Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1979. március 4. HÉTFŐ: Változatlan erővel folytatódik a Vietnam elleni kínai agresszió; határozathozatal nélkül zárul a Biztonsági Tanács vitája - Ljahowal és Rjumirmal fedélzetén felbocsátják a Szojuz-32 űrhajót, amelyet összekapcsolnak a Szaljut-6 űrállomással KEDD: Az ugandai-tanzániai viszályról tárgyal az Afrikai Egységszervezet Nairobiban - Az NDK külügyminisztere a szovjet fővárosban SZERDA: Egységfelhívások és belső harcok Iránban - A francia elnök Mexikóban - Hua Kuo-feng fogadja a Pelcingben tartózkodó amerikai pénzügyminisztert CSÜTÖRTÖK: Választások Spanyolországban - Begin izraeli miniszterelnök Carterral találkozik - Népszavazás Skócia és Wales korlátozott önkormányzatáról - Tűz- párbajok sora Dél-Libanonban PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev beszéde kül- és belpolitikai kérdésekről, két nappal a szovjet választások előtt - Ugo La Maifa visszaadja kormányalakítási megbízatását Olaszországban SZOMBAT: Fegyverszünet a két! Jemen fegyveres konfliktusában - Hanoi visszairtasitja a képmutató kínai „tárgyalási" javaslatokat Harma4ik hetébe lépett a Vietnam ellen indított s az országnak mind a hat északi tartományára (kiterjedő kínai agresszió. A sűrűn nyi- latkozgaitó Teng Hsziao-ping először 15 napban, azután 33 napban jelölte meg a támadás időtartamát, de nehezen lehet hitelt adni a felröppentett és cáfolt dátumoknak. Egyes jelentések ugyanis arra utalnak, hogy tovább tartanak a kínai csapatösszevonások. bevetésre készítik elő a kínai légierő jelentős egységeit. Más hírek egy visszavonulás kezdetére céloznak — azaz a tudósítások meglehetősen ellentmondóak. A kínai támadás nem érhette el célját: nagy veszteségekkel fizettek a határmenti térnyerésért, jóllehet vietnami részről főként a milícisták harcoltak s a főerők még nem kerültek bevetésre. Amennyiben Kína végül is a józanság maradék szavára hallgatna s kivonulna, ez nem győzelmi parádé lenne. Ha viszont folytatja és fokozza kalandját, még kevésbé számíthat sikerre, de annál több veszélyt idézne fel. Miközben a kínaiak bonyolult és nehéz helyzetbe manőverezték bele magukat, világszerte nő a Pekingnek címzett bírálatok száma, akadtak furcsa megnyilvánulások is: visszatetszést keltett például, hogy az amerikai pénzügyminiszter éppen ebben az időszakban tett látogatást a kínai fővárosban. Akadtak zavaró körülmények a Biztonsági Tanács vitájában, hiszen a NATO- hatalmak igyekeztek egyenlőségjelet tenni az agresszor és az agresszió áldozata közé. ezért nem is születhetett megfelelő döntés. * A kínai vezetés azzal próbálta gyengíteni az elítélő nyilatkozatok súlyát, hogy tárgyalási indítványt tett: javasolta a két ország külügyminiszter-helyettesi megbeszéléseit. a hanoi rádió joggal leplezte le ezt a szemfényvesztő és képmutató kínai megnyilvánulást. Peking ugyanis úgy akar „tárgyalni”, hogy közben kínai csapatok tartanak megszállva vietnami területeket. Vietnam természetesen nem zárkózik el a párbeszéd elől (noha korábban már nyolc tárgyalási forduló maradt eredménytelen a kínaiak magatartása miatt), de ragaszkodik a kínai csapatok visszavonásához, s szuverenitásának tiszteletben tartásához. Nincs olyan világpolitikai kérdés, ahol ne esne különös nyomatékkai latba az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek véleménye. Érthető érdeklődés kísérte tehát a most vasárnapi szovjet választások előkészületeit, amelyek alkalmat adtak Brezsnyev. Koszigin, Kirilenko, Szuszlov, Gromiko és mások kiemelkedően fontos nyilatkozataira. Leonyid Brezsnyev több, mint egyórás beszédében egyaránt érintett jelentősebb belső kérdéseket s külpolitikai problémákat. Az utóbbi hetekben kétségkívül feszültebbé váló nemzetközi helyzetben (a kedvezőtlen elemeket elsősorban a kínai agresszió s a kínai kártyával játszó amerikai szélsőségesek tolták előtérbe) határozott. nyugodt, magabiztos hang hallatszott a moszkvai Kremlből. A Szovjetunió teljesíti kötelezettségvállalásait Vietnammal szemben a négyhónapja aláírt szerződés értelmében; szolidaritását nyilvánítja az önvédelmi küzdelmet folytató hős országgal s kalandor terveik feladására szólítja a támadókat. A Szovjetunió komolyan veszi ezt a válságot is, de nem „temeti” az enyhülést, ellenkezőleg, újabb erőfeszítésekre szólít fel a nemzetközi kapcsolatok javítása érdekében. Az SZKP főtitkára, a szovjet államfő nem zárta ki egy SALT-egyezmény közeli megkötését. célzott a SALT—3 forduló szükségességére s reális lehetőségként beszélt Moszkva és Washington közti csúcstalálkozóról. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatták, hogy a vietnami amerikai agressziót éppen a nemzetközi enyhülés kibontakoztatásának időszakában sikerült felszámolni s egy hasonló folyamat most a kínai támadókat szigetelhetné el, még jobban lerántva a leplet pekingi magatartásról. A SALT-szerződés megkötése mellett (Brezsnyev hangsúlyozta egyébként, hogy a megállapodás feltételei jobbak is lehetnének, de a kompromisszum jegyében most ennyire futotta) űj szovjet kezdeményezések hangzottak el a közép-európai haderőcsökkentés előmozdítására s az országok kijött bizalmat erősítő intézkedések teljesebbé tételére. (Ezek közé tartozik például afl.pt- tagyakorlatak és nagy csapatmozdulatok előzetes bejelentése.) A következetes enyhülési törekvések és a következetes kiállás az agresszió áldozata mellett így kapcsolódik egymáshoz a Szovjetunió legmagasabb szinten kifejtett következetes békepolitiká j ában. Réti Ervin Változatlan (Folytatás az 1. oldalról.) próbálták elfoglalni az 1/a főutat ellenőrző magaslatokat, a kínai csapatok erős ellenállásba ütköztek és ugyanígy jártak a településtől délnyugatra indított akciójuk során is. Mint a vietnami hírügynökség közölte, ebben a körzetben a vietnami erők mind gyakrabban mennek át ellentámadásba és akcióik sikerrel járnak. Más jelentések szerint ismét megélénkültek a harcok Hoang Lien Son tartomány székhelyétől, Lao Cai-tól 12 kilométerre fekvő apatitbá- nyáknál. A VNA hírügynökség szombaton tájékoztatásul ismertette a pekingi rádiónak azt az állítását, miszerint „vietnami egységek február utolsó napjaiban behatoltak kínai területre, de a kínai határőrök visszaverték őket”. Ezekkel a híresztelésekkel Peking nyilvánvalóan Vietnam elleni agresszióját próbálja igazolni, mondván, hogy „önvédelemről van szó”. Ily módon igyekszik megtéveszteni a világ közvéleményét. Hasonló módon értékeli a kínai „tárgyalási készség” kiSzaljut—6 Teljes szerviz A két űrhajós a vasárnapi rajt óta most első alkalommal jut viszonylagos pihenőidőhöz. Elvben ugyan az ösz- szekapcsolást követő napot a földi irányító központ pihenőidőnek szánta, a tervet azonban Ljahov és Rjumin kérésére módosították: az új személyzet haladéktalanul munkához akart látni az űrállomáson, hogy ellenőrizze a műszereket, berendezéseket. Az űrpárosnak lényegében végre kell hajtani a teljes „szervizt” — valahogy úgy kell átvizsgálniok a Szaljutot, mint ahogyan a megfelelő számú kilométer megtétele után a gépkocsikat vizsgálják át. Az űrállomás által megtett kilométereket szinte számontartani is nehéz, hiszen mintegy nyolcezer alkalommal kerülte már meg a Földet. Ma választások a Szovjetunióban Brezsnyev beszédének visszhangja Mexikóban Giscard aláirla a „Tlatelolco-egyezményt Leonyid Brezsnyev pénteken elhangzott beszédével befejeződött a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztásának előkészítése. A szavazók ma járulnak az urnák elé. A szavazóhelyiségek feldíszítve, készen várják a választókat, a szavazólapok, az urnák a helyszínen vannak, a szavazók névjegyzékét időben közzétették és gondoskodtak arról, hogy azok is élhessenek alkotmányos jogukkal, akik a választás napján lakóhelyüktől távol vannak. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Tanács két házában összesen 1500 küldöttet választanak, a jelölteket a kommunisták és a pártonkí- vüliek tömbje állította. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének pénteki választási beszéde a világközvélemény és a különböző tömegtájékoztatási eszközök figyelmének középpontjában állt. A különböző lapok első oldalon ismertették a beszéd fontosabb részeit és az ahhoz fűzött kommentárokat, míg a Szovjetunióban valamennyi központi lap teljes terjedelmében közölte a beszéd szövegét. Az SZKP KB főtitkárának beszédéből a szovjet fővárosban elsősorban azt emelik ki, hogy nemzetközi vonatkozásban Brezsnyev ismételten és jelentős hangsúllyal húzta alá: a Szovjetunió fő célja a béke biztosítása, az enyhülés folytatása, a fegyverkezési verseny megállítása, az áttérés a tényleges leszerelésre. Ez adta meg a beszéd alaptónusát, annak ellenére, hogy a nemzetközi helyzetben kétségkívül súlyos veszélyek jelentkeztek. Brezsnyev a békét ma leginkább veszélyeztetőnek a kínai vezetők politikáját, a Vietnam ellen indított agressziót nevezte és a szovjet kormánynak a beszéd elhangzásával egyidőben közzétett újabb nyilatkozata különös nyomatékkai húzta alá ezt a veszélyt. A Szovjetunió, ahogyan erről Brezsnyev beszéde is tanúskodik, mindenekelőtt az agresszió megszüntetését követeli, ezt látja a legsürgősebb teendőnek. Ugyanakkor azonban az SZKP KB főtitkára lehetségesnek látja az előrelépést minden olyan területen, amely valóban elősegíti a béke megszilárdítását és az enyhülés folyamatát. Megvan a lehetőség az új egyezmény megkötésére a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról, megvan annak a feltétele, hogy előre lépjenek a leszerelés egyes kérdéseiben és Brezsnyev arra is lát esélyt, hogy Európában közelebb jussanak a katonai enyhüléshez is. Giscard d’Estaing francia államfő aláírásával szentesítette Franciaországnak a latin-amerikai atommentes övezet megteremtéséről megkötött úgynevezett „Tlatelolco-egyezményt” aláíró államokhoz való csatlakozását és ezáltal gyakorlatilag arra kötelezte országát, hogy a térségben levő francia területekről — Francia Guyana, Guadeloupe és Martinique — száműzi a nukleáris fegyvereket. A négynapos mexikói látogatás e leglátványosabb eredményén kívül — amint a tárgyalásokról kiadott közös közleményből kiderül — mindkét fél számára rendkívül előnyös gazdasági megállapodásokat kötöttek. A békés célú nukleáris együttműködésről szóló megállapodás részeként Francia- ország 1982-ig egv milliárd francia frank hitelt nyújt Mexikónak közös beruházások kivitelezésére. Ennek fejében Párizs 1980-tól évi 5 millió tonna mexikói kőolajat vásárolhat és Giscard elnök ígéretet kapott Portillo- tól arra vonatkozóan is hogy Mexikó megvizsgálja ennél is nagyobb mennyiségű kőolaj vásárlásának lehetőségeit is. hevességgel támadnak a kínaiak nyilvánítását szombati kommentárjában a Nhan Dan. A Vietnami Kommunista Párt központi lapja idézi a Hanoihoz intézett kínai jegyzéket, amely — mint jelentettük — tárgyalásokat indítványozott a két ország határkonfliktusának megoldására. Erre a vietnami külügyminisztérium már válaszolt és a válasszal kapcsolatban a Nhan Dán ezeket írja: „Következetes áb láspontunk, hogy a kínai reakciós vezetés haladéktalanul, feltétel nélkül vonja vissza csapatait Vietnam területéről, tartsa tiszteletben szuverenitásunkat és függetlenségünket. Csak ennek alapján lehet szó tárgyalásokról.” A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Kína a világközvéleményt megtévesztő propagandát folytat, úgy állítva be, hogy „ő a tárgyalások híve, azokat szorgalmazza, míg Vietnam ezzel ellentétes politikát folytat”. Hanoiban tegnap nemzetközi sajtóértekezleten foglalta össze a Vietnam-ellenes kínai agresszió legutóbbi katonai és politikai fejleményeit Dinh Ngo Liem,. külügyminiszter-helyettes. Peking újkeletű tárgyalási készségéről szólva a hanoi politikus megjegyezte: miközben kínai agressziós egységek támadják Vietnamot, Peking megbeszélést indítványoz. Törekvésük nyilvánvaló: a háború folytatásának ürügyéül azt akarják felhozni, hogy Hanoi — úgymond — nem akar a tárgyalóasztalhoz ülni, s így a felelősséget Vietnam népére akarják hárítani. A vietnami külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy a pekingi kezdeményezés félrevezető, a tárgyalási javaslatot felvető jegyzék egyetlen szóval sem említette a vietnami területet megszálló kínai csapatok kivonását. El- fogadható-e ilyen körülmények között a tárgyalási indítvány? —■ vetette fel a miniszterhelyettes. Vietnam — mondotta — készen áll a tárgyalásokra, ha a következő alapfeltételek teljesülnek. 1. Peking végérvényesen szüntesse be Vietnam-ellenes agresszióját; 2. Pekingnek haladéktalanul, feltétel nélkül ki kell vonnia valamennyi katonai alakulatát Vietnam területéről. 3. A kínai félnek tiszteletben kell tartania Vietnam függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Hatvan éve történt A Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusa AZ imperialista sekor egyértelműen bebizonyosodott a korabeli munkásmozgalom nemzetközi szervezetének, a II. Interna- cionálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők kivételével valamennyi ország szociáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavazták a hadihiteleket. A nemzetközi munkás- mozgalom, úgy tűnt — végleges vereséget szenvedett. Egymással torzsalkodó, nemzeti irányzatokra szakadt szét és az ideológiai színskálán is elhatárolódott egymástól a szociálsoviniszta a centrista és a forradalmi internacionalista irányzat. A háború folyamán azonban, a szenved,ésekkel és nehézségekkel párhuzamosan nőtt a forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősége. A „saját országban, a saját burzsoázia ellen” jelszó az igazi internacionalizmus kritériumává lett. Ez az internacionalizmus pedig fokozatosan érvényre is jutott A háborúellenes centrista és baloldali irányzatok kompromisszumaként 1915- től fellépett az úgynevezett zimmerwaldi mozgalom, amely annak ellenére, hogy vezetésében végig a centrista túlsúly érvényesült, sokat tett a háborúellenes közvélemény kialakításáért. Egymás után következő konferenciái pedig az októberi forradalomig lehetőséget nyújtott a forradalmi (bolsevik) irányzatnak is arra, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet elképzeléseire. Az októberi forradalom minőségileg új helyzetet teremtett. Hatása, majd a központi hatalmak összeomlásának és a német forradalom lehetőségeinek értékelése kibontakoztatta a forradalmi világmozgalmat. Különösen a vesztes országokban vált jelentős erővé a baloldal. Lenin már nevezetes áprilisi téziseiben is sürgette az új; kommunista internacionálé megalakítását. Az 1918 folyamán alakuló bolsevik jellegű, kommunista pártok és csoportok elfogadták ezt a lenini igényt és állandóan keresték az alkalmat a közös szervezet, és kő zös irányvonal kialakítására, Különösen jelentős szerepük volt ebben az útkeresésben az oroszországi bolsevik párt mellett működő külföldi csoportoknak (a volt hadifoglyoknak és a cári birodalom egyes nemzetei, nemzetiségei forradalmárainak). Az orosz- országi párt 1918. december 24-i felhívására tartották meg 1919 januárjában azt az előkészítő tanácskozást, amelyen a magyar kommunisták kéyviselői is résztveftek. Ezen úgy döntöttek, hogy az alakuló kongresz- szusra meghívják a munkás- mozgalom baloldalát, tehát a még nem teljesen bolsevi- zált csoportokat, irányzatokat is. A kongresszus — egyelőre még mint nemzetközi kommunista konferencia — 1919. március 2-án ült ösz- sze a Kremlben. 21 ország 35 szervezetének képviseletében 52 küldött volt jelen. A konferencia kidolgozta a közös platformot a proletárdiktatúra, a szocialista tulajdon- viszonyok megteremtésének alapján. Hangsúlyozta a teljes szakítást a szociáldemokráciával, az éppen megalakult berni intemacionáléval. Meghallgatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokráciáról, éles kritikával illette az úgynevezett tiszta demokráciát, s helyébe a szovjet hatalom osztály-logikáját állította. Heves és eredményes vita után, amelyen az időszerűség az elegendő erő és az egység kérdései is felvetődtek, március 4-én a küldöttek az internacionálé megalakítása mellett döntöttek. Vagyis a nemzetközi kommunista ' konferencia átalakult a Kommunista Internacionálé alapító (I.) kongresszusává. ülések to- A kővetkező vábbi fontos határozatokat hoztak a szociáldemokráciához való viszonyról. a nemzetközi helyzetről, a munkásnő-kérdésről, a fehérterrorról, s kiáltványokat fogalmaztak meg a világ proletárjaihoz, munkásaihoz. Lenin írta a III. Kommunista Internacionálé történelmi jelentőségét méltatva: „Azl Internacionálé lerakta a szocializmusért vívott nemzetközi proletárharc alapját. A II. Internacionálé korszaka előkészítette a talajt a mozgalom széles, tömegméretekben való elterjedésére számos országban. A III. Internacionálé magáévá tette a II. Internacionálé munkájának eredményeit, megtisztította az opportunista, szociálsoviniszta polgári és kispolgári salaktól, és megkezdte a proletárdiktatúra megvalósítását”. (dérer)
