Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

Pártalapszervezetek számvetése 3. oldal Tudomány—technika 4. oldal Egy este Tiszagyendán 5. oldal Sport 7. oldal A kötelező tavaszi munkákra, műszaki felülvizsgálatra készí­tik elő az erő- és rrtunkagépeket, a járműveket a jászalsó- szentgyörgyi Petöfi Tsz műszaki telepén. MTZ-80 típusú von­tató javítása, karbantartása Kormányközi megállapodás a Dunai Vasmű két új üzemének felépítésére MarjaI József hazaérkezett Moszkvából Moszkvában befejező­dött tegnap a magyar­szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos kor­mányközi együttműködési bizottság XXII. ülésszaka. A két küldöttséget Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök­helyettesek, a bizottság társelnökei vezették. A bizottság áttekintette, hogyan teljesítették azokat a megállapodásokat, amelyeket a két ország kormányfői múlt év októberében tartott ta­nácskozásukon fogadtak el a magyar—szovjet együttmű­ködés egyes kérdéseiről, s meghatározta azokat az in­tézkedéseket, amelyeket ki­egészítésként kell elfogadni a megállapodások teljesíté­séhez. Az ülésszakon nagy figyel­met szenteltek azoknak a ja­vaslatoknak, amelyeket a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság egymással együttműködő szakminiszté­riumai készítenek elő a két ország legfontosabb népgaz­dasági ágazatai közötti sza­kosítás és termelési kooperá­ció fejlesztésének hosszú tá­vú programjáról. Megjelölték a magyar—szovjet termelési­műszaki együttműködés leg­fontosabb területeit az 1980- ig terjedő időszakra, s meg­határozták az ezekre vonat­kozó megállapodások elkészí­tésének határidejét is. Áttekintették számos kor­mányközi és más szintű meg­állapodás teljesítését, a többi között a műszergyártási, a szerszámgépgyártási és a könnyű- és élelmiszeripari gépgyártási termelési együtt­működési megállapodások te­rén. Megvizsgálták továbbá az együttműködést a paksi atomerőmű építésében. A bizottság gyakorlati in­tézkedéseket irányzott elő a két ország tudományos-mű­szaki együttműködése haté­konyságának növelésére. Egyetértett azzal, milyen mó­don és milyen határidővel koordinálják a következő öt­éves terv időszakára a tudo­mányos és a műszaki fejlesz­tés terveit Az ülésszakon kormánykö­zi megállapodást írtak alá ar­ról. hogy a két ország együtt­működik a Dunaújvárosban létesülő kofkszvegyészeti üzem és ércdúsító üzem épí­tésében. Az ülésszak jegyzőkönyvé­nek aláírása alkalmából mon­dott beszédében Konsztan­tyin Katusev miniszterelnök­helyettes külön kiemelte an­nak jelentőségét, hogy a két ország együtt kíván működ­ni az alkatrészek és félkész­termékek, berendezések gyár­tásában, ezzel csökkenti a felesleges tőkés importot. A szovjet miniszterelnök-he­lyettes rámutatott: az erre vonatkozó javaslatot a ma­gyar küldöttség terjesztette elő a KGST Végrehajtó Bi­zottságának legutóbbi ülé­sén s a tagállamok egyetér­tettek annak fontosságával. A Szovjetunió a maga ré­széről ugyancsak nagy fon­tosságúnak. tekinti a javas­lat megvalósítását, mert az elősegíti, hogy a szocialista országokban készülő gépek­ben, berendezésekben csök­kentsék a tőkés importból származó alkatrészek, fél­késztermékek, berendezések felhasználását. Az ilyen együttműködésnek igen nagy a távlati jelentősége nemcsak a Szovjetunió és Magyaror­szág, hanem a KGST vala­mennyi tagállama számára. Marjai József válaszbeszé­dében külön kiemelte: ma­gyar részről nagy jelentősé­get tulajdonítunk annak a most aláírt megállapodás­nak. amelynek értelmében a szovjet fél segítséget nyújt a Dunai Vasmű Kokszvegyé­szeti Üzemének és Ércdúsító Üzemének a felépítéséhez. Ezek az üzemek nagyfon- tosságúak a magyar kohá­szat fejlesztésében, nemcsak közvetlenül, hanem a távlati tervek megvalósításában is. Á magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos kormányközi együttműködési bizottság 22. ülésszakán részt- vett magyar delegáció, ame­lyet Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke vezetett, tegnap hazaérkezett Moszkvából. (MTI) Megkezdődött Berlinben a Béke Világtanács rendkívüli ülése Mintegy 100 orsázgból ér­kezett küldöttségek jelenlété­ben péntek délelőtt Berlin­ben, az NDK népi kamará­jának — törvényhozásának — a Köztársasági palotában levő tanácstermében Romesh Chandra elnök megnyitotta a Béke Világtanács 4 napos­ra tervezett rendkívüli ülés­szakát. A magyar békemozgalom küldöttségét Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács elnöke, a Béke Világta­nács elnökségének tagja ve­zeti. Romesh Chandra elnök be­szédében hangsúlyozta, hogy a Béke Világtanács berlini rendkívüli ülése — a testület eddigi legszélesebb körű és legmagasabb szintű tanácsko­zása — az optimizmus és a bizalom jegyében, egyben pe­dig aggodalommal végzi munkáját, mivel a NATO- tól a kínai vezetésig sokfaj­ta új veszély fenyegeti a nem­zetközi békét és biztonságot. — Az ülésszak korunk leg­égetőbb problémájával fog­lalkozik, s egyben a világ kü­lönböző földrészein szabad- - ságukért küzdő, szabadságu­kat védő népek iránti szoli­daritás .további erősítésére törekszik. Erich Honecker a megnyi­tó ülésen elhangzott beszé­dében aláhúzta: a nemzetkö­zi fejlődés kétségkívül vá­laszút elé került. — A nem­(Folytatás a 2. oldalon.) XXX. évf. 28. szám, 1979. február 3., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA a mezőgazdasági könyvhónap megnyitója Az idei mezőgazdasági könyvhónap országos rendez­vénysorozatát tegnap nyitot­ták meg Kalocsán. Az Ott­hon filmszínházban rendezett ünnepségen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára mondott beszédet. — A mezőgazdasági szak- könyvkiadás igyekszik jól és gyorsan közvetíteni az új is­mereteket, kielégíteni az igényeket, kapcsolatot építe­nek a tudomány és a gya­korlat között — hangsúlyoz­ta Maróthy László. — A ki­adók az utóbbi években lát­ványos teljesítményt nyúj­tottak: 1977-ben és 1978-ban mintegy 3 millió példányban adtak ki mezőgazdasági szak­könyveket, kézikönyveket és tudományos ismeretterjesztő műveket. Ezután Romány Pál mező- gazdsági és élelmezésügyi mininszter „Kiváló munká­ért” kitüntetéseket, Marczali László kulturális miniszter- helyettes „Szocialista kultú­ráért”, Dinnyés József, a SZÖVOSZ elnökhelyettese pedig „Kiváló szövetkezeti munkáért” kitüntetéseket nyújtott át. Ai Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat vásárosnaményi irodagépgyárában évente ötvenezer félkész írógépet készítenek. Az új gyár belépésével megoldottnak tekinthető Vásárosnamény és környékének női munkaerő-foglalkoztatottsága. A képen: Ellenőrzik a félkész írógépeket Ú| telefonközpontok Három új telefonközpontot avattak tegnap Hajdú-Bihar megyében: a debreceni 16 ezer, a hajdúszoboszlói ezer, a balmazújvárosi pedig 500 vonalas. Mind a három crossbar-rendszerű, és mind a hármat új épületben he­lyezték el. Mind a debreceni, mind pedig a hajdúszoboszlói és a balmazújvárosi készülékek­ről közvetlenül lehet hívni Budapestet és a távhívásba már korábban bekapcsolt te­lepüléseket. A debreceni központban megtartott ünnepélyes avatá­son részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter is, Segített az állattenyésztés Zárszámadó küldöttgyűlés a törökszentmiklósi Tiszától Tsz-ben Ünnepi küldöttgyűlést tartott tegnap délelőtt a török­szentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet. Az elmúlt évet lezáró, valamint az 1979-es tervet megtárgyaló rendezvé­nyen megjelent dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Barta László, a Szolnok megyei Tanács elnöke és Vad András, a városi pártbizottság első titkára. A rendezvény ünnepi meg­emlékezéssel kezdődött; Dö­géi Károly elnökhelyettes beszélt a harminc évvel ez­előtt létrejött szövetkezet múltjáról. Elismeréssel szólt az alapítók kitartásáról, akik nem mindennapi nehézségek között dolgoztak, s akiknek elévülhetetlen érdemeik van­nak abban, hogy a hosszú, kemény út után egyre komo­lyabb fejlődésről számolhat­nak be a gazdaság vezetői. Ezt hangsúlyozta a zárszá­madás írásos anyagát kiegé­szítő beajánlásában Csemány Béla elnök is. Elmondta, hogy a három éve lezajlott egye­sülés óta a legsikeresebb esztendőt zárja a Tiszatáj Tsz. Ez idő alatt megsokszo­rozták a termelést és a nye­reség is ennek arányában nőtt. Az 1978-as fejlődésre jellemző, hogy 1977-hez ké­pest 5 százalékkal nőtt a szö­vetkezeti eredmény. Mindez annak ellenére tör­tént így, hogy a termelőszö­vetkezetet szinte az összes elemi kár megviselte. Gondot okozott a sok csapadék, a fagy, a vihar, valamint a bel­víz — a növénytermesztés — az erőfeszítések ellenére — nem is teljesítette a tervét. Hiába volt kiugróan magas hozam aratáskor, ha a kuko­rica, a rizs, valamint a szója olyan kieséseket szenvedett, hogy az egész főágazat ered­ményét 8 százalékkal leron­totta. Az üzem vezetői viszont évek ólja megkülönböztetett figyelmet szentelnek az ál­lattenyésztésnek, ez a mun­ka az idén is meghozta gyü­mölcsét. A főágazat mintegy 5 millió forinttal teljesítette túl a tervet. Legeredményesebb a ba­romfitenyésztés volt, hiszen az1 állattenyésztés árbevéte­lének csaknem 42 százaléka innen származott. Javuló eredményeket mutathat fel a szarvasmarha-tenyésztés is, ahol az állomány tbc- és bru- cella-mentesítése után a tej­hozam megközelíti az évi 3 ezer 100 litert. A továbbiakban Csemány Béla a kertészeti tevékeny­séget, a szolgáltatási főága­zatot, valamint a háztáji bi­zottságban dolgozók munká­ját elemezte. Felszólalása után Nagy-György János, a gazdaság termelési főmérnö­ke kapott szót, aki az 1979- es terv főbb adatait ismer­tette. Elmondta, hogy az idén a korábbi évekhez képest is nagyobb gondot kell fordíta­ni a versenyképes termékek előállítására, a jövedelme­zőbb gazdálkodásra. 1979-ben a növénytermesztés fejlesz­tésének jut a főszerep; a fő­ágazat árbevételét a tavalyi hoz képest több mint 13 szá­zalékkal akarják növelni. A főmérnök ismertetője után a hozzászólások követ­keztek. Elmondta a vélemé­nyét a múlt esztendő ered­ményeiről és az idei tervek­ről Vad András, a török­szentmiklósi városi pártbi­zottság első titkára, később pedig dr. Ábrahám Kálmán is szót kért. A miniszter pár­huzamot vont a saját mun­kája, valamint a mezőgazda­ság között, mondván, hogy mindkettő az emberek érdek­lődésének középpontjában van. Ám az utóbbi talán még jobban, hiszen a föld lakói­nak élelmezése az emberiség egyik legfontosabb teendője. Nagyon sok összefüggést kell tehát figyelembe venni azok­nak, akik felelősséggel dönte­nek, hiszen ezeken az elha­tározásokon nagyon sok mú­lik. S ráadásul manapság már nem elég a mennyiségre törekedni, hiszen e fogalom helyére már a minőség lépett. Csak úgy tehet eleget a meg­változott körülményeknek — a népgazdaság más ágazatai­hoz hasonlóan, — a mező- gazdaság, valamint a Tisza­táj Tsz is, ha az eddigi ta­pasztalatokat hasznosítva mind hatékonyabb munkára, jövedelmezőbb gazdálkodásra törekszik — fejezte be hozzá­szólását dr. Ábrahám Kál­mán. A küldöttgyűlés a zárszá­madást és az 1979-es tervet egyhangúan jóváhágyta. Az ünnepség jutalmak átadásá­val fejeződött be. Tizenöten kapták meg a Termelőszövet­kezet Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, köztük Sipos And­rás nyugdíjas, a tsz alapító­tagja. B. Á. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents