Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 22. OLASZ KOMMUNISTÁK Tézisek és viták Kereken 36 ezer szóból áll az Olasz Kommunista Pórt XV. kongresszusának tézistervezete. Az előreláthatóan márciusban sorra kerülő tanácskozás 91 tézise hét fejezetben áttekinti az OKP általános orientációját és célkitűzéseit, elemzi a nemzetközi helyzetet, részletezi az együttműködést a kommunisták, a szocialisták és a haladó mozgalmak között világviszonylatban. képet ad az olasz társadalom válságáról, a krízis megoldásának kommunista javaslatairól. Egy fejezet a demokratikus erők egységéért és a demokratikus egységkormányért tett erőfeszítéseiket összegzi, az utolsó előtti a tömegmozgalom problémáit és perspektíváit tárja föl, az utolsó fejezetben pedig a párt belső kérdéseiről olvashatunk az Unita 1978. december 10-i számának mellékletében közzé tett tézistervezetben. Akut krízis Már a kiindulás világosan fogalmaz: „Az OKP az ország mélyreható megújításáért, a demokrácia megmentéséért és fejlesztéséért harcol a köztársaság alkotmányában lefektetett irányvonalnak megfelelően és annak érdekében, hogy elindítsa Olaszországban a társadalom szocialista jellegű átalakítását a politikai demokrácia alapján.” Nehéz, bonyolult körülmények között folyik ez a harc Itáliában. Mint Giorgio Napo- litano, az ÖKP vezetőségének tagja az Egyesült Államokban a Harvard és a Yale egyetemen kifejtette: a tőkés világ gazdasági válságán túlmenően Olaszországban az állam, az állam- apparátus működése is akut krízissel bajlódik. Ebben a helyzetben —tette hozzá Napolitano — veszélyben forognak a polgári szabadságjogok, s a demokratikus társadalom sebezhetővé válik mindenfajta szélsőséges erők — újfasiszták és ultrabaloldali kalandorok — terrorjával szemben. Elegendő bizonyság erre a politikai merényletek növekvő száma: a múlt év májusában meggyilkolt Aldo Moro sorsában államügyészek és bírók osztoztak ahol szélsőjobboldali, hol meg álforradalmi demagógiával föllépő terrorszervezetek áldozataként. Fölbomlott az ötpárti parlamenti többség, amelyre Giulio Andreotti egyszínű kereszténydemokrata kabinetje támaszkodhatott. A többségi paktumból az OKP lépett ki, miután a kereszténydemokrácia sorozatosan megsértette a megállapodást. Megoldásként a kommunisták a kongresszusi tézistervezetben éppúgy, mint a válság áthidalására tett javaslataikban a nemzeti egy- ségkórmányt szorgalmazzák. Ezzel öszefüggésben a tézistervezet rámutat: „Egy pártkoalíció semmiképpen sem tételez föl ideológiai vagy filozófiai .homogenitást’: az alkotmányra való közös hivatkozást tételezi föl, programok és politikai irányvonalak alapján jön létre”. Bármiként alakuljanak is Andreottinak. a megbízott kormányfőnek a pártok vezetőivel folytatott eszmecseréi, annyi bizonyos, hogy pártja berkeiben makacs ellenkezés tapasztalható az OKP-nek a kormányzásba való bevonásával szemben. Zaccagnini, a kérész-, ténydemokraták főtitkára a közelmúltban Washingtonban járt. Az amerikai politikusok a jelekből ítélve akárcsak korábban, most is élesen ellenezték a nemzeti egységkormány gondolatát, még azon az áron is, hogy fokozzák Itália pénzügyigazdasági támogatását. Moro irányvonala Moro annak idején szembehelyezkedett ezzel a merev állásponttal. Igaz, tekintettel a NÁTO-érdekekre, ő sem támogatta a kommunisták azonnali bevonását a kabinetbe. De politikai irányvonalában egyre gyakrabban ejtett szót az úgynevezett harmadik szakaszról, s abban fölvázolta Itália demokratikus erőinek egyenrangú részvételét a kormányzásban. Nos, e reális távlatoknak a Vörös Brigádok terroristái gátat vetettek. A keresztény- demokraták heves támadást indítottak a kommunisták ellen, s a hatalmi harc közepette az Olasz Szocialista Párt is gyakran ellentmondásos álláspontra helyezkedett. Annál markánsabb, következetesebb a kommunisták magatartása. Mint az ország második legnagyobb politikai tömörülése —■ 1976. júniusában az általános választásokon minden harmadik vok- sot az OKP jelöltjei kapták —, a tézis — tervezetben és a kormányválság megoldását célzó javaslataiban állhatatosan képviseli a közvélemény érdekeit. Sürgeti a déli országrész, a Mezzogi- omo fejlesztésének meggyorsítását, az 1,7 milliós munkanélküliség csökkentésére a beruházások növelését, a közrend helyreállítását, a terrorizmus fölszámolását. Nemrég éppen kommunista képviselők nyújtottak be törvényjavaslatot a parlamentben a Moro-dráma körülményeinek tisztázására, a gyilkosság eddig ismeretlen epizódjainak kivizsgálására, .amire a törvényhozás 30 tagú bizottsága lenne hivatott. Párbeszéd Kétségtelen, hogy — mint a Frankfurter Rundschau megállapította — a márciusi kongresszusára készülődő OKP tézisei egyre gyakrabban szerepelnek majd az olasz közvélemény vitáiban. Annál is inkább, mert a párt egyik fontos alaptétele a kommunisták és a katolikus tqmegek párbeszéde. Ebben . pedig — nem utolsósorban a kormányválság tükrében —• nemcsak a több mint egymillió-hétszázezer kommunista párttag, hanem az olasz társadalom valamennyi rétege érdekelt. Gyapay Dénes Nemzetközi Barátság Hete „Omikeco Irans limoj” Tíz évvel ezelőtt határozták el, hogy minden év februárjának utolsó hetében rendezzék meg Európa országaiban a barátság hetét, így született meg az eszperantó kezdeményezés, a Nemzetközi Barátság Hete. Jelmondata: az „Amikeco trans limoj”, „Barátság a határokon át” .Emblémája az ötágú zöld csillag alatt kézfogást ábrázol. Az események az idén február 18—24 között zajlanak. A barátsági hét célja, hogy minél több ember ismerkedjék meg a nemzetközi nyelv révén más népek életével. A nem eszperantista haladó szervezetek és újságok is felkarolták a barátsági hét eszméjét. Vetítettképes és filmelőadások, kiállítások ismertetik a különböző országok életének, fejlődésének egy-egy jellegzetes területét. Sajtó-, rádió- és televízió-riportok mutatják be más népek társadalmának érdekességeit, problémáit. A testvérvárosok különféle rendezvényeken, kiállításokon és színes ünnepségekkel ismerhetik meg egymást. Az ünnepi hét alkalmából az eszperantisták többsége nem mulasztja el, hogy külföldi barátait külön is üdvözölje. Az eszperantó lapok egyik állandó rovata a külföldi levelező társat keresők címlistája, amelynek alapján mindenki megtalálhatja korban és szakmai, általános érdeklődésének legjobban megfelelő partnert. Hazánkban sokan leveleznek szovjet és más szocialista országbeli eszperantistákkal; rendszeres a nemzetközi nyelvű különkiadványok és a sajtó cseréje. A barátsági hét alkalmából egyes ismertebb eszperantisták előadó- kőrútra indulnak, végigjárják a vendéglátók klubjait, és ott hazájuk irodalmáról, kultúrájáról tartanak előadásokat. A hazai eszperantó klubok és szervezetek nem eszperantisták meghívásával is megemlékeznek a barátsági hét céljáról és lényegéről. Társadalmi kezdeményezésről van itt szó, a népfront- és békebizottságok segítik a programok kialakítását. Hazánkban Pécsett február 23— 25-én lesz a barátsági hét legnagyobb rendezvénye. Szenes Imre Algéria jelene es jovoje Algéria újkori történelmének alakulásában meghatározó szerepet játszó Bume- dien államelnök halála megdöbbentette az algériai és a nemzetközi közvéleményt. De az általa elképzelt gazdasági-társadalmi program, a „hármas forradalom” (ipari, mezőgazdasági- kulturális) megvalósítása az algériai nép legnagyobb feladata. A francia gyarmatosítás egy elavult, elmaradott gazdaságot hagyott hátra, amelyre az ipari termelés alacsony szintje, beruházási cikkek termelésének hiánya, a regionális aránytalanságok, a káderek alacsony száma és főleg a volt anyaországtól való pénzügyi-gazdasági függőség volt jellemző. A függetlenség kivívása (1962) után a fő feladat a következő volt: az alapvető ipari ágazatok megteremtése, s ezáltal a korszerű mező- gazdaság igényeinek kielégítése, a termelés szervezésének állami tulajdonba vétele. Az 1965. júniusi hatalom- átvételt követően került sör az államosításra, amely lehetővé tette a gazdaságipénzügyi alapok megteremtését a nemzeti vállalatok létrehozása révén. Ezzel párhuzamosan alakították ki az állami külkereskedelmet és bankrendszert. Ilyen alapokon bevezethették a terv- gazdálkodást is. A két négyéves terv jelentős eredményeket hozott. 620 új üzem létesült, 150 infrastrukturális beruházás valósult meg. Az utóbbi évekbeli) az ország 4.5 millió t kőolajat dolgozott fel. 100 ezer t petrolkémiai terméket, 400 ezer t acélt, 400 ezer db kerékpárt, 3 ezer traktort. 6 ezer tehergépkocsit állított elő és 7.5 milliárd m3 cseppfolyósított földgázt exportált. Az állami költségvetésből, amely kb. 8,8 milliárd dollár (amelynek fedezetét 53%-ban a szénhidrogén-bevételek biztosítják), mintegy 3,9 milliárd dollárt beruházásra fordítanak. Algéria fő bevételi forrása a kőolaj és földgáz exportja. Csak ennek tudatában lehetett olyan terveket és fejlesztést megalkotni, amely rövid távon lehetővé teszi az ország felzárkózását a fejlett ipari országok mögé. Mivel a kőolajkészletek az évezred végére kimerülnek, jelentős hangsúlyt fog kapni a már most dinamikusan fejlődő földgáz-kitermelés. A földgázkészlet kb. 3563 milliárd m3 amely a világ-készlet kb. 5,5%-a. 1985-re mintegy 75 milliárd m3-es földgázexportot terveznek, amelynek évi bevétele 12 milliárd dollár lesz. Ez az ágazat a jövőbeni fejlődés kulcsa! Az elkövetkező évek nagy feladatai az iparosítás alapvető ágazatainak kiépítése (kohászat gépipar, elektronika, szervetlen vegyipar, petrolkémia). A foglalkoztatottság kiterjesztése miatt a könnyűipar jelentős szerepet fog kapni' Nagyon fontos a mezőgazdaság korszerűsítése, elsősorban a magas népszaporulat miatt, hiszen jelenleg a szénhidrogén-bevételek csaknem 20%-át élelmiszer-behozatalra kell fordítani. Algéria lakossága az 1977. évi 18,3 millióval szemben 2000-re 35 millió lesz, amelynek ellátása és foglalkoztatása komoly problémákat vet fel Algéria jövője szempontjából. .— TERRA — A Magas-Tátra, a Kárpátok masszívumának legszebb óriási hegyvonulata Csehszlovákiában már a középkorban a tudósok érdeklődése középpontjában állt. Feltérképezéséért, faunájának és flórájának megismeréséért különösen sokat tettek a XVIII. és a XIX. században, maradt mégis elég munka napjaink kutatói számára is. Dr. Michal Luknis, a bra- tislavai Komensky Egyetem földtani tanszékének vezető munkatársa és tanára maga is sokat foglalkozott a Ma- gas-Tátrával. Minden olyan folyamat és változás érdekelte, amire itt évmilliók alatt sor került. Tanársegédeivel és tanítványaival tíz éven át bejárt minden völgyet, hegyoldalt, csúcsot, pontos kutatásokat, méréseket, elemzéseket készített a kőzetek összetételéről. A hatvanéves professzor néhány éve felismerte és kutatásaival be is bizonyította, hogy a Magas-Tátra a Nyugat-Kárpátok megismerésének kulcsát jelenti a geográfusok számára. Változásai az éghajlati viszonyokkal függnek össze. A hideg és a meleg levegő hullámszerű mozgása alakította, formálta évezredeken keresztül a csúcsokat és völgyeket. A tízéves kutatás alapján KJ A Magas-Tátra „szerelmese”, Luknis professzor a tudós elkészítette a Magas-Tátra részletes geográfiai térképét, amelyhez aprólékos leírást mellékelt. Eredményeit ma már a Ma- gas-Tátrában folyó gazdasági tevékenység és környezetvédelmi munkák tervezésénél egyaránt felhasználják. A Magas-Tátra geográfiai térképének nemzetközi jelentősége is van. A Kárpátok egyik központi részének a feltérképezése az egész hegység komplex fejlődésének és más országok éghajlatára gyakorolt hatásának megismerését is lehetővé teszi. Martin Kucek Lengyelország űz év gazdasági programja Lengyelország 1979. évi népgazdasági terve azzal számol, hogy a nemzeti jövedelem 3 százalékkal emelkedik, de kevesebb lesz a beruházás, és nagyobb hangsúlyt kap a lakosság ellátása mind a minőség, mind a választék szempontjait figyelembe véve. Ezenkívül jelentősen növelni kívánják a külkereskedelmi forgalmat, különösen az exportot. A beruházási tevékenység 1971 és 1975 között, sőt még 1976-ban is igen élénk volt, évente mintegy 20 százalékos emelkedésről lehet beszámolni. Ennek eredményeként az ország teljes iparának a háromnegyedét sikerült megújítani. Ugyanakkor a mezőgazdaságot is korszerű gépekkel látták el. A következő években viszont azokba a népgazdasági ágakba igyekeztek a beruházási eszközöket csoportosítani, amelyek korábban háttérbe szorultak, így az 1979. évi népgazdasági terv a korábbinál többet juttat az élelmiszerprogram fejlesztésére, műtrágyagyártásra, lakásépítésre, kommunális gazdálkodásra, egészKülföldi diákok a A forradalom győzelme előtt Kubában három egyetem működött, ahová a kiváltságosok juthattak csak be. Ma 34 felsőoktatási intézmény várja a diákokat. Nemcsak a hazai fiatalok válnak itt szakmájuk, hivatásuk mestereivé, de évről évre több külföldi diáknak is módja nyílik tanulmányait Kubában folytatni. Jelenleg 1500 külföldi diák — 15, főleg fejlődő ország, többek között Kolumbia, Costa Rica. Honduras, Kongó, Palesztina, Szíria fiataljainak egy csoportja — tanul a kubai egyetemeken. ségügyi létesítmények építésére. Folytatódik a mezőgazda- sági gépgyártás fejlesztése is és természetesen tovább folytatják a kulcspozíciót elfoglaló üzemeknek a korábbi években megkezdett beruházásait, mint például a kato- wicei kombinátét, vagy az energiagazdálkodás bővítését szolgáló üzemekét. Átmenetileg kevesebb eszköz jut azokra az ipari területekre, amelyek a hetvenes években sokat kaptak. Itt inkább azt a célt tűzi ki a terv, hogy a meglévő kapacitások és lehetőségek jobb kihasználásával termeljenek többet és jobban a dolgozók. Idén a lengyel iparnak mintegy 5 százalékkal kell növelnie a termelését, a fogyasztási javak előállításánál azonban 8 százalék az emelkedés előirányzata, A fogyasztói felhasználásra szánt teljes áruszállítások azonban még ennél is jobban — a hazai iparból és mezőgazdaságból származó termékek importból történő kiegészítése révén — mintegy 10 százalékkal emelkednek. kubai főiskolákon főiskolákon. Tanulmányaik megkezdését egy évi, intenzív nyelvtanulás előzi meg. Kubai társaikhoz hasonlóan a külföldiek is díjtalanul vesznek részt az oktatásban, ingyenes a tankönyv- és a jegyzetellátás. A diákok kollégiumi elhelyezést és ösztöndíjat kapnak. Legtöbben közülük az orvostudomány, a műszaki főiskolák, egyetemek, az állatgyógyászat iránt érdeklődnek. A felsőoktatás mellett a kubai középiskolákban is tanulnak külföldi fiatalok: politikai menekültek gyermekei.
