Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

XXX. évf. 58. szóm, 1979. március 10., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Konfliktus nélkül? Lehetnénk-e azok, amik vagyunk, ha nem néznénk szembe valóságunkkal an­nak nehézségeivel és ellent­mondásaival, ha nem ját­szanánk végig konfliktusa­inkat? Az élet, a mozgás és fejlődés hajtórugója mindig az ellentmondás. A konfliktusnak két olda­la van. Egy tartósabb, ob- jetívebb és egy esetlege­sebb és szubejtívebb. A megszokott, a beidegződött és jól beváltan eddig gya­korolt tartós oldalt provo­kálja az eddig soha nem lá­tott, soha nem tapasztalt újszerű jelenség, s döntésre kényszerít. Színt kell val­lanunk, változtatnunk kell. \ ' itt jr' * . Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtárs, első titkár elnökletével tegnap kibőví­tett ülést tartott. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta Bar- ta László elvtársnak, a me­gyei tanács elnökének elő­terjesztésében a tanácstör­vény érvényesülésének me­gyei tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról szóló je­lentést. Az ülésről közlemény je­lenik meg a Szolnok megyei Néplapban. ■■■■■■■■■■■••■■a •••a* Sok üzemben nyoma sincs A Dolgozz hibátlanul rendszer helyzete a kisebb üzemekben 3. oldal Uj iskola, szennyvíztisztító, r . mjr m r m r ■■ r víztorony Kisújszálláson Fejlesztések Jelentős társadalmi munkával A zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár tófeji burkoló­lap üzemében az idén már hatszázezer négyzetméternyi pad­lóburkolólapot gyártanak. Az új automatizált üzemben jelen­leg harminckét fajta kerámia-padlóburkolólap készül. A ké­pen: Automata présgépeken készülnek a kerámialapok Békét, együttműködést Ázsiában Példák sorát szolgáltat­hatnánk. Tegyük fel, hogy a termelés, a szociális és egész­ségügyi ellátottság és a kul­túra viszonyában egyszer ki­alakítottunk egy arányos­ságot, amely — adott lehe­tőségek mellett — hosszabb ideig biztosít valamennyi te­rület számára egyfajta, tár­sadalmilag érzékelhető. s ezért közmegelégedéssel fo­gadott fejlődést. Ezzel együtt kialakul egy gyakorlati men­talitás, hozzáállás, munka­tempó és szervezettség, amely biztosítja a folyama­tos előrehaladást. De aztán nehézségek támadnak: a ter­melés extenzív lehetőségei kezdenek kimerülni, a világ­piaci árviszonyok kedvezőt­lenné változnak, s a szüksé­ges növekedési ütem és ará­nyosság nem tartható tovább az adott mentalitás, beideg­ződés, szervezettségi és mun­kaerőgazdálkodási szint mel­lett. S ez természetesen át­gyűrűzik más területekre is, míg végül össztársadalmi konfliktust eredményez ko­rábbi „énünkkel”, tartásunk­kal és felfogásunkkal szem­ben. Mert beálltunk valami­re, s most változtatnunk kell. Az így adód,ó ellentmondá­sok sorát tényeleges kon­fliktussorrá azonban az a társadalmi tény emeli, hogy bizonyos értelemben egész eddigi gyakorlati érték- rendszerünket, sőt érdek­rendszerünket is érinti, s a változás ezért nem egyszer áldozattal, a lemondás kény­szerével is jár. Végülis odá­ig „fajul a dolog”, hogy ma­gukat a társadalom egyéneit készteti színvallásra, gyakor­lati állásfoglalásra, s ezért esetleg akár többek is an­nak az erkölcs-csőszt játszó egyénnek a helyzetébe ke­rülhetnek, akit egy Nagy Csábítás — hirtelen és kí­nosan — gyakorlati döntés­re kényszerít. Végsősoron az ember for­málja önmagát és társadal­mát. S az ember azáltal tör­ténelemformáló erő, hogy en­gedvén a döntési kényszer­nek, önmagát is alakító és formáló módon dönt. És nem tehetünk másként ön­magunk, tudatos és erköl­csös, elkötelezett lényünk megcsalatása nélkül. A za­varó mozzanat kiküszöbölése a behunyt szem csalárd semmit-nemlátásának ha­zugsága a tetteinkkel min­dig újratermelhető lehetősé­gek elszalasztását, a lema­radást, a stagnálást, a meg­rekedést eredményezné. Konfliktusainkat tehát „vállalnunk” kell. Csak raj­tuk keresztül érkezhetünk meg újra és újra önmagunk­hoz, s őrizhetjük meg iden­titásunkat. A konfliktusban mutatja meg vagy veszti el' az ember önmagát. H. I. „Az ötödik ötéves terv első három esztendejében szinte teljes mértékben az eredeti előirányzatok szerint végeztük a beruházást. Mindössze a szennyvíztisztító műnél volt kétmillió forint értékű csúszás de annak is inkább technológiai okai vannak - mondja Ponyokai Bálint tanácselnök. Nagyvárosi mércével mér­ve Kisújszállás fejlesztése természetesen szerénynek számít, de a helyiek életfel­tételeiben mégis számottevő változást hoz. A városfej­lesztés a köztávú terv cél­kitűzései szerint alakul. A szennyvíztisztító építé­sének befejezésére egyéb­ként 10 millió forintot for­dítanak az idén. Szeptember végére fejezik be ezt a mun­kát. Az id,én közel 3 millió forintot költenek a vízto­rony építésének előkészíté­sére. Kisújszálláson tudják, víztorony és szennvíztisztító nélkül nem város a város. Az ilyen beruházásokkal legalább 50 évre megala­pozzák a város fejlesztését. Ez a két beruházás össze­sen körülbelül 50 millió fo­rintba kerül. A város közvéleménye örömmel nyugtázta, hogy nagy erővel folytatják az új általános iskola és a torna­terem építését. Az intéz­ményre az idén 10 millió forintot költenek. Avatását 1980. augusztusára tervezték. A háború alatt több mint 10 tanterem kiégett, s azóta egyetlen úji sem épült Kis­újszálláson, csupán régi épületeket — például a szál­lodát — alakították át ok­tatási célokra. Tornaterem hiányában a tantermekben tartják a tornaórákat, vagy jó idő esetén a szabadban, így igazán szükséges az új intézmény. Mint általában minden városban, Kisújszálláson is nagy gond a lakás. Ezért fi­gyelemre méltó, hogy OTP- beruházással 54 lakás épül. (Mellékesen szólva 109 jo­gos igénylő vár lakásra.) Az említetteken túl előkészület­ben van egy 33 lakásos újabb OTP-ház építése. An­nak alapozását és úgyneve­zett blokkozási munkálata­it végzik el az idén. A beruházásoknál nagy gond a kapacitás hiánya. A generál kivitelező —• a he­lyi Vas- Faipari Szövetkezet — ugyanis nincs felkészül­ve arra, hogy minden mun­kát elvégezzen. A tanácsel­nök szerint azonban meg­találták a megoldást. Széles­körű kooperáció nélkül el­képzelhetetlen a kivitelezői kapacitás biztosítása, ezért a generál kivitelező segíté­sére felkérték a termelőszö­vetkezetek építési brigád­jait. A szövetkezeti vezetők dicséretre méltó segítőkész­ségről tettek tanúbizonysá­got. A beruházások gyorsí­tásába bevonjuk a városgaz­dálkodási vállalat szakem­bereit és a blokkozásba a megyei építőipari vállalatot is. így teremtik meg a szük­séges kivitelezői kapacitást. A beruházások mellett na­gyon sok családnak okoz örömet a felújítás is. Áz OVIT régi irodaházát és szo­ciális épületét ugyanis a felújítás során 75 szemé­lyes óvodává alakítják át. Az új gyermekintézmény átadá­sával elérik majd, hogy minden óvodás korú gyer­meket el tudnak helyezni, — igaz: csak úgy. hogy az in­tézményeket 100—105 száza­lékban kihasználják. A felújítási keret felhasz­nálásában jelentős tétel az útjavítás. Ilyen célra 4,7 millió forintot költenek az idén. Ami pedig a városgaz­dálkodását illeti, nagy fi­gyelmet szentelnek a takaré­kosságra. Igénybe veszik a társadalmi munka-felajánlá­sokat, ez is nagy megtaka­rítás, főleg az iskola és az óvoda építésénél. Sokat se­gíthetnek a brigádok, a KISZ-fiatalok is elsősorban a tereprendezésben, a par­kosításnál, kerítés és KRESZ- pálya építésénél számítanak rájuk. S. B. A METEFÉM Műszeripari Szövetkezet kisújszállási telepén egyebek között textilipari labora­tóriumi berendezéseket készítenek. A képen látható motoros sodrat számláló gépekből az idén 200 darabot szállítanak szocialista országokba Tegnap hazaérkezett Hel­sinkiből a magyar békemoz­galmi küldöttség, amely részt vett a Béke-világtanács kez­deményezésére március 6. és 9. között megrendezett viet­nami szolidaritási konferen­cián. A delegációt Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke vezette. Hazaérkezése után Péter János nyilatkozatot adott az MTI munkatársának: — A Vietnam konferencia a finn fővárosban változa­tos és élethű keresztmetsze­tét adta annak, hogy az egész földkerekségen milyen sokféle módon kíséri felhá­borodás a kínai vezető kö­röknek — a történelemben páratlan — Vietnam elleni cselekményét. A finn fővárosban megtar­tott tanácskozás felhívással fordult az ázsiai országok­hoz és a világ népeihez, egy olyan szoros együttműködés kialakítására, amely lehe­tetlenné tenné Indokínában, egész Ázsiában hasonló ag­resszió megismétlését. A kínai agresszió nagy nem­zetközi tanulsága a térség országainak olyan együtt­működést kell kialakítaniuk, mint amilyen Európában a béke és együttműködés je­lenlegi rendezéséhez veze­tett. — A nemzetközi konferen­cia résztvevői kifejezték szo­lidaritásukat nemcsak a vi­etnami, hanem a kínai nép iránt is. mert a VSZK meg­támadásával a kínai vezetők meggyalázták a kínai népet és annak dicső hagyománya­it is. Jóvátenni a jóvátehe­tetlent csak azzal lehet, hogy Kína — az agresszió teljes megszüntetése mellett — elkezdi a jószomszédi vi­szony ápolását minden ha­táros országgal. Ugyanakkor a Helsinkiben — a támadás nyomán keletkezett vietnami sebek begyógyítását segíten­dő — nemzetközi akciókra hívtak fel. A finn főváros­ban csütörtökön este nagy­gyűlést tartottak, amelyen számos küldöttség jelentet­te be, hogy' milyen prog­rammal kíván hozzájárulni a vietnami nép támogatásához — mond.otta befejezésül Pé­ter János. Kilenc építőtábor várja megyénk fiataljait A több mint húszéves múltra visszatekintő építő­tábori mozgalomnak Szolnok megyében is széo hagyomá­nyai vannak. A szakmun­kás-jelölteket és a középis­kolásokat fegyelmezett ered­ményes munkájuk nyomán a gazdaságok, vállalatok visz- szavárják. A KISZ megyei bizottsága már „szétküldte” az építőtáborok ez évi jelent­kezési lapjait. Tavaly me­gyénkből 2500 diák szedte a gyümölcsöt, építette a vas­utat, betonozott vagy vég­zett egyéb közhasznú mun­kát az ország különböző pontjain. Az idén közel 3200 fiatal tölt el turnusonként két he­tet a központi táborokban. Lakiteleken — ahol már tavaly is táboroztak — ezer lány rohamozza meg június­tól augusztusig a gyümölcs­fákat. Békésen négy turnus­ban 600 középiskolás fiú egy üdülőtelep építésében segéd­kezik majd. Biatorbágyon kétszáz fiatal a használaton kívüli vasúti pályákat bont­ja. valamint betonozási fel­adatokat kapnak. Üj tábor nyílt Zalaeger­szegen. A Magyar Hűtőipari Vállalat a közelmúltban ad­ta át hatalmas hűtőházát, amelynek feltöltéséről két turnusban 500 megyénkben fiatal gondoskodik. Egyebek mellett az általuk leszedendő mintegy 3 és fél millió fo­rintot érő málnát is ott fa­gyasztják. Szakmunkástanulóink — már hatodik éve — a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat építkezésein dolgoz­hatnak. Ajkán tíz hegesztő, a miskolci Lenin Kohászati Művekben pedig 20 lak; *os kap munkát. A megye fiataljai 1979-ben összesen kilenc építőtábor­ban tehetnek tanúbizonysá­got szorgalmukról. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság a nyári munkák legfőbb szervezője — egyre nagyobb gondot fordít az építőtábo­rok felázerelésére. az ellátás javítására. A fiatalok és az őket fogadó gazdaságok, vál­lalatok programjain felül a KISZ Központi Bizottsága turnusonként két programot biztosít minden tábornak, ezzel is segítve a szabad idő hasznos eltöltését. Egyre szaporodik a szako­sított táborok száma. A Szol­nok megyei AÉV például gondoskodik róla, hogy a tá­borlakók a két hét alatt kis­motorvezetői jogosítványt szerezhessenek. Minden bizonnyal csak fo­kozza az önként vállalt mun­ka iránti kedvet, hogy a Szolnok megyei építőtáboro- zók között a KISZ megyei bizottsága külön versenyt hirdetett. A legjobb öt ered­ményt elért iskolákból — ta­valyi eredmények alapján az idén is tíz-tíz. fiatal utazhat Lengyelországba. Ebben az évben a KISZ KB — fölka­rolva a mozgalmat — a leg­jobb három iskolának öt-öt ezer forint jutalmat ad majd.

Next

/
Thumbnails
Contents