Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 19. MIBEN KÜLÖNBÖZIK A RÉGITŐL A szerkesztoseg postájából o Hírlapraktár az udvarban „A napokban Szolnokon jártam és kerestem a gyűjte­ményemből hiányzó Inter­­press Magazint és az Ádám c. lap egy példányát. A 2. számú postán érdeklődtem, hogy hol lehetne ezeket be­szerezni. A készséges felvilá­gosítás: az 1. számú posta ud­varán, a hírlapraktárban mindenféle újságot, folyóira­tot egy hónapra visszamenő­leg meg lehet kapni” — írta Horváth János tiszaföldvári olvasónk. Örömmel közölte; hogy útja eredményes volt és javasolta, írjuk meg la­punkban, hogy létezik ilyen raktár. Kérésének szívesen teszünk eleget, hiszen bizonyára so­kan összegyűjtik a különféle lapokat. így legalább megtud­ják, egy-egy hiányzó számért hová menjenek. Zsófi néni manócskái A mezőtúri Városi Tanács szociálpolitikai osztályán dol­gozók folyamatosan figyelem­mel kísérik az idős emberek sorsát. Népfront-aktivisták is részt vettek a segítségre szo­rulók felkutatásában. Így Miskolczi Pálné tanárnő is, akinem most negyedik osztá­lyos napközis csoportja már harmadik éve jár a 73 éves Csurgó Zsófi nénihez. A moz­gásban erősen korlátozott, egyedül élő asszony éle­tét megszépítik, megkönnyí­tik a jótékony manócskák. A gyerekek majd minden nap megjelennek patronáltjuk portáján. Bevásárolnak, vi­zet visznek, szenet lapátol­nak — mikor mire van szük­ség. Nem hagyták egyedül karácsonykor; anyák napján, a nőnapon műsorral köszön­tötték. A Brumi rajban huszon­nyolc gyerek van. A „ma­­nócska-ügyelet” egy hétig tart. Ha nincs tennivaló, be­szélgetnek a nénivel. A ta­nulók önzetlenül, lelkiisme­retesen teljesítik vállalásu­kat. Biztosan megtanulják: az idős embereket becsülni, segíteni kell. K. J. P. Mezőtúr „Irigykedőlc” A március 21-én megjelent „Szajolban zúzott kővel a sár ellen” c. írásukat keserű szájízzel, és nem kis irigy­séggel olvastuk. Igen, irigyel­jük, hogy Szajolban van olyan szerv, amely össze tud­ja fogni az állampolgárok társadalmi munkáját. Mi, Csillag utcai lakók 1961 óta — amikor e kis utca meg­született — küzdünk a sár­ral. Utcánk nem a város szé­lén van, majdhogy nem a megyeszékhely kellős köze­pén. A mi környékünkre saj­nos, nem gondol senki. Nem volt olyan fórum, tanácsi be­számoló, ahol ezt szóba ne hoztuk volna. Társadalmi munkát ajánlottunk fel. Nem igényelték ... Nem gondol­tunk mi sztrádára, gumiútra. Nekünk is megfelelt volna a zúzott kő. Novembertől feb­ruár végéig (kivéve a száraz fagyot) járművel megszűnik a ki-bejárás. Próbáltunk érdekünkben tenni valamit. Január végén kaptunk is néhány dömper mosott kavicsot. Hálásak va­gyunk érte; bíztunk a továb­bi adományban és elkészítet­tük az utat a további kavics szállítására. Sajnos, többet nem kaptunk. Jó lett volna, ha az illetékes tanácsi veze­tők látják lelkes munkánkat. Lelkesedésünkben már a Hold utca bevezető részét is majdnem megcsináltuk. Ezért irigyeljük a szajolia­­kat, és szeretnénk tudni, ho­gyan szervezik ott a társa­dalmi munkát. Hasznosíta­nánk mi is a magunk, vala­mint városunk hasznára. Tóth László Szolnok Ha hiszik a kedves olvasók, ha nem, az itt közölt fény­képek egyazon épületről, a szolnoki vasútállomásról ké­szültek. Csak nem ugyanazon helyről (!) S az egyik éjsza­kai, a másik nappali felvé­tel. Az éjszakai két éve je­lent meg a Tükörben, a má­sikat id. Szekeres Ferenc szol­noki olvasónk fotózta. A Tü­kör fotóriportere halszem ob­­jektívet használt, olvasónk normált. Idős Szekeres Ferencben a Tükörben látott kép láttán vetődött fel a kérdés — azóta se hagyja nyugton! —; do­kumentációs felvételeknél szabad-e olyan objektívet használni, amely módosítja a fényképezett épület, tárgy lé-Kovács Sándor tanár arról írt: Szolnok megyét csupán a jászberényi Kossuth úti is­kola környezetvédelmi őrse képviselte Szarvason, a kör­nyezetvédelmi úttörők II. or­szágos találkozóján. A há­romnapos rendezvényen meg­nézték a diákok a város ne­vezetességeit, A vetélkedőn mindhárom jászberényi úttö­rő második lett... * * * Fülöp Zoltánná, a tiszakür-A rádió, a televízió, az új­ságok gyakran foglalkoznak manapság a környezetvéde­lemmel, a zajártalommal. Postánkból úgy tűnik, olva­sóink is „napirendre” tűzték e témákat. Nézzünk néhány szolnoki levelet. o M. J.-né azt írja, a Somo­gyi Béla és az Ady Endre út csatlakozásánál két lakóház romja ékteleníti a környéket. Éghető anyag már nemigen található, azok a télen gaz­dára leltek... A falak és a szemétdomb’ azonban maradt. Reméli, az illetékesek intéz­kednek, hogy a rom- és sze­mételtakarítás — mindenki érdeke! — mielőbb megtör­ténjék! K. J. a fűtőház mellett la­kik. öt éve beállítottak egy mozdonyt a segélykocsi fű­tésére. A szálló kazánháza elé tavaly egy másikat. Most már két mozdony ontja a füstöt — a környék lakóinak „nagy gyönyörűségére”... S nyegét. Szerinte a tagadó vá­lasz egyértelmű. A tele- és nagylátószögű objektívek leg­feljebb a térhatásban okoz­nak némi eltérést, de magát az objektumot nem hamisít­ják meg. A Fotó című lap felelős szerkesztője azt írta olva­sónknak: „önnek tökéletesen igaza van, nem erősíti a fo­tográfia hitelét az ilyenfajta öncélú, feltűnést keltő meg­oldás. Tiltva természetesen ez nincs paragrafusokkal...” Halszemobjektív ide, nor­mállencse oda. nekünk az éj­szakai felvétel mindezek el­lenére jobban tetszik. A „nap­pali” képnél szebb a mi vas­útállomásunk! ti Körzeti Általános Iskola igazgatóhelyettese arról tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy április 7-én a szü­lők és nevelők 16 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. Bemeszelték a tantermeket, kerítést, járdát készítettek. Társadalmimun­­ka-felajánlást tettek a gyer­mekintézmények javára a Kecskeméti Konzervgyár ti­­szakürti telepének szocialis­ta brigádjai is. nem értik, mire való ez, hi­szen ott a hőközpont, amely az állomást fűti. Olvasónk úgy véli, egyetlen gőzveze­tékkel mentesülhetnének a füstszennyeződéstől. Április elején is kijutott nekik az „örömből”. Meg­gyújtották az éves szemetet. Volt ott olajos gyapot, autó­gumi, s hasonló „aprósá­gok” ... Gázolajjal öntözték, hogy jól égjen. Eredményes is volt az igyekezet, napokig szagolták a füstöt, a bűzt. S egy újabb kérdés: a fűtőház­ból miért nem szállíttatják el a szemetet? Q Végezetül következzenek Pintér László felvetései. Ér­tesülései szerint az új műve­lődési központ előtti szabad terület is betont „kap”, ny­modon elnyerjük — írta — a legzsúfoltabb, legbetono­­sabb megyeszékhelyi város­­központ címet. Ügy véli, ta­lán még nem késő; ezért a címért ne törjük magunkat! Másik észrevétele (s nagyon igaz!): száraz időben elké­pesztően porosak a szolnoki utcák. „Nemrégiben estefelé a kórház felé mentem. Az autók fényszórója mintha ködbe hasított volna. És ez a „köd” beszűrődik a kórház betegszobáiba, a lakásokba, a tüdőnkbe. Ne hivatkozzon senki a város alföldi jellegé­re, az építkezésekre. Rend­szeresen locsolni kellene a forgalmasabb utcákat, csúcs­­forgalomban akár óránként is. Ez nem különc, egyéni öt­let, jónéhány vidéki nagyvá­rosban — Szeged, Pécs, Szé-' kesfehérvár, Debrecen — ezt csinálják, magam is láttam. Víz mostanában bőven van a Tiszában... Járdaseprőgépről mintha nem is hallottak volna. Pe­dig a minimális hatékonyság­gal dolgozó, egészségtelen porfelhőt kavaró kézi mun­kaerő talán drágább, mint egy okos és termelékeny gép...” Válaszok, intézkedések Ráérünk arra még? ... Tóth László Törökszent­­miklóson az ÉKV 360-as sz. élelmiszer- és vegyesáru­­boltjának vezetője. Levele március 10-én érkezett hoz­zánk. Nem véletlen, hogy lé­nyegét a szükséges stilizálás nélkül közöljük. Talán okul­nak belőle azok, akik hason­lóan általánosságban fogal­maznak. (Annyit jó előre tudnunk, hogy van Szolnoki Tejipari Vállalat és szolnoki tejüzem.) „ ... január 19-én a tejipa­ri vállalat szállított tejtermé­ket, a leszámlázott áruból 5 kg vajat a túrázó nem adott le. Másnap ajánlott levelet küldtem a tejiparnak és 21- én a tej boltunk telefonon is jelentette a tejipar felé az esetet. .. Majd később a bolti csoportvezetőnk is beszélt a tejiparral... Február 3-án újabb ajánlott levelet ír­tam ... február 18Ján a tej­ipar igazgatójának írtam ajánlott levelet, de ő sem hajlandó válaszolni...” Március 14-én a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatójá­nál érdeklődtünk telefonon. A panaszt illetően sehol sem­mi nyom \ 1. Molnár Lajos igazgatót ez jogosan nyugta­lanította. ígérte: végére jár a dolognak! Meg is tette. Az események dióhéjban. Január 19-én a szolnoki tejüzem illetékese betegség miatt gyakorlatlan dolgozót osztott be a járatra. (Ez lo-' gikus, az árut el kell juttat­ni rendeltetési helyére.) Az eredmény: árutöbblettel, il­letve hiánnyal számolt el a szállítmánykísérő. Magyará­zatot adni nem tudott. Január 20. Telefon a tö­rökszentmiklósi ÉKV-kiren-’ deltség vezetőjétől. Számla­­egyeztetés. Az 5 kg vaj többletként jelentkezett az üzemnél. Közben megérke­zett a boltvezető reklamá­ciója a szolnoki tejüzem ve­zetőjéhez. Kivizsgálásra az illetékes ügyintéző kapta. Megállapította: a reklamáció jogos. Tájékoztatta erről az ÉKV-!kirendeltség vezetőjét, de a panaszost (a boltvezetőt) már nem. A jóváírás pénz­ügyi rendezését is elmulasz­totta. A jelzett február 3-i levél nem érkezett meg... A feb­ruár lS-‘i igen — a szolnoki üzem vezetőjéhez. Tőle a már említett ügyintéző kap­ta. De minek? Érdemi intéz­kedés ugyanis csak március 14-i, Molnár Lajos igazgató­val történt telefonbeszélgeté­sünk után történt. Igazán nem az ő dolga lett volna az 5 kg vaj históriáját a „helyé-' re tenni” ... Hírt kaptunk jogos fele­­lősségrevonásokról, de ezt itt csupán megnyugtatásul em­lítjük. Levelekből — sorokban Városunk, környezetünk Az új Btk. rendelkezései szerint a visszaesők négy ka­tegóriáját fogjuk megkülön­böztetni. Az elsőbe azok tar­toznak, akik egy alkalommal már követtek el bűncselek­ményt, de a végrehajtható szabadságvesztésnél enyhébb büntetésben részesültek. Ez a tény — még ha rehabilitá­cióban részesültek, akkor . is — súlyosbító körülmény lesz az újabb bűncselekmény el­bírálásakor. A második csoportba azok tartoznak, akiket korábba'1 egy alkalommal, szándékosan elkövetett bűncselekmé"" miatt végrehajtható szabad­ságvesztésre ítéltek, és sza­badulásukat követő öt éven belül újabb szándékos bűn­­cselekményt követnek el. A törvény ezeket a személye­ket kizárja abból, hogy pró­bára bocsátást kapjanak, vagy a kiszabott szabadság­­vesztésüket próbaidőre fel­függesszék. A következő visszaeső-ka­tegóriát a törvénykönyv kü­lönös visszaesőnek mondja. Ezek olyan visszaesők, akiket egyszer már szándékos bűn­cselekmény miatt szabadság­­vesztésre ítéltek, de a végre­hajtástól számított öt éven belül ismét lop, sikkaszt, csal stb. Az ilyen különös visz­­szaesőt szigorúbb elbírálás illeti. A konkrét bűncselek­ményükre előírt büntetési tételük automatikusan maga­sabbra emelkedik. Például, ha a törvény szerint a ki­sebb értékre elkövetett lopás vétségére előírt büntetést két évig terjedhető szabadság­­vesztés, akkor a különös visszaesés miatt a büntetési keret jelen esetben hat hó­naptól három évig terjedő szabadságvesztés lesz. A törvényi minimum alatt velük szemben büntetést ki­szabni csak különös méltány­lást érdemlő esetben lehet, s a büntetésük nem függeszt­hető fel. Még szigorúbb előírásokat tartalmaz a törvény a több­szörös visszaesőkkel szemben. Ennek a kategóriának a fo­galmát a törvénykönyv a következőképpen határozza meg: „Többszörös visszaeső az. akit szándékos bűncselek­mény elkövetését megelőzően visszaesőként szabadságvesz­tésre ítéltek és az utolsó bün­tetés kitöltésétől három év még nem telt el az újabb bűncselekmény elkövetéséig.” Ebbe a kategóriába tarto­zók büntetési tétele a külö­nös visszaesőkhöz hasonlóan emelkedik. A törvényi mini­mum alatt különös méltány­lást érdemlő esetben sem szabható ki büntetés. Ezek az elkövetők nem bocsátha­tók feltételes szabadságra. Két évi szabadságvesztést a legszigorúbb körülmények között kell eltölteni. tehát fegyházban. Az ilyen elkö­vetőknek a törvény nem ad lehetőséget rehabilitációra. A kiszabott büntetés letölté­se után még öt évig szigorí­tott őrizetben maradhatnak. Azt hiszem, ezekből jól ér­zékelhető, hogy igen hatha­tós eszközök állnak bíráink kezében annak érdekében, hogy a visszaeső bűnözést, mint nem kívánatos jelensé­get jobban visszaszorítsuk. Törvényi mentesítés Az új Büntető Törvény­­könyv szigorítani próbál ott, ahol az a társadalom érdeké­ben szükséges. Ugyanakkor következetesen humánus megoldásokat tartalmaz a törvény tiszteletére törek­vőkkel szemben. Ilyen humá­nus intézkedés a rehabilitá­ció intézménye. Ennek lé­nyege az, hogy a többszörös visszaesők kivételével úgy­szólván mindenki mentesül bizonyos idő eltelte után a hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. Ha újabb bűncselekményt nem követ el, akkor a korábbi elítélésé­ről nem köteles számot adni. és büntetlennek kell tekinte­ni. A törvényi mentesítést az új Btk. a következőképpen szabályozza: az ítélet jog­erőre emelkedésének napján azonnal mentesül a hátrá­nyos következmények alól, akit főbüntetésként pénzbün­tetésre, foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltásra, ki­tiltásra, kiutasításra vagy vagyonelkobzásra ítéltek. A próbaidő sikeres eltelté­vel ugyancsak a törvény ere­jénél fogva mentesül az, akit felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítéltek. A büntetés ki­töltésekor áll be a rehabili­táció azoknál, akiket javító­­nevelőmunkára, vagy gondat­lan vétség miatt szabadság­­vesztésre ítéltek. A szabadulást követő há­rom év eltelte után mente­sülnek azok, akiket bűntett miatt egy évet meg nem ha­ladó szabadságvesztésre ítél­tek. Végül a kitöltést követő tíz év múlva áll be a reha­bilitáció azoknál, akiket bűntett miatt egy évet meg­haladó, de öt évnél nem hosz­­szabb szabadságvesztésre ítél­tek. A törvényi mentesítés any­­nyit jelent, hogy kérelem és bírói határozat nélkül mente­sül az elítélt a hátrányos kö­vetkezmények alól a törvény rendelkezései alapján. Ha er­kölcsi bizonyítványt kér. azon a rehabilitáció alá eső büntetés nem szerepelhet. A törvényi mentesítésen kívül az új Btk fenntartotta a ke­gyelmi és a bírósági határo­zat alapján adható mentesítést is. Dr. Jenővári László, a megyei bíróság elnöke KÖVETKEZIK: A halálos ítélettől a vagyonelkobzásig Halszemmel és normállal Adalékok az új Büntető Törvénykönyvből I. Szigorúbb és humánusabb 1979. július 1-én hatályba lép az új Büntető Törvény­­könyv. Megalkotásának szük­ségességéről, körülményeiről már több, publikáció jelent meg. Ügy vélem, nem szük­ségtelen, ha ennek a jól sike­rült, nemzetközi összehasonlí­tásban is minden kritikát ki­álló kódexnek fontosabb sza­bályairól kissé részletesebben is értesül az újságolvasó. Nagyon időszerűnek és ezért helyesnek tartom a törvénykönyvnek a vissza­esőkre vonatkozó koncepció­ját. Köztudomású, hogy szo­cialista államunkban nagy omlzot ■frvr’Híi+i írvlr a hiínn 7ÁC visszaszorítására. Ennek is tulajdonítható, hogy az el­múlt évtizedben megyénkben — úgy mint országosan — csökkent a bűncselekmények száma. Emellett azonban né­hány területen nem sikerült lényeges javulást elérni. Nem mérséklődött például a visz­­szaesők aránya. Ezért kellett a jogalkalmazóknak olyan le­hetőséget adni, hogy a vissza­esőkkel szemben szigorúbban léphessenek fel. Ezt az igényt az új törvénykönyvünk egy­értelműen kielégíti, és most már a jogalkalmazókon a sor, hogy a törvény rendel-Vp7pcAit i n 1 ni k 1 m ■) v'/'Á W A visszaesők és büntetéseik

Next

/
Thumbnails
Contents