Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
1979. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „EL KELL MASÍROZNI...” Elbúcsúztatták a bevonulókat A „vigyázz” vezényszóra szinte egyszerre merevedett mozdulatlanná a Jubileumi tér sokasága. Tegnap kora délután melengető napfényben elbúcsúztatták Szolnokon - az alkalomhoz illő ünnepélyességgel - a megye területéből bevonuló sorköteles fiatalokat. Az eseményen jelen volt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkaira, Barta László, a megyei tanács elnöke, M. Szabó -István vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselője. A katonásan felsorakozott — még polgári ruhás fiatalembereket Karikás Vince alezredes köszöntötte. — A hadseregre a rend és a fegyelem jellemző. Azt várjuk Önöktől, hogy a katonai eskü szelemében éljenek jövendő alakulataiknál — mondta többek között Czinege Lajos hadseregtá- bomok, honvédelmi miniszter ünnepi parancsának felolvasása után Juhász István, a Hazafias Népfront megyei titkárának helyettese lépett a mikrofonhoz. —i A haza védelme mind- den állampolgár kötelessége — mondotta. — Önök katonai szolgálatuk ideje alatt testileg, fizikailag megerősödnek majd, és ez segíti a harci feladatok megoldását, de polgári életükben is hasznukra válik. A haditechnikai eszközök kezelésekor gondoljanak dolgozó népünkre, amely az Önök kezébe adta azokat azzal a szándékkal, hogy megvédhesék értékeinket, hazánkat. Szülők, hozzátartozó gyűrűje fogta körbe a bevonulókat. Minden szem a dísz- emelvéijy előtt álló két fiaitalra szegeződött. Egyikük — Sulyok Márton tizedes — a leszerelek nevében átadta fegyverét Csömör Károlynak, az újoncok képviselőjének. — Kemény, egész embert kívánó két év yár Önökre — mondotta végezetül Pásztor Kálmán alezredes, aki jelképesen „átvette” a sorköteleseket. — Hazánk elvárja, hogy szolgálatuk két éve alatt készüljenek fel legjobb tudásuk szerint a szocializmus védelmére. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola zenekarának indulóira a fiatalok gépkocsikra szálltak, hogy alakulataikhoz térve megkezdjék tényleges katonai szolgálatukat. n gondatlanság határai Beszélgetés dr. Juhász Péterrel, a karcagi állatkérház vezető állatorvosával A modern karcagi épület homlokzatán felirat: állatkórház. Kint fák, cserjék, benn rend, patyolattisztaság mindenütt. — Szolnok megye 1976-ban pótolta, amit egy állatkórház hiánya okozhatott — mondja dr. Juhász Péter vezető állatorvos. — Az országban 36, a miénkhez hasonló, és még jónéhány kisebb intézmény működik, úgyhogy a számok is azt bizonyítják, hogy erre a környékre már feltétlenül építeni kellett egy ilyen létesítményt. Igaz, a gyakorlatban már egyre inkább előtérbe kerül a pre- vencia, a tervszerű megelőzés, ám a gyógyítás ilyen jól felszerelt központjára is feltétlenül szükség van. Nem a távolság számít — Önök mekkora körzetet látnak el? — Szolnok megye mellett a püspökladányi és a békéscsabai járás hozzánk közelebb eső településeiről is kapunk betegeket, Itehát nyugodtan mondhatjuk, hogy „fennhatóságunk” tulajdonképpen három megyére terjed ki. — Gondolom, ennek több kára van. mint előnye. Legalább is úgy tűnik, hogy nem volt túl szerencsés választás a megye egyik „határmenti” településén felépíteni az állatkórházat. Már maga a távolság ... — ... Igen, ez sok gondot okoz, hiszen például a Jászság északi csücskéből ideszállítani a beteg jószágot, meglehetősen meddő vállalkozás lenne. Nem az én dolgom megítélni, de ettől függetlenül úgy érzem, hogy egy sokkal inkább centrumban levő helységet is választhattak volna a tervezők . . . No, de nem is ez a legelszomo- rítóbb, — ráadásul ez ellen már úgyse tehetünk semmit — hanem az, hogy még a közvetlen környezetben levő üzemek se veszik igénybe szolgáltatásainkat úgy, ahogy lehetne. Mondhatok természetesen ellenpéldát is, hiszen a tiszaföldváni, a cibakház! és a kuncsorbai tsz jóval távolabb van. mint a Középtiszai Állami Gazdaság tilalmasi kerülete, mégis valamennyien tudják, hogy mikor, miben számíthatnak ránk. Csak egy telefon? — A többség viszont nem akar tudomást venni az állatkórházról, sőt úgy is fogalmazhatnánk. hogy csak gondatlanságuk bizonyítékait küldik be önökhöz. — Az biztos, hogy amikor kapjuk a telefont, miszerint beteg állat jön innen és innen, akkor már tudjuk, mire számíthatunk. Van, ahonnan például olyan tehén érkezik, amelyiknek testéből 8 —10 napja elpusztult magzatot kell kivenni. Csak azt nem tudom, hogy ezt minek hozzánk küldik? Talán mögénk akarnak bújni, hogy a kényszervágást nálunk kellett elrendelni? — Lehet, hogy elrettentő, amit mondok, de naigyon sokszor a gondozó csak akkor szól a brigádvezetőnek, ő a telepvezetőnek, az állatorvosnak — akik természetesen nem lehetnek mindig mindenütt ott — amikor a beteg állat látványa gusztustalan, vagy egyáltalán nem lehet bírni a szagát. Ekkor a jószág már nem termel, tehát zsebre megy a játék, ám amíg a tehén tejet ad, addig sokan nem törődnek az állapotával, holott ha idejében közbeavatkoznánk, akkor sokkal könnyebben, rö- videbb idő alatt jóval több hasznot hozhatnánk a gazdaságoknak. — Ennyire gondatlanok lennének az emberek? — Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy sajnos igen. S főképp a nagyüzemben, hiszen a háztájiból beszállított állat gazdája egész éjszaka képes itt toporogni, hogy megmaradt-e a borjú, felgyógyul-e a tehén, a gazdaságoktól viszont legfeljebb egy telefonkérdésit kapunk, azt is körülbelül egy hét, múlva... — A tavalyi statisztika hogyan alakult? — Megmentettünk körülbelül 14,5 millió forint értékű állatot, elhullott viszont negyvenöt és kényszervágásra került 83 nagytestű jószág. A beérkezett több mint ezer szarvasmarha és ló nagy része tehát meggyógyult, ám még több egészségesen kerülhetett volna vissza az istállóba, ha idejében hozzák be. Azt is meg kell említenem, hogy az előbb felsoroltak dupláját is képesek lennénk fogadni. Ehhez persze minden jószágtulajdonosnak ismernie kellene az állatkórházat, és az se ártana, ha, az idegenkedést legyőzve, legalább próbára tennének bennünket. N legszebb: gyógyítani — Miért, még nincsenek eléggé megterhelve? — Hát ha egyre gondolunk, akkor elmondhatom, hogy az állatkórházi munka egyáltalán nem csábítja a fiatalokat. Egy üzemi állatorvos minden további nélkül kétszer-háromszor annyit keres, mint az itteni kezdő, úgy, hogy ide nemigen tolong senki. Ne mondjak mást, mint azt, hogy az orvos 280 óráig 300 forint készenléti díjat kap, afölött ötszázat, és egy gondozó 8 órás ügyeleté, legyen az vasárnap vagy karácsony éjszaka, 30 forintolt ér... Csöng a telefon, dr. Juhász Pétert operálni hívják. Az ajtóból még visszaszól. — Ettől függetlenül gyógyítani az egyik legszebb dolog a világon. » Braun Ágoston Megfelelő ütemben halad a jászberényi Lenin Téesz négyszállási, 12 ezer férőhelyes juh- szaktelepének építése. Eddig 8, egyenként 1000 férőhelyes hodály készült el Mérleg és egyensúly Gyakran hasznáTt közgazdasági fogalom: az egyensúlyi helyzet és annak javítása. A kifejezés messzire elávolodott az eredeti jelentésétől. Valamikor, ha a mérleg mindkét serpenyőjébe egyenlő súlyok kerültek, akkor beszéltek egyensúlyról. Tehát a mérleg nyelve jelzi a súlypont alakulását. A mérleg fogalmát viszont átvitt értelemben már régóta használja a gazdasági szaknyelv.Most készülnek például á vállalati mérlegek az 1978. évi gazdálkodás ‘tényszerű értékelései. Mint minden mérlegnek, ennek is két oldala van. Az egyik oldalán szerepelnek a kiadások (ráfordítások), a másik oldalán a bevételek. A két oldal különbözete mutatja a tavalyi gazdálkodás eredményét, nyereségét vagy veszteségét. A népgazdasági tervezés során sokféle mérleg készül. A kőolajmérleg például az egyik oldalán felsorolja és összegzi az 1979. évi szükségleteket (a petrolkémiai ipar, a lakosság, az üzemek, a közületek benzin-, gázolaj- stb. igényeit normatívák alapján számolják át kőolajra). A mérleg másik oldalán találjuk a forrásokat, így a 2 millió tonnás hazai termelést, a 7 és fél millió tonna szovjet importot, illetve az 1 millió tonna közel-keleti olajat. A mérleg- rendszer megteremti a különböző területek az egyes részek összhangját. Segítségével szűk keresztmetszeteket és tartalékokat tárnak fel, különböző összefüggéseket elemeznek. Az ágazati kapcsolatok mérlege matematikai módszer és számítógép felhasználásával már nem csupán két-, hanem sokoldalúan végzi ugyanezt. A mérlegek egy másik típusa pedig kétoldalas marad ugyan, de mind magasabb szinten, mind átfogóbb összefüggésekre világít rá. Az úgynevezett szintetikus mérlegek az újratermelés különböző keresztmetszeteiről adnak képet. Így például mérlegszerűen elemezhető és megtervezhető a nemzeti jövedelem termelése és elosztása. Az állami költségvetés, mint átfogó jellegű mérleg a nemzeti jövedelem újraelosztásának eszköze. Az egyik oldal felsorolja az állami bevételeket, a másik oldal a kiadásokat. Ha két oldal nincs egyensúlyban, akkor költségvetési hiányról, deficitről beszélünk Három átfogó területen van különösen nagy jelentősége az egyensúly megteremtésének: a vásárlóerő és az árualapok ösz- szehangolásában; a beruházási összegek és eszközök (kapacitások) arányosításában; valamint a nemzetközi külkereskedelmi forgalom, illetve pénzügyi elszámolások terén. Közülük az első kettő a belső, a harmadik a külső egyensúlyi viszonyokat jelzi. A belső és a külső egyensúly között nincs merev határ, kölcsönösen hatnak egymásra. A lakosságot közvetlenül az érinti hátrányosan, ha jövedelmét és megtakaríts sait nem tudja a számára szükséges termékek vagy szolgáltatások vásárlására elkölteni, vagyis, ha a vásárlóerő és az árú alap között nincs kellő összhang. Napjainkban, amikor a lakosság reáljövedelme viszonylag magas, és csak szerény mértékben növekszik, különösen megnő az élet- körülmények, a társadalmi közérzet alakulására ható nem anyagi tényezők szerepe. Köztük is kiemelkedő, hogy kellemes, avagy kellemetlen feltétel között — sor- banállással, hiánycikkek után futkosva, avagy gazdag választási lehetőség, udvarias kiszolgálás mellett — költhetjük el pénzjövedelmünket. Nem véletlen tehát, hogy a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a lakosság áruellátására. Nem volt ez mindig így. A szocializmus építésének első időszakában minden gazdasági feszültség lecsapódott a lakosság áruellátásában. A külkereskedelmi mérleg javítása, az export megelőzte a hazai szükségleteket, a belföldi ellátást. Pult alatti kiszolgálás esetén például azzal emelték az áru ázsióját, hogy az „exportból visz- szamáradt”. A fogysztási cikkek importja pedig jelentéktelen volt. Minden erőt, eszközt a szocialista iparosításnak, a termelőeszköz-gyártás fejlesztésének, a jövő megalapozásának rendeltünk alá. Ezért az egyensúlyhiány is a legélesebben a beruházási javak piacán jelentkezett. A feszültségek innen transzportálódtak a külkereskedelmi szférába és a fogyasztási javak piacára egyaránt. Jelenleg a nemzetközi fizetési mérleg hiánya feszítő. A párt és a kormány arra törekszik, hogy a külső egyensúlyhiány az ország gazdasági nehézségeit határozottan érzékeljék a vállalatok, de a fogyasztók minél kedvezőbb feltételek között költhes- sék el jövedelmeiket. A nemzetközi fizetési mérleg hazánk és más országok pénzügyi elszámolásainak végeredményét mutatja. Alakulásában a külkereskedelmi forgalom egyenlege játszik döntő szerepet. De nem lebecsülhető hatást gyakorolnak az ország nemzetközi fizetési mérlegére a fuvarozás devizabevételei és -kiadásai, a turistaforgalom, a különböző pénzügyi műveletek (pl. kamatfizetés, hiteltörlesztés). Amikor jelenleg a gazdasági egyensúly javításáról beszélünk, akkor ezen a nemzetközi fizetési mérleghiány növekedésének lefékezését, illetve megállítását értjük. Hazánk nemzetközi fizetési mérleghiánya a dollárelszámolású területen jelentős. Döntő oka a nemzetközi cserearányok változása. Az importáruk (főleg nyersanyagok, energiahordozók és műszakilag igényes alkatrészek, berendezések) világpiaci drágulásával nem tartott lépést exporttermékeink áremelkedése. Ezért országunkat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. E veszteségeket külföldi hitelek felvételével pótoltuk. Az ország hitelállományát — nemzetközi fizetési mérleghiányát — növelte a vállalatok túlköltekezése a beruházásokban és készletezésben. E ■■■■■■■■■■■■■■ egyensúly javításá- 1 ['}> f TTylf nak három módja le®*®S*®*9®®®** hetséges: 1. Több árut exportálunk; 2. Csökkentjük az importot; 3. Növeljük az elérhető exportárakat (piaci munkával, rugalmassággal, az előnyösen értékesíthető termékek kiviteli arányának növelésével). Jelenleg mindhárom módszerrel élünk, közülük az első megoldás egyértelmű levonás a belső fel- használásból (a felhalmozásból, fogyasztásból). A második módszer lehet egyértelműen előnyös (ésszerű importtakarékosság), de lehet kényszermegoldás is (importkorlátozás, az ipari termelés növekedési ütemének mérséklése). A harmadik megoldás az egyértelműen előnyös, hasznos és tartósan alkalmazható. Más összefüggésben arról is beszélünk, hogy a hatékonyság fokozásával ellensúlyozzuk külgazdasági veszteségeinket. Ezzel a módszerrel, erőforrásaink jobb hasznosításával, többletimport, eszköz és munkaerő felhasználása nélkül növeljük nemzeti jövedelmünket. Kovács József
