Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-20 / 66. szám
1979. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOLNOKI PROGRAM Észt és bolgár pártküldöttség megyénkben Fogadás és tájékoztató a megyei pártbizottságon — Látogatás a MEZŐGÉP Vállalatnál Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára tegnap a megyei pártbizottság székházában fogadta a Johannes Kabin vezetésével megyénkben tartózkodó észt, valamint a Szlavcso Sopov vezette bolgár pártküldöttséget. A fogadás után — mint azt külön tudósításunkban megírtuk, a vendégek részt vettek a tanácsköztársasági emléktáblánál a koszorúzási ünnepségen. Délelőtt a két küldöttség tagjai a megyei pártbizottság székházában a kölcsönös ismerkedés, üdvözlések után Andrikó Miklós tájékoztatóját hallgatták meg a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. A találkozón ott volt Barta László, a megyei tanács elnöke, Mohácsi Ottó és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai, Árvái István, az SZMT vezető titkára és a megyei tanács elnökhelyettesei. Andrikó Miklós külön megköszönte az észt és a bolgár testvérpárt jelenlevő vezetőinek, hogy a Magyar Tanács- köztársaság győzelmének hatvanadik évfordulójára, a dicső forradalmi tettek és napok emlékünnepségére látogattak el Szolnok megyébe. A megyei pártbizottság első titkára ezután a megye fejlődéséről szólt. A két küldöttség — lévén tartós és szoros a testvérkapcsolat — meglehetősen jól ismeri megyénk helyzetét, a politikai, társadalmi és gazdasági életben betöltött szerepét. Éppen ezért a tájékoztató gerincét az elmúlt három esztendő, az ötödik ötéves terv eddigi fejlődési állomásai adták. — A felszabadulás 34. évében a megye ipara 30 milliárd forint termelési értéket állít elő — mondta, s vázolta azokat a változásokat, amelyeket a népgazdaság igénye, a termelő közösségek érdeke egyaránt megkívánt a tervidőszakban. Rámutatott, hogy Szolnok megye az intenzív iparfejlesztés korát éli, ipara meglehetősen nagy szerkezeti változáson megy keresztül. Csupán az élelmiszeripar, s a mezőgazdaságnak takarmányt és egyéb cikkeket készítő gyárak, üzemek, építése és bővítése folyik jelenleg. Megemlítette az épülő martfűi Növény- ollajgyárat, a Phylaxia karcagi gyáregységét, s a baromfiipar új „húsgyárát”, a nagytestű baromfi feldolgozására készülő zagyvarékasi „libagyárat”. A mezőgazdaság múlt évi eredményeit értékelve Andrikó Miklós hangsúlyozta: bár a megye mezőgazdasági nagyüzemei, a nyolc állami gazdaság és az ötvennyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet — mostoha időjárási viszonyok közepette is — évről évre növeli a földek hozamát, fejleszti állat- tenyésztését, a következő években a termelés gazdaságossági oldala mellett a termékek minőségére is több figyelmet fordít. Ezáltal nemcsak a megye lakóit látja el jobb minőségű élelmiszerrel, hanem az ország népét is, s exportképes termékeivel az eddiginél is nagyobb tekintélyt és helyet szerez magának a világpiacon, A lakosság helyzetéről, a változó életmódról megjegyezte: csak a megyeszékhelyen évente 1000—1100 új lakás épül. Az ötödik ötéves terv ideje alatt 180 általános iskolai tanterem épül, ott ahol a környezet leginkább igényli, s jellemző a meglevő iskolák zsúfoltsága, többműszakos tanítási rendje. Szólt a megyei pártbizottság első titkára a közművelődés lehetőségeiről, a kulturális élet eredményeiről is. A tájékoztató után először Johannes Käbin, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke kért szót. — A ma esti ünnepségen lesz alkalmam köszönteni Szolnok megye dolgos lakóit — mondta, s hozzátette — szőkébb körben ezért most inkább azt mondom el: nagy örömmel hallgattam a tájékoztatót, különösen érdekes volt számomra az a fejlődés, amelyet Szolnok 900. évfordulóján tett látogatásom óta elértek. A tájékoztató meggyőzött arról is, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének útján haladunk. Nekünk, akik valljuk és éljük a testvérbarátságot, azért is külön öröm erről hallani, mert hiszen a közelmúltban ünnepeltük a mi forradalmunk győzelmének hatvanadik évfordulóját, s most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatait hasznosítva a világon másodszor győzedelmeskedő magyar proletárforradalom jubileuma van. És azért is, — mert harmincnégy éve egy cél, a világ békéjének megőrzése, a leghaladóbb társadalom fölépítése, a szocializmus győzelme vezet mindnyájunkat új meg új feladatok teljesítésére. Johannes Kabin ezután Kormasov észt művész alkotásával, gazdag, tömör búzakalászokat illusztráló vázával köszöntötte a jubileum alkalmából vendéglátóit. Szlavcso Sopov, a bolgár Kjusztend.il megye pártbizottságának ipari titkára a jókívánságok mellett elmondta azt is, hogy a kertgazdaságáról híres országban most agroipari központokat hoznak létre. Szólt a közelgő választásokról is, amelyek felélénkítették a testvérmegye belpolitikai életét. A Kjusz- tendil megyei pártbizottság nevében ezután ő is ajándékot adott át Andrikó Miklósnak: Georgi Dimitrov mellszobrát. Ebéd után az Észt Kommunista Párt küldöttsége Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Be- reczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese társaságában a szolnoki MEZŐGÉP Vállalathoz látogatott. Fogadásukon ott volt Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára, Pallagi Ernő, a gyári pártbizottság titkára és Sziráki András igazgató. — A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat 1976-ban nagy átszervezés révén négy vállalat összevonásából jött létre — mondta tájékoztatásul Sziráki András. — Tíz termelő egységünkben több mint tízezer dolgozót foglalkoztatunk. Gyáraink között van olyan, amely 1848-ban létesült, s olyanok is, mint a harminc évvel ezelőtt létrehozott, volt mezőgazdasági gépállomások. Az új szervezetben felülvizsgáltuk a termékszerkezetet, nagymértékű szelekciót hajtottunk végre, mintegy felére csökkentve termékeink számát. Feladatunk szavakban: alkatrészek, résztermékek és késztermékek gyártása a mező- gazdaság számára. . Johannes Käbin javaslatára a küldöttség rövidesen gyárlátogatásra indult. A könnyűszerkezeti üzemben a hatalmas idomok, szerkezetek között az Észt Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének feltűnt egy világos kis irodaféle. Kiderült, hogy két, sok társadalmi munkájáról ismert szocialista brigád ezelőtt négy évvel úgy döntött, a különféle, önzetlenül vállalt munkákért kapott pénzt mind a huszonnégyen könyvekre költik, megteremtik a vállalatnál az első brigádkönyvtárat. Mint Varga Pál, a Lenin Szocialista Brigád vezetője elmondta, azóta már mintegy 1500 kötetük van. Johannes Käbin kedvtelve nézegette a kis könyvtár polcain sorakozó műveket, ahonnét nem hiányzott az orosz és a szovjet irodalom sok értékes alkotása sem. Ezután emléksorokat jókívánságokat írt a könyvtáralapító Május 1. és Lenin Szocialista Brigád naplójába. S. J. Fotó: N. Zs. A szolnoki MEZŐGÉP könnyűszerkezeti gyárában. Elől, középen Johannes Kabin, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke a házigazdák társaságában Díszünnepség a Szigligeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) lekedni akaró értelmiségieket. A polgári kormány tehetetlensége és az ország válságos helyzete sürgette, a tömegek forradalmasodása, a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülése pedig lehetővé tette, hogy 1919. március 21-én a nép nagy többségének akaratából az Oroszországban győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a világon másodikként. hazánkban is győzzön a szocialista forradalom. A Magyar Tanácsköztársaság győzelmének híre megyénkben is nagy lelkesedést váltott ki, nálunk is a munkás-, a katona- és a paraszttanácsok kezébe került a hatalom. A fiatal proletár- diktatúra helyi szerveire az első naptól kezdve sok irányú és nehéz feladat várt: megoldani a közellátás feladatait, megszüntetni a munkanélküliséget, érvényesíteni a munkásellenőrzést, védeni a közös tulajdont. És szinte első perctől kezdve gondoskodnia kellett a proletárhata- Ipm védelméről. Szólt az előadó a július végi, augusztus eleji nagy harcokról, a vöröskatonák hősies küzdelméről, amelyet az intervenciós csapatokkal vívtak. — Az első magyar proletárdiktatúrát külső erő, a nemzetközi imperializmus fegyveres beavatkozása verte le — mondotta a megyei tanács elnöke. — A horthysta ellenforradalmi rendszer megsemmisítette a Tanács- köztársaság vívmányait és negyedszázadon át kíméletlenül elnyomta a népet, kegyetlenül üldözte a kommunistákat, eltiport minden haladó törekvést. A felszabadulást követően éltünk az első Magyar Tanácsköztársaság tapasztalataival, és hazánkban 1948- ban végérvényesen győzött a szocialista forradalom. Azóta modern ipart, fejlett mezőgazdaságot teremtettünk. Jelenleg az a feladat áll előttünk, hogy eredményeinkre támaszkodva tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban és közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz. — Célunk eléréséhez alapvetően azt fűztük magunk elé, hogy pártunk XI. kongresszusának határozata szerint dolgozunk az élet minden területén. A helyi politikában elérendő feladatokat a megyei pártbizottság cselekvési programjában határoztuk meg, — hangsúlyozta az ünnepség szónoka, és így folytatta. — Erőinket az V. ötéves terv teljesítésére koncentráljuk. Nem csupán a százalékokat, tonnákat, forintokat kérjük számon, hanem az eredményességet. Tudjuk, hogy korunk követelményeinek megfelelő eredményeket csak az emberi tényezők jobb hasznosításával, a munka tudatosabb megszervezésével, hatékonyságának növelésével érhetünk el. Felszólalt a díszünnepségen Johannes Käbin is. tolmácsolta az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége, az észt Minisztertanács, az észt nép üdvözletét. Elmondta: a Magyar Tanács- köztársaság mély nyomot hagyott a világ forradalmi munkásmozgalmának történelmében, a népek imperializmus ellen folytatott harcában. A magyar kommunistáknak és haladó erőknek a belső és külső ellenséggel szemben vívott harcát nagy figyelemmel kísérte Vlagyimir Iljics Lenin. Az első győzelmeknek és sikereknek szívből örültek a forradalmi Oroszország dolgozói, akik azokban a napokban élethalálharcukat vívták a fehér hordák és az idegen betolakodók ellen. Az Észtországi A színházi ünnepségen felszólalt Johannes Käbin Munkás Kommuna — az első Észt Szovjet Köztársaság — kikiáltása, csaknem egybeesett a Magyar Tanácsköztársaság születésével, ami ékes bizonyítéka népeink szolidaritásának és közös történelmi sorsának. — Népeink ma győzelmesen haladnak előre a szocializmushoz és kommunizmushoz vezető úton. Az észt kommunisták, az észt nép tiszta szívből örül annak, hogy a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével odaadó, alkotó munkájának eredményeivel köszönti a mai ünnepet. Szolnok megye és Észtország kapcsolata része a szovjet emberek és a testvéri magyar nép között kialakult őszinte barátságnak. Köztársaságunk lakói ezért megkülönböztetett figyelmet fordítanak Szolnok megye dolgozóinak sikereire — hangsúlyozta, majd emlékeztetett arra, hogy amikor legutóbb Moszkvában Kádár és Brezsnyev elvtársak a nemzetközi helyzetet elemezték, Leonyid Iljics Brezsnyev kijelentette: a legutóbbi nemzetközi események arra a következtetésre juttattak bennünket Kádár elvtárssal, hogy még intenzívebben fejlesszük a szocialista országok együttműködését. Válaszbeszédében Kádár elvtárs kifejtette; a magyar—szovjet barátság nagyon szilárd alapokon nyugszik. Barátságunk a Nagy Október hajnalán született és ettől az időtől kezdve él is. Majd felszólalása végén további sikereket kívánt megyénk lakóinak pártunk XI. kongresszusa határozatainak teljesítésében. Szlavcso Sopov a színházi díszünnepségen a Bolgár Kommunista Párt Kjuszten- dil megyei Bizottsága, Kjusz- tendil megye kommunistáinak, lakóinak üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta; jól tudják, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója milyen nagy jelentőségű esemény a magyar nép és a nemzetközi munkásmozgalom történetében is. Az orosz munkások példáján fellelkesülve a kommunista párt vezetésével a magyar munkások, parasztok és katonák történelmi jelentőségű eseményt vittek végbe, amikor 1919. március 21-én kikiáltották a proletárdiktatúrát. Hangsúlyozta: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása érződött Bulgáriában is akkor, amikor 1918-ban kirobbant a vladisz- kói katonai felkelés. — A két nép kiömlött vére, a fasizmus végleges szétzúzásáért vívott harca örökre összeforrasztotta a mi őszinte, testvéri barátságunkat, — mondta, majd így folytatta: — Mi a két baráti ország egy nagy családnak, a szocialista közösségnek — élén a Szovjetunióval — vagyunk a tagjai. A szovjet nép önzetlen segítségével sikeresen építjük a fejlett szocialista társadalmat. Kjuszten- dil megye munkásai őszintén örülnek a baráti Szolnok megye sikereinek, hogy eredményesen teljesítik az MSZMP XI. kongresszusa határozatait. Mi nagyra értékeljük barátságunkat, együttműködésünket és meg Szlavcso Sopov bolgár barátaink üdvözletét tolmácsolta vagyunk győződve arról, hogy ezek a következő esztendőkben csak tovább mélyülnek. Árvái István zárszava után a díszünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Szünet után a Szigligeti Színház művészei és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola zenekara adott ünnepi műsort. V. V. Fotó: N. Zs. Koszorúzások Szolnokon Tegnap reggel 9 órakor az első magyar tanácshatalom kikiáltásának közelgő 60. évfordulója tiszteletére Szolnokon megkoszorúzták Hoksári János, Tisza Antal, Szamuely Tibor, F. Bede László emléktábláját és szobrát a megye- székhely üzemeinek, intézményeinek dolgozói. Ugyancsak koszorút helyeztek el a Famunkás emlékműnél és a megyei tanács épületében lévő tanácsköztársasági emléktáblánál is. Munkásőrök és ifjúgárdisták díszőrsége tisztelgett a Ságvári körút 22. számú ház előtt. Ebből az épületből irányította 1919 tavaszán a Vörös Hadsereg keleti arcvonalának főparancsnoksága az ellenforradalmi csapatok ellen küzdő fiatal Tanácsköztársaság harcait. Márványtábla őrzi e ház falán a történelmi események emlékét. Az emléktáblánál a Himnusz elhangzása után 10 órakor kezdődött az ünnepség. Sándor László, az MSZMP Szolnok városi bizottságának első titkára köszöntötte a megjelent ’19-es vöröskatonákat, a 22 éve zászlót bontó ifjúkommunistákat, az ünnepségen részt vevőket, majd ünnepi beszédben méltatta az első magyar munkáshatalom megalakulását, harcait, eredményeit. A megemlékezés után koszorúkat helyeztek el az emléktáblán. Az MSZMP Szolnok mégyei és szolnoki városi bizottsága nevében Andrikó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára és Sándor László, a városi pártbizottság első titkára tisztelgett. Az észt delegáció koszorúját Johannes Käbin, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és Otsz- man Elmina, a Szocialista Munka Hőse, a Tarvasztvu mezőgazdasági szövetkezet dolgozója helyezte el. Ezután a két tagú bolgár delegáció — Szlavcso Sopov, a Bolgár Kommunista Párt Kjuszten- dil megyei bizottságának titkára és Stefan Tonev, a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke — koszorúz- ta meg az emléktáblát. Az ünnepség az Interna- cionáléval ért véget. Tájékoztató a megyei pártbizottságon. Andriká Miklós jobbján az észt, balján a bolgár küldöttség vezetője
