Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. év«. 88. sióm, 1979. április 15., vasárnap_________A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nr Növekvő szolgáltatás, bővülő export árualap Jő eredmények a Vasipari Vállalatnál és a jászberényi Műszeripari Szövetkezetben A szolnoki Vasipari Vállalat szászbereki akkumulátorgyárában forgatható asztal „segíti" a rácsok szerelését. Képünkön az automata öntőgép Ilii •■■■■■ IMI ■ 11 §•■■■■•' «■■■■■■■■■■••■■■■■■■■■■■■■ • t mm i aaaaaaa i '*a a a ■ saaaaat a. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa a a oh laaaaa' ra» aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ■ a< ii aaaaaa taaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aa aa aa aa aa aa aa ■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■ ■■■•■■■■■■■a ■■■■■■ «■■•IMIIM! a aa «ai aaaaa laaai raaaaaaaaaa-■si a - --ar- - aaaaaaaaa aaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaa aa aa Év végére elkészül? (Tudósítás a szolnoki Zagyva-híd építkezéseiről. 3. oldal) Cirkuszban (Képriport a Hungária Cirkusz szolnoki vendégszerepléséről. 4i oldal) Bögrecsárdék tanúk nélkül (Vasárnapi riportunk. 4. oldal) Divat a poszter... (Beszámoló arról, hogy a művészi reprodukcióknak az litóbbi időben megnőtt a keletje. 5. oldal) Külpolitikai körkép (6. oldal) Örményesi metszetek (Riport a falun élő gyermekek tehetségének kibontakoztatásáról és a szellemi élet alakulásáról egy kisfaluban. 7. oldal) A tanácsoké a szó (írások arról, hogyan élnek a nyugdíjasok, milyen a vízellátás Újszászon, és hogyan fognak össze iászárokszálláson a nagyközség fejlesztéséért. 10. oldal) Kukorica a kipusztult búza helyére A tervet is módosították a karcagi termelőszövetkezetek Ki figyelje a költséget? Nem nehéz válaszolni a címben feltett kérdésre, hiszen kézenfekvő, a költségek szemmel tartása azok dolga, akik ezért kapják a fizetésüket. A könnyen megadott válasz pontosan arra figyelmeztet, ami a gondokat okozza: a hibás szemléletre, ami leszűkíti a költségelemzés és -gazdálkodás sokrétű feladatát néhány emberre. A termelőtevékenységben az előrelátás olyan, mint gépkocsivezető kezében a kormány: az iránytartás nélkülözhetetlen feltétele. Az előrelátásnak viszont elengedhetetlen eleme a költségek ismerete, s nemcsak utólag kiderítve, mi mibe került*.milyen ráfordításokkal készült el, hanem a cselekvést megelőzve is tudva, mi menynyibe jöhet, azaz megéri-e egy-egy lépés a gyártás-, a gyártmányfejlesztésben az árát, megtérítik-e a hozamok a kiadásokat? Két, három éve nagy visszhangot keltettek az értékelemzési ujjgyakorlatok, amikre néhány nagyobb vállalatnál sort kerítettek. A meghökkentő vizsgálati eredmények fölverte por azonban már leülepedett, ismét nagy a csend, a termékek java kerül amibe kerül alapon hagyja el a készáruralgárakat. Az idézett esetek, bármennyire véletlenszerűen választottak is. tanúsítják: gyenge lábakon áll a költségek súlyának elismertetése, egyszer-egyszer ugyan látható némi nekibuzdulás, de utána marad a járt lit, a kerül amibe kerül. S marad annak gyakorlata is, hogy törődjenek a költségekkel a közgazdasági osztály, a kalkulációs csoport beosztottjai, az ő munkakörük ez. A költségek alakulásának befolyásolása: mindenkinek a munkaköre! Szénaboglyából húzkodva a szálakat: lefaraghat a költségekből tekintélyes részt a szállítási osztály, a legkedvezőbb továbbítási mód kiötlésével, hiszen ne feledjük, ma már a termékek árának nyolc-tizenkét százaléka — csekély értékű, de nagy tömegű cikkeknél harminc-ötven(!) százaléka— a szállítás fedezete. Hozzájárulhat aminőségellenőrzés is a költségek kedvezőbbé tételéhez; á villamos forróyíztárolók egy év alatti javításának — 91 ezer eset — a fele ;— 45,7 ezer eset — garanciális kötelezettség teljesítése volt. Ennek fedezete ugyan benne foglaltatik a termék árában. csakhogy elkerülhetetlen utolsó fillérig igénybe venni azt?! S persze, mindezeket. a hasonlókat megelőzően a költségek útjelzőit figyelve kellene haladnia a termékfejlesztésnek, a gyártás korszerűsítésének, a termékösszetétel változtatásának. Summa summarum: nincs olyan poszt, ahol ne akadna teendő. Nincs olyan tényezője a termelési költségeknek — az anyagtól a munkásszállás működtetéséig —, ahol ne lehetne megállapítani a szükségest és a fölöslegest elválasztó határt. Amihez kell némi többletenergia, ám termelőhelyek nem csekély részén csupán annyi szükségeltetne hozzá, hogy megadják a költségek rangját, tiszteljék a forintot, s ne pusztán bevételben, hanem elkerülhetetlen kiadások, s elérhető haszon viszonyában lássák, mérlegeljék terveiket, gyakorlatban! lépéseiket. — M. O. — A naptár április első felét muttatja, ezt az időszakot használják fel megyénk vállalatai és ipari szövetkezetei, hogy mérlegeljék az év első negyedének eredményeit, és hasznosítsák az eddig szerzett tapasztalatokat az év hátralévő részében. Az öszszegezések szerint a gazdálkodó egységek sikeresen vették a rajtot; ahol pedig gondok, problémák jelentkeznek, ott fokozzák az erőfeszítést a megoldásukra, a gazdaságpolitikai célkitűzések elérésére. A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata az első negyedévre 59,1 millió árbevételt tervezett, és ezzel szemben 62 millió forintot teljesített. A csaknem 5 százalékos időarányos tervtúlteljesítés nem mondana sokat, ha nem párosulna az emelkedés a termelés minőségének javulásával, a szolgáltatás színvonalának javulásával. A vállalat 9 ezer kész akkumulátort, 800 ezer akkumulátor-lemezt állít elő garantált minőségben. Fontos hiánycikkeket pótolt 450 ezer folyóméter esőcsatorna. A szolgáltatási tevékenység értéke egyébként 200 ezer forinttal meghaladta a 3 milliót. Mindezt kiegészítette a 450 tonna különféle vasszerkezeti gyártmány. A termelési célok elérését, a gazdaságosságra való törekvést jól segítette és segíti a vállalatnál kibontakozott szocialista munkaverseny. Harminckét munkáskollektíva az év elején arra tett vállalást, hogy okszerű munkával, a technológiai fegyelem betartásával kereken félmillió forintot spórolnak meg a vállalatnak azzal, hogy kiszűrik a minőségi hibákat, javítják termékeik minőségét. A vállalat háromhavi eredményéből következően a brigádok becsülettel teljesítették, amit vállaltak. Példás helytállásuk a közvetett exporttevékenység vállalati céljait is hatékonyan előmozdította. Svéd exportra bányaszivatytyú védőköpenyeket, szovjet megrendelésre a betongyári technológiához szükséges huzalnyaláb-kihúzó berendezéseket készítettek. A két exportmunka volumene ugyan alig egy és negyedmillió forint, fontossága azonban jelentős, hozzájárult a két országba irányuló komplett exportberendezések időbeni leszállításához. Nyugodt körülmények között dolgoznak a második negyedév tervfeladatainak teljesítésén a jászberényi Műszeripari Szövetkezet dolgozói is. Erre minden okuk megvan, mert az első negyedév gyártási programját — amely 50 százalékkal magasabb volt az 1978. évihez képest — sikerült teljesíteni. Amit a lakosság is közvetlenül érzékelt. 20 százalékkal emelték a szolgáltatást, a kettőt összevéve csaknem 40 millió forint árbevételt értek el. Az év jó Indítása biztosíték ' arra. hogy a második negyedév 45 millió forintos árbevételét is teljesítik, noha a bevétel felét az exportértékesítés jelenti. A hagyományos exporterméken kívül és a hazai piacra készülő gyártmányok mellett a következő hónapokban kerül piacra az antenna-csötápvonalvédő berendezés első sorozatta és a préslevegőszárító, a kettő együttesen mintegy másfél millió értékben. A szövetkezetnél folyó nyugodt, kiegyensúlyozott munka alapjait már korábban megteremtették. Tökéletesítették az üzem- és munkaszervezést, kialakították a piaci követelményeknek megfelelő, korszerű gyártmányszerkezetet, a termékek minőségét garantáló technológiai háttereit. A szövetkezetiek jogosan bíznak abban — az eddigi eredmények is ezt tanúsítják —, hogy az előirányzott 50 százalékos tervemelkedést létszámemelés nélkül is elérik. A magasabb követelményekhez szükséges műszaki és szakember-gárdát „házilag” is képezik. Jelenleg két szakágazatban, lakatos és relé szerelő szakmában folyik tanfolyami képzés. Mivel a szövetkezet szerelői külföldön is dolgoznak majd a jövőben, az év második felében intenzív nyelvtanfolyamot szerveznek. Óriási károkat akozott a belvíz a karcagi Május 1. és a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet búzatábláin. A két gazdaságban öszszesen 8450 hektáron vetettek tavaly ősszel kenyérgabonát. A vetések több mint harminc százaléka kipusztult a kedvezőtlen téli és koratavaszi időjárás, valamint a nagy területeket elborító belvíz miatt. Az üzem szakembereinek 1500 hektár termőterület újrahasznosításáról kell gondoskodniuk a Magyar—Bolgár Barátság Tszben. A kiszántott őszi búza helyére napraforgót, lent, kukoricát, zabot és lucernát vetnek majd a gazdaság dolgozói. A munkák megkezdését akadályozza, hogy április elején nagy mennyiségű csapadék hullott, és emiatt a talaj nagyon vizes, nem lehet gépekkel a táblákra menni. A kényszerűségből megváltoztatott vetésszerkezet 10 millió forintos többletköltségeket is okoz azon túl. hogy a növénytermesztés árbevétele is csökken. A szövetkezet vezetősége éppen ezért a gazdaság egész éves termelési tervét is átdolgozza. A többi ágazat termelésének fokozásával és takarékosabb gazdálkodással tervezik pótolni a búzatermesztés veszteségeit. Semmivel sem rózsásabb a helyzet Karcag másik téeszében, a Május 1-ben. Itt tavaly 3050 hektáron vetettek kenyérgabonát, amelynek 40 százaléka kipusztult. így 1300 hektáron kellett kiszántani a növényt. Helyébe majd tavaszi árpa. napraforgó és kukorica kerül. De további 500 hektár búza is károsodott. Ezeket a területeket árpával vetik felül, és a termést takarmányként hasznosítják. A megmaradt 1250 hektár őszi búzából összesen 250 hektáron megfelelő fejlettségű és kellően sűrű a vetés. A többi területen a gazdaság tagjai már nem is számíthatnak jobbra közepes termésnél, ám az üzem más ágazatának erősítésével a kiesések pótolhatók. Január óta tart a gépek, berendezések karbantartása a Szolnoki Cukorgyárban. Valamennyi berendezést szétszedik, a hibás alkatrészeket kicserélik, hogy a következő kampány 150 napja alatt zavartalanul üzemelhessen majd a gyár
