlyt Ed.ward Gierek, a LEMP KB első titkára tegnap fogadta Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására látogatott Lengyelországba. A megbeszélésen amelyen részt vett Edward Babiuch. a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, áttekintették az MSZMP és a LEMP együttműködése szorosabbra fűzésének fő irányait. Foglalkozták a Lengyelország és Magyarország közti széles körű, baráti együttműködés fejlesztésének fő feladataival, különös tekintettel a Kádár János és Edward Gierek tárgyalásai során született megállapodások realizálására. Németh Károly látogatásának második napján a délelőtti órákban látogatást tett a Lengyel Egyesült Munkáspárt varsói bizottságán, ahol Alojzy Karkoszkával, a városi pártbizottság első titkárával folytatott megbeszélést. Németh. .Károly tegnap este belezte lengyelországi látogatását 'és hazautazott. Holnap folytatódnak a vietnami-kínai tárgyalások (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON!) Az idén 130 ezer négyzetméter Span-Deck födémpanel készül a BVM szolnoki gyárában. A nagy teherbírású elemek alkalmazását már a tervező intézetek is szorgalmazzák: az ÉLVAZ szerkezeteiben többek között a székesfehérvári tésztagyár, a balmazújvárosi ruhaüzem is ebből a szerkezetből épült Korszerűén, számítógéppel Előadások, vita az ügyvitelszervezésről A MTESZ Szolnok megyei Szervezete által rendezett X. Szolnok megyei műszaki hetek keretében tegnap tartotta kiemelt, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényét a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei szervezete „Az ügyvitelszervezés és a számítástechnika kapcsolata” címmel a megyeszékhelyen, a MÁV Csomóponti Művelődési Házban. A rendezvényt Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság helyi szervezetének elnöke nyitotta meg az egybegyűlt gazdasági vezetők és szakmabeli érdeklődők előtt. Ezután dr. Horváth Imrénének, a Pértzügyminisztérim Szervezési Intézete osztályvezetőjének előadásában az ügyvitelszervezés és a számítástechnika kapcsolatáról hallhattak a meghívottak, gyakorlati példákkal is illusztrált előadást. Az előadó kiemelte, hogy napjainkban a korszerű ügyvitelszervezés csak a számítástechnika eredményeinek gyakorlati alkalmazásával képzelhető el, és ma már lehetőség van minden vállalat speciális igényeinek kielégítésére. A számos országos példa mellett meglemlítetté: Szolnok megyében például a Tejipari Vállalatnál adtak segítséget és tanácsokat a modern adatfeldolgozás kialakításához. Ehhez hasonlóan az ország 19 megyei gabonaforgalmi vállalatánál — igy a szolnokinál is — egységesítették az adminisztrációt. A rendezvény másik érdekes témáját dr. Halassy Béla, a KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központjának főosztályvezetője fejtette ki. Az integrált vállalati információs rendszerek kifejlesztéséről beszélt, különös tekintettel az ún. adatbázis technika használatának szükségességére és előnyeire tért ki. Az előadásokat hozzászólások követték, majd a vita összefoglalója után mindenki számára egyértelművé vált, hogy a korszerű vállalatvezetés ma már sehol sem nélkülözheti a számítástechnika nyújtotta lehetőségeket, hiszen gondosan, szaksze- rűen előkészített alkalmazása jelentős erőforrás a hatékonyság növelésében, ami a jelen elsőrangú feladata. A mezölaki Kinizsi Tsz-töl, a közelmúltban vásárolt hatvan vemhes üszővel gyarapodott a közös gazdaság szarvasmarhaállománya. Ebben az évben 1500 mázsa hizómarhát és 6 ezer hektoliter tejet értékesít a Tarnamenti Tsz, amelynek borjúnevelőjében készült felvételünk A lucerna május eleji, első kaszálásához készítik elő a központi műhely szerelői a Claas—Apolló szálastakarmány-száritó és pogácsázó gépsort. Slzázötven hektár lucernaterületről 100 vagon préselt takarmánypogácsa készítésére számítanak az idén Ügyes asszonykezek az utolsó hektárokon kötözik a szőlőt. Az ötvenhat hektárról tervezett mintegy 35 vagon bornak való értékesítésére a Jászsági Pincegazdasággal kötöttek szerződést Tárná menü pillanatképek A nemrég metszett tőkék között szorgoskodó asszonyok fejkendőitől tarkáink a szőlötábla, a hatalmas Rába-Steiger vontatta gép veti a határban a kukoricát, bevetésre váró fűkaszák, szállító jármüvek javításán dolgoznak a műhelyben: egy dolgos hétköznap néhány pillanatát örökítették meg felvételeink a jászdózsai Tarnamenti Termelőszövetkezetben. (Fotó: Temesközy F.)
