Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 22. OLASZ KOMMUNISTÁK Tézisek és viták Kereken 36 ezer szóból áll az Olasz Kommunista Pórt XV. kongresszusának tézis­tervezete. Az előreláthatóan márciusban sorra kerülő ta­nácskozás 91 tézise hét feje­zetben áttekinti az OKP ál­talános orientációját és cél­kitűzéseit, elemzi a nemzet­közi helyzetet, részletezi az együttműködést a kommu­nisták, a szocialisták és a haladó mozgalmak között vi­lágviszonylatban. képet ad az olasz társadalom válsá­gáról, a krízis megoldásának kommunista javaslatairól. Egy fejezet a demokratikus erők egységéért és a demok­ratikus egységkormányért tett erőfeszítéseiket összegzi, az utolsó előtti a tömegmoz­galom problémáit és pers­pektíváit tárja föl, az utol­só fejezetben pedig a párt belső kérdéseiről olvasha­tunk az Unita 1978. decem­ber 10-i számának mellékle­tében közzé tett tézisterve­zetben. Akut krízis Már a kiindulás világosan fogalmaz: „Az OKP az or­szág mélyreható megújítá­sáért, a demokrácia meg­mentéséért és fejlesztéséért harcol a köztársaság alkot­mányában lefektetett irány­vonalnak megfelelően és an­nak érdekében, hogy elin­dítsa Olaszországban a tár­sadalom szocialista jellegű átalakítását a politikai de­mokrácia alapján.” Nehéz, bonyolult körülmények kö­zött folyik ez a harc Itá­liában. Mint Giorgio Napo- litano, az ÖKP vezetőségé­nek tagja az Egyesült Ál­lamokban a Harvard és a Yale egyetemen kifejtette: a tőkés világ gazdasági vál­ságán túlmenően Olaszor­szágban az állam, az állam- apparátus működése is akut krízissel bajlódik. Ebben a helyzetben —tet­te hozzá Napolitano — ve­szélyben forognak a polgá­ri szabadságjogok, s a de­mokratikus társadalom se­bezhetővé válik mindenfajta szélsőséges erők — újfasisz­ták és ultrabaloldali ka­landorok — terrorjával szemben. Elegendő bizony­ság erre a politikai me­rényletek növekvő száma: a múlt év májusában meg­gyilkolt Aldo Moro sorsá­ban államügyészek és bírók osztoztak ahol szélsőjobbol­dali, hol meg álforradalmi demagógiával föllépő ter­rorszervezetek áldozataként. Fölbomlott az ötpárti par­lamenti többség, amelyre Giulio Andreotti egyszínű kereszténydemokrata kabi­netje támaszkodhatott. A többségi paktumból az OKP lépett ki, miután a keresz­ténydemokrácia sorozatosan megsértette a megállapodást. Megoldásként a kommunis­ták a kongresszusi tézister­vezetben éppúgy, mint a válság áthidalására tett ja­vaslataikban a nemzeti egy- ségkórmányt szorgalmazzák. Ezzel öszefüggésben a té­zistervezet rámutat: „Egy pártkoalíció semmiképpen sem tételez föl ideológiai vagy filozófiai .homogeni­tást’: az alkotmányra való közös hivatkozást tételezi föl, programok és politikai irányvonalak alapján jön létre”. Bármiként alakulja­nak is Andreottinak. a meg­bízott kormányfőnek a pár­tok vezetőivel folytatott esz­mecseréi, annyi bizonyos, hogy pártja berkeiben ma­kacs ellenkezés tapasztalható az OKP-nek a kormányzás­ba való bevonásával szem­ben. Zaccagnini, a kérész-, ténydemokraták főtitkára a közelmúltban Washington­ban járt. Az amerikai poli­tikusok a jelekből ítélve akárcsak korábban, most is élesen ellenezték a nemzeti egységkormány gondolatát, még azon az áron is, hogy fokozzák Itália pénzügyi­gazdasági támogatását. Moro irányvonala Moro annak idején szem­behelyezkedett ezzel a me­rev állásponttal. Igaz, tekin­tettel a NÁTO-érdekekre, ő sem támogatta a kommu­nisták azonnali bevonását a kabinetbe. De politikai irányvonalában egyre gyak­rabban ejtett szót az úgyne­vezett harmadik szakaszról, s abban fölvázolta Itália de­mokratikus erőinek egyen­rangú részvételét a kor­mányzásban. Nos, e reális távlatoknak a Vörös Brigádok terroristái gátat vetettek. A keresztény- demokraták heves támadást indítottak a kommunisták ellen, s a hatalmi harc kö­zepette az Olasz Szocialista Párt is gyakran ellentmondá­sos álláspontra helyezke­dett. Annál markánsabb, követ­kezetesebb a kommunisták magatartása. Mint az ország második legnagyobb politikai tömörülése —■ 1976. júniusá­ban az általános választá­sokon minden harmadik vok- sot az OKP jelöltjei kapták —, a tézis — tervezetben és a kormányválság megoldá­sát célzó javaslataiban áll­hatatosan képviseli a köz­vélemény érdekeit. Sürgeti a déli országrész, a Mezzogi- omo fejlesztésének meg­gyorsítását, az 1,7 milliós munkanélküliség csökkenté­sére a beruházások növelé­sét, a közrend helyreállítá­sát, a terrorizmus fölszámo­lását. Nemrég éppen kommu­nista képviselők nyújtottak be törvényjavaslatot a par­lamentben a Moro-dráma körülményeinek tisztázására, a gyilkosság eddig ismeret­len epizódjainak kivizsgálá­sára, .amire a törvényhozás 30 tagú bizottsága lenne hi­vatott. Párbeszéd Kétségtelen, hogy — mint a Frankfurter Rundschau megállapította — a márciusi kongresszusára készülődő OKP tézisei egyre gyakrab­ban szerepelnek majd az olasz közvélemény vitái­ban. Annál is inkább, mert a párt egyik fontos alapté­tele a kommunisták és a katolikus tqmegek párbeszé­de. Ebben . pedig — nem utolsósorban a kormányvál­ság tükrében —• nemcsak a több mint egymillió-hét­százezer kommunista párt­tag, hanem az olasz társa­dalom valamennyi rétege ér­dekelt. Gyapay Dénes Nemzetközi Barátság Hete „Omikeco Irans limoj” Tíz évvel ezelőtt határoz­ták el, hogy minden év feb­ruárjának utolsó hetében rendezzék meg Európa or­szágaiban a barátság hetét, így született meg az eszpe­rantó kezdeményezés, a Nem­zetközi Barátság Hete. Jel­mondata: az „Amikeco trans limoj”, „Barátság a határo­kon át” .Emblémája az öt­ágú zöld csillag alatt kéz­fogást ábrázol. Az esemé­nyek az idén február 18—24 között zajlanak. A barátsági hét célja, hogy minél több ember ismer­kedjék meg a nemzetközi nyelv révén más népek éle­tével. A nem eszperantista haladó szervezetek és újsá­gok is felkarolták a barát­sági hét eszméjét. Vetített­képes és filmelőadások, ki­állítások ismertetik a külön­böző országok életének, fej­lődésének egy-egy jellegze­tes területét. Sajtó-, rádió- és televízió-riportok mutat­ják be más népek társadal­mának érdekességeit, problé­máit. A testvérvárosok kü­lönféle rendezvényeken, ki­állításokon és színes ünnep­ségekkel ismerhetik meg egy­mást. Az ünnepi hét alkalmából az eszperantisták többsége nem mulasztja el, hogy kül­földi barátait külön is üdvö­zölje. Az eszperantó lapok egyik állandó rovata a kül­földi levelező társat keresők címlistája, amelynek alapján mindenki megtalálhatja kor­ban és szakmai, általános ér­deklődésének legjobban meg­felelő partnert. Hazánkban sokan levelez­nek szovjet és más szocialista országbeli eszperantistákkal; rendszeres a nemzetközi nyelvű különkiadványok és a sajtó cseréje. A barátsági hét alkalmából egyes ismer­tebb eszperantisták előadó- kőrútra indulnak, végigjár­ják a vendéglátók klubjait, és ott hazájuk irodalmáról, kultúrájáról tartanak elő­adásokat. A hazai eszperantó klubok és szervezetek nem eszperantisták meghívásával is megemlékeznek a barátsá­gi hét céljáról és lényegé­ről. Társadalmi kezdeményezés­ről van itt szó, a népfront- és békebizottságok segítik a programok kialakítását. Ha­zánkban Pécsett február 23— 25-én lesz a barátsági hét legnagyobb rendezvénye. Szenes Imre Algéria jelene es jovoje Algéria újkori történelmé­nek alakulásában meghatá­rozó szerepet játszó Bume- dien államelnök halála meg­döbbentette az algériai és a nemzetközi közvéleményt. De az általa elképzelt gaz­dasági-társadalmi program, a „hármas forradalom” (ipari, mezőgazdasági- kulturális) megvalósítása az algériai nép legnagyobb feladata. A francia gyarmatosítás egy elavult, elmaradott gaz­daságot hagyott hátra, amely­re az ipari termelés ala­csony szintje, beruházási cikkek termelésének hiánya, a regionális aránytalanságok, a káderek alacsony száma és főleg a volt anyaország­tól való pénzügyi-gazdasági függőség volt jellemző. A függetlenség kivívása (1962) után a fő feladat a következő volt: az alapvető ipari ágazatok megteremtése, s ezáltal a korszerű mező- gazdaság igényeinek kielégí­tése, a termelés szervezésé­nek állami tulajdonba vétele. Az 1965. júniusi hatalom- átvételt követően került sör az államosításra, amely lehetővé tette a gazdasági­pénzügyi alapok megterem­tését a nemzeti vállalatok létrehozása révén. Ezzel pár­huzamosan alakították ki az állami külkereskedelmet és bankrendszert. Ilyen alapo­kon bevezethették a terv- gazdálkodást is. A két négy­éves terv jelentős eredmé­nyeket hozott. 620 új üzem létesült, 150 infrastrukturális beruházás valósult meg. Az utóbbi évekbeli) az ország 4.5 millió t kőolajat dolgo­zott fel. 100 ezer t petrolké­miai terméket, 400 ezer t acélt, 400 ezer db kerék­párt, 3 ezer traktort. 6 ezer tehergépkocsit állított elő és 7.5 milliárd m3 cseppfolyó­sított földgázt exportált. Az állami költségvetésből, amely kb. 8,8 milliárd dollár (amelynek fedezetét 53%-ban a szénhidrogén-bevételek biz­tosítják), mintegy 3,9 mil­liárd dollárt beruházásra fordítanak. Algéria fő bevételi forrá­sa a kőolaj és földgáz ex­portja. Csak ennek tudatá­ban lehetett olyan terveket és fejlesztést megalkotni, amely rövid távon lehetővé teszi az ország felzárkózását a fejlett ipari országok mö­gé. Mivel a kőolajkészletek az évezred végére kimerül­nek, jelentős hangsúlyt fog kapni a már most dinami­kusan fejlődő földgáz-kiter­melés. A földgázkészlet kb. 3563 milliárd m3 amely a világ-készlet kb. 5,5%-a. 1985-re mintegy 75 milliárd m3-es földgázexportot ter­veznek, amelynek évi bevé­tele 12 milliárd dollár lesz. Ez az ágazat a jövőbeni fej­lődés kulcsa! Az elkövetkező évek nagy feladatai az iparosítás alap­vető ágazatainak kiépítése (kohászat gépipar, elektro­nika, szervetlen vegyipar, petrolkémia). A foglalkozta­tottság kiterjesztése miatt a könnyűipar jelentős szere­pet fog kapni' Nagyon fon­tos a mezőgazdaság korsze­rűsítése, elsősorban a magas népszaporulat miatt, hiszen jelenleg a szénhidrogén-be­vételek csaknem 20%-át élel­miszer-behozatalra kell for­dítani. Algéria lakossága az 1977. évi 18,3 millióval szemben 2000-re 35 millió lesz, amely­nek ellátása és foglalkoztatá­sa komoly problémákat vet fel Algéria jövője szempont­jából. .— TERRA — A Magas-Tátra, a Kárpá­tok masszívumának leg­szebb óriási hegyvonulata Csehszlovákiában már a kö­zépkorban a tudósok érdek­lődése középpontjában állt. Feltérképezéséért, faunájá­nak és flórájának megisme­réséért különösen sokat tet­tek a XVIII. és a XIX. szá­zadban, maradt mégis elég munka napjaink kutatói szá­mára is. Dr. Michal Luknis, a bra- tislavai Komensky Egyetem földtani tanszékének vezető munkatársa és tanára maga is sokat foglalkozott a Ma- gas-Tátrával. Minden olyan folyamat és változás érde­kelte, amire itt évmilliók alatt sor került. Tanársegé­deivel és tanítványaival tíz éven át bejárt minden völ­gyet, hegyoldalt, csúcsot, pon­tos kutatásokat, méréseket, elemzéseket készített a kő­zetek összetételéről. A hatvanéves professzor néhány éve felismerte és ku­tatásaival be is bizonyítot­ta, hogy a Magas-Tátra a Nyugat-Kárpátok megisme­résének kulcsát jelenti a geográfusok számára. Válto­zásai az éghajlati viszonyok­kal függnek össze. A hideg és a meleg levegő hullám­szerű mozgása alakította, for­málta évezredeken keresztül a csúcsokat és völgyeket. A tízéves kutatás alapján KJ A Magas-Tátra „szerelmese”, Luknis professzor a tudós elkészítette a Ma­gas-Tátra részletes geográ­fiai térképét, amelyhez ap­rólékos leírást mellékelt. Eredményeit ma már a Ma- gas-Tátrában folyó gazdasági tevékenység és környezetvé­delmi munkák tervezésénél egyaránt felhasználják. A Magas-Tátra geográfiai térképének nemzetközi jelen­tősége is van. A Kárpátok egyik központi részének a feltérképezése az egész hegy­ség komplex fejlődésének és más országok éghajlatára gyakorolt hatásának megis­merését is lehetővé teszi. Martin Kucek Lengyelország űz év gazdasági programja Lengyelország 1979. évi népgazdasági terve azzal szá­mol, hogy a nemzeti jövede­lem 3 százalékkal emelkedik, de kevesebb lesz a beruházás, és nagyobb hangsúlyt kap a lakosság ellátása mind a minőség, mind a választék szempontjait figyelembe vé­ve. Ezenkívül jelentősen nö­velni kívánják a külkereske­delmi forgalmat, különösen az exportot. A beruházási tevékenység 1971 és 1975 között, sőt még 1976-ban is igen élénk volt, évente mintegy 20 százalé­kos emelkedésről lehet be­számolni. Ennek eredménye­ként az ország teljes ipará­nak a háromnegyedét sikerült megújítani. Ugyanakkor a mezőgazdaságot is korszerű gépekkel látták el. A követ­kező években viszont azokba a népgazdasági ágakba igye­keztek a beruházási eszközö­ket csoportosítani, amelyek korábban háttérbe szorultak, így az 1979. évi népgazdasá­gi terv a korábbinál többet juttat az élelmiszerprogram fejlesztésére, műtrágyagyár­tásra, lakásépítésre, kommu­nális gazdálkodásra, egész­Külföldi diákok a A forradalom győzelme előtt Kubában három egye­tem működött, ahová a ki­váltságosok juthattak csak be. Ma 34 felsőoktatási in­tézmény várja a diákokat. Nemcsak a hazai fiatalok válnak itt szakmájuk, hiva­tásuk mestereivé, de évről évre több külföldi diáknak is módja nyílik tanulmányait Kubában folytatni. Jelenleg 1500 külföldi diák — 15, főleg fejlődő ország, többek között Kolumbia, Costa Rica. Honduras, Kon­gó, Palesztina, Szíria fiatal­jainak egy csoportja — ta­nul a kubai egyetemeken. ségügyi létesítmények építésé­re. Folytatódik a mezőgazda- sági gépgyártás fejlesztése is és természetesen tovább foly­tatják a kulcspozíciót elfog­laló üzemeknek a korábbi években megkezdett beruhá­zásait, mint például a kato- wicei kombinátét, vagy az energiagazdálkodás bővítését szolgáló üzemekét. Átmene­tileg kevesebb eszköz jut azokra az ipari területekre, amelyek a hetvenes években sokat kaptak. Itt inkább azt a célt tűzi ki a terv, hogy a meglévő kapacitások és lehe­tőségek jobb kihasználásával termeljenek többet és jobban a dolgozók. Idén a lengyel iparnak mintegy 5 százalékkal kell növelnie a termelését, a fo­gyasztási javak előállításánál azonban 8 százalék az emel­kedés előirányzata, A fogyasz­tói felhasználásra szánt tel­jes áruszállítások azonban még ennél is jobban — a hazai iparból és mezőgazda­ságból származó termékek importból történő kiegészíté­se révén — mintegy 10 száza­lékkal emelkednek. kubai főiskolákon főiskolákon. Tanulmányaik megkezdését egy évi, inten­zív nyelvtanulás előzi meg. Kubai társaikhoz hasonlóan a külföldiek is díjtalanul vesznek részt az oktatásban, ingyenes a tankönyv- és a jegyzetellátás. A diákok kol­légiumi elhelyezést és ösz­töndíjat kapnak. Legtöbben közülük az orvostudomány, a műszaki főiskolák, egyete­mek, az állatgyógyászat iránt érdeklődnek. A felsőoktatás mellett a kubai középiskolákban is ta­nulnak külföldi fiatalok: po­litikai menekültek gyerme­kei.

Next

/
Thumbnails
Contents