Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
1979. március Iá. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országszerte megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról Folyamatosan felújítják a tiszafüredi öntözőrendszert. A betonlapokkal burkolt csatornát jelenleg Tiszaörs határában javítják, mintegy 1,5 kilométeres szakaszon a KOTIVÍZIG karcagi üzemegységének emberei Mások ötletével és saját fejükkel Szervezéssel mit nyert a Volán? A Volán szolnoki, 7. számú Vállalatánál körülbelül öt éve egyre népszerűbb az előszállítás. Tavaly például kétszer annyit fuvaroztak a megrendelőknek is kedvezőbb feltételekkel, mint 1977-ben. Nincs messzi az az idő, amikor az őszi szállítási csúcs szinte teljesen eltűnik a vállalat havonkénti teljesítményét jelző grafikonról. És az egyenletes munka nem csupán azt jelenti, hogy nem kell heteken át szinte emberfeletti erőfeszítést követelni dolgozóiktól, a gazdálkodás is eredményesebbé válik hiszen nem kell túlórát fizetni az egyik hónapban, amíg a másikban tétlenül állnak a teherautók. Tervszerűbbé, tehát olcsóbbá válik a karbantartás is. Megszűnik az őszi csúcs Persze, az előszállítási rendszer egymagában nem szüntetné meg a vállalat termelésének néhány éve még óriási évszakonkénti ingadozását. Különösen Szolnok megyében nem, ahol a betakarítás idején a mezőgazdaság terményei várják, hogy a raktárakba, a feldolgozó üzemekbe jussanak. Az ország mezőgazdasági termelésének jelentős részét adó megye közlekedési vállalata a járműpark bővítése nélkül képtelen lett volna a reá háruló feladatokat megoldani. Az utóbbi öt évben a fejlesztésre szánt pénz nagy részét a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termékek fuvarozására használt gépkocsik vásárlására költötték. Ma már teherautóik egyhatoda, több mint 100 szerelvény egész évben a földek és a feldolgozó üzemek, a magtárak és a malmok között ingázik. Egész évben — ez a legfontosabb. Az év végén cukorrépát szállító járműveknek — Szolnok megyében ez sok erőt lekötő feladat — a kampány után is munkát kellett találni. A megoldást szinte kínálta az élelmiszeripar természete, időszakossága. Télen a malmokba kérnek búzát, nyáron például a zöldséget kell szállítani. „Csupán” az útvonalat kellett úgy meghatározni, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat. A szolnoki Volán legújabb gondja bizonyítja, mennyire bonyolult munka ez. A Phy- laxia karcagi tápszergyára az idén, a Martfűi Növényolajgyár pedig jövőre kezd termelni. A Volánnál tudják, hogy nem képesek annyi új tehergépkocsit forgalomba állítani, amennyi a két gyárat képes lenne alapanyaggal ellátni. A meglévő járműveknek kell olyan útvonalat választani, amelyen a régi megrendelőket kielégítve az új üzemek kéréseit is teljesíthetik. Az új helyzethez igazodó pontosabb tervezés érdekében a vállalat a napraforgót és kukoricát termelő gazdaságok társulásával közös gépkocsiirányító (diszpécser) központot szeretne létrehozni. A 7-es számú Volán szervezettségének javításához sok segítséget kap a tröszt központjától és a társvállalatoktól. Azonban a szolnokiak is segítik jó ötletekkel, máshol is hasznos módszerekkel a közúti közlekedés fejlesztését. Tavalyi újításuk a váltott pótkocsis darabárufuvarozás megszervezése volt. A szolnoki és a budapesti raktárak között ma egy nyergesvontató közlekedik három pótkocsival, két műszakban. A járművek állandóan úton vannak. A vontatóknak nem kell három-négy órát várakozniuk a rakodás miatt. Csak fölkapcsolják a megrakott pótkocsit Szolnokon, és a fővárosban kicserélik az „utánfutót” a megyeszékhelyre szánt szállítmányra. Azonnal fordulhat vissza a szerelvény. Nem történhet meg az, hogy a be- és kirakodásra várva letelik a gépkocsivezető munkaideje és üresen tér vissza. Nagy mértékben javult a járművek kihasználása azon a kilenc útvonalon, ahol a váltott pótkocsis rendszert bevezették. És hogy mit jelent ez, azt egy másik példa érzékelteti. Fél éve URH-készülékkel irányítják a szolnoki taxikat. Harminc százalékkal kevesebb lett az üresjárat, és az egymillióba kerülő URH-készü- lék ára hónapok alatt megtérült. A Budapest és Szolnok közötti forgalomban pedig ma már feleannyi vontatóra és gépkocsivezetőre van szükség, mint korábban. Kinek az érdeke? A váltott pótkocsis fuvarozás ötlete egyszerűnek tűnt. Elterjedését azonban a megszokás igen megnehezíti. A gépkocsivezetők Szolnokon természetesnek tartották, hogy a rakodás hosszú órái alatt ők pihennek. Nem örültek az újításnak, mert a munkaidő nagy részében dolgozniuk, vezetniük kellett. Sokakat az sem vigasztalt, hogy több munkával többet is kereshetnek. Csak a néhány hónapos „kóstoló” után, a hatezer forintos havi fizetést, az ezer forinttal nagyobb keresetet látva nyugodtak meg. A munkaerőhiány is kényszeríthet átszervezésre. A rakodás gépesítését is ezért kezdték el a 7-es Volánnál. Ebben az ötéves tervben 45 millió forintért vásárolnak korszerű rakodógépeket. Az 1975-ös 26 százalék helyett 1980-ra alig több, mint 9 százalékos lesz a kézzel végzett rakodás aránya. Ma már igen közel járnak a cél eléréséhez. Az ömlesztve szállított tömegárut például már mindig gépek rakják. Eddig körülbelül ötven ember munkáját sikerült megtakarítaniuk. „Felkészültünk a rakodólapos és egységrakományos áruszállításra és rakodásra” — olvasható egy vállalatnál készült jelentésben. E korszerű szállítási forma elterjedtségéről azonban ma még nem sok jót tudnak mondani. Igaz, elegendő fedélzeti daruval felszerelt teherautójuk van, de gyakran nincs mire használni őket. Sok megrendelőjük még idegenkedik az új módszertől. Drágának találják a rakodólapot, és azt mondják, hogy csupán a Volánnak érdeke a rakodás korszerűsítése: „fizesse hát ő a költségtöbbletet”. Mások viszont azért nem kérnek egységcsomagokat, mert régi, zegzugos raktáraikba úgysem fér be, szét kellene bontani a csomagot. Üj tárolók, betonozott rakodóhelyek építésére pedig nincs pénzük, vagy nem akarnak költeni. Zsúfolt buszok A 7-es számú Volánnak azonban nemcsak az ipar és a kereskedelem vállalatainak megrendelését kell kielégíteni. Legalább ilyen fontos feladata a lakosság kiszolgálása. A megyeszékhely helyi vonalain, naponta érezhetjük, van még mit javítania a vállalatnak a személyszállítás „minőségén”. Az új szolnoki városrészre, a Széchenyi-la- kótelepre még ma sem jár elegendő busz. A hasonló jelentőségű városokénál Szolnokon a csúcsforgalmi zsúfoltság is nagyobb. A helyi vonalakon is a szervezés segítségével akarja a vállalat enyhíteni a gondokat. A tömegközlekedésben dolgozó buszok feladatait talán már ősszel számítógéppel határozzák meg. Az optimális menetrendet használva azonban csupán két-három busz szabadul fel, ennyi pedig nem elegendő a szolnoki tömegközlekedés nehézségeinek megszüntetésére. Még az idén forgalomba álló három új busz sem enyhíti a megye- székhely helyi járatainak zsúfoltságát. A Volánnál a zsúfoltság némi enyhülését várják a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésétől. A reggeli és a délutáni tolongás az autóbuszokon azonban még sokáig a város jellemzője marad, ha a 7-es Volánnak nem lesz több autóbusza. A szervezés haszna meglátszik: tavaly harminchárom dolgozójuk, 27 gépjárművük munkáját szabadították fel, így 2,8 millió forintot takarítottak meg. Nem véletlen, hogy 1978-ban a Volán Tröszt nagyság szerint tizedik vállalata a nyereség összege szerinti rangsorban negyedik lett társai között. A vállalat kiegyensúlyozott működéséhez az is hozzájá rult — mint a fentiek bizonyítják —, hogy az üzem- és munkaszervezésben kiemelkedő eredményeket értek el. A gazdálkodás hatékonyságának fokozása azonban megköveteli, hogy az üzem- és munkaszervezés feladatait ne tekintsék lezártnak, azokkal a jövőben is folyamatosan foglalkozzanak. Mint a lakosság körzetét szolgáltatásaival is befolyásoló vállalatnak, nagy gondot kell fordítania a kiszolgálás kultúráltságára, az utasok színvonalasabb tájékoztatására, s mindenekelőtt a tömeg- közlekedés javítására, amelyben — különösen' a megye- székhelyen — nem nélkülözhető a Volán Tröszt hathatós támogatása sem. V. Sz. J. (Folytatás az 1. oldalról.) — Március nagy eszméiért, a haza és a haladás ügyéért mindenkor azoik küzdöttek töretlenül, akik felismerték, hogy a nemzeti függetlensége, felemelkedése és egysége az alapvető társadalmi változásokkal, a nemzetközi haladás erőivel együtt oldható meg. Ezen eszmék sarkallták cselekvésre a XIX. század nagyjait, a XX. század forradalmárait — hangsúlyozta a Népfront titkára, majd átadta a szót Deák Gábornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának. Deák Gábor beszéde — Nekünk most forradalmi elődeink példáját követve korunk feladatait kell megoldanunk — hangsúlyozta elöljáróban. — Nekünk is úgy, hogy nyugodt szívvel bocsáthassúk eredményeinket a történelem és az uítódok ítélőszéke elé. S azért, hogy ezt megtehessük, minden olyan értékre támaszkodnunk kell, amely a haza, a nemzet haladásának szolgálatában jött létre. — A márciusi ifjak, s velük együtt a nép legjobbjai nem a hirtelen féllángolás hatására vették kezükbe a zászlót és a kardot, építeni akartak: hazát és nemzetet. Hazafiságuk nemzetköziséggel járt együtt— Negyvennyolc Petőfi által megénekelt hajnalcsillaga 1919 márciusában ismét felragyogott a magyar történelem egén. A Tanácsköztársaság nem csupán megvalósította mindazt, amit Petőfi és társai 48 zászlajára írtak. Törvényszerűen tovább is vitte a népakarat teljesítését. — Hazánk felszabadulásával jó kezekbe került a magyar nemzet zászlaja. A piros-fehér-zöld ma ismét a forradalmat, a békét védő, a népek testvériségét hirdető, a szocializmust építő magyar nép őszinte törekvéseit jelképezi. Azt a társadalmi rendet építjük, amelynek első alapköveit forradalmár elődeink rakták le. Azt a társadalmi igazságot igyekszünk megvalósítani, amelyet őseink életüket áldozva is kerestek. Azt a szocialista hazafiságot erősítjük, amely Iskolaavatás Bárhol épült is — az iskolaavatás mindig különlegesen szép esemény, mert sűrítetten jut kifejezésre benne társadalmunk a jövő generáció iránt érzett felelőssége. Az új iskolával minden bizonnyal új fejezet kezdődik a Tisza- burán folyó oktatásban, sőt az egész község művelődésében is. Tiszabura közel 3000 lakosának egyharmada cigány, az iskolába járó több mint 300 gyerek kétharmadát teszik ki a cigányszülők — többségükben hátrányos helyzetű — gyermekei. Mit eredményezhet Tisza- burán az új iskola léte? Röviden szólva: a település elmaradott rétegének gyorsabb asszimilációját. Az iskola tantestülete képesített, felkészült, lelkiismeretes pedagógusokból áll. Az új tantermekben megtalálható minden fontos technikai és más segédeszköz, megszűnik a „váltásos rendszerű” tanítás, a régi iskolában mód van napközis csoportok foglalkoztatására, bővültek az óvodáztatás lehetőségei, sőt a dolgozók általános iskolájában is a korábbival összehasonlíthatatlanul jobb feltételek között oktathatnak. A pedagógusoknak ezentúl nem kell a körülményekkel viaskodniuk: minden energiájukat a tanításra, az iskola falain túl is ható eredmények elérésére fordíthatják. Ma reggel 8 órakor megkezdődött a tanítás az új iskolában, egy olyan községben, amelynek valóban égető szükség volt erre a létesítményre. — sz j — követésre méltó elődeinket is az egyetemes emberi haladás élvonalába emelte. Dolgozni, tanulni, építeni, gyarapítani a hazát és önmagunkat, ez a mi (teendőnk. — Mi a fejlett szocialista társadalmat építjük és a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatásán munkálkodunk. Ez ad a mi nemzedékünknek nagyszerű cselekvési programot és lelkesítő távlatokat. „Hétmérföl- des csizmában” kell járnunk, hiszen tetteink nyomán korszakosán változik a világ. A felgyorsult tempó miatt gyakrabban kerülünk szembe újabb és nagyobb feladatokkal. Ezeknek csak nagy szakértelemmel, alapos felkészültséggel tudunk megfelelni. —■ Dolgozni a mindennapok követelményeinek megfelelően. gazdagítani a haza fejlődését szolgáló erőket, növelni a tudóst, a szorgalmat, a meggyőződést, a lelkesedést —■ ezek ma a hazáit, a nemzetet gyarapító forradalmi feladatok. így szolgáljuk egyszerre a magyar nép. a béke és a haladás egyetemlesi ügyét azt. hogy hatékonyabb legyen a világ különböző részein küzdő forradalmár testvérednkA Himnusz első akkordjaira több ezer fiatal állít feszes vigyázzba Szolnokon, a Damjanich-emlékműnél tegnap délelőtt. A ma ifjú nemzedéke tisztelegni jött el március 15-én a hajdani márciusi ifjak, a dicsőséges múlt, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc emlékének. Egy diáklány Petőfi-verset mondott majd Kiss Józsefné, az MSZMP Szolnok városi végrehajtó bizottságának tagja három nagy, történelmileg elválaszthatatlanul egymáshoz tartozó tavaszi ünnepünk közül az elsőt, a 131 év előttit méltatta megemlékezésében. A legszebb hagyományaink között számon Jtartott tavaszi évfordulók sorát, a forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvénysorozatát megnyitó ünnepség, a szabadságharc nagyjai előtti Tegnap Szolnok megyébe látogatott Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Tóth György, a minisztérium pártbizottságának titkára és Vészi Lászlóné a KPVDSZ központi vezetőségének titkára társaságában. A miniszterhelyettest Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára és Barta László, a megyei tanács elnöke fogadta. Tanácskoztak a megye lakosságának ellátásáról, az áruforgalom alakulásáról, és tapasztalatairól, az üzlethálózat fejlesztéséről és a gazdálkodás néhány kérdéséről. A tanácskozást Mohácsi Ottó vezette, s az írásos tájékoztatóhoz dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnök- helyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között elmondta, hogy az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában sikerült a tervek szerint fejleszteni az üzlethálózatot, s jelentősen javult az áruellátás is. A következő időszakra való fontos feladat a szakbolthálózat fejlesztése, különösen a megyeszékhelyen, de a nagyobb városokban is. Tavaly mintegy 8,7 százalék volt a megye kiskereskedelmi forgalmának növekedése, de a kereslet különösen vegyesiparcikkből meghaladta a kínálatot. Szólt az időnként döcögő áruszállításról, amely remélhetőleg az idén javul majd. kel, közöttük vietnami barátainkkal vállalt szolidaritásunk. Ezt követően megkoszorúzták az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblát. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Sarlós István és Szépvölgyi Zoltán, a KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke; a Népfront koszorúját Szentistványi Gyuláné és Horváth Győző, az Országos Tanács osztályvezetője; az ifjúsági szövetség koszorúját Deák Gábor és Silló Katalin, a KB tagja helyezte el. A fegyveres testületek részéről Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Föl desi Jenő határőrvezérőrnagy. belügyminiszterhelyettes és Gáti József, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese koszorúzott. Virágokkal díszítették az emléktáblát a főváros dolgozó és tanuló ifjúságának képviselői is. Az ünnep napján országszerte ifjúmunkások, diákok, a mezőgazdaságban dolgozó és értelmiségi fiatalok százezrei bizonyították, hogy tisztelettel őrzik haladó hagyományainkat, történelmi múltúnk dicső, forradalmi emlékeit. tisztelgés az emlékmű koszorúzásával folytatódott. A megemlékezés és a hála koszorúját elsőként a KISZ Szolnok városi Bizottságának képviselői helyezték el, majd a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Tisza- menti Vegyiművek KISZ- bizattsága képviselői rótták le kegyeletüket. A Magyar Néphadsereg alakulatai nevében a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskola hallgatói - helyeztek el koszorút, aztán az úttörők képviseletében a két, Damjanich János nevét viselő csapat küldöttei. Ezután a legifjabbak, óvodások tarka hada özönlöt- te el az emlékmű talapzatát virágokkal. Földbe tűzött nemzetiszínű zászlócskáikat vígan lobogtatta a márciusi szél... És a kicsik mögött egy-egy szál virággal a város számos lakója is felsorakozott. A minisztérium vezető szakemberei rámutattak: Szolnok megyében az ötödik ötéves tervben meghatározott hálózatfejlesztés tervszerűen, arányosan megvalósul, a bolthálózat 42,5 ezer négyzet- méteres fejlesztéséből 39,5 ezer teljesítése várható. Ez kilencvenhárom százalékos teljesítésnek felel meg, ami azt jelenti, hogy a nagyobb beruházások szinte kivétel nélkül — s többnyire határidőre — elkészülnek. Ha az országos adatokat vizsgálva mérjük a megye kereskedelmi forgalmának fejlődését, Szolnok megye meglehetősen előkelő helyet foglal el. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt éveiben Szolnok megye kereskedelme, vendéglátása az országost meghaladó mennyiséggel, s a korábbinál sokkal jobb minőséggel, választékkal szolgálta a lakosság igényeit. A miniszterhelyettes megemlítette azt is, hogy Budapesten úgy tervezik a kereskedelmi vállalatok, hogy több időt adnak az embereknek válogatásra, nézelődésre, vásárlásra. Csütörtökön este nyolc óráig nyitva lesznek az üzletek. Talán nem ártana hasonlón Szolnokon is gondolkozni. A tárgyalás után a mjnisz- terhelyettes és kísérete meglátogatta a Zöldért Vállalat szolnoki kirendeltségét, megtekintette a Szolnok ABC-t és a Centrum önkiszolgáló éttermet, Koszorúzás Szolnokon a Damjanich-emlékműnél Növekvő forgalom, jobb ellátás Tervszerűen fejlődik a bolthálózat