Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
XXX. évf. 67. szám, 1979. március 21., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ ■ ___ Ü nnepi ülés a Tanácsköztársaság 60. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. Az ünnepi ülés elnökségében a csepeli vörös ezred 2. zászlóaljának a történelmi eseményeket idéző lobogója alatt foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökség tagja volt: Andics Erzsébet akadémikus, Györkös Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádvezetője, Hidas Antal költő, Hunya István nyugdíjas, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetének elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Keszi Ferenc nyugdíjas bányász, László Aladár nyugdíjas, Lovas László, a Duna Cipőgyár cipész szakmunkása, szocialista brigádtag, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Práth Károly nyugdíjas, Sebes Sándor nyugdíjas, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság Titkárságának tagja, Sipos Zsigmondné, a FÉKON Ruházati Vállalat vasalónő szakmunkása, szocialista brigádtag, Szerényt Sándor nyugdíjas, az MSZMP KEB Titkárság tagja, Szobek András nyugdíjas, Tassonyi Kadocsa, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat szakági főmérnöke, a KISZ KB tagja. Részt vettek az ünnepségen a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének, az országgyűlés tisztikarának, a Minisztertanácsnak és a SZOT Elnökségének tagjai, s a padsorokban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más vezető személyisége is. Jelen volt az ünnepi ülésen a magyar forradalmi munkásmozgalom sok régi harcosa, valamint az évforduló alkalmából kitüntetett veteránok népes csoportja. Ott voltak az ünnepi megemlékezésen szocialista társadalmunk legkiválóbb építői, a szocialista brigádvezetők, az élenjáró szellemi és fizikai dolgozók, a KISZ-es fiatalok képviselői. Az ünnepi ülés részvevője volt a Szovjetunióból érkezett internacionalisták, a hazánk felszabadításában, a magyar— szovjet barátság erősítésében kiemelkedő érdemeket szerzett szovjet emberek küldöttsége, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Az ünnepi ülést a Himnusz elhangzása után Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Losonczi Pál megnyitója — Ünnepi ülésünkön a magyar történelem minden korábbinál magasabbra ívelő, korszakos eseményére, és mindmáig elevenen ható eredményére emlékezünk tisztelettel. 1979. március 21-én, a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának, a magyar munkáshatalom dicsőséges, hősies 133 napjának 60. évfordulóját ünnepeljük. — A magyar munkásosztály hatalomra kerülésének első, rövid időszaka mérföldkő a magyar munkás- mozgalom, a magyar nép történetében. Társadalmi, politikai hatása pedig túlnőtt hazánk határain is. Erre utalnak Leninnek a magyar munkásokhoz küldött üdvözletében olvasható szavai: „A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá teszi”. — Hat évtized távlatából valóságos jelentőségének megfelelően, tiszta fényben ragyog a Magyar Tanács- köztársaság emléke, és elevenen él a nemzet tudatában. Mindaz, ami 1918 őszén és 1919 emlékezetes napjaiban történt, betetőzése a régi küzdelemnek, s egyben forrása, előkészítője az új harcoknak, az új eredményeknek. A Magyar Tanács- köztársaság a magyar munkásosztály nagyszerű tette, népünk történelmének első olyan vállalkozása, amely korszakos utat nyitott; megjelölte a társadalmi fejlődés irányát, a szabadság, a fel- emelkedés, az emberi kiteljesedés igaz útját. — A Tanácsköztársaság történelmi céljai szocialista hazánkban, a Magyar Népköztársaságban megvalósulnak. Népünk követi pártunkat. a munkáshatalom erős, a szocializmus pozíciói szilárdak. A párt -XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat a nemzet programjává lett. népünk a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. — Mai szocialista valóságunk méltó módon fejezi ki tiszteletünket és kegyeletünket azok iránt, akik hatvan éve a merész és nagy küzdelem sodrában cselekedtek, az élvonalban meneteltek, utat mutattak. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit, majd beszédét így folytatta: — Ezekben a napokban szerte a világon mindazok a népek, haladó gondolkodású emberek, akik igaz hívei, harcosai a szocializmus ügyének, tisztelettel emlékeznek meg a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójáról, mert tudják, hogy az első munkáshatalom a magyar nép érdekei mellett a világ ösz- szes elnyomott népeinek jövőjéért is küzdött. Losonczi Pál ezt követően bejelentette, hogy a jubileum alkalmából a testvérállamok vezetői, számos testvérpártunk juttatta el hozzánk őszinte jókívánságait, harcos üdvözletét. E fórumot is felhasználom arra. — folytatta —, hogy pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács- és a Hazafias Népfront nevében megköszönjem ezeket a jókívánságokat. .— Ünnepi megemlékezésünket ezennel megnyitom. Ezután Nemes Dezső lépett a mikrofonhoz. A nemzetközi haladás élvonalában Nemes Dezső beszéde — Alig másfél esztendeje, hogy megünnepeltük a 60. évfordulóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely megnyitotta a szocialista világforradalom, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Négy hónapja volt a 60. évfordulója annak, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely az orosz forradalom példájából és a lenini tanokból útmutatást merítve, Magyarországon is kibontotta a szocialista forradalom harci lobogóját. S négy hónappal színre lépése után a proletáriátus új, forradalmi pártja, megnyerve a szocialista tanácshatalom ügyének a munkásság döntő többségét, és egyesülve a kommunisták elveit és harci programját elfogadó szociáldemokrata párttal, megszületett hazánkban az első munkáshatalom. 1919. március 21-én Magyarország proletáriátusa, a falusi szegénység aktív támogatásával, és más dolgozó rétegek rokonszenvét is megszerezve, az egyesült párt vezetésével meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot — mondotta Nemes Dezső. A továbbiakban visszatekintett nemzeti történetünk e nagy eseményének előzményeire, majd hangoztatta: — A munkásosztály egyöntetű akaratából, politikai erejének túlsúlyra jutása révén létrejött hazánkban az első proletárhatalom, amely hivatva volt új korszakot nyitni az ország történetében, a nemzet fejlődésében. — A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a szocialista forradalom békés győzelmének első történelmi példája, amely mögött ott rejlik a munkásság forradalmi egységéért . vívott több hónapos küzdelem tanulsága is. A forradalmi vívmányok megóvásáért és továbbfejlesztéséért, a szocialista köztársaságért folyó harcban vált az ország proletáriátusa olyan politikai erővé, amely a válságos helyzetben a nemzet élére állhatott, vállalva az ország átalakításának és a haza védelminek nagy és nehéz feladatát. — A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte nagy ro- konszenvet váltott ki a proletariátus körében az országok egész sorában. Határtalan lelkesedéssel üdvözölték a szovjet föld népei, amelyek harcban álltak forradalmi hatalmuk védelméért. Örök időkre szólóan méltatta Lenin a magyar proletárhatalom nemzetközi jelentőségét, kiemelve sajátos vonásait is, így létrejöttének békés jellegét. Mély rokonszenvvel fogadták a szomszédos és távolabbi országok proletárjai, a szociáldemokrata pártok ama tömegei is, amelyek a reformista befolyás következtében a forradalmi példát nem követték ugyan, de mégis nagy tisztelettel és együttérzéssel tekintettek a hatalmat megragadó osztálytestvéreik küzdelmére. — A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. A tanácshatalomnak tehát rendkívüli erőfeszítéseket kellett tennie, és tett is a termelés és az elosztás megszervezésére. A tanácsrendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és a kereskedelmi vállalatok államosítása s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bizonyos javítása, jelentős szociálpolitikai intézkedések kezdeményezése és bevezetése, a munka- és élet- körülmények emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. Kiemelkedő volt a gyermekvédelem, a kulturális forradalom elindítása és útjának szélesre tárása. Eredményei, amelyeket a tanácshatalom a külső imperialista túlerővel és az alattomos belső ellenséggel küzdve, az ingadozókkal meg a tapasztalatlanságból fakadó nehézségekkel is birkózva, rövid fennállása idején elért, tanúsították a szocialista munkáshatalom teremtőképességét — jelentette ki a szónok. Ezután így folytatta: A proletárhaza védelmében létrejött a Magyar Vörös Hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja mindenekelőtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanácshatalomra, és készek voltak támogatni az ország védelmét. Segítették azt az itt élő szlovák, német és más ajkú önkéntesek századai és zászlóaljai, az orosz hadifoglyok önkéntes egységei, az Ausztriából érkezett munkásezred harcosai, kik valamennyien a viíágforradalom katonáiként álltak magyar osztálytestvéreik mellé. — A munkásság nagy erejű fellépése az április végi— május eleji napokban, amely elhallgattatta a kishitűeket és elszigetelte a kapitúlánsokat, a győzelmes május végi—júniusi északi hadjárat arany betűkkel íródott be hazánk történetébe. — Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna völgye első proletárhatalmát. Ismételten a magyar nép nyakára ültette a tőkés-földbirtokos uralmat, amely kegyetlen bosszút állt. A fehérterror ezrek életét oltotta ki, tízezreket zárt hosszabb-rö- videbb időre börtönökbe és (Folytatás a 2. oldalon)
