Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

1979. március Iá. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országszerte megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról Folyamatosan felújítják a tiszafüredi öntözőrendszert. A betonlapokkal burkolt csatornát jelenleg Tiszaörs határában javítják, mintegy 1,5 kilométeres szakaszon a KOTIVÍZIG karcagi üzemegységének emberei Mások ötletével és saját fejükkel Szervezéssel mit nyert a Volán? A Volán szolnoki, 7. számú Vállalatánál körülbelül öt éve egyre népszerűbb az előszál­lítás. Tavaly például kétszer annyit fuvaroztak a megren­delőknek is kedvezőbb felté­telekkel, mint 1977-ben. Nincs messzi az az idő, ami­kor az őszi szállítási csúcs szinte teljesen eltűnik a vál­lalat havonkénti teljesítmé­nyét jelző grafikonról. És az egyenletes munka nem csu­pán azt jelenti, hogy nem kell heteken át szinte emberfelet­ti erőfeszítést követelni dol­gozóiktól, a gazdálkodás is eredményesebbé válik hiszen nem kell túlórát fizetni az egyik hónapban, amíg a má­sikban tétlenül állnak a te­herautók. Tervszerűbbé, te­hát olcsóbbá válik a karban­tartás is. Megszűnik az őszi csúcs Persze, az előszállítási rendszer egymagában nem szüntetné meg a vállalat ter­melésének néhány éve még óriási évszakonkénti ingado­zását. Különösen Szolnok me­gyében nem, ahol a betaka­rítás idején a mezőgazdaság terményei várják, hogy a raktárakba, a feldolgozó üze­mekbe jussanak. Az ország mezőgazdasági termelésének jelentős részét adó megye közlekedési vállalata a jár­műpark bővítése nélkül kép­telen lett volna a reá háruló feladatokat megoldani. Az utóbbi öt évben a fejlesztésre szánt pénz nagy részét a me­zőgazdasági és az élelmiszer- ipari termékek fuvarozására használt gépkocsik vásárlásá­ra költötték. Ma már teher­autóik egyhatoda, több mint 100 szerelvény egész évben a földek és a feldolgozó üze­mek, a magtárak és a mal­mok között ingázik. Egész év­ben — ez a legfontosabb. Az év végén cukorrépát szállító járműveknek — Szolnok me­gyében ez sok erőt lekötő fel­adat — a kampány után is munkát kellett találni. A megoldást szinte kínálta az élelmiszeripar természete, időszakossága. Télen a mal­mokba kérnek búzát, nyáron például a zöldséget kell szál­lítani. „Csupán” az útvonalat kellett úgy meghatározni, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat. A szolnoki Volán legújabb gondja bizonyítja, mennyire bonyolult munka ez. A Phy- laxia karcagi tápszergyára az idén, a Martfűi Növény­olajgyár pedig jövőre kezd termelni. A Volánnál tudják, hogy nem képesek annyi új tehergépkocsit forgalomba ál­lítani, amennyi a két gyárat képes lenne alapanyaggal el­látni. A meglévő járművek­nek kell olyan útvonalat vá­lasztani, amelyen a régi meg­rendelőket kielégítve az új üzemek kéréseit is teljesíthe­tik. Az új helyzethez igazodó pontosabb tervezés érdekében a vállalat a napraforgót és kukoricát termelő gazdasá­gok társulásával közös gép­kocsiirányító (diszpécser) központot szeretne létrehozni. A 7-es számú Volán szer­vezettségének javításához sok segítséget kap a tröszt központjától és a társvállala­toktól. Azonban a szolnokiak is segítik jó ötletekkel, más­hol is hasznos módszerekkel a közúti közlekedés fejleszté­sét. Tavalyi újításuk a váltott pótkocsis darabárufuvarozás megszervezése volt. A szolno­ki és a budapesti raktárak között ma egy nyergesvonta­tó közlekedik három pótko­csival, két műszakban. A jár­művek állandóan úton van­nak. A vontatóknak nem kell három-négy órát várakozniuk a rakodás miatt. Csak fölkap­csolják a megrakott pótkocsit Szolnokon, és a fővárosban kicserélik az „utánfutót” a megyeszékhelyre szánt szál­lítmányra. Azonnal fordulhat vissza a szerelvény. Nem tör­ténhet meg az, hogy a be- és kirakodásra várva letelik a gépkocsivezető munkaideje és üresen tér vissza. Nagy mér­tékben javult a járművek ki­használása azon a kilenc út­vonalon, ahol a váltott pótko­csis rendszert bevezették. És hogy mit jelent ez, azt egy másik példa érzékelteti. Fél éve URH-készülékkel irányít­ják a szolnoki taxikat. Har­minc százalékkal kevesebb lett az üresjárat, és az egy­millióba kerülő URH-készü- lék ára hónapok alatt megté­rült. A Budapest és Szolnok közötti forgalomban pedig ma már feleannyi vontatóra és gépkocsivezetőre van szükség, mint korábban. Kinek az érdeke? A váltott pótkocsis fuvaro­zás ötlete egyszerűnek tűnt. Elterjedését azonban a meg­szokás igen megnehezíti. A gépkocsivezetők Szolnokon természetesnek tartották, hogy a rakodás hosszú órái alatt ők pihennek. Nem örül­tek az újításnak, mert a mun­kaidő nagy részében dolgoz­niuk, vezetniük kellett. Soka­kat az sem vigasztalt, hogy több munkával többet is ke­reshetnek. Csak a néhány hó­napos „kóstoló” után, a hat­ezer forintos havi fizetést, az ezer forinttal nagyobb kere­setet látva nyugodtak meg. A munkaerőhiány is kény­szeríthet átszervezésre. A ra­kodás gépesítését is ezért kezdték el a 7-es Volánnál. Ebben az ötéves tervben 45 millió forintért vásárolnak korszerű rakodógépeket. Az 1975-ös 26 százalék helyett 1980-ra alig több, mint 9 szá­zalékos lesz a kézzel végzett rakodás aránya. Ma már igen közel járnak a cél eléréséhez. Az ömlesztve szállított tö­megárut például már mindig gépek rakják. Eddig körül­belül ötven ember munkáját sikerült megtakarítaniuk. „Felkészültünk a rakodóla­pos és egységrakományos áruszállításra és rakodás­ra” — olvasható egy vállalat­nál készült jelentésben. E korszerű szállítási forma el­terjedtségéről azonban ma még nem sok jót tudnak mondani. Igaz, elegendő fe­délzeti daruval felszerelt te­herautójuk van, de gyakran nincs mire használni őket. Sok megrendelőjük még ide­genkedik az új módszertől. Drágának találják a rakodó­lapot, és azt mondják, hogy csupán a Volánnak érdeke a rakodás korszerűsítése: „fi­zesse hát ő a költségtöbble­tet”. Mások viszont azért nem kérnek egységcsomagokat, mert régi, zegzugos raktára­ikba úgysem fér be, szét kel­lene bontani a csomagot. Üj tárolók, betonozott rakodóhe­lyek építésére pedig nincs pénzük, vagy nem akarnak költeni. Zsúfolt buszok A 7-es számú Volánnak azonban nemcsak az ipar és a kereskedelem vállalatainak megrendelését kell kielégíte­ni. Legalább ilyen fontos fel­adata a lakosság kiszolgálása. A megyeszékhely helyi vo­nalain, naponta érezhetjük, van még mit javítania a vál­lalatnak a személyszállítás „minőségén”. Az új szolnoki városrészre, a Széchenyi-la- kótelepre még ma sem jár elegendő busz. A hasonló je­lentőségű városokénál Szol­nokon a csúcsforgalmi zsú­foltság is nagyobb. A helyi vonalakon is a szervezés segítségével akarja a vállalat enyhíteni a gondo­kat. A tömegközlekedésben dolgozó buszok feladatait ta­lán már ősszel számítógéppel határozzák meg. Az optimális menetrendet használva azon­ban csupán két-három busz szabadul fel, ennyi pedig nem elegendő a szolnoki tö­megközlekedés nehézségeinek megszüntetésére. Még az idén forgalomba álló három új busz sem enyhíti a megye- székhely helyi járatainak zsú­foltságát. A Volánnál a zsú­foltság némi enyhülését vár­ják a lépcsőzetes munkakez­dés bevezetésétől. A reggeli és a délutáni tolongás az au­tóbuszokon azonban még so­káig a város jellemzője ma­rad, ha a 7-es Volánnak nem lesz több autóbusza. A szervezés haszna meglát­szik: tavaly harminchárom dolgozójuk, 27 gépjárművük munkáját szabadították fel, így 2,8 millió forintot takarí­tottak meg. Nem véletlen, hogy 1978-ban a Volán Tröszt nagyság szerint tizedik vál­lalata a nyereség összege sze­rinti rangsorban negyedik lett társai között. A vállalat kiegyensúlyozott működéséhez az is hozzájá rult — mint a fentiek bizo­nyítják —, hogy az üzem- és munkaszervezésben kiemel­kedő eredményeket értek el. A gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozása azonban meg­követeli, hogy az üzem- és munkaszervezés feladatait ne tekintsék lezártnak, azokkal a jövőben is folyamatosan foglalkozzanak. Mint a lakosság körzetét szolgáltatásaival is befolyáso­ló vállalatnak, nagy gondot kell fordítania a kiszolgálás kultúráltságára, az utasok színvonalasabb tájékoztatásá­ra, s mindenekelőtt a tömeg- közlekedés javítására, amely­ben — különösen' a megye- székhelyen — nem nélkülöz­hető a Volán Tröszt hathatós támogatása sem. V. Sz. J. (Folytatás az 1. oldalról.) — Március nagy eszméiért, a haza és a haladás ügyéért mindenkor azoik küzdöttek töretlenül, akik felismerték, hogy a nemzeti független­sége, felemelkedése és egy­sége az alapvető társadalmi változásokkal, a nemzetközi haladás erőivel együtt oldha­tó meg. Ezen eszmék sarkall­ták cselekvésre a XIX. század nagyjait, a XX. század for­radalmárait — hangsúlyozta a Népfront titkára, majd át­adta a szót Deák Gábornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának. Deák Gábor beszéde — Nekünk most forradal­mi elődeink példáját követve korunk feladatait kell meg­oldanunk — hangsúlyozta elöljáróban. — Nekünk is úgy, hogy nyugodt szívvel bocsáthassúk eredményeinket a történelem és az uítódok ítélőszéke elé. S azért, hogy ezt megtehessük, minden olyan értékre támaszkodnunk kell, amely a haza, a nem­zet haladásának szolgálatá­ban jött létre. — A márciusi ifjak, s ve­lük együtt a nép legjobbjai nem a hirtelen féllángolás hatására vették kezükbe a zászlót és a kardot, építeni akartak: hazát és nemzetet. Hazafiságuk nemzetköziség­gel járt együtt­— Negyvennyolc Petőfi ál­tal megénekelt hajnalcsilla­ga 1919 márciusában ismét felragyogott a magyar törté­nelem egén. A Tanácsköztár­saság nem csupán megvaló­sította mindazt, amit Petőfi és társai 48 zászlajára írtak. Törvényszerűen tovább is vitte a népakarat teljesítését. — Hazánk felszabadulásá­val jó kezekbe került a ma­gyar nemzet zászlaja. A pi­ros-fehér-zöld ma ismét a forradalmat, a békét védő, a népek testvériségét hirde­tő, a szocializmust építő ma­gyar nép őszinte törekvéseit jelképezi. Azt a társadalmi rendet építjük, amelynek el­ső alapköveit forradalmár elődeink rakták le. Azt a társadalmi igazságot igyek­szünk megvalósítani, amelyet őseink életüket áldozva is kerestek. Azt a szocialista hazafiságot erősítjük, amely Iskolaavatás Bárhol épült is — az isko­laavatás mindig különlegesen szép esemény, mert sűrítetten jut kifejezésre benne társa­dalmunk a jövő generáció iránt érzett felelőssége. Az új iskolával minden bizonnyal új fejezet kezdődik a Tisza- burán folyó oktatásban, sőt az egész község művelődésé­ben is. Tiszabura közel 3000 la­kosának egyharmada cigány, az iskolába járó több mint 300 gyerek kétharmadát te­szik ki a cigányszülők — többségükben hátrányos helyzetű — gyermekei. Mit eredményezhet Tisza- burán az új iskola léte? Rö­viden szólva: a település el­maradott rétegének gyorsabb asszimilációját. Az iskola tantestülete képesített, felké­szült, lelkiismeretes pedagó­gusokból áll. Az új tanter­mekben megtalálható minden fontos technikai és más se­gédeszköz, megszűnik a „vál­tásos rendszerű” tanítás, a régi iskolában mód van nap­közis csoportok foglalkoztatá­sára, bővültek az óvodázta­tás lehetőségei, sőt a dolgo­zók általános iskolájában is a korábbival összehasonlítha­tatlanul jobb feltételek között oktathatnak. A pedagógusok­nak ezentúl nem kell a kö­rülményekkel viaskodniuk: minden energiájukat a taní­tásra, az iskola falain túl is ható eredmények elérésére fordíthatják. Ma reggel 8 órakor meg­kezdődött a tanítás az új is­kolában, egy olyan községben, amelynek valóban égető szükség volt erre a létesít­ményre. — sz j — követésre méltó elődeinket is az egyetemes emberi ha­ladás élvonalába emelte. Dolgozni, tanulni, építeni, gyarapítani a hazát és ön­magunkat, ez a mi (teendőnk. — Mi a fejlett szocialista társadalmat építjük és a tu­dományos-technikai forrada­lom kibontakoztatásán mun­kálkodunk. Ez ad a mi nem­zedékünknek nagyszerű cse­lekvési programot és lelke­sítő távlatokat. „Hétmérföl- des csizmában” kell járnunk, hiszen tetteink nyomán kor­szakosán változik a világ. A felgyorsult tempó miatt gyakrabban kerülünk szembe újabb és nagyobb feladatok­kal. Ezeknek csak nagy szak­értelemmel, alapos felké­szültséggel tudunk megfe­lelni. —■ Dolgozni a mindenna­pok követelményeinek meg­felelően. gazdagítani a haza fejlődését szolgáló erőket, növelni a tudóst, a szorgal­mat, a meggyőződést, a lel­kesedést —■ ezek ma a ha­záit, a nemzetet gyarapító forradalmi feladatok. így szolgáljuk egyszerre a ma­gyar nép. a béke és a hala­dás egyetemlesi ügyét azt. hogy hatékonyabb legyen a világ különböző részein küz­dő forradalmár testvérednk­A Himnusz első akkordjai­ra több ezer fiatal állít fe­szes vigyázzba Szolnokon, a Damjanich-emlékműnél teg­nap délelőtt. A ma ifjú nem­zedéke tisztelegni jött el március 15-én a hajdani márciusi ifjak, a dicsőséges múlt, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc emlékének. Egy diáklány Petőfi-verset mondott majd Kiss Józsefné, az MSZMP Szolnok városi végrehajtó bi­zottságának tagja három nagy, történelmileg elválaszt­hatatlanul egymáshoz tarto­zó tavaszi ünnepünk közül az elsőt, a 131 év előttit mél­tatta megemlékezésében. A legszebb hagyományaink között számon Jtartott tava­szi évfordulók sorát, a for­radalmi ifjúsági napok me­gyei rendezvénysorozatát megnyitó ünnepség, a sza­badságharc nagyjai előtti Tegnap Szolnok megyébe látogatott Molnár Károly bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, dr. Tóth György, a minisztérium pártbizottságá­nak titkára és Vészi Lászlóné a KPVDSZ központi vezető­ségének titkára társaságában. A miniszterhelyettest Mo­hácsi Ottó, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának tit­kára és Barta László, a me­gyei tanács elnöke fogadta. Tanácskoztak a megye lakos­ságának ellátásáról, az áru­forgalom alakulásáról, és ta­pasztalatairól, az üzlethálózat fejlesztéséről és a gazdálko­dás néhány kérdéséről. A ta­nácskozást Mohácsi Ottó ve­zette, s az írásos tájékoztató­hoz dr. Bereczki Lajos, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese fűzött szóbeli ki­egészítést. Többek között elmondta, hogy az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában sike­rült a tervek szerint fejlesz­teni az üzlethálózatot, s je­lentősen javult az áruellátás is. A következő időszakra va­ló fontos feladat a szakbolt­hálózat fejlesztése, különösen a megyeszékhelyen, de a na­gyobb városokban is. Tavaly mintegy 8,7 százalék volt a megye kiskereskedelmi for­galmának növekedése, de a kereslet különösen vegyes­iparcikkből meghaladta a kí­nálatot. Szólt az időnként dö­cögő áruszállításról, amely remélhetőleg az idén javul majd. kel, közöttük vietnami bará­tainkkal vállalt szolidaritá­sunk. Ezt követően megkoszorúz­ták az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblát. Az MSZMP Központi Bizottságának ko­szorúját Sarlós István és Szépvölgyi Zoltán, a KB tag­ja, a Fővárosi Tanács elnö­ke; a Népfront koszorúját Szentistványi Gyuláné és Hor­váth Győző, az Országos Ta­nács osztályvezetője; az ifjú­sági szövetség koszorúját Deák Gábor és Silló Katalin, a KB tagja helyezte el. A fegyveres testületek részéről Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, Föl desi Jenő határőrve­zérőrnagy. belügyminiszter­helyettes és Gáti József, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese ko­szorúzott. Virágokkal díszí­tették az emléktáblát a fő­város dolgozó és tanuló if­júságának képviselői is. Az ünnep napján ország­szerte ifjúmunkások, diákok, a mezőgazdaságban dolgozó és értelmiségi fiatalok száz­ezrei bizonyították, hogy tisz­telettel őrzik haladó hagyo­mányainkat, történelmi múl­túnk dicső, forradalmi emlé­keit. tisztelgés az emlékmű ko­szorúzásával folytatódott. A megemlékezés és a hála ko­szorúját elsőként a KISZ Szolnok városi Bizottságá­nak képviselői helyezték el, majd a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Tisza- menti Vegyiművek KISZ- bizattsága képviselői rótták le kegyeletüket. A Magyar Néphadsereg alakulatai ne­vében a Kilián György Re­pülő-Műszaki Főiskola hall­gatói - helyeztek el koszorút, aztán az úttörők képvisele­tében a két, Damjanich Já­nos nevét viselő csapat kül­döttei. Ezután a legifjabbak, óvodások tarka hada özönlöt- te el az emlékmű talapzatát virágokkal. Földbe tűzött nemzetiszínű zászlócskáikat vígan lobogtatta a márciusi szél... És a kicsik mögött egy-egy szál virággal a vá­ros számos lakója is felso­rakozott. A minisztérium vezető szakemberei rámutattak: Szolnok megyében az ötödik ötéves tervben meghatározott hálózatfejlesztés tervszerűen, arányosan megvalósul, a bolthálózat 42,5 ezer négyzet- méteres fejlesztéséből 39,5 ezer teljesítése várható. Ez kilencvenhárom százalékos teljesítésnek felel meg, ami azt jelenti, hogy a nagyobb beruházások szinte kivétel nélkül — s többnyire határ­időre — elkészülnek. Ha az országos adatokat vizsgálva mérjük a megye kereskedelmi forgalmának fejlődését, Szolnok megye meglehetősen előkelő helyet foglal el. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt éveiben Szolnok megye kereskedelme, vendéglátása az országost meghaladó mennyiséggel, s a korábbinál sokkal jobb minő­séggel, választékkal szolgálta a lakosság igényeit. A miniszterhelyettes meg­említette azt is, hogy Buda­pesten úgy tervezik a keres­kedelmi vállalatok, hogy több időt adnak az embereknek vá­logatásra, nézelődésre, vásár­lásra. Csütörtökön este nyolc óráig nyitva lesznek az üzle­tek. Talán nem ártana ha­sonlón Szolnokon is gondol­kozni. A tárgyalás után a mjnisz- terhelyettes és kísérete meg­látogatta a Zöldért Vállalat szolnoki kirendeltségét, meg­tekintette a Szolnok ABC-t és a Centrum önkiszolgáló ét­termet, Koszorúzás Szolnokon a Damjanich-emlékműnél Növekvő forgalom, jobb ellátás Tervszerűen fejlődik a bolthálózat

Next

/
Thumbnails
Contents