Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
1979. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 CSfllADfflUilSZflBflD IDŐ Napi 2400 kalória Hogyan táplálkozzék az idős ember?! A Helyes táplálkozás alapja minden életkorban1 az, hogy a test fenntartásához, az- elhasznált energia pótlásához szükséges tápanyagok megfelelő mennyiségben és minőségben kerüljenek a szervezetbe. A létfenntartáshoz szükséges tápanyagok a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. A szervezet működéséhez ezenkívül vitaminok, ásványi sók és víz szükséges. Az idős ember napi szükséglete 2400 kalória, öreg korban kevesebbet és többször kell enni, leghelyesebb a napi négyszeri, ötszöri étkezés, Jó lj^ az idős ember kerüli a túl korai reggeli étkezéseket, és ügyel arra, hogy az utolsó étkezés este 6—7 órakor legyen, egy-két órával a lefekvés előtt. Kerülni kell a falánkságot. A sok evés a testsúly gyarapodásához, elhízáshoz vezet. A kövér emberek hatszor gyakrabban betegszenek meg vesekő-betegségben, négyszer gyakoribb az epekövesség, háromszor olyan gyakori közöttük a cukor- betegség és az asztma, mint a normális súlyúak között. Ne egyék gyakran az idős ember szalonnát, kerülje a zsíros húsokat, a túlzsírozott ételeket, mert ezek érelmeszesedéshez, magas vérnyomáshoz és emésztőrendszeri megbetegedéshez vezetnek. Kevés tejszín, vaj, tejföl fogyasztása viszont feltétlenül szükséges a megfelelő mennyiségű A és D vitamin biztosításához. Igen jó hatású a növényi eredetű zsiradék, a margarin fogyasztása, főzéshez pedig a napraforgó- olaj. Fogatlan öregeknél az első és legfontosabb feladat a táplálkozással kapcsolatban a fogatlanság megszüntetése, használható műfogsor készítése. A fogatlan emberek a puha, pépes ételek fogyasztásával csak igen egyoldalúan, hiányosan táplálkozhatnak. Feltétlenül helyes és szükséges a vegyes táplálkozás. Idős korban fokozódik a szervezet fehérjeszükséglete, ezért bőségesen fogyasszanak tejet, tejterméket, -tojást, sovány húsokat, csirkét, halat. A hízásra hajlamos egyéneknél a szénhidrát fogyasztását mérsékelni kell. A kevesebbet mozgó öreg ember szervezete ugyanis zsírt készít a felesleges szénhidrátból. A legnagyobb veszélyt a túlzott édességfogyasztás, a kenyér és tésztafélék bőséges fogyasztása jelenti. Káros az élesztős tészták fogyasztása, puffadtságot, rossz közérzetet okoz. A fokozott fehérjebevitel mellett szüksége van az idős szervezetnek a fokozott vitaminellátásra is. A vitaminhiány nagymértékben gyorsítja az öregedés folyamatát, a szervezet korai és káros elöregedéséhez vezet. A téli hónapokban nehéz a megfelelő vitaminszükségletet kielégíteni. Ajánlatos ilyenkor gyümölcslé-kúrákat tartani, vagy friss zöldségleveseket, zöldségpépeket fogyasztani. A citrom, a narancs, a csipkebogyó bőséges C-vltamin forrás, véd a fertőzések ellen. A helyes vegyestáplálko- zásal szervezetünk megfelelő mennyiségű kalciumot, vasat, foszfort, jódot és egyéb fontos ásványi anyagot kap. A konyhasó ételeink sózásával kerül szervezetünkbe. Hazánkban a fűszerek fokozott használata igen elterjedt, ám az idős korúak számára az erősen fűszerezett ételek fogyasztása a gyomor- és bélrendszerre gyakorolt izgató, gyulladást keltő hatása miatt nem kedvező. Különösen télen, a disznóvágások idején nem árt erre a figyelmet felhívni ! v A mérsékelten fűszerezett étel azonban kedvező hatást gyakorol az idős szervezetre, javítja az étvágyat, elősegíti az ételek felszívódását és emésztését. Kerülni kell a túlzott alkoholfogyasztást is. A mértékkel ivott bor, sör, az anyagcserére serkentő hatású. Egészséges idős ember számára jónak tartjuk a kis adagban fogyasztott feketekávét is, főleg a délelőtti órákban. Dr. Kocsis Károly A kitörött ablaküveg mindig nagy bosszúságot jelent, főleg ott, ahol nem kötöttek háztartási biztosítást, sőt üveges sincs a közelben. Ilyenkor bizony a károsultnak magának kell a törött üveget pótolnia, amit egy kis ügyességgel el is lehet végezni. Első dolog kitisztítani a keretet: kiszedni a törött üvegcserép darabokat, kihúzni a bádogszögeket, kivésni, kifaragni a keményre száradt gittet. Azaz a keret párkányát __ teljesen simára kell tisztítani körös-körül. Enélkül az odaszáradt gittmaradványok miatt a betett üveglap nem fekszik fel és a továbbiak során elrepedhet. A régi gitt eltávolításához a legjobb szerszám egy törött pengéjű konyhakés (A—B ábra). Ha a keret tiszta, pontosan lemérjük, s annál széltében Ha nincs üveges... és hosszában is 3—3 mm-rel kisebb üveglapot vágatunk, mert ha az üveg nagyon pontosan vagy szorosan illeszkedik a keretbe, beszö- geléskor könnyen elpattanhat. Ha megfelelő nagyságú üveglapunk és valamilyen fajta üvegvágónk is van (C ábra: acélkeretes üvegvágó), a keretbe való üveget magunk is kiszabhatjuk. Az üveglapot az asztalra tett posztóterítőre fektetjük, a vágás helyén petróleumba mártott ujjal az üveg felületét megtisztítjuk. Azután vonalzó mellett a vágóval végigkarcoljuk az üveget a kívánt helyen, majd a vonalzó szélét az üveg másik felén a karcolás alá illesztve, az üveget gyönge nyomással leválasztjuk. A beillesztett üveglapot néhány helyen háromoldalú bádogszöggel (D ábra) berögzítjük a keretbe. A bádogszöget ráfektetjük az üvegre, a csavarhúzót odaillesztjük a bádogszöghöz, s úgy ütünk rá egy kis kalapáccsal (F ábra). Fontos, hogy a bádogszög az üveg felületével egy síkban haladjon a keret fájába. Hegyikrétaport, lenolajken- cét összegyúrunk (de ne legyen híg), s ha már sima és jól formázható, a gittből hurkákat gyúrunk, az üveg szélére nyomkodjuk, s kerek végű asztali késsel (G ábra) a keretléc magasságáig, ferdén elsimítjuk a tömítést. B. K. Szemétgyűjtés, -tárolás a bérházakban A szemetet célszerű 10—15 literes, fedeles, jól záródó szemétgyűjtő vedrekben tartani. A forgódobos szemétle- dobóhoz olyan vedreket használjunk, anjplyek a. dob befogadó nyílásának megfelelő méretűek. A billenővályús ledobónál arra ügyeljünk, hogy a veder szájnyílása keskenyebb legyen, mint a vályú szélessége. Tilos a szemétledobó nyílásba „belegyömöszölni” a szemetet. A töltőnyílás ajtaját és fedelét óvatosan nyissuk, zárjuk. A csapkodás a szerkezetet rongálja, a zaj pedig a ház lakóinak nyugalmát zavarja. Csanády János: Jár a fűrész... Jár a fűrész ferde foggal, jóízűen herseget; tele a föld fűrész-porral, foga egyre fényesebb. Jár a fűrész, jár a fűrész, jóizűen harsogat; a hasábból tönköt fűrészel, mit balta hasogat. Őszi szél jár és fűrész jár, összehangzik dallamuk; nincs is szebb, ha őszi szél jár, s dideregnek a faluk; nincs is szebb, mint az udvaron huzigálni a fűrészt keresztben a fűrészbakon, hallgatni a fütyülést, ami szélből és fűrészből keveredik; peng acél, a hideg nap hull az égből, és lehuppan, mint a tél. Jelmezbálba készülünk JÁTÉK A NEVEKKEL o o o o o o o o o írjátok be az ábra vízszintes soraiba az alábbi neveket úgy, hogy a bekarikázott négyzetekbe kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy magyar költő vezetéknevét adják megfejtésül. , BERTA, DEZSŐ, IGNÁC, IZSÁK, GYULA, LEHEL, NOÉMI, RÓZSA, SIMON. tAuaszaaa :sa}faj3aw Néhány ötletet küldünk a gyermekeknek, milyen jelmezt készítsenek az iskolai farsangi bálra. LÁNYOKNAK: Pattogatottkukorica-jelmez. Fehér ruhája majdnem minden lánynak van. Erre készítsünk pattogatottkukoricából díszt. Felfűzzük a kukoricát, rávarrjuk a füzért a szoknya, a nyakkivágás, az ujjak szélére, hosszú, divatos láncot fűzünk belőle a nyakba. Hajdísznek is szép lesz a fehér kukoricafüzér. Hólabdajelmez. Vattából hólabdákat készítünk, a hólabdákat csillogó flitterekkel varrjuk könnyedén össze, vigyázva, hogy a labdaforma megmaradjon. Minden egyes hólabdát erősítsünk fel varrószállal a fehér rúhára. Hólabdákat erősítsünk fel haj- csatokra és tűzzük a hajba dísznek. Szívkirálynőjelmez. Piros műanyagból, selyemből, vagy piros színű papírból kisebb- nagyobb szíveket vágunk ki, melyeket egy-egy gyöngyszemmel erősítsünk fel a fehér ruhára. Egyformára vágott szívekből koronát is készíthetünk a fejre. A szíveket gumira erősítjük, és úgy húzzuk fel a fejre. * Magyaros jelmez. Színes, mosószeres műanyagdobozokból kivágunk magyaros mintákat. (Posztóból vagy más anyagból is kivághatjuk.) A kivágott mintákat ízlésesen elhelyezzük a ruhán, vagy egy-egy motívumot alakítunk ki belőlük. A felerősítést gyönggyel vagy flitter- rel lehet . megoldani. Aki ügyes és van ideje is, hímezhet magyaros mintákat a ruhára, amit aztán máskor is használhat. Lepkejelmez. Drótból lepkeszárnyat hajlítunk. Celofánnal bevonjuk, színes papírból kivágunk szép lepkemintákat és ráragasztjuk. A lepkeszárnyakat jó erősen rávarrjuk a ruhára. A fejre is drótból hajlítunk fejdíszt, csavarjuk be celofánnal vagy fessük be. Táncosnőjelmez. Sok-sok fehér krepp papírból fodros szoknyát készítünk. A felsőrészt rövid ujjú blúzzal oldjuk meg. Fehér gyöngyöt fűzünk fel, és a hajat ügyesen díszítjük a lánccal, amelygt csatokkal erősítsünk a hajba. Virágáruslányka-jelmez. Tarkavirágos ruha és kis kosár a karon. A kosárkába sok művirág vagy papírból kivágott színes virágok. (Nagyon kedves, ha egy-egy virágot ajándékozunk a bálo- zóknak.) FIÚKNAK: Postásjelmez. Kölcsön kérünk, vagy régi posztóból készítünk egy postás sapkát, piros dísszel, postakürttel. Postástáskának jó egy fekete iskolatáska is, akasszuk szíjjal a nyakba. A táska legyen tele levéllel, amelyre rajzoljunk hollót. Orhajósjelmez. Fehér vagy világos tréningruha szükséges hozzá. A fejre kivágunk és összeragasztunk kemény kartonpapírból egy űrhajós sapkát. Kívülről bevonjuk ezüstpapírral, elöl pedig celofánnal, hogy az űrhajós lássa a napvilágot. A ruhát űrhajós képekkel díszítsük. Jó, ha egy elemlámpát is tart a kezében az. űrhajós, melyet időnként bekapcsol. Varázsló jelmez. Hosszú köpenyt ragasztunk össze bármilyen színű krepp-papírból. Arany és ezüst színű papírból csillagokat, holdat vágunk ki, piros papírból pedig a napot sugaraival. Varázsbot biztosan akad otthon. Az ügyes fiú szépen kifaragja a varázsbotot. Pékinasjelmez. Fehér nadrág, fehér trikó és fehér krepp-papírból, vagy más anyagból készült kötény. Kuktasapka is szükséges a jelmezhez. Egy kosárból celofánba csomagolt kifliket, zsemléket árul a bálozóknak. Űjságárusjelraez. Egy használt ruha, micisapka, pár darab régi újság kell hozzá. El is adhatja portékáját az újságárus, — ha valaki megveszi. Tanárjelmez. Sötét ruha szükséges hozzá természetesen hosszú nadrággal, szemüveg és egy nagy könyv, amelyre rá van írva: Osztálykönyv. Kaphatnak a gyerekek osztályzatokat jelmezükre és magatartásukra. f. Szobanövények téli gondozása A virágok és növények lakásunkat otthonossá teszik, díszítik. Cserébe — az évszakoknak megfelelően — törődnünk kell velük. A szobanövények számára a tél a legkedvezőtlenebb és legnehezebb 'időszak. Nagyon fontos, hogy alaposan meggondolva — a lehetőségekhez képest a legjobb megoldást találjuk a teleltetésükre. A növények számára alapvetően fontos: a fény-, hő- és páratartalom. A fény minden növény számára nélkülözhetetlen. Ezért igyekezzünk a növényeket úgy elhelyezni, hogy a lehető legtöbb fényt kapják. Az optimális hőmérséklet biztosítása általában nagyon nehéz feladat. A növények számára a tél a pihenés időszaka. Ebben az időszakban a fejlődés lelassul. Általában a +3, +15 C° körüli hőmérséklet volna a legkedvezőbb. ' A levéldísznövényeknek pedig +18, +22 C°. Téli időszakban erős fejlődést pe várjunk a növényektől. A kellő páratartalom is nagyon fontos. Ezt vízpárologtatóval tudjuk megoldani. A fűtőtestre tett edénybe helyezzünk vizet s ha egy nap alatt nem is párolgóit el teljesen — naponta cseréljük. Újabb megoldás az elektromos szobai szökőkút vagy még modernebb a Hydroexe alkalmazása. Az öntözést sem szabad túlzásba vinni. A téli időszakban, amikor az életfolyamatok lelassulnak, jóval kevesebb vízre van szüksége a növénynek. A túlzott öntözés gyökérrothadáshoz, illetve a növény pusztulásához vezethet. Általános szabályt természetesen nem lehet meghatározni; a vízigény fajtánként változik. Lényeges követelmény, hogy az öntözésre használt víz hőmérséklete egyezzen meg a növények tárolására használt szoba, vagy helyiség hőmérsékletével. A kaktuszok számára a +8, +12 C° hőmérséklet a legkedvezőbb, de a relatív páratartalomnak 60—80 százalékosnak kell lenni. Ügyeljünk arra, hogy +5 C°-nál kevesebb és +15 C°-nál több ne legyen a hőmérsék- le ott, ahol a kaktuszokat teleltetjük. Fordítsunk kellő gondot arra, hogy ezek a nagyon fényigényes növények lehetőleg az ablakok közelébe kerüljenek. A növényeket időnként gondosan vizsgáljuk át és amennyiben kórokozókat vagy betegség tüneteit észlelnénk, akkor az egészséges virágok közül távolítsuk el a károsodott növényeket.