Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
XXX. évf. 91. szám, 1979. április 20.. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Ingyen” munkások Nem kellenek. Ilyen vegyszer, olyan vegyszer, ki vállalná a felelősséget azért, ha elpusztulnának munka közben dolgozva. Azután az a rengeteg energia ugye —értesíteni a gazdát, ha veszély közeledne vegyszeres kocsi alakjában. Így nincs szükség a szövetkezeteknek méhekre, — a beporzáshoz — mondják, s nincs szükség ajánlkozó méhészekre. Majd elvégzik a munkát a jöttment „nem kár értük” bogarak, vagy a szél —, ha elvégzi. Bizonyosan az évek alatt seemett tapasztalat diktálja ezt a véleményt, ezt a gyakorlatot néhány mezőgazdasági üzem vezetőjével. Nem kellenek az ingyen munkások. Persze lehet, hogy így egy-egy terménynél kisebb a hektáronkénti átlag —, de hivatkozhatunk az említett felelősségre, az említett energiára. Egyébként is: csínján kell bánni az ingyen munkásokkal. No de mennyire? Itt akár be is fejezhetnénk a gondolatsort, de elkerülhetetlenül felvetődik a kérdés: Van-e értelme annak a munkának, amit mások jobban és olcsóbban megcsinálnak, s a mi hasznunk is nagyobb. Egy másik példa: időnként eltűnt a kerti szerszám a boltokból. Nem volt kapa, kasza vagy ásó. Egy tanácskozáson nekiszegezték a kérdést a külkereskedelmi miniszternek, hogyan lehet az: mostanában importáljuk a kerti szerszámok egy részét. Nem volna érdemesebb ezeket itthon gyártani? A válasz: másra kell az energia. Hasznosabb, drágább, jobban eladható, tpkés piacon értékesíthető cikkek gyártására, s nem olcsón beszerezhető gyártmányok készítésére. Nemcsak az energia, az ember, a munkáskéz és a gép is. Talán furcsán hangzik, van olyan műszer, amelyet ugyancsak importból szerzünk be, a hazai gyárakban előállítottat pedig exportáljuk. Az üzlet így gazdaságos, s ez nem lényegtelen. Mint ahogy persze az sem, miként járnak az ilyen üzletkötéssel a fogyasztók ? Kaphatók-e például az említett kertiszerszámok az üzletekben? S ha már szóba került az ingyen munkás és az olcsó munka: emlékszem a feltűrt nadrágos, melegítés fiatalokra, akik társadalmi munkára gyülekeztek, hosszas szervezés, előkészület után. Valahonnan még egy láda sör is került. Munka viszont már nem. Elmaradt valahol ugyanis a patronálandó építkezés művezetője. A csapat álldogált, viccelődött egy órácskát, s tapasztalatokat szerzett. így azután hasonló munkára — társadalmi munkára — invitálni nehéz lesz a jövőben ezeket a fiatalembereket. Mondja egyikük: szívesen felöltözik melegítőbe, sört is hoz, de kimenni a terepre, felesleges. Szóval csínján kell bánni az olcsó munkásokkal, hasonlóan az olcsó munkával. Nem véletlenül szabályozták például a kommunista műszakok számát az üzemekben, hiszen a nemes célt feledve, szívesen szorgalmazták — behozni a lemaradást — néhány munkahelyen a kettőnél több külön műszakot. Módjával kell kezelni a társadalmi munkát, az olcsó munkát egyaránt. Körültekintéssel elkerülhető, hogy teherré, hogy feleslegessé váljék. Persze az egyszerű: „nincs rá szükség”, de ez inkább a kényelem szüleménye, mint a körültekintésé. H. J. A kormány megtárgyalta az állami pénzügyekről szóló törvény tervezetét Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnap ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével Moszkvában folytatott megbeszéléseiről. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügy- és az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az állami pénzügyekről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Bács-Kiskun megyei Tanács végrehajtó bizottsága beszámolt tevékenységéről, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar helyzetére és fejlesztésének feladataira. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. •■••••■■■■■■■■■■■a ■•■•■■■■■•■■■•■■■a aéaaaaaaaaaaaéaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaa • in aaar aaai. aaa aaaaai taa aaaaai >a* aaaaai a> • aaaeai u a a aaaaai ia t a aaaaai iá <a aaaaai iái «a aaaaai ia* aa aaar* -a a* aaai a <• ■•aaar iíaiia aaaaaaa1 aaaaaa aaaaaaa • taaaaa aaaaaa* a aaaaa aaaaaa <e> aaaaa aaaaaa aa* leaaa äaaää aaaa aaaaa aaaat aaaa >*a*« 'aaa a iá aa Mi a kai Látogatóbai a kalc lövi III és tél van apban? i Jászfényszarun ipgyárban 3. oldal iti rádiéréműsor 4. oldal JÓ VÁSÁR VOLT AZ AGROMASEXPO Az AGROMASEXPO-n sikerrel mutatta be a szolnoki Mezőgép a különböző felhordó csigákat, amelyekből az idén mintegy kétmillió forint értékben szállítanak hazai és külföldi megrendelőiknek Jelentős üzletet kötött a szolnoki Mezőgép Üzletkötések, a kooperációs tevékenység bővítése és újabb licencek vásárlása szempontjából egyaránt eredményes volt az idei, április 6-tól 15-ig megtartott nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás a Mezőgép Tröszt szolnoki gyárának. A 150 négyzetméternyi zárt és 500 négyzetméter szabadtéri kiállítási területen bemutatott legújabb szálastakarmány betakarítógépeik, szárítóberendezéseik iránt — a számos hazai mezőgazdasági nagyüzem szakemberein kívül — várakozáson felüli érdeklődést tanúsítottak a külföldi cégek képviselői is. Több mint tízmillió rubelt tesz ki azoknak a gyártmányoknak az értéke, amel’"-ket az AGROMASEXPO-n kötött szerződések értelmében az év hátralevő részében, illetve 1980-ban szállít majd a gyár exportőre, a Komplex, a szocialista országokba. A jugoszláviai Makotex rizstermelő társulás a Sirokkó szemesterményszárító vízi gabona szárítására is alkalmas változatából rendelt ezévi szállításra mintadarabot, és 1980-tól hosszabb távon évente tíz ilyen berendezés megvételére jelentette be idényét. Száz dohány- és tizenöt szemesterményszárító 1980. évi szállítására szerződtek csehszlovákiai szakemberekkel. Az NDK dohányipar képviselőivel a jövő évre öt hulladékhasznosító gőzkazánnal fűtött, automatizált szárítóberendezés exportálására kötöttek megállapodást. Ebből a termékből mintegy 5 millió rubel értékben 250-et, ötéves szállításra előre megrendelt az NDK partner. Újabb üzlet született az AGROMASEXPO-n a csehszlovák megrendelőkkel is: 1980-ban 4,2 millió rubel értékben kétféle típusú silókombájn vágóadapterből 1400-at. felhordó csigából 550-et szállít részükre a szolnoki gyár. Lehetőség nyílt a szakkiállításon az NSZK-beli Claas céggel 1976 óta eredményesen folytatott kooperációs tevékenység bővítésére is. Legnagyobb megrendelőjüknek az idén 3 ezer 800 szalmaszecskázót, ugyananynyi szalmarázó rostát és 3 ezer 500 kétdobos rotációs kaszát gyártanak. A mostani kiállításon már a rotációs kaszák 3 dobos változatának kooperációban való gyártásáról, körbálázó, bálafelszedő és elosztógépek licencének megvásárlásáról, mindezek közös gyártásáról is tárgyaltak a Mezőgép szakemberei a Claas cég képviselőivel. Az üzletkötések mellett jelentősök az AGROMASEXPO-n folytatott előzetes tárgyalások is. A csehszlovákiai CER-CACAK mezőgazdasági gépgyár például szárítóberendezések közös gyártását kutató- és fejlesztési munkában való együttműködést kezdeményez a Mezőgéppel. A kiállításon második díjjal jutalmazott Sirokkó-Fa fűrészáru szárítóberendezésre osztrák, jugoszláv és csehszlovák cégek kértek műszaki információt, irányárat. Megalakult a Szovjetunió új kormánya lllibi népszavazás Egyiptomban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON!) A GYERMEKÉVRE A TRIAL Nagykereskedelmi Vállalat a Szt. István körút 12. szám alatt megnyitotta első baba- és plüssjáték szaküzletét. A nemzetközi gyermekév alkalmából idén a TRIAL tíz boltot szakosít, melyek közül ez az első. Kétszázféle játék várja a vásárlókat. Losonczi Pál látogatása Nógrád megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Salgótarjánban a megyei pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása során elért eredményekről, számot adott azokról az intézkedésekről, amelyeket a megyében a hatékonyabb gazdálkodás érdekében tettek. Az Elnöki Tanács elnöke ezután — Géczi János társaságában — felkereste a salgótarjáni Kohászati Üzemeket, áhol Ürmössy László vezérigazgató kalauzolásával megtekintette a vállalat korszerű huzalművét, hideghengerművét és új kovácsológyárát. Losonczi Pál a nap második felét Szécsényben töltötte, ahol üzemlátogatást tett a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben, majd felkereste a Kubinyi Ferenc Helytörténeti Múzeumot. ZAGYVA-HAPMÚVELET 9 Uj árvízvédelmi rendszer épül a folyón Bár a Tiszán ismét újabb árhullám vonul le, és ez érthetően munkát ad a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak, ennek ellenére a szakemberek már a megelőzési tervek megvalósításán dolgoznak. Ezek közül legjelentősebb a 111 millió forintba kerülő „Zagyva hadművelet”, amellyel, ha „csatát nyernek” akkor a Jászságon végigfutó folyótól ezentúl már nem kell tartani. 1979-től kezdődően a beruházás első lépcsőjében a jobb parton, Alattyán és Jásztelek között egy vésztározó épül, közel 20 négyzetkilométernyi területen. Létrehozásához a természet is segítséget ad egy nyugati fekvésű magas parttal, ehhez kapcsolódik majd egy-egy mesterségesen kiépített északi és déli zárótöltés. Árvízi csúcs esetén az elkészülő szükségtározóba 24 millió köbméter víz „csapolható le a megáradt folyóból a balparti községek és a mezőgazdaságilag megművelt területek védelméért. A munkák során megoldják a 32-es közút Űjszászt Szászberekkel összekötő szakaszának „vizes” gondját is, ide ugyanis a folyó magas vízálláskor gyakran kilátogat, beteríti a közutat, emiatt a forgalom elől el kell zárni. A KÖTIVlZIG, a KPM Szolnok megyei Igazgatóságával összefogva most a másfél kilométernyi kritikus útszakaszt megemeli, és a megemelt útszakasz földműves árvízvédelmi töltésként is szolgál. Szolnoknál az elavult kisgyepi szivattyútelepet korszerű, a jelenleginél háromszor nagyobb teljesítményt nyújtóra cserélik ki, ez az épülő Széchenyi városrész belvizeit is képes lesz elvezetni. A második lépcsőben — ennek végső befejezési határideje 1982. december 31. — főmunkaterület a szolnoki torkolatvidék lesz. Malomzugnál egy átmetszést hajtanak végre, azaz egy kanyarral megkurtítják a Zagyvát. Az így keletkezett holtág vize azonban nem posványosodik el, mert állandó cseréjét két szivattyú biztosítja. Végül a megyeszékhelyi szakaszon a Tiszapartihoz hasonló sétányt alakítanak ki a megye második legnagyobb folyója mentén, és Szolnok városa remélhetőleg egy újabb felüdülést nyújtó részt kap majd az egyre eltünedező természetes környezetből. L. J.
