Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
1979. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Készülődés az idegenforgalmi idényre Már csak félmillióan a gépkocsira várók száma Az idén értékesített új személyautókkal és a korábbi megrendelések egy részének visszavonásával valamivel több mint félmillióra csökkent a gépkocsira várakozók száma. Ennyi történt a személygépkocsik forgalmazásának módosításáról megjelent rendelet óta. Nincs még két hónapja, hogy a rendelet életbe lépett. Azóta a régi megrendelők közül 17 500-an fizették be az előleg 30 százalékos külön- bözetét, 18 ezren viszont el- állva vételi szándékuktól visszakérték a pénzüket. Nem ennyivel csökkent azonban a gépkocsira várakozók száma, hiszen mintegy 2600-an rendeltek autót már 50 százalék előleggel. A Merkur ebben az évben eddig 20 000 megrendelést teljesített. Mindezek figyelembevételével a rendelet megjelenése előtti 541 578 helyett jelenleg mintegy 507 000 megrendelőt tart nyilván a vállalat. A használt autók forgalmazásában alig érezhető változás. Nem '„tolonganak” a kocsieladók. A Merkur, lehetőségeihez képest, igyekszik csökkenteni a gépkocsira várakozók számát az import fokozásával is. A tervidőszak előirányzata 1978-ban 87 800, 1979-ben 93 300 személygépkocsi importja volt. Ezzel szemben tavaly csaknem 107 000-et szereztek be, az idén pedig 109 100 autó importját és 111 000 érétkesítését tervezik. Ehhez ezideig 92 000 kocsi szállítására kötöttek magánjogi szerződést. A Balaton déli partjának kempingjeiben megkezdődött a készülődés az idei szezonra. Felújítják a zamárdi autós kemping és a bélatele- pi Napsugár nyaralótelep vizesblokkjait, a balatonföld- vári „Magyar tenger” kempingben kijavítják az útburkolatokat és elvégzik a vízvezeték teljes rekonstrukcióját. Rendbehozzák a bala- tonszemesi „Vadvirág” nyaralótelep faházait. * * * Kőszeget és a város környékének festői szépségű hegyeit évente több százezer hazai és külföldi vendég keresi fel, s az idegenforgalom évről évre növekszik. Ezért a város vezetői a Vas megyei természetbarát szövetség tagjainak segítségével nagy gondot fordítanak a hegyekben levő turistautak fenntartására, megfelelő jelzésekkel való ellátására. A bizalom bitorlói Összesített adat nines. Legfeljebb egy-egy település tanácsánál, a szabálysértési eljárások iktatókönyvéből lehetne kigyűjteni: hányán lopnak önki- szolgáló boltokban és áruházakban. A kereskedők véleménye szerint sokan, helyenként egyre többen. A jegyzőkönyveket író boltvezetők, a szabálysértési eljárásokat lefolytató tanácsiak szerint nem olyanok, akik rászorultak. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat második legnagyobb forgalmú áruháza a Tisza ABC Martfűn. A korszerűen berendezett és jól ellátott élelmiszer ABC-ben tavaly kereken harminckét milliós forgalmat bonyolítottak le. És összesen 43 lopást lepleztek le. Papp József üzletvezetőhelyettes sorolja: — Tizenegy férfi, hét nő és — ezt sajnáljuk a legjobban — huszonöt gyerek tettéről írtunk jegyzőkönyvet. Nem, nagv értéket nem lopnak. A gyerekek többnyire olcsó csokit, cukorkát. A férfiak cigarettát, bort, pálinkát. A nők konyakot, cigarettát, piperecikkeket. Vígh Imréné, a másik helyettes jegyzőkönyv nélkül idézi a neki legemlékezetesebbet: — Szűk farmeros, pulóve- res fiatalembert vettem észre az édességpultnál. Nagyon tömködte a farmer elejét. Amikor el akart menni, kértem, jöjjön be egy pár percre az irodába. Nem akart, olyannyira, hogy dulakodott velem. Akkor bejött a rendőrünk vásárolni. Meglátta, bekísérte. A fiatalember kikérte magának a gyanúsítga- tást. Már-már én szégyenkeztem, olyan magabiztos volt. Mégis azt kértem, nézze meg a rendőr, mit rejtett a nadrágjába. A motozáskor kiderült, 118 forint értékű csokoládé fért a szűk farmer alá, az alsónadrágba. Kilóg a zsinór A javakorabeli férfi nagy kedvteléssel nézegette a hajszárítókat. (A boltosoknak is van ám humoruk, mondják, utóbb kiderült, édes-kevés szüksége volt már rá neki...) Aztán üres kosárral elindult a pénztár felé. Végignézett magán, s már fordult is visz- sza. Sajnos, ügyetlen volt: a zsinór másodszor is kilógott a nagykabát alól. — Nem lehetett nevetés nélkül bekísérni az irodába — emlékszik Papp József. — Mégis, szomorú a történet. Először nem akarta igazolni magát, aztán erőnek erejével azt állította, hogy most jött Szolnokról, ott vette. Érdekes módon a hajszárító doboza, garancialevele, s azon a gyártási szám is üresen tátongott a mi polcunkon. A jegyzőkönyvek sok minden másról is tanúskodnak. A hihetetlen emberi találékonyságról például. Egy 1934-ben született ember nem tudott semmiféle igazolványt felmutatni. Végül azt mondta, ez meg ez a neve, itt meg itt lakik. Beismert mindent, csak éppen a jegyzőkönyvet nem írta alá; analfabéta — mondta. Aztán kiderült, igen jó írása, állása van. Az én anyósom nem olyan Egy-egy leleplezett lopásról a bolt jegyzőkönyvet küld vállalatának. A vállalat értesíti a lakóhely szerint illetékes tanácsot, és a munkahelyet, az iskolát is. A martfűi boltosok szerint a gyárban nagyon példásan „eljárnak” a bizalom bitorlóival. Az iskola is, a szülők is fenyítik a megtévedt gyereket. Ám akad más is. — Jön az após, az anyós, a nagymama, a keresztmama — mondja Vígné. — Először csak szépen kérik, simítsuk el az ügyet, ne csináljunk belőle aktákat. Aztán olykor azt mondják, ráfogtuk, nem is volt igaz. A legszebb az volt, amikor a fiatal férfi berontott az irodába, s elkezdett kiabálni: — Az én anyósom nem olyan! A boltosok, a sok éve. áruházakban dolgozók csak akkor némulnak el, ha a gyereklopásokról érdeklődöm. Mondják, legutóbb édesanyjával vásárolt egy földvári kisfiú, amikor mellékesen zsebrevágott néhány csokit. Az ABC előtt apja várakozott rájuk, a saját kocsijukban. Kenyeret, tejet, vajat még tévedésből se visz el senki fizetés nélkül. A nagy községben máig emlegetik a mérnöknét, aki a konyakot „szerette”. Emiatt költöztek el messzi vidékre. Mármint a bolti jegyzőkönyvezés, a szabálysértési eljárás után. Olyan is van, aki a pénzbírságot nem fizeti meg, a tanács letiltatja béréből. És olyan is volt már, hogy környékbeli tanács átírt a vállalatnak: X. Y. megbecsült ember, az eltulajdonított értéket visszaadta, vagy kifizette, vegyék tekintetbe a tekintendőket ... Százért kétezerötszázat Szigorú arccal lapozza a szabálysértési iktatókönyvet Oravecz Károly, Martfű nagyközség tanácselnöke. — A mi lakosaink közül tavaly tizenhármat bírságoltunk bolti lopás miatt — mondja. — A legnagyobb büntetést az a helybeli kapta, aki 100 forintnyi értékű itallopásért 2 500 forint szabálysértési bírságot fizetett. Sajnos, „felhígultunk”. A nagyközségben már hatezerötszáz ember él, ideiglenes bejelentővel újabb öt száz, körülbelül négyezer a napi bejárók s2áma. Mellette az átmenő forgalom, s a környékből a jobb ellátás miatt kifejezetten bevásárolni ideutazók. A nagyközség jelentős építésein dolgozók nem szerepelnek a tanács listáján. Szolnoktól Mindszentig, s ki tudná még honnan is járnak ide dolgozni emberek. Ök csak a bolti jegyzőkönyveket gyarapítják, de ők is épp úgy a társadalom tulajdonát kurtítják. A tanácselnök is a gyerekek miatt szomorú. Hiába büntet szigorúan az iskola, a gyerekek némelyike újra meg újra megpróbálja. — Alapvető élelmiszert soha nem emelnek el — mondja a tanácselnök is. Azt nem, persze. Attól már rég messze vagyunk. A szegénységtől is, ami kényszerítő volt a lopásra. S. J. (fotó; K. I.) Mindennapi jó közérzetünkért Egy járás környezetvédelmi tervei Dr. lekkel Magda A szépfekvésű nagyközséghez — Kunszentmártonhoz — vezető 442-es út mentén mindig van valami néznivaló. A villaszerű családi házakkal pompázó Cibakháza után — még ilyenkor, télutón is — van valami sajátos hangulata Cserkeszőlő- nek. A gyógyfürdő messze- földön híres, itt is, ott is láthatunk építkezőket; ki hétvégi házat, mások több szobás. mutatós családi házat alapoznak, festenek, kerítést húznak, tavaszra készítik elő a kerteket. A kunsízentmártoni jjárás községeiben érdemes megszemlélni a gyümölcsfákkal, szőlővel betelepített portákat is. Már most hozzáértően megmetszve minden fa, talpalatnyi területen is fóliasátor. Zöldség-gyümölcs-ter- mesztő vidék. Az itt élő emberek azonban nemcsak a pénzt hozó növényeket kedvelik. Egyre több utcai virágágyás, gondosan felásott élőkért várja a jó időt, hogy nevelhesse az egynyári virágokat, mindenfelé ősszel beültetett facsemetéket óvnak. — Valaki elkezdte, a szomszédok folytatják — mondja dr. Jekkel Magda iárási főorvos. akivel Bakos László- né, járási Vöröskereszt-titkár és Karsai József, a Hazafias Népfront nagyközségi titkára társaságában beszélgettünk. Témánk: a szőkébb és a tágabb környezet rendezettsége, tisztasága, a tanács, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront tavaszi, nyári, őszi tervei a települések tisztaságáért, rendezettségéért. — Az emberek mindennapi Karsai József közérzetéhez hozzátartozik a rend, a tisztaság. Az utóbbi időben — mint gyakorló orvos —nagyon sok olyan családnál jártam a járásban, ahol szakítottak az úgynevezett tisztaszoba-elvvel. Szép bútorokkal rendezték be a lakásokat, rendet, tisztaságot tartanak. Ez a megnőtt igény kihat az udvar, a kert, az utca rendjére is — mondja a főorvosnő. — Ami viszont változatlanul gondunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Karsai József —, a gazdasági udvaron felgyülemlett trágya. Sok az állattartó, a háztájiban is intenzíven gazdálkodó ember. Nem tudnak mit kezdeni a szervestrágyával. Próbálkoztunk termelőszövetkezetekkel, hátha elszállítanák, hasznosíthatnák. Nem éri meg nekik, túl költséges a kézi fel-' rakás, szállítás. Márpedig a kis portákra markológépekkel nem állhatnak be. Marad tehát ez a fertőzőgóc. — Azért már értünk el eredményeket ezen a téren is — egészíti ki Bakos Lász- lóné. Tény, hogy van trágya szemét, hulladék. De rendet ott is lehet és kell is tartani. A szemetet egyre többen elássák, ami marad, kupacba gyűjtik és a hamarosan elkezdődő lomtalanítási akción szervezetten összegyűjtjük. elszállítjuk. — Ez már az idei tervünk egy része — folytatja a főorvosnő —, a hagyományos lomtalanítási akció. A trágyaelszállítást sem hagyjuk annyiban, valami megoldást találunk. Bakos Lászlóné — Visszatérve a környezet szépítésére... — fűzi hozzá Karsai József — meggyőződésünk, hogy az iskoláskorú gyerekek példája ragad a szülőkre. Jó kapcsolatot tartunk a tanárokkal, akik hozzáértően irányítják, gyakorlatban is rászoktatják a tanulókat a fák, virágok vé^ delmére, a tisztaság szerete- tére. A gyerekek fákat ültetnek. védnökséget vállalnak parkok, virágszegélyek felett. Szívesen teszik. Bennük már természetes az igény, hogy otthon is, hasonlóan az iskolához, virág legyen az elő- kertben, felsöpörjék az udvart, az utcarészt. A főorvosnő hozzáfűzi: — Nagy becsülete van a Tiszta udvar, rendes ház akciónak. Ugyanis nem örökre kerül ki a táblácska a házakra, a gyerekekből, társadalmi aktívákból álló ellenőrző bizottság rendszeresen ellátogat ezekhez a házakhoz. Ahol rendetlenséget tapasztalnak, bizony levetetik a táblát. Bakosné mondja: — Meghatározza ennek a vidéknek a „küllemét” a nagy idegenforgalmat lebonyolító Cserkeszőlő közelsége. a tiszakürti arborétum, a Körös-adta sajátos, szép vidék. Természetes igényt ébreszt a legtöbb itt lakóban a községek tisztaságának védelme, az egészséges lokálpatriotizmus. Ahol kevés idegen fordul meg, ott is él ez a szemlélet. A csépaiak például utcahosszon szilvafákat ültettek, a mesterszállásiak virágszeretetéről hosszan lehetne beszélni... t. sz. e. A KÉV METRÓ főépítésvezetőségének dolgozói építik az észak-déli metróvonal több mint két kilométeres szakaszát a Könyves Kálmán körúttól a Határ útig. A szakasz három állomását és a vonalalagutat 1980 első felében átadják a forgalomnak. Képünkön: a Pöttyös utcai állomás szerkezeti építése
