Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

1979. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOLNOKI PROGRAM Észt és bolgár pártküldöttség megyénkben Fogadás és tájékoztató a megyei pártbizottságon — Látogatás a MEZŐGÉP Vállalatnál Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára tegnap a me­gyei pártbizottság székházá­ban fogadta a Johannes Ka­bin vezetésével megyénkben tartózkodó észt, valamint a Szlavcso Sopov vezette bol­gár pártküldöttséget. A fo­gadás után — mint azt kü­lön tudósításunkban megír­tuk, a vendégek részt vettek a tanácsköztársasági emlék­táblánál a koszorúzási ün­nepségen. Délelőtt a két küldöttség tagjai a megyei pártbizott­ság székházában a kölcsö­nös ismerkedés, üdvözlések után Andrikó Miklós tájékoz­tatóját hallgatták meg a me­gye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. A ta­lálkozón ott volt Barta László, a megyei tanács elnöke, Mo­hácsi Ottó és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai, Árvái István, az SZMT veze­tő titkára és a megyei tanács elnökhelyettesei. Andrikó Miklós külön meg­köszönte az észt és a bolgár testvérpárt jelenlevő vezetői­nek, hogy a Magyar Tanács- köztársaság győzelmének hat­vanadik évfordulójára, a di­cső forradalmi tettek és na­pok emlékünnepségére láto­gattak el Szolnok megyébe. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután a megye fejlődéséről szólt. A két kül­döttség — lévén tartós és szoros a testvérkapcsolat — meglehetősen jól ismeri me­gyénk helyzetét, a politikai, társadalmi és gazdasági élet­ben betöltött szerepét. Ép­pen ezért a tájékoztató ge­rincét az elmúlt három esz­tendő, az ötödik ötéves terv eddigi fejlődési állomásai adták. — A felszabadulás 34. évé­ben a megye ipara 30 mil­liárd forint termelési érté­ket állít elő — mondta, s vá­zolta azokat a változásokat, amelyeket a népgazdaság igénye, a termelő közösségek érdeke egyaránt megkívánt a tervidőszakban. Rámuta­tott, hogy Szolnok megye az intenzív iparfejlesztés korát éli, ipara meglehetősen nagy szerkezeti változáson megy keresztül. Csupán az élelmi­szeripar, s a mezőgazdaság­nak takarmányt és egyéb cik­keket készítő gyárak, üze­mek, építése és bővítése fo­lyik jelenleg. Megemlítette az épülő martfűi Növény- ollajgyárat, a Phylaxia kar­cagi gyáregységét, s a ba­romfiipar új „húsgyárát”, a nagytestű baromfi feldolgo­zására készülő zagyvarékasi „libagyárat”. A mezőgazdaság múlt évi eredményeit értékelve And­rikó Miklós hangsúlyozta: bár a megye mezőgazdasági nagyüzemei, a nyolc állami gazdaság és az ötvennyolc mezőgazdasági termelőszö­vetkezet — mostoha időjá­rási viszonyok közepette is — évről évre növeli a föl­dek hozamát, fejleszti állat- tenyésztését, a következő években a termelés gazda­ságossági oldala mellett a termékek minőségére is több figyelmet fordít. Ezáltal nem­csak a megye lakóit látja el jobb minőségű élelmiszerrel, hanem az ország népét is, s exportképes termékeivel az eddiginél is nagyobb tekin­télyt és helyet szerez ma­gának a világpiacon, A lakosság helyzetéről, a változó életmódról megje­gyezte: csak a megyeszékhe­lyen évente 1000—1100 új la­kás épül. Az ötödik ötéves terv ideje alatt 180 általá­nos iskolai tanterem épül, ott ahol a környezet leginkább igényli, s jellemző a megle­vő iskolák zsúfoltsága, több­műszakos tanítási rendje. Szólt a megyei pártbizott­ság első titkára a közműve­lődés lehetőségeiről, a kul­turális élet eredményeiről is. A tájékoztató után először Johannes Käbin, az Észt Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének elnöke kért szót. — A ma esti ünnepségen lesz alkalmam köszönteni Szolnok megye dolgos lakóit — mondta, s hozzátette — szőkébb körben ezért most inkább azt mondom el: nagy örömmel hallgattam a tájé­koztatót, különösen érdekes volt számomra az a fejlődés, amelyet Szolnok 900. évfor­dulóján tett látogatásom óta elértek. A tájékoztató meg­győzött arról is, hogy a fej­lett szocialista társadalom építésének útján haladunk. Nekünk, akik valljuk és él­jük a testvérbarátságot, azért is külön öröm erről hallani, mert hiszen a kö­zelmúltban ünnepeltük a mi forradalmunk győzelmének hatvanadik évfordulóját, s most a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tapaszta­latait hasznosítva a világon másodszor győzedelmeskedő magyar proletárforradalom jubileuma van. És azért is, — mert harmincnégy éve egy cél, a világ békéjének meg­őrzése, a leghaladóbb társa­dalom fölépítése, a szocializ­mus győzelme vezet mind­nyájunkat új meg új felada­tok teljesítésére. Johannes Kabin ezután Kormasov észt művész alko­tásával, gazdag, tömör búza­kalászokat illusztráló vázával köszöntötte a jubileum al­kalmából vendéglátóit. Szlavcso Sopov, a bolgár Kjusztend.il megye pártbi­zottságának ipari titkára a jókívánságok mellett el­mondta azt is, hogy a kert­gazdaságáról híres országban most agroipari központokat hoznak létre. Szólt a közelgő választásokról is, amelyek fel­élénkítették a testvérmegye belpolitikai életét. A Kjusz- tendil megyei pártbizottság nevében ezután ő is ajándé­kot adott át Andrikó Mik­lósnak: Georgi Dimitrov mellszobrát. Ebéd után az Észt Kom­munista Párt küldöttsége Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Be- reczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese társaságában a szolnoki MEZŐGÉP Vállalathoz láto­gatott. Fogadásukon ott volt Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára, Pallagi Ernő, a gyári pártbizottság titkára és Sziráki András igazgató. — A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat 1976-ban nagy át­szervezés révén négy válla­lat összevonásából jött létre — mondta tájékoztatásul Sziráki András. — Tíz ter­melő egységünkben több mint tízezer dolgozót foglal­koztatunk. Gyáraink között van olyan, amely 1848-ban létesült, s olyanok is, mint a harminc évvel ezelőtt lét­rehozott, volt mezőgazdasági gépállomások. Az új szerve­zetben felülvizsgáltuk a ter­mékszerkezetet, nagymérté­kű szelekciót hajtottunk vég­re, mintegy felére csökkent­ve termékeink számát. Fel­adatunk szavakban: alkatré­szek, résztermékek és kész­termékek gyártása a mező- gazdaság számára. . Johannes Käbin javasla­tára a küldöttség rövidesen gyárlátogatásra indult. A könnyűszerkezeti üzemben a hatalmas idomok, szerkeze­tek között az Észt Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének feltűnt egy világos kis iro­daféle. Kiderült, hogy két, sok társadalmi munkájáról ismert szocialista brigád ez­előtt négy évvel úgy döntött, a különféle, önzetlenül vál­lalt munkákért kapott pénzt mind a huszonnégyen köny­vekre költik, megteremtik a vállalatnál az első brigád­könyvtárat. Mint Varga Pál, a Lenin Szocialista Brigád vezetője elmondta, azóta már mintegy 1500 kötetük van. Johannes Käbin kedvtelve nézegette a kis könyvtár pol­cain sorakozó műveket, ahonnét nem hiányzott az orosz és a szovjet irodalom sok értékes alkotása sem. Ez­után emléksorokat jókíván­ságokat írt a könyvtáralapító Május 1. és Lenin Szocialis­ta Brigád naplójába. S. J. Fotó: N. Zs. A szolnoki MEZŐGÉP könnyűszerkezeti gyárában. Elől, közé­pen Johannes Kabin, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke a házigazdák társaságában Díszünnepség a Szigligeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) lekedni akaró értelmiségie­ket. A polgári kormány te­hetetlensége és az ország vál­ságos helyzete sürgette, a tö­megek forradalmasodása, a kommunista és a szociálde­mokrata párt egyesülése pedig lehetővé tette, hogy 1919. már­cius 21-én a nép nagy több­ségének akaratából az Orosz­országban győztes Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom után a világon második­ként. hazánkban is győzzön a szocialista forradalom. A Magyar Tanácsköztársa­ság győzelmének híre me­gyénkben is nagy lelkesedést váltott ki, nálunk is a mun­kás-, a katona- és a paraszt­tanácsok kezébe került a hatalom. A fiatal proletár- diktatúra helyi szerveire az első naptól kezdve sok irá­nyú és nehéz feladat várt: megoldani a közellátás fel­adatait, megszüntetni a mun­kanélküliséget, érvényesíteni a munkásellenőrzést, védeni a közös tulajdont. És szinte első perctől kezdve gondos­kodnia kellett a proletárhata- Ipm védelméről. Szólt az előadó a július végi, augusz­tus eleji nagy harcokról, a vöröskatonák hősies küzdel­méről, amelyet az interven­ciós csapatokkal vívtak. — Az első magyar prole­tárdiktatúrát külső erő, a nemzetközi imperializmus fegyveres beavatkozása verte le — mondotta a megyei ta­nács elnöke. — A horthysta ellenforradalmi rendszer megsemmisítette a Tanács- köztársaság vívmányait és negyedszázadon át kímélet­lenül elnyomta a népet, ke­gyetlenül üldözte a kommu­nistákat, eltiport minden ha­ladó törekvést. A felszabadulást követően éltünk az első Magyar Ta­nácsköztársaság tapasztala­taival, és hazánkban 1948- ban végérvényesen győzött a szocialista forradalom. Az­óta modern ipart, fejlett me­zőgazdaságot teremtettünk. Jelenleg az a feladat áll előt­tünk, hogy eredményeinkre támaszkodva tovább halad­junk a szocializmus építésé­nek útján, fejlett szocialis­ta társadalmat teremtsünk hazánkban és közelebb jus­sunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz. — Célunk eléréséhez alap­vetően azt fűztük magunk elé, hogy pártunk XI. kong­resszusának határozata sze­rint dolgozunk az élet min­den területén. A helyi politi­kában elérendő feladatokat a megyei pártbizottság cselek­vési programjában határoz­tuk meg, — hangsúlyozta az ünnepség szónoka, és így folytatta. — Erőinket az V. ötéves terv teljesítésére kon­centráljuk. Nem csupán a százalékokat, tonnákat, fo­rintokat kérjük számon, ha­nem az eredményességet. Tudjuk, hogy korunk köve­telményeinek megfelelő ered­ményeket csak az emberi té­nyezők jobb hasznosításával, a munka tudatosabb meg­szervezésével, hatékonyságá­nak növelésével érhetünk el. Felszólalt a díszünnepsé­gen Johannes Käbin is. tol­mácsolta az Észt Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnök­sége, az észt Minisztertanács, az észt nép üdvözletét. El­mondta: a Magyar Tanács- köztársaság mély nyomot ha­gyott a világ forradalmi munkásmozgalmának törté­nelmében, a népek imperia­lizmus ellen folytatott har­cában. A magyar kommu­nistáknak és haladó erőknek a belső és külső ellenséggel szemben vívott harcát nagy figyelemmel kísérte Vlagyi­mir Iljics Lenin. Az első győ­zelmeknek és sikereknek szívből örültek a forradalmi Oroszország dolgozói, akik azokban a napokban élet­halálharcukat vívták a fehér hordák és az idegen betola­kodók ellen. Az Észtországi A színházi ünnepségen fel­szólalt Johannes Käbin Munkás Kommuna — az első Észt Szovjet Köztársaság — kikiáltása, csaknem egybe­esett a Magyar Tanácsköz­társaság születésével, ami ékes bizonyítéka népeink szo­lidaritásának és közös törté­nelmi sorsának. — Népeink ma győzelme­sen haladnak előre a szocia­lizmushoz és kommunizmus­hoz vezető úton. Az észt kommunisták, az észt nép tiszta szívből örül annak, hogy a magyar nép a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével odaadó, alkotó munkájának eredményeivel köszönti a mai ünnepet. Szol­nok megye és Észtország kap­csolata része a szovjet em­berek és a testvéri magyar nép között kialakult őszinte barátságnak. Köztársaságunk lakói ezért megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak Szolnok megye dolgozóinak sikereire — hangsúlyozta, majd emlékeztetett arra, hogy amikor legutóbb Moszk­vában Kádár és Brezsnyev elvtársak a nemzetközi hely­zetet elemezték, Leonyid Il­jics Brezsnyev kijelentette: a legutóbbi nemzetközi ese­mények arra a következte­tésre juttattak bennünket Kádár elvtárssal, hogy még intenzívebben fejlesszük a szocialista országok együtt­működését. Válaszbeszédé­ben Kádár elvtárs kifejtette; a magyar—szovjet barátság nagyon szilárd alapokon nyugszik. Barátságunk a Nagy Október hajnalán szü­letett és ettől az időtől kezd­ve él is. Majd felszólalása végén további sikereket kí­vánt megyénk lakóinak pár­tunk XI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítésében. Szlavcso Sopov a színházi díszünnepségen a Bolgár Kommunista Párt Kjuszten- dil megyei Bizottsága, Kjusz- tendil megye kommunistái­nak, lakóinak üdvözletét tol­mácsolta. Elmondotta; jól tudják, hogy a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 60. évfordulója milyen nagy je­lentőségű esemény a magyar nép és a nemzetközi mun­kásmozgalom történetében is. Az orosz munkások példáján fellelkesülve a kommunista párt vezetésével a magyar munkások, parasztok és ka­tonák történelmi jelentőségű eseményt vittek végbe, ami­kor 1919. március 21-én ki­kiáltották a proletárdiktatú­rát. Hangsúlyozta: a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatása érződött Bulgá­riában is akkor, amikor 1918-ban kirobbant a vladisz- kói katonai felkelés. — A két nép kiömlött vé­re, a fasizmus végleges szét­zúzásáért vívott harca örök­re összeforrasztotta a mi őszinte, testvéri barátságun­kat, — mondta, majd így folytatta: — Mi a két bará­ti ország egy nagy családnak, a szocialista közösségnek — élén a Szovjetunióval — va­gyunk a tagjai. A szovjet nép önzetlen segítségével sikere­sen építjük a fejlett szocia­lista társadalmat. Kjuszten- dil megye munkásai őszin­tén örülnek a baráti Szolnok megye sikereinek, hogy ered­ményesen teljesítik az MSZMP XI. kongresszusa határozatait. Mi nagyra ér­tékeljük barátságunkat, együttműködésünket és meg Szlavcso Sopov bolgár ba­rátaink üdvözletét tolmá­csolta vagyunk győződve arról, hogy ezek a következő esztendők­ben csak tovább mélyülnek. Árvái István zárszava után a díszünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Szünet után a Szigligeti Szín­ház művészei és a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola zenekara adott ünne­pi műsort. V. V. Fotó: N. Zs. Koszorúzások Szolnokon Tegnap reggel 9 órakor az első magyar tanácshatalom kikiáltásának közelgő 60. év­fordulója tiszteletére Szolno­kon megkoszorúzták Hoksári János, Tisza Antal, Szamuely Tibor, F. Bede László emlék­tábláját és szobrát a megye- székhely üzemeinek, intéz­ményeinek dolgozói. Ugyan­csak koszorút helyeztek el a Famunkás emlékműnél és a megyei tanács épületében lé­vő tanácsköztársasági em­léktáblánál is. Munkásőrök és ifjúgárdis­ták díszőrsége tisztelgett a Ságvári körút 22. számú ház előtt. Ebből az épületből irá­nyította 1919 tavaszán a Vö­rös Hadsereg keleti arcvona­lának főparancsnoksága az ellenforradalmi csapatok el­len küzdő fiatal Tanácsköz­társaság harcait. Márvány­tábla őrzi e ház falán a tör­ténelmi események emlékét. Az emléktáblánál a Him­nusz elhangzása után 10 óra­kor kezdődött az ünnepség. Sándor László, az MSZMP Szolnok városi bizottságának első titkára köszöntötte a megjelent ’19-es vöröskatoná­kat, a 22 éve zászlót bontó ifjúkommunistákat, az ün­nepségen részt vevőket, majd ünnepi beszédben méltatta az első magyar munkáshata­lom megalakulását, harcait, eredményeit. A megemlékezés után ko­szorúkat helyeztek el az em­léktáblán. Az MSZMP Szol­nok mégyei és szolnoki váro­si bizottsága nevében Andri­kó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára és Sán­dor László, a városi pártbi­zottság első titkára tisztel­gett. Az észt delegáció ko­szorúját Johannes Käbin, az Észt Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnöke és Otsz- man Elmina, a Szocialista Munka Hőse, a Tarvasztvu mezőgazdasági szövetkezet dolgozója helyezte el. Ezután a két tagú bolgár delegáció — Szlavcso Sopov, a Bolgár Kommunista Párt Kjuszten- dil megyei bizottságának tit­kára és Stefan Tonev, a szakszervezetek megyei ta­nácsának elnöke — koszorúz- ta meg az emléktáblát. Az ünnepség az Interna- cionáléval ért véget. Tájékoztató a megyei pártbizottságon. Andriká Miklós jobb­ján az észt, balján a bolgár küldöttség vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents