Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

Jobbra o portugál küldöttség Ramalho Eanes vezetésével, balra a magyar delegáció Losonczi Pállal az élen (A felvétel a pénteki tárgyaláson készült) Antonio Dos Santos Ra­malho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke, vala­mint kíséretének több tagja tegnap délelőtt Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett. Először a Kelenföldi lakóte­lepre hajtattak, ezután meg­tekintették a Mátyás templo­mot, majd a Halászbástyáról 11TORTHLOMBÓL: Változó körülmények között Ha fólia, akkor tavasz van Látogatás a debreceni Atommagkutató Intézetben figyelembe vevő, de mégsem pazarló tápanyagutánpótlás­sal serkentik gyorsabb növe­kedésre a búzát, levezetik a belvizet, s a frissen megmun­kált talajba olyan kultúrá­kat vetnek, amelyek képesek pótolni a kiesést, és amelyek­re az országnak is fölöttébb nagy szüksége van. Melyek ezek? Például a kukorica és a napraforgó, amelyek közül az előbbi az állattenyésztés és az élelmiszeripar, az utóbbi pedig a növényolajipar és melléktermékeivel ugyancsak az állattenyésztés fontos alapanyaga. Látható, hogy a mezőgaz­daság két alapvető főágazata egyáltalán nem választható külön egymástól, s így kötő­dik ezernyi szállal az élelmi­szertermelés is a népgazda­ság többi ágához. A földeken, a gépműhelyekben, az iro­dákban és az istállókban ho­zott döntések tehát egyáltalán nem jelentéktelenek, hiszen összegeződve tőlük függ, hogy mennyi hús, tej, kenyér ke­rül az asztalra, s nem kis ré­szük van abban is, hogy mi­kor, mennyire halad előre az ország. A felelősség nagy — érez­nie kell ezt a traktorosnak, az állatgondozónak, a telep­vezetőnek, mindenkinek. S nemcsak most, amikor a ked­vezőtlenül alakult körülmé­nyek miatt nagyobb erőfeszí­tésre van szükség, hanem ak­kor is, amikor úrrá léve a helyzeten, ismét nyugodtabb napok köszöntenek ránk. Az úgynevezett nagy dolgok ide­jén ugyanis — legyen az ár­víz vagy gázkitörés — min­dig meg tudjuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek. Erre is szükség van. Ám arra is, hogy a végigdolgozott mun­kaidőből, a jó szervezésből, a termelés minőségéből derül­jön ki, hogy ki mennyire le­gény a talpán. B. A. Hozzájárul a szolgáltatá­sok fejlesztéséhez a tanács költségvetési üzeme lakáskar­bantartással, a helyi tsz pe­dig homok, sóder és egyéb építési anyagok fuvarozását vállalja. SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! A Hajdú-Bihar megyei Szolgáltató Vállalat jászárok­szállási igszlege különböző szakmákban 30 mellék- vagy főfoglalkozású és nyugdíjas kisiparost foglalkoztat. A legjobban igényelt szak­mákban — mint kőműves, szobafestő-mázoló, női szabó, szekérfuvarozó — sok kisipa­ros dolgozik. Kevés viszont a férfiszabó, az autószerelő és egyáltalán nincs üvegező, képkeretező. I, A. Több kitüntetés tanúsko­dik arról, hogy a szolnoki Vasipari Vállalatnál hagyo­mányai vannak a munkaver- seny-mozgalomnak. A Szol­nokon és a megye néhány városában tevékenykedő üzem 3 százalékkal túltelje­sítve, 191 millió forintra emelte tavalyi termelési ter­vét. Nyeresége a vártnál sokkal jobban alakult, mint- egv 25 százalékkal haladta meg a tervezettet. Érdekes­ség, hogy mindezeket az el­képzelt létszámnál 15-tel ke­vesebbel valósította meg. A többlet tehát teljes egészé­ben a termelékenység növe­kedéséből adódott. Az eredmények nagymér­tékben köszönhetők a vál­lalat 30 szocialista brigád­jának. A kollektívák válla­lásaikban nemcsak a tervek mennyiségi, hanem minősé­gi teljesítését is célul tűzték ki. A szolgáltatóknál a vál­lalat 14 ezer ügyfele közül csak 47-nek a készülékét kellett garanciálisán helyre­hozni. Mindezekre a mun­kákra egyébként tavaly csu­pán 50 ezer forintot költött a vállalat. Igaz Kisújszállá­son mintegy 2 ezer méternyi ereszcsatornát kellett ala­csonyabb értékű „osztályos” áruként eladni —, de ebben az alapanyag rossz minősé­ge volt a hibás. A kollektívák felajánlásai között találni olyat, amely az energiatakarékosságra vonat­kozik. Hogy ezek a vállalá­sok mennyire valósultak meg? A vállalat tervezett energiaköltsége 5,5 millió fo­rint volt, a számítások vi­szont kimutatták, hogy csak 4,2 milliónyit kellett ener­giahordozókra költeni. Az energiamegtakaríitásban je­lentősen közrejátszott az úgynevezett blakkformációs eljárás. Bevezetését egy vál­lalati találmány hasznosítá­sa tette lehetővé. S ha már a találmányoknál, az újítá­soknál tartunk — tavaly mintegy 50 újítást nyújtot­tak be, ebből 34-et fogadtak el. Mindezek előkalkulált haszna 754 ezer forint. Tavaly gyakran előfordult, hogy nem tudták a termé­keket határidőre kiszállítani az üzemekből. Egy-egy gyár­egységben már-már króni­kussá vált az anyaghiány. Igaz a megrendelők nem kértek kötbért, de az elkö­vetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata a ha­táridők betartása lesz. A tavalyihoz hasonlóan a szocialista brigádok az idén is vállalták terveik teljesíté­sét, illetve túlteljesítését. Az elmúlt évben iskolákat, óvo­dákat patronálva több mint 11 ezer órát töltöttek el tár­sadalmi munkával Felaján­lásaik szerint ez a szám az idén sem lesz kevesebb. Javuló szolgáltatások Jászárokszálláson Néhány hónap, s megkezdődik a termelés a Phylaxia épülő karcagi gyárában. Jövőre már húszezer tonna takarmánykiegészítőt és háromezer tonna tápot álfitanak elő az üzemben. Képünkön az épülő gyár és a most elkészült iparvágány látható Fotó: Köhidi Imre Tavaszi teendők Szeszélyes tavasz köszön­tött ránk az idén, akár ápri­lisnak is beillik a március, olyan gyorsan változik az időjárás. Sajnos nem mindig a kellemes, simogató, rügy­pattanó napsütést élvezzük, olykor hűvösen fújdogáló szél, szemérmetlenül csapko­dó eső elől menekülünk. A mezőgazdasági üzemek­ben is a fogukat szívják az eget kémlelő szakemberek: nagyon mennének már ki a földekre. Szántani, vetni ké­ne, igencsak a körmükre égett a sok tavaszi teendő. A tél se kényeztette el a gaz­daságokat, hiszen az őszi ve- tésűek egy része ki se kelt, S az elmúlt évben se volt jó­tékony hótakaró, amely meg­védte volna a még alig-alig sarjadó kultúrákat a fagytól. Az ár- és a belvíz viszont szinte menetrendszerűen megérkezett, úgyhogy az idén ismét több ezer hektáron kell tavaszi növényekkel pótolni a kipusztult őszieket. Már az eddigiek is arra a következtetésre sarkallnak, hogy most csak azok az üze­mek kerekedhetnek felül a nem rózsás — ám egyáltalán nem kilátástalan — helyze­ten, amelyek okosan forgat­ják a gazdálkodás valameny- nyi eszközét. Ésszerű, a kö­rülményeket messzemenően kezet, a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet, a jászberényi Műszeripari Szövetkezet, a GELKA és a FÉNYSZÖV üzemeltet szolgáltató egysé­geket. Felvevőhelye van a Patyolatnak, javító részlege a Jászsági Cipőipari Szövet­kezetnek. A fodrászszövetkezetnek férfi-női fodrászüzlete, és kozmetikai részlege van. A GELKA egyrészt helyben ja­vítja a rádiókat, televíziókat, háztartási kisgépeket, más­részt összegyűjti és Jászbe­rénybe szállítja a nagyobb javításokra váró készüléke­ket. A Műszeripari Szövetkezet részlege az idén új, a mosta­ninál tágasabb helyiséget kap a tanácstól. A nagyobb mű­helyben az eddiginél jobb körülmények között javítják majd a rádió-, televízióké­szülékeket. A helyi ellátáson kívül a szomszéd községek igényeit is kielégítik a fény­képészek. Eredményesen járulnak hozzá a szolgáltatások javítá­sához a működési engedél­lyel' vagy iparigazolvánnyal dolgozó kisiparosok. Jász­árokszálláson 106 kisiparos vállal szolgáltató munkát. XXX. évf. 71. szám, 1979. március 25., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Takarékoskodnak az energiával Újabb munkaverseny-vállalások a Vasipari Vállalatnál Ha három évvel öregeb­bek leszünk, többet tudunk majd mondani a lakosság ré­szére végzett szolgáltatások­ról. Három év múlva, mert akkor — 1981 végén — adják át a korszerű, a várhatóan minden igényt kielégítő új szolgáltatóházat. Jászárokszálláson válaszol­nak így arra a kérdésre, hogy milyen a lakossági szolgálta­tások helyzete. A településen nem várják tétlenül az új lé­tesítmény átadását, a nagy­községben szinte minden év­ben tesznek valamit a szol­gáltatások fejlesztéséért. Jászárokszálláson a Szol­nok megyei Fodrász Szövet­Budapesttel és a Dunakanyarral ismerkedett a portugál államfő Konzuli egyezményt és hajózási megállapodást írtak alá Budapest panorámájában gyönyörköditek. Ezt követően ellátogattak a Nemzeti Ga­lériába. Szege Bálint, a Ma­gyar Nemzeti Galéria fő­igazgató-helyettese fogadta a vendégeket, akik megtekin­tették a XIX. és XX. száza­di festészeti és szobrászati kiállítást. A vendégeket elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke és Csaba Ferenc, hazánk lisszaboni nagykövete. Antonio Dos Santos Ramalho Eanes, valamint kísérete teg­nap délután a Dunakanyar nevezetességeivel ismerke­dett. A vendégeket elkísérte az útra Púja Frigyes és Csa­ba Ferenc. Szentendrén Marosvoigyi Lajos, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket, akik megtekintették a Kovács Margit emlékmúzeumot. A (Folytatás a 2. oldalon) /

Next

/
Thumbnails
Contents