Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 19. MIBEN KÜLÖNBÖZIK A RÉGITŐL A szerkesztoseg postájából o Hírlapraktár az udvarban „A napokban Szolnokon jártam és kerestem a gyűjteményemből hiányzó Interpress Magazint és az Ádám c. lap egy példányát. A 2. számú postán érdeklődtem, hogy hol lehetne ezeket beszerezni. A készséges felvilágosítás: az 1. számú posta udvarán, a hírlapraktárban mindenféle újságot, folyóiratot egy hónapra visszamenőleg meg lehet kapni” — írta Horváth János tiszaföldvári olvasónk. Örömmel közölte; hogy útja eredményes volt és javasolta, írjuk meg lapunkban, hogy létezik ilyen raktár. Kérésének szívesen teszünk eleget, hiszen bizonyára sokan összegyűjtik a különféle lapokat. így legalább megtudják, egy-egy hiányzó számért hová menjenek. Zsófi néni manócskái A mezőtúri Városi Tanács szociálpolitikai osztályán dolgozók folyamatosan figyelemmel kísérik az idős emberek sorsát. Népfront-aktivisták is részt vettek a segítségre szorulók felkutatásában. Így Miskolczi Pálné tanárnő is, akinem most negyedik osztályos napközis csoportja már harmadik éve jár a 73 éves Csurgó Zsófi nénihez. A mozgásban erősen korlátozott, egyedül élő asszony életét megszépítik, megkönnyítik a jótékony manócskák. A gyerekek majd minden nap megjelennek patronáltjuk portáján. Bevásárolnak, vizet visznek, szenet lapátolnak — mikor mire van szükség. Nem hagyták egyedül karácsonykor; anyák napján, a nőnapon műsorral köszöntötték. A Brumi rajban huszonnyolc gyerek van. A „manócska-ügyelet” egy hétig tart. Ha nincs tennivaló, beszélgetnek a nénivel. A tanulók önzetlenül, lelkiismeretesen teljesítik vállalásukat. Biztosan megtanulják: az idős embereket becsülni, segíteni kell. K. J. P. Mezőtúr „Irigykedőlc” A március 21-én megjelent „Szajolban zúzott kővel a sár ellen” c. írásukat keserű szájízzel, és nem kis irigységgel olvastuk. Igen, irigyeljük, hogy Szajolban van olyan szerv, amely össze tudja fogni az állampolgárok társadalmi munkáját. Mi, Csillag utcai lakók 1961 óta — amikor e kis utca megszületett — küzdünk a sárral. Utcánk nem a város szélén van, majdhogy nem a megyeszékhely kellős közepén. A mi környékünkre sajnos, nem gondol senki. Nem volt olyan fórum, tanácsi beszámoló, ahol ezt szóba ne hoztuk volna. Társadalmi munkát ajánlottunk fel. Nem igényelték ... Nem gondoltunk mi sztrádára, gumiútra. Nekünk is megfelelt volna a zúzott kő. Novembertől február végéig (kivéve a száraz fagyot) járművel megszűnik a ki-bejárás. Próbáltunk érdekünkben tenni valamit. Január végén kaptunk is néhány dömper mosott kavicsot. Hálásak vagyunk érte; bíztunk a további adományban és elkészítettük az utat a további kavics szállítására. Sajnos, többet nem kaptunk. Jó lett volna, ha az illetékes tanácsi vezetők látják lelkes munkánkat. Lelkesedésünkben már a Hold utca bevezető részét is majdnem megcsináltuk. Ezért irigyeljük a szajoliakat, és szeretnénk tudni, hogyan szervezik ott a társadalmi munkát. Hasznosítanánk mi is a magunk, valamint városunk hasznára. Tóth László Szolnok Ha hiszik a kedves olvasók, ha nem, az itt közölt fényképek egyazon épületről, a szolnoki vasútállomásról készültek. Csak nem ugyanazon helyről (!) S az egyik éjszakai, a másik nappali felvétel. Az éjszakai két éve jelent meg a Tükörben, a másikat id. Szekeres Ferenc szolnoki olvasónk fotózta. A Tükör fotóriportere halszem objektívet használt, olvasónk normált. Idős Szekeres Ferencben a Tükörben látott kép láttán vetődött fel a kérdés — azóta se hagyja nyugton! —; dokumentációs felvételeknél szabad-e olyan objektívet használni, amely módosítja a fényképezett épület, tárgy lé-Kovács Sándor tanár arról írt: Szolnok megyét csupán a jászberényi Kossuth úti iskola környezetvédelmi őrse képviselte Szarvason, a környezetvédelmi úttörők II. országos találkozóján. A háromnapos rendezvényen megnézték a diákok a város nevezetességeit, A vetélkedőn mindhárom jászberényi úttörő második lett... * * * Fülöp Zoltánná, a tiszakür-A rádió, a televízió, az újságok gyakran foglalkoznak manapság a környezetvédelemmel, a zajártalommal. Postánkból úgy tűnik, olvasóink is „napirendre” tűzték e témákat. Nézzünk néhány szolnoki levelet. o M. J.-né azt írja, a Somogyi Béla és az Ady Endre út csatlakozásánál két lakóház romja ékteleníti a környéket. Éghető anyag már nemigen található, azok a télen gazdára leltek... A falak és a szemétdomb’ azonban maradt. Reméli, az illetékesek intézkednek, hogy a rom- és szemételtakarítás — mindenki érdeke! — mielőbb megtörténjék! K. J. a fűtőház mellett lakik. öt éve beállítottak egy mozdonyt a segélykocsi fűtésére. A szálló kazánháza elé tavaly egy másikat. Most már két mozdony ontja a füstöt — a környék lakóinak „nagy gyönyörűségére”... S nyegét. Szerinte a tagadó válasz egyértelmű. A tele- és nagylátószögű objektívek legfeljebb a térhatásban okoznak némi eltérést, de magát az objektumot nem hamisítják meg. A Fotó című lap felelős szerkesztője azt írta olvasónknak: „önnek tökéletesen igaza van, nem erősíti a fotográfia hitelét az ilyenfajta öncélú, feltűnést keltő megoldás. Tiltva természetesen ez nincs paragrafusokkal...” Halszemobjektív ide, normállencse oda. nekünk az éjszakai felvétel mindezek ellenére jobban tetszik. A „nappali” képnél szebb a mi vasútállomásunk! ti Körzeti Általános Iskola igazgatóhelyettese arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy április 7-én a szülők és nevelők 16 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Bemeszelték a tantermeket, kerítést, járdát készítettek. Társadalmimunka-felajánlást tettek a gyermekintézmények javára a Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepének szocialista brigádjai is. nem értik, mire való ez, hiszen ott a hőközpont, amely az állomást fűti. Olvasónk úgy véli, egyetlen gőzvezetékkel mentesülhetnének a füstszennyeződéstől. Április elején is kijutott nekik az „örömből”. Meggyújtották az éves szemetet. Volt ott olajos gyapot, autógumi, s hasonló „apróságok” ... Gázolajjal öntözték, hogy jól égjen. Eredményes is volt az igyekezet, napokig szagolták a füstöt, a bűzt. S egy újabb kérdés: a fűtőházból miért nem szállíttatják el a szemetet? Q Végezetül következzenek Pintér László felvetései. Értesülései szerint az új művelődési központ előtti szabad terület is betont „kap”, nymodon elnyerjük — írta — a legzsúfoltabb, legbetonosabb megyeszékhelyi városközpont címet. Ügy véli, talán még nem késő; ezért a címért ne törjük magunkat! Másik észrevétele (s nagyon igaz!): száraz időben elképesztően porosak a szolnoki utcák. „Nemrégiben estefelé a kórház felé mentem. Az autók fényszórója mintha ködbe hasított volna. És ez a „köd” beszűrődik a kórház betegszobáiba, a lakásokba, a tüdőnkbe. Ne hivatkozzon senki a város alföldi jellegére, az építkezésekre. Rendszeresen locsolni kellene a forgalmasabb utcákat, csúcsforgalomban akár óránként is. Ez nem különc, egyéni ötlet, jónéhány vidéki nagyvárosban — Szeged, Pécs, Szé-' kesfehérvár, Debrecen — ezt csinálják, magam is láttam. Víz mostanában bőven van a Tiszában... Járdaseprőgépről mintha nem is hallottak volna. Pedig a minimális hatékonysággal dolgozó, egészségtelen porfelhőt kavaró kézi munkaerő talán drágább, mint egy okos és termelékeny gép...” Válaszok, intézkedések Ráérünk arra még? ... Tóth László Törökszentmiklóson az ÉKV 360-as sz. élelmiszer- és vegyesáruboltjának vezetője. Levele március 10-én érkezett hozzánk. Nem véletlen, hogy lényegét a szükséges stilizálás nélkül közöljük. Talán okulnak belőle azok, akik hasonlóan általánosságban fogalmaznak. (Annyit jó előre tudnunk, hogy van Szolnoki Tejipari Vállalat és szolnoki tejüzem.) „ ... január 19-én a tejipari vállalat szállított tejterméket, a leszámlázott áruból 5 kg vajat a túrázó nem adott le. Másnap ajánlott levelet küldtem a tejiparnak és 21- én a tej boltunk telefonon is jelentette a tejipar felé az esetet. .. Majd később a bolti csoportvezetőnk is beszélt a tejiparral... Február 3-án újabb ajánlott levelet írtam ... február 18Ján a tejipar igazgatójának írtam ajánlott levelet, de ő sem hajlandó válaszolni...” Március 14-én a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatójánál érdeklődtünk telefonon. A panaszt illetően sehol semmi nyom \ 1. Molnár Lajos igazgatót ez jogosan nyugtalanította. ígérte: végére jár a dolognak! Meg is tette. Az események dióhéjban. Január 19-én a szolnoki tejüzem illetékese betegség miatt gyakorlatlan dolgozót osztott be a járatra. (Ez lo-' gikus, az árut el kell juttatni rendeltetési helyére.) Az eredmény: árutöbblettel, illetve hiánnyal számolt el a szállítmánykísérő. Magyarázatot adni nem tudott. Január 20. Telefon a törökszentmiklósi ÉKV-kiren-’ deltség vezetőjétől. Számlaegyeztetés. Az 5 kg vaj többletként jelentkezett az üzemnél. Közben megérkezett a boltvezető reklamációja a szolnoki tejüzem vezetőjéhez. Kivizsgálásra az illetékes ügyintéző kapta. Megállapította: a reklamáció jogos. Tájékoztatta erről az ÉKV-!kirendeltség vezetőjét, de a panaszost (a boltvezetőt) már nem. A jóváírás pénzügyi rendezését is elmulasztotta. A jelzett február 3-i levél nem érkezett meg... A február lS-‘i igen — a szolnoki üzem vezetőjéhez. Tőle a már említett ügyintéző kapta. De minek? Érdemi intézkedés ugyanis csak március 14-i, Molnár Lajos igazgatóval történt telefonbeszélgetésünk után történt. Igazán nem az ő dolga lett volna az 5 kg vaj históriáját a „helyé-' re tenni” ... Hírt kaptunk jogos felelősségrevonásokról, de ezt itt csupán megnyugtatásul említjük. Levelekből — sorokban Városunk, környezetünk Az új Btk. rendelkezései szerint a visszaesők négy kategóriáját fogjuk megkülönböztetni. Az elsőbe azok tartoznak, akik egy alkalommal már követtek el bűncselekményt, de a végrehajtható szabadságvesztésnél enyhébb büntetésben részesültek. Ez a tény — még ha rehabilitációban részesültek, akkor . is — súlyosbító körülmény lesz az újabb bűncselekmény elbírálásakor. A második csoportba azok tartoznak, akiket korábba'1 egy alkalommal, szándékosan elkövetett bűncselekmé"" miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, és szabadulásukat követő öt éven belül újabb szándékos bűncselekményt követnek el. A törvény ezeket a személyeket kizárja abból, hogy próbára bocsátást kapjanak, vagy a kiszabott szabadságvesztésüket próbaidőre felfüggesszék. A következő visszaeső-kategóriát a törvénykönyv különös visszaesőnek mondja. Ezek olyan visszaesők, akiket egyszer már szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek, de a végrehajtástól számított öt éven belül ismét lop, sikkaszt, csal stb. Az ilyen különös viszszaesőt szigorúbb elbírálás illeti. A konkrét bűncselekményükre előírt büntetési tételük automatikusan magasabbra emelkedik. Például, ha a törvény szerint a kisebb értékre elkövetett lopás vétségére előírt büntetést két évig terjedhető szabadságvesztés, akkor a különös visszaesés miatt a büntetési keret jelen esetben hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés lesz. A törvényi minimum alatt velük szemben büntetést kiszabni csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet, s a büntetésük nem függeszthető fel. Még szigorúbb előírásokat tartalmaz a törvény a többszörös visszaesőkkel szemben. Ennek a kategóriának a fogalmát a törvénykönyv a következőképpen határozza meg: „Többszörös visszaeső az. akit szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként szabadságvesztésre ítéltek és az utolsó büntetés kitöltésétől három év még nem telt el az újabb bűncselekmény elkövetéséig.” Ebbe a kategóriába tartozók büntetési tétele a különös visszaesőkhöz hasonlóan emelkedik. A törvényi minimum alatt különös méltánylást érdemlő esetben sem szabható ki büntetés. Ezek az elkövetők nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Két évi szabadságvesztést a legszigorúbb körülmények között kell eltölteni. tehát fegyházban. Az ilyen elkövetőknek a törvény nem ad lehetőséget rehabilitációra. A kiszabott büntetés letöltése után még öt évig szigorított őrizetben maradhatnak. Azt hiszem, ezekből jól érzékelhető, hogy igen hathatós eszközök állnak bíráink kezében annak érdekében, hogy a visszaeső bűnözést, mint nem kívánatos jelenséget jobban visszaszorítsuk. Törvényi mentesítés Az új Büntető Törvénykönyv szigorítani próbál ott, ahol az a társadalom érdekében szükséges. Ugyanakkor következetesen humánus megoldásokat tartalmaz a törvény tiszteletére törekvőkkel szemben. Ilyen humánus intézkedés a rehabilitáció intézménye. Ennek lényege az, hogy a többszörös visszaesők kivételével úgyszólván mindenki mentesül bizonyos idő eltelte után a hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. Ha újabb bűncselekményt nem követ el, akkor a korábbi elítéléséről nem köteles számot adni. és büntetlennek kell tekinteni. A törvényi mentesítést az új Btk. a következőképpen szabályozza: az ítélet jogerőre emelkedésének napján azonnal mentesül a hátrányos következmények alól, akit főbüntetésként pénzbüntetésre, foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, kiutasításra vagy vagyonelkobzásra ítéltek. A próbaidő sikeres elteltével ugyancsak a törvény erejénél fogva mentesül az, akit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. A büntetés kitöltésekor áll be a rehabilitáció azoknál, akiket javítónevelőmunkára, vagy gondatlan vétség miatt szabadságvesztésre ítéltek. A szabadulást követő három év eltelte után mentesülnek azok, akiket bűntett miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek. Végül a kitöltést követő tíz év múlva áll be a rehabilitáció azoknál, akiket bűntett miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hoszszabb szabadságvesztésre ítéltek. A törvényi mentesítés anynyit jelent, hogy kérelem és bírói határozat nélkül mentesül az elítélt a hátrányos következmények alól a törvény rendelkezései alapján. Ha erkölcsi bizonyítványt kér. azon a rehabilitáció alá eső büntetés nem szerepelhet. A törvényi mentesítésen kívül az új Btk fenntartotta a kegyelmi és a bírósági határozat alapján adható mentesítést is. Dr. Jenővári László, a megyei bíróság elnöke KÖVETKEZIK: A halálos ítélettől a vagyonelkobzásig Halszemmel és normállal Adalékok az új Büntető Törvénykönyvből I. Szigorúbb és humánusabb 1979. július 1-én hatályba lép az új Büntető Törvénykönyv. Megalkotásának szükségességéről, körülményeiről már több, publikáció jelent meg. Ügy vélem, nem szükségtelen, ha ennek a jól sikerült, nemzetközi összehasonlításban is minden kritikát kiálló kódexnek fontosabb szabályairól kissé részletesebben is értesül az újságolvasó. Nagyon időszerűnek és ezért helyesnek tartom a törvénykönyvnek a visszaesőkre vonatkozó koncepcióját. Köztudomású, hogy szocialista államunkban nagy omlzot ■frvr’Híi+i írvlr a hiínn 7ÁC visszaszorítására. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt évtizedben megyénkben — úgy mint országosan — csökkent a bűncselekmények száma. Emellett azonban néhány területen nem sikerült lényeges javulást elérni. Nem mérséklődött például a viszszaesők aránya. Ezért kellett a jogalkalmazóknak olyan lehetőséget adni, hogy a visszaesőkkel szemben szigorúbban léphessenek fel. Ezt az igényt az új törvénykönyvünk egyértelműen kielégíti, és most már a jogalkalmazókon a sor, hogy a törvény rendel-Vp7pcAit i n 1 ni k 1 m ■) v'/'Á W A visszaesők és büntetéseik
