Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

1979. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Legféltettebb kincseinkért Adatok az ENSZ jelentésé­ből: Földünkön ma körülbelül 1 milliárd 200 millió gyermek él. A fejlődő országokban a lakosság mintegy 25 százalé­ka 15 éven aluli, de Afriká­ban az arányuk majdnem 45 százalék, és néhány ország­ban a népesség fele gyerek. Afrikában ezer élve szüle­tett csecsemő közül 156 meg­hal, Ázsiában 102, Észak- Amerikában 19, Európában 24. Egyes fejlődő országok­... éhező gyermekből egy is sok! Szenvedő, bombák pusztítása elől menekülni próbáló, barakkokban élő, rabszolgamódra dolgozó gye­rekekből egy is rengeteg. Az ENSZ 1976 augusztusában ülésező közgyűlése a tények birtokában döntött arról, hogy az idei esztendőt a gyer­mekek nemzetközi évének nyilvánítja, hogy ezzel is rá­irányítsa a világ figyelmét a gyermekek helyzetére, hogy a felnőtt társadalom, az egyes országok kormányai jobban érezzék felelősségüket a gyer­mekekért, a jövőért, és cse­lekedjenek is érdekükben. Hazánk magáévá tette az ENSZ döntését, létrejött a nemzeti bizottság, amely köz­zé tette felhívását, egyben megnyitotta a gyermekszoli­daritási alap javára felaján­lott összegek csekkszámlá­ját. A csekkszámla száma: 232-90179-002 (Állami Ifjúsá­Ugy gondolom, nálunk nem kell különösebben győz­ködni az embereket azért, hogy a nemzetközi gyermek­év céljainak eléréséért dol­gozzanak. Köztudottan gyer- mekszeretőek vagyunk, a ki­csinyek a mi legféltettebb kincseink, és azt akarjuk, hogy okos, művelt, egészsé­ges, becsületes felnőttekké cseperedjenek. Igen, a mi gyermekeink a világ napos oldalán nevelkednek, a tár­sadalmi törődés és féltő gon­doskodás, a szeretet és a nyugalom légkörében. És ha a távoli országok gyermekeiért ma aligha te­hetünk többet, mint a társa­dalmi munkákból összejött forintokat befizetni a szoli­daritási csekkszámlára, hogy abból gyógyszert, ruhát, táp­ban a gyermekek 25—30 szá­zaléka nem éri meg az öt­éves kort, a rossz táplálko­zás, a szennyezett ivóvíz, az egészségügyi feltételek hiá­nya miatt. A kevésbé fejlett országok között több olyan van, amely­ben az iskolaköteles korú gyermekek alig egyhatoda- egyharmada jár iskolába. A Föld gyermekei közül mintegy 400 millió azoknak a száma, akiknek a legele­mibb életfeltételük sincs biz­tosítva. gi Bizottság Központi Ifjúsá­gi Alap Nemzetközi Gyer­mekév 1979, költségvetési le­bonyolítási folyószámla. Bu­dapest). Ahogy hírlik, eddig több mint 5 millió forint gyűlt össze. És ez a pénz mindig gyarapodik. Nemcsak a fel­nőttek vállalnak külön mű­szakot amelynek bérét a csekkszámlára fizetik be, a gyerekek is tenni akarnak kis társaikért. Az idei úttörő­év programja A mi világun­kért országos mozgalom! Ki­emelkedő eseménye lesz a májusban megrendezésre ke­rülő országos játék, melynek egyik programja a szolidari­tási bazárok „megnyitása”, amire már a megye szinte (valamennyi iskolájában ja­vában folynak az előkészü­letek. Ügyes, ötletes játéko­kat, kézimunkákat, dísztár­gyakat barkácsolnak a gyere­kek, hogy az értük kapott forintokat befizessék a szoli­daritási számlára. szert és sok minden mást vá­sárolhassunk, küldhessünk a fejlődő országokba, a mi gyermekeinkért is újabb fel­adatokra vállalkozunk. Még több örömöt, napfényt aka­runk adni nekik. Néhány példát erre a megyéből: A Szakszervezetek megyei Tanácsa amellett, hogy a gyermekszolidaritási alap támogatására kérte a megye szervezett dolgozóit, újabb társadalmi munkaakciókat is javasolt gyermekintézmé­nyek, játszóterek. sportud­varok létesítésére. Szélesed­jen tovább az Egy üzem — egy iskola, az Egy brigád — egy őrs kapcsolat. Hogy a gyermek már kicsi korában tanulja meg szeretni életünk alapját, a munkát, becsülni a dolgozó embert. A Moziüzemi Vállalat má­jukban és júniusban gyer- mek-filmnapokat rendez a megyében. Júniusban ta­nácskozásra hívják az úttö­rőket, téma: mit várnak a gyermekek a filmforgalma­zástól. Augusztusban pedig egyhetes gyermekfilm-tábort rendeznek, amelyen azok vesznek részt, akik a válla­lat pályázatán — Legszebb filmélményem leírása, pla­kát- vagy rajzkészítés — a legsikeresebben szerepeltek. A megyei tanács vb egész­ségügyi osztálya előadásso­rozatot rendez a bölcsődés- , korú gyermekek szüleinek a kicsik helyes táplálásáról, gondozásáról. S hogy e gyer­mekintézményekben, az óvo­dákban még vidámabb és színvonalasabb legyen a munka, bábversenyt hirdet­tek a gondozónők számára. A téma a gyermekek egészségre nevelése. Gazdag, sokszínű program A Vöröskereszt megyei ve­zetősége eldöntötte, elsősor­ban a még mindig hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett környezetben levő. az állami gondozott és a cigányszár­mazású gyermekekre fordít­ják a figyelmüket. Érdekük­ben segítenek a . megyei Gyermek, és Ifjúságvédő In­tézetnek, hogy növeljék a nevelőszülői hálózatukat, hogy aktíváik közül .— de mások is — többen vállal­janak pártfogói feladatot. Nemes szándék, hogy az ál­lami gondozattak részére igyekeznék patronáló csalá­dokat szervezni, akiknél csa­ládi körben tölthetik a hét­végeket. akik nyáron is hajr lan dók ezekkel az elhagyott gyerekekkel tölteni néhány napot, hogy ők is érezzék a családi otthon szeretetét, me­legét, összetartozását. És akik barátaik maradnak akkor is. ha már megszűntek állami gondozottak lenni, amikor ti­zennyolc évesen új életei kezdenek. Feladatuk között szerepel az is. hogy segíte­nek a gyámhatóságoknak fel­kutatni a veszélyeztetett helyzetben levő kicsinyeket. A nemzetközi gyermekév programja a mi megyénkben is tartalmas, gazdag és sok­színű. Méltóan csatlakoztunk a nemzeti bizottság felhívá­sához. — V — Gyűlik a pénz a csekkszámlán Újabb feladatokra vállalkozunk Vörös vándorzászló a Járműjavító ifjúkommunistáinak Napirenden : A népfrontmozgalom munkája Sarlós István a HNF megyei bizottságának ülésén A Népfront! megyei bizottságának ülésén részt rett és felszólalt Sarlós István (balról a má­sodik), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF főtitkára (Folytatás az 1. oldalról) sáigok közreműködnek a kü­lönböző témákban — szolgál­tatás, közművelődés, környe­zetvédelem stb. — szervezett fórumok előkészítésében is. A népfront rendezésében sorra kerülő politikai isme­retterjesztő előadásokon, fó­rumokon évente mintegy har. mi ncn égy ezer lakos vesz részt. Tanyai esteket általá­ban 30—36 helyen szerveznek, amelyeken a helyi lakosság 40—50 százaléka vesz részt. A szóbeli kiegészítőt vita követte. Dr. Lánczi Ferenc, a népfront jogpropaganda-tevé­kenységéről beszélt. Kandi Istvánná, a tiszafüredi járás­ban dolgozó népfrontbizott­ságok egyre önállóbb mun­kájának eredményeit ismer­tette. Dr. Magyari József a mozgalom művelődés-politi­kai tevékenységével foglal­kozott. Bekényi Istvánná a Szolnokon dolgozó körzeti bi­zottságok tapasztalatait mondta el. Magyar Gyula a Vöröskereszt, Papp Lajos az SZMT és a népfront megyei bizottsága együttműködésé­nek eredményeiről, további lehetőségeiről beszélt. Dr. Ná- hóczki Istvánná a nő- és ré­tegpolitikai bizottság mun­kájáról számolt be. Sipos Ká­roly a tanácsok és a nép­frontbizottságok együttmű­ködésével foglalkozott többek között. Bozsik Béla a kun­szentmártoni nagyközségi bi­zottság gazdaságpolitikai te­vékenységét ismertette. Andrikó Miklós a megyei pártbizottság elismerését tol­mácsolta a megye népfront­aktivistáinak, a jól végzett, eredményes munkáért. Fel­szólalásának további részé­ben a többi között hangsú­lyozta: Fejlődött és igénye­sebb lett a társadalmi szer­vezetek és mozgalmak tevé­kenysége, egyre jobban be­töltik szerepüket a párt és a tömegek kapcsolatainak szé­lesítésében és erősítésében, a dolgozók aktivitásának ki­bontakoztatásában, a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­ben. A népfront növelte a befolyását a megye lakossá­gának körében, munkájia a korábbinál jobban megfelel a követelményeknek. Alá­húzta : a népfrontmozgalom munkáját a jövőben tartal­milag kell gazdagítani. Arra kérte a népfrontbizottságo- kat. aktívákat: továbbra is törekedjenek arra, hogy a közéletben minden állampol­gár számára biztosítsanak cselekvési lehetőséget. Szót kért a vitában Sar­lós István is. Bevezetőül ar­ról beszélt, hogy a népfront­bizottságok egyre eredmé­nyesebben dolgoznak, szerte az országban. Ennek alapja az a jó társadalmi, politikai légkör, amiben élünk, dolgo­zunk. A jó társadalmi köz­érzet velejárója, hogy feilő- Hik az ország gazdasági éle­te. ám most a gazdasági munkában fokozottabb minő­ségi változást, fejlődést kell biztosítanunk, ami minden­kitől eredményesebb. jobb helytállást követel. A gaz­daságpolitika különböző kér­déseivel az állampolgárok nap mint nap találkoznak, éppen ezért a népfrontmoz­galomnak is arra kell töre­kednie, hogy tájékoztató, fel- világosító munkáját még tel­jesebbé. tegye. Meg kell ér­tetnie az emberekkel, hogy országunkban minden az em­ber felemelkedéséért történik. Beszélt arról is. hogy az elmúlt években a lakosság politikailag éretebbé vált, amit a népfrontmozgalom­nak figyelembe kell vennie munkájában. Nem szabad ma már elavult módszerekkel, a követelményektől elmaradó színvonalon dolgozni. Arra is figyelmeztetett, hogy min­den bizottság a saját erejé­hez mérje programját, olyan feladatokra vállalkozzon, amelyeket maradéktalanul ké­pes megvalósítani. Szólt a népfront rétegpoli­tikai munkájáról is. így töb­bek között a nőkérdésről, az öregekkel való foglalkozásról, amely — mint hangsúlyozta — nem lehet kampánymun­ka, és nem szűkíthető le csak szociálpolitikai felada­tokra. A megyei bizottsági ülésen a vitában elhangzottakat Oláh János foglalta össze, majd a testűjét elfogadta a jelentést. r Uj kempingek, éttermek Fejlesztések a kiemelt üdülőhelyeken Az üzem férfikórusa kö­szöntötte a szolnoki Járműja­vító fiataljait, abból az alka­lomból, hogy tegnap — im­már harmadszor — átvették a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlaját. Az ünnepségen jelen volt Jaka- —tics Árpád a városi pártbi­zottság titkára is. Az üzemi KISZ-bizottság titkárának, Berta Istvánnak üdvözlő sza­vai után Tímár Gyula az üze­mi pártbizottság titkára ün­nepi beszédében a 60 évvel ezelőtti eseményekről, azok napjainkra gyakorolt hatásá­ról szólt. — A Tanácsköztársaság ki­kiáltása olyan tett volt, mely­re méltán büszke nemzetünk — mondotta — folytatása for­radalmi hagyományainknak, melyre jelenünk is épül. A továbbiakban arról szól, hogy e hagyományok méltó őrzői a mai fiatalok. A Jár­műjavító ifjú kommunistái elsőként alakították meg Szol­nok megyében alapszerveze­tüket. Munkájukat az. elmúlt évek során többször is elis­merte a KISZ központi bi­zottsága, hiszen a vörös ván­dorzászlót eddig már két íz­ben megkapták, emellett több alapszervezetük elnyerte a kiváló címet, átvette a KISZ KB dicsérő oklevelét. Nyilrai István a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra adta át a vörös vándor­zászlót. Balogh Andrásnak az üzemi KISZ-bizottság titká­rának. Ezután Kanyó Sándor a KISZ városi bizottságának titkára kitüntetéseket adott át fiataloknak, akik kiemelkedő munkát végeztek. Végezetül az üzem KISZ- esei által patronált úttörők ünnepi műsorral köszöntötték a nagygyűlés résztvevőit, majd emlékszalaggal díszítet­ték fel a vörös vándorzászlót. Felkészült a ruházati kereskedelem Az első félévi ruházati áru­ellátás összességében jónak ítélhető, a beszerzés feltételei adottak a tervezett forgalmi fejlődéshez — állapította meg a Belkereskedelmi Miniszté- rium ruházati kereskedelmi, főosztálya, amely most össze­sítette a nagy és kiskereske­delmi vállalatok tavaszi-nyá­ri felkészülésének tapasztala­tait. A ruházati kereskedelem a tavalyinál, és az egész évinél is. 6—7 százalékkal maga­sabb forgalmat tervez. Az eh­hez szükséges 23 milliárd fo­rint értékű árualap megfelelő ütemű és összetételű beszer­zése kellő fedezetet nyújt áz igények kielégítéséhez és a második félévi zavartalan át­menethez szükséges készletek összegyűjtésére is. A tervezett árufedezet 80 százaléka hazai termelésből, 20 százaléka im­portból származik. Különös gonddal készülnek az idén a vállalatok az ide­genforgalomra. A legfonto­sabb feladat a szálláshelyek gyarapítása. Erre a célra az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal 200 millió forint tá­mogatást nyújt 1979-ben. s más forrásokból is jelentős összegeket fordítanak erre. A legerőteljesebben a különö­sen sok vendéget fogadó, ki­emelt üdülőkörzeteket fej­lesztik. A Balaton partján az uta­zási irodákhoz érkezett elő­zetes rendelések szerint a tavalyinál 10—15 százalék­kal több vendéget várnak. A turistaforgalom feltételeinek javítására 90 millió forint értékben új kempingeket lé­tesítenek, így a tavalyinál 10 ezerrel többen verhetnek sát­rat a tó körül. Siófokon. Ba- latonszemesen, Révfülöpön és Aszófőn az eddigi szükség­táborok helyett másodosztá­lyú kempingeket építenek. Ézeket később elsőosztályúvá alakítják át. A korábban el­kezdett fejlesztési program befejezéseként. Balatonakali- ban és Zamárdiban a szezon kezdetére további 2 ezer kempingező részére biztosí­tanak szálláshelyet. Gyara­pítják a kereskedelmi és vendéglátó hálózatot is. Egy milliónál több vendé­get várnak az idén a Velen­cei-tó partjára. Az elhelye­zési gondok enyhítésére az agárdi strandon ismét meg­nyitják a tavaly már bevált szükségkempinget. A tópar­ti településeken újabb üzle­tek, éttermek építése kezdő­dött. Győr-Sopron megyében az ausztriai vízumkényszer el­törlése miatt már most élénk az idegenforgalom. A nagy­arányú vendégjárás gyorsí­tott idegenforgalmi fejlesz­tésre ösztönöz. Számos új üzlet nyílik az év első felé­ben, a szálláshelyek számá­nak növelése azonban el­marad az igényektől.

Next

/
Thumbnails
Contents