Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 11. Termékek minden piacra Eredmények és feladatok a Hűtőgépgyárban A Hűtőgépgyárban az ötödik ötéves terven belül az évenkénti konkrét gazdasági feladatokat alapvetően a következők határozzák meg: — az MNB-vel kötött szerződés alapján vállalt összes — és ezen belül is a tőkés — exportszállítás dinamikus növelése a kedvezőtlenebb külgazdasági lehetőségek között; — ebből adódóan, a közvetlenül is jelentkező, a vállalatot érintő negatív hatások ellensúlyozása (pl. ár- és szabályozómódosítások) ; — a hazai szükségletek ellátása maradéktalanul, a növekvő és választék iránt növekvő igények kielégítésével, és a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások miatt a minőség és a hatékonyság fokozottabb javítása a céltudatos intézkedések (pl. veszteségek csökkentése, munkaszervezés és egyéb lehetőségek kihasználása) által. A vállalat 1977—1979-es évi Igazdasági .fejlődését az alábbi főbb mutatók jól jellemzik: Mutató megnevezése 1 Összes árbevétel Ebből: dollár export rubel export Egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték Készletek forgási sebessége Fizikaiak átlagbére Nem fizikaiak átlagbére Folyó áron, illetve devizában. Egy vállalat gazdasági fejlődésének megítélésénél úgy gondoljuk, hogy több év fejlődésének együttes eredmé1977 1978 1979 éves tényszám éves terv változása az előző évhez százalékban 2 3 4 113,6 108,6 104,4 132,5 128,5 118,0 121,5 121,9 107,7 105,8 111,7 107,5 108,0 97,2 97,5 108,6 106,9 105,5 111,6 103,6 105,6 nyét is kell értékelni, mivel az évenkénti kisebb „mennyiségi” változás az évek során „minőségi” változást eredményez. A piac minősít is A dinamikus exportszállítás eredményeinek és célkitűzéseinek mennyiségi és minőségi jellemzői a következők: — a vállalat összes folyó áron számított árbevétele 1979 évben közel 900 millió forinttal, 32 százalékkal haladja meg az 1975. évi tényleges (1976. I. 1-i árszintű) árbevételét. Az összes árbevétel növekedésén belül a tőkés exportszállítás növekedése közel 500 millió forint és a növekedés indexe 127 százalék. A szocialista piacra történő exportszállítás több mint 300 millió forinttal (81 százalékkal) nő; — az összes termelésnövekedésen belül ugyanezen időszakban az exportszállítás növekedése 88 százalékos lesz a devizaszorzók csökkenése ellenére; — a dinamikus exportszállítás eredményeképpen a Hűtőgépgyár tőkés export- szállítása 1979-ben, azaz egyetlen év alatt meghaladja a negyedik ötéves tervidőszak (öt év alatti) összes dollár exportjának devizában kifejezett értékét. Az 1976—79 évi dollár export várható tényszáma több mint háromszorosa az 1971—75. évek ösz- szesített tényszámának. Tőkés exportunkon belül nagyon jelentős részt képvisel a háztartási hűtőszekrény. 1978-ban mennyiségben 67 százalékkal, devizában 108 százalékkal nőtt a tőkés export 1975-höz képest. Az exportált hűtőszekrények átlagára 1977-ben. 5 százalékkal, 1978-ban további 24 százalékkal nőtt az előző évhez. A fenti átlagáremelkedés az átlagos árszínvonal alakulására is ad némi tájékoztatást az exportszállítás típusösszetételének változása mellett. Az árszínvonal az exportált hűtőszekrények műszaki különbségét és a bevezetett márka erejét is mutatja. A nagyobb használati értékű, kedvezőbb árfekvésű típusok belépése jelentette és eredményezte azt a termékszerkezeti változást e termék- csoportban, amelyik egyik évről a másikra 16 százalékkal javította a gazdasági hatékonyságot 1978-ban. A tőkés piacok jelenlegi helyzetében a növekvő konkurrencia mellett a fentieken túlmenően mindezeket az eredményeket csak a termékminőség stabilitásával és a szállítási fegyelem mellett lehetett elérni. A Hűtőgépgyár termékeinek széles választéka és korszerűségi színvonala a folyamatos műszaki fejlesztés és ennek hatására a termékszerkezeti váltás eredményeképpen mind a három fő piac követelményeit kielégítik. Ezek adják azt az árualapot, amely mindenkor lehetőség a piaci kapcsolataink bővítésére. E piaci kapcsolatok újszerű továbbfejlesztésén dolgoznak napjainkban is műszaki- kereskedelmi-gazdasági dolgozóink. Példák a hatékonyságról A gazdasági hatékonyság folyamatosan évről évre kedvezően változott, ezt az alábbi főbb eredmények jól reprezentálják: — a vállalat összes foglalkoztatott létszáma 1974 óta évente kis mértékben csökken, így a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység növekedéséből ered; — az egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték 1978-ban 12 százalékkal haladta meg az előző évi tényszámot; — az exportszállítás gazdasági hatékonysága évek óta javult. 1978-ban a dollár önköltségi kitermelési mutató 18 százalékkal, a rubel önköltségi mutató 5 százalékkal, a forintkibocsájtási mutató 13 százalékkal javult, az 1977. évi tényszám hoz képest ; — az 1976-ban megkötött hitelszerződésben jelentős — évenként növekedő mértékű — nettó dollárhozam teljesítését vállaltuk. Minden évben túlteljesítettük vállalásunkat. Az 1979. éves terv alapján várható, hogy a nettó dollárhozamot 36 százalékkal túlteljesítjük az ötödik ötéves terv első négy éve alatt. Ennek jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy ez a nettó dollárösszeg mintegy 75 százalékkal lesz magasabb, mint az 1971—75 évek összes bruttó dollárexportszállítás értéke volt. Vállalatunk termelése évről évre jelentősen nő, és mint részleteztem, különösen az exportszállílá'S. Emellett egyre nagyobb importforgalmat is bonyolítunk. E forgalom nagyságának a jellemzésére megemlítem, hogy 1978-ban az export-importforgalmunk (forintérték alapján) 55 százaléka, 1979 évben 64 százaléka az összes árbevételnek. Ha mindezt, valamint a sokszor nem kielégítő hazai anyag- és kooperációs szállítási ütemességet . figyelembe vesszük, akkor az 1978. évi 92 napos készletforgási mutató és annak 2 Százalékos javulása az előző évhez képest kedvező eredményt mutat. A Magyar Nemzeti Bankkal kötött hitelszerződésekben a termelés és ezen belül az exportszállítás jelentős ütemű fejlesztése érdekében készárukészlet-növekedést és újabb készáruraktár építését terveztük. Az 1972. évi és az 1976. évi hitelszerződés alapján ez 30 ezer darabos hűtőszekrénykészlet-növeke- dést jelent. Ezek tárolására új készáruraktárt építünk, melyet ez év közepén helyezünk üzembe. Ebben az új raktárban 16 ezer hűtőszekrényt tudunk elhelyezni. Tavaly mindhárom fő piacra 18 féle alaptípusú háztartási hűtőszekrényt gyártottunk, többféle kivitelben. Az erőforrások hatékony kihasználása érdekében a széleskörű bel- és külföldi igényt alapul véve a folyamatos gyártást biztosítottuk akkor is. ha az áru egy része átmenetileg Raktáron maradt. Készáruraktár hiányában hűtőszekrényeinket kényszermegoldással különböző helyen tároltuk, egyrészt a gyári belső utak mentén. időjárástól védetten. Kockázat nélkül nincs eredmény A háztartási hűtőszekrény terjedelmes késztermék. Egy vagonban átlagosan 100 hűtőszekrény szállítható. Egynapi hűtőszekrény-termelésünk 1978—79-ben 1600—1750 darab, ez napi 16—18 vagon készárunak felel meg. Nem kellemes d.olog, ha a készárukészlet megjelenik, még akkor sem, ha már előre terveztük, de semmi esetre sem ad okot olyan pesz- szimista megnyilatkozásra — mint ez a múlt évben történt — hogy baj van a Hűtőgépgyárban a hűtőszekrény-értékesítéssel, hogy minek „hajtani” a háztartási hűtőszekrények termelését, mikor úgy is nagy a készlet stb. Azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy ha nem vállaltuk volna az átmeneti elő- regyártást, ha lemondtunk volna a szállítási lehetőségek megoldásáról, akkor 30—40 ezer darab hűtőszekrénnyel kevesebbet gyártottunk és adtunk volna el tőkés exportra, amely mintegy 3—4 millió dollár termelés- és bevételcsökkenést eredményezett volna 1978-ban. Vállalati eredményünket, nyereségünket az 1978. január elsejei és évközi ár- és szabályozómódosítás az előző évi tényszámokhoz képest 29 százalékkal csökkentette. A hatékonyság növelésével, a vállalati intézkedések eredményeképpen 27 százalékos eredményjavulást értünk el 1978-ban Í977-hez képest. Munkánk eredményeképpen 1978-ban fizikai és nem fizikai dolgozóink átlagbére 17, illetve 16 százalékkal haladta meg az 1976. évi átlagbért. 1979-re további 5,5,— 5,6 százalékos bérfejlesztést tervezünk, amelynek alapján egy hűtőgépgyári dolgozó átlagbére 1979-ben mintegy ”7500 forinttal, 23 százalékkal haladja meg az 1976. évi átlagbért. Kárpáti József gazdasági igazgató Mérsékelt ütemű növekedés Az ipar 1979. évi értékesítési tervei A martfűi Tisza Cipőgyárban a külföldi megrendelések hatottak az itthon forgalomba kerülő lábbelik minőségére is. Képünkön a tartósabb, szebb kivitelű sportcipők felsőrészét készítik. Megyei székhelyű szocialista iparunk elmúlt évi bruttó termelése - a csökkenő értékesítési lehetőségekhez igazodva - igen mérsékelt ütemben, váftozatlan áron 2,3 százalékkal növekedett. Az összes értékesítés is mindössze 2,1 százalékkal haladta meg az előző évit, de ezen belül a külkereskedelmi átadás több, mint 20 százalékkal nőtt. A7. 1979. évi terv összességében az ipari termelés mérsékelt ütemű növekedését irányozza elő, amelyen belül azonban erőteljesebb szelekcióra kell törekedni. A terv célul tűzte ki a gazdaságosan értékesíthető termékek dollárelszámolású kivitelének számottevő bővítését, emellett az ipari termelésnek igazodnia kell a beruházások visszafogására irányuló korlátozásokhoz is. Az ipar termelési és értékesítési lehetőségeit jól tükrözi a mindenkori rendelés- állomány alakulása, melyet megyénkben kilenc, főként minisztériumi nágyvállalat adatai alapján vizsgáltunk. A megfigyelés — szállítási kapcsolataik sajátosságai miatt — nem terjedt ki a bányászatra, az élelmiszeriparra. a nyomdaiparra, az egyéb iparra, valamint a kézmű- és háziiparra, de a megye nagyvállalatai közül megfigyeltük többek között a Hűtőgépgyárat, a Tisza Cipőgyárat. A megyei iparvállalatokhoz ez év január 20-ig beérkezett és az általuk elfogadott rendelések értéke — folyó áron — 13 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az első negyedévre 16 százalékkal, míg az év hátralevő részére 11 százalékkal több szerződést kötöttek. Az 1979. évi növekedési ütem jóval meghaladja az 1978. évit, de elmaradt az 1977-es emelkedéstől. Országosan a már ismert rendelésállomány az utóbbi két évinél mérsékeltebben, mintegy 6 százalékkal nőtt. A megyei székhelyű iparvállalatok rendelésállományának alakulása Folyó áron Időszak 1977 1978 1979 az előző év százalékában I. negyedév 118 109 116 II—IV. negyedév 121 105 111 Ev összesen 120 106 113 A főbb értékesítési hiányokat tekintve, a belföldi rendelésállomány kissé gyorsabban nőtt az exportrendeléseknél. A tényleges kereslet Gazdasági jelzőtábla Ipar 1978 Megnevezés az előző az 1975 évi százalékban A FOGLALKOZTATOTTAK SZAMA Minisztériumi 100,6 102,8 Tanácsi 102,1 111,0 Állami 100,8 103,4 Szövetkezeti 99,0 102,6 Szocialista 100,4 103,2 AZ EGY FOGLALKOZTATOTTRA JUTÓ TERMELÉS Minisztériumi 103,1 113,0 Tanácsi 106,7 122,2 Állami 103,2 113,5 Szövetkezeti 107,5 122,2 Szocialista 104,0 114,8 A TERMELÉS Minisztériumi 103,7 116,2 Tanácsi 108,9 135,6 Állami 104,0 117,4 Szövetkezeti 106,4 125,4 Szocialista 104,4 118,5 Á fizikaiak havi átlagbére 108,4 125,0 Értékesítés a megyei székhelyű iparban 102,1 120,6 Ebből export 121,1 175,7 alakulását is jobban közelítő I. negyedévben a belföldi célú kötésállomány bővülése lényegesen nagyobb, mint a külkereskedelmi relációkban. A megye iparában á rendelésállomány értékesítési irányai lényegében a nép- gazdasági célkitűzésekkel összhangban és egyben az országos tendenciáknak is megfelelően változtak. A nem rubel elszámolású exportrendelések 65 százalékkal meghaladják a tavalyit. A megfigyelt fontosabb termékek közül például háztartási villamos hűtőszekrényből, férfi és női utcai cipőből jóval több termék tőkés szállítására kötöttek szerződést, mint egy évvel ezelőtt. A rubel elszámolású év eleji rendelésállomány 20 százalékkal kisebb, holott országosan csak igen kismértékű csökkenés tapasztalható. A beruházások mérséklésére irányuló törekvéseknek megfelelően számottevően csökkent a beruházási és építőipari célt szolgáló rendelések állománya. Az iparvállalatok termelő felhasználását szolgáló rendelések növekedési üteme csak kisebb mértékű, 5 százalékos volt. Ez már jelzi az ipari termelési ütem mérséklésére irányuló vállalati szándékokat, de egyben előfeltétele a múlt évben felduzzadt készletek tervezett csökkentésének is. A nagy- és kiskereskedelmi. valamint a termelőeszköz-kereskedelmi és készletező vállalatok rendelései jelentősen, 10 és 20 százalék között növekedtek. A megfigyelt iparvállalatok első negyedévi rendelés- állományában másfélszeresére nőtt az előző időszakról áthúzódó rendelések' értéke. Magasabb a vitás és elbírálásra váró rendelések aránya az elmúlt évinél. A január 20-i állapot szerint még mintegy 300 millió forint értékű rendelésállomány várt elbírálásra. Az iparvállalatok ebben az évben 5 százalékkal terveznek többet értékesíteni, mint 1978-ban. A nem rubel elszámolású értékesítés várhatóan 18 százalékkal lesz magasabb az előző évinél, míg rubel viszonylatban 2 százalékos csökkenést terveznek. Az ismertté vált rendelésállomány a termelői elképzelések mintegy háromnegyedére nyújt fedezetet, s ez az arány magasabb, mint 1978-ban volt. Dr. Gycnei Mária Az oldalt összeállította: dr. Végső Zoltán
