Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 18. A TANÁCSOKÉ A fS J — Nem egyszerűen kipipált feladat Közösen gondolkodnak TlszapOspöklben Sokan még ma is legyintenek: falugyűlés? Mit keresnék én ott? Van aztán olyan is, aiki így ágál: csak beszél az ember, aztán semmi látszatja, a tanácsiak úgyis kimagyaráznak mindent! Józan ellenvélemény is akad szép számmal. Szerintük jó dolog, hogy községük életének formálásában, jobbításában részük lehet. Ők azok, akik első szóra megértik, hogy kell a járda, hogy a jövendő iskola alapjait maguk is megáshatnák. De vajon egy község vezetőjének mit jelent a falugyűlés? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be Kriston Bélához, Tiszapüspöki tanácselnökéhez. — Fontos fórum — hangzik a válasz. — Ez nem egyszerűen kipipált feladat, letudtuk, most már nyugodtan alhatunk. Három évvel ezelőtt még hetvenen gyűltünk össze a művelődési házban, hogy gondjainkat megosszuk a lakossággal, legutóbb már kétszer any- nyian. Lehettünk volna többen is. hiszen Tiszapüspökiben kétezerkétszázan élnek, de ez az eredmény már biztató. A falugyűlést egyébként megelőzik a tanácstagi beszámolók, ott már feltérképezhetjük, hogy hol van nagyobb baj. A munkatársaimnak gyakran mondogatom: elvitte az ördög azt a vezetést, amelyik csak ilven nyilvános fórumon szerez tudomást a fontosabb problémákról. Mi is itt élünk, nekünk is éreznünk keli a változásokat. — A községbelieken kívül is sokakat meghívnak. — A párt- és állami vezetők mellett a lakosság ellátásáért felelős szövetkezetek. vállalatok vezetői és a megyei tanács kiküldöttjei is köztük ülnek ilyenkor. Közvetlenül hallhatnak így a bajainkról, amelyeken javítani kell. Községünk az alapellátásra kijelöltek közé tartozik és mondhatom, hogy boltjainkban mindent megvehetnék az emberek, amire szükségük van. — Hogyan zajlik le egy falugyűlés Tiszapüspökiben? —■ Alaposan előkészítjük, de ez természetes, hiszen nem magunknak szervezzük. A gyűlésen aztán ismertetjük a lakossággal a központi célkitűzéseket, terveket, feladatokat, majd mindezt „lefordítjuk” a mi községünk nyelvére, alkalmazzuk Ti- szapüspökire. És éppen ez a lényeg. Az emberek így is megtudhatják, hogy milyen célra mennyi pénzünk, erőnk van, mik a lehetőségeink, meddig ér a takarónk, ha már nyújtózkodunk. — Az ön munkájában milyen jelentősége van a falugyűlésnek? — Jelzést kapok, hogy hol szorít a cipő. Nézze, a tanácselnök munkáját lehetetlen egymagában vizsgálni, ehhez az egész testületé hozzátartozik. Mindazok a vélemények, amelyek ilyenkor elhangzanak, mérik a mi munkánkat. Ha kevés a gond, az nekünk erőt ad a további munkánkhoz, az azt jelenti, hogy jó irányban haladunk. Ebből a községből naponta mintegy kétszázan járnak el dolgozni, ki Törökszentmik- lósra, ki Szolnokra. Itthon mégis jobban érzik magukat. — így hát minden rendben ... — Szó sincs róla. Javult a közlekedésünk — itt nincs vonat, csak busz —. mégsem a legjobb. Megfelelő az ellátás, de akad még igazí- tanivaló. Szándékozunk egy öregek napközijét nyitni, mert ötszáznál is több nálunk az időskorú, de egyelőre nincs épületünk. Kicsi a könyvtár, mindössze harminckét négyzetméter és szűk az iskola. Aztán a Ti- sza-parti hétvégi pihenőkkel is törődnünk kell, hisz nyaranta néha ötezer vendégünk van. Ezek egyben a terveink is. A megvalósításban épp úgy számíthatunk a lakosság társadalmi munkájára, mint eddig. Ha a tornatermet megépítettük három éve, pedig az keményebb munka volt, akkor lesz öregek napközi otthona is. Tovább javítjuk az utakat, a járdahálózatot, betonutat tervezünk a hétvégi pihenőnkhöz. Csak halkan mondom, hogy a IV. ötéves tervben szeretnénk bővíteni a könyvtárat is. De ezek már az idei falugyűlés anyagát adják. Tiszapüspökiben tehát egyre kevesbben legyintenek, ha a levelesládában ott találják a meghívót a falugyűlésre. A Tisza-menti kisközségben mind többen gondolkodnak azon. hogy hol segíthetnének közös gondjaik megoldásában. Ez a zálqga jövendő terveik megvalósulásának. H. Z. EGY ÓRA DÉLBEN Öcsödön Mint egy hosszúra sikerült röpigyűlés, olyan volt a „déli” falugyűlés Öcsödön. Régimódi mozipadokra, megkopott székekre, viaszé® vászonnal borított asztalokhoz telpedtek le a szerelők, a munkagépvezetők, a nagy- kucsmás juhász, s néhányan a környékbeli tanyákon élők közül — összesen negyvenen — a Szabadság Tsz ki ubtermében. — így szoktuk. így csináljuk már öt éve. Nem nagy falugyűlést hívunk ösz- sze, hanem szűkebb körű fórumokat rendezünk. A szövetkezet dolgozóinak kettőt is. Aztán külön találkozunk a szőnyegszövőkkel, az építő- és a vasipari szövetkezet kollektívájával és külön a tanácsiakkal. így nagyobb a lehetőség a szélesebb körű párbeszédre, — mondta Enyedi Dezső, az öcsödi nagyközségi Tanács elnöke, miközben az „elnöki asztalra” kipakolta azokat a dokumentumokat, amelyekről úgy gondolta, jó, ha kéznél lesznek, ha pontos választ kell adni a kérdésekre. De nem volt szükség ezekre a segédeszközökre. Zubor Ferencnek, a nagyközségi párt- bizottság tiktárának tájékoztatója után kínos csend volt percekig. Arra gondoltam, talán a hallottakon töprengenek az emberek. Próbálják kihámozni a hivatali zsargon szavaival (ágazat, szintentartás, pénzügyi eszközök, maradványok, beruházási színvonal, bevételi hányad., kiadási előirányzat, időarányos végrehajtás, eszközellátás, ütemterv ...) körített lényeget: a tanács munkájáról, a fejlesztési tervről, amely szerint ebben az ötéves tervidőszakban a tanácsnak egy hetvenöt személyes új óvodára futja. Az elképzelések szerint az építését ebben az évben szerették volna befejezni, de a tavalyi anyag- és építőipari kapacitáshiány kétségessé tettle az idei átadást. A beszámolóból — ha valaki nagyon -odafigyelt —, azt is megérthette, hogy a közérdekű bejelentések, a tanácstagi beszámolókon elhangzott jogos és teljesíthe- .tő kérések megvalósítására az idén 110 ezer forintja van a tanácsnak. Ebből tudják fedezni a Budai Antal úti járda anyagának költségét. Az utca lakói társadalmi munkában vállalták a csaknem fél kilométer hosszú járda megépítését. A maradékot a legkritikusabb helyeken átereszek, átjárók kialakítására és a népliget villanyhálózatának elkészítésére költik. Mindezek után a falugyűlés előadója arra kérte a jelenlevőket, hogy mondják el, véleményük szerint a következő fél évtizedben milyen feladatok megoldására koncentrálja anyagi erejét a tanács? Zilahi Lajos, a termelőszövetkezet elnökhelyettese a tájékoztatóhoz még „hivatalból” hozzáfűzte, hogy a téesz kollektívája miben tud segíteni a tanácsnak. Aztán, ... nem záporoztak a kérdések, ötletek, javaslatok. Hosszas noszogatás és báto- n'tgatás után végül felállt egy fiatalember, ifjú Földi Lajos. A népliget kivágott, kiszáradt fái miatt aggódott és á meglehetősen veszélyes kanyarokkal, kátyúkkal tűzdelt 44-es számú út korszerűsítése után érdeklődött. Ami az utat illeti,, megnyugtató választ kaphatott: a Közúti Igazgatóság az idén hozzálát az út felújításához, a veszélyes kanyarokat ugyan nem vágják le, de legalább kiszélesítik. A népliget fái? 1971-ben 68 fenyőt ültettek el. Ma egy- kettő van belőle. Mint kiderült, a községbeliek karácsony táján minden évben alaposan megritkítják. — Természetesen. — válaszolt a tanács elnöke — ismételten újabb nemes facsemeték kerülnek majd a ligetbe. S talán hosszas ígérgetés után a liget öltözőkből és technikai szobákból álló épületét is megcsinálják azok, akik társadalmi munkában már jó régen elvállalták. K. K. A közösség fórumai és népf?ontszervek ösz- szehangolt szervezésében a községekben falugyűléseket, a városokban pedig réteggyűléseket tartanak február 1. és április 30. között. Kevés az ilyen alkalom, amikor a kisebb települések egészével egyszerre szót lehet érteni, ezért fontosságuknak megfelelően kell kezelni ezeket a tanácskozásokat, minden lehetséges módon biztosítani sikerüket. A falugyűlések célja kettős. Egyrészt az. hogy a lakosság pontos képet kapjon lakóhelye fejlesztéséről, enyhítendő gondjairól és az előrelépés lehetőségéről, másrészt az, hogy a tanácskozás bizonyos kitekintést nyújtson az ország életének azokra a területeire, melyek meghatározó módon befolyásolják a községek életét, — így például mindenekelőtt a mezőgazdaság fejlődését. Nos, ami a falvak belső életének tárgyalását illeti, alapos felkészülés nélkül mit- sem ér. Nem egyszerű tereferéről. kapásból feltett kérdésekre adott rögtönzött válaszokról van szó, hanem érdemi, hosszú távra ható eszmecseréről. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a falugyűlések részvevői kérdezzenek, javasoljanak valamit. Elsődleges azonban az, hogy az érdemi mondanivaló ne vesszen apró-cseprő ügyekbe. A falvak egészét érintő fontos témaköröknek kell uralniok a fórumokat. A községek vezető testületéinek ezért a fontosabb témaköröket illetően a lakosság véleményét, javaslatait már előre ismerni- ök kell. Erre adottak is a lehetőségek. Rendelkezésükre áll például a közelmúlt hónapokban megtartott, tanácstagi beszámolók anyaga. Azokból kihámozható, hogy elsősorban mit vár, mit kér a lakosság. A falugyűlés időpontjáig az igényeket össze lehet vetni a lehetőségekkel, és így megalapozott választ adni az érdeklődőknek. A tiszafüredi járásban egyébként néhány helyen végrehajtóbizottsági üléseken már tárgyaltak ilyen napirendet. Ezen túlmenően — a javaslatokat gyűjtő „fórumládák” kirakása mellett — követendő példa a tiszafüredi járásban meghonosodott módszer: nevezetesen az, hogy előre kikérik a dolgozó kollektívák, munkahelyi vezetők véleményét, javaslatait a falugyűlések témakörét illetően. Csak helyeselni lehet azt is, hogy területfelelősi hálózat segíti a falugyűlések előkészítését a tiszafüredi járásban. Elkel a hozzáértők segítsége, — főleg ilyen körülmények között, amikor baleset és betegség miatt három községben hiányoznak a „kulcsemberek”. Mivel a falvak gondja-baja, eredménye - és öröme nemcsak a tanácsokon múlik, hanem a gazdasági, kereskedelmi és egyéb szerveken is, nélkülözhetetlen, hogy azok képviselői is megjelenjenek a falugyűléseken és érdemi válaszokat adjanak a munkaterületüket érintő kérdésekre. És mivel néhány ügy intézése vagy segítése a felsőbb szervekre hárul, helyes, ha a területileg illetékes megyei tanácstagok és ország- gyűlési képviselők is megjelennek a falusi közélet e fontos fórumain. Az 1978. évi munkát és az idei feladatokat értékelve bizonyára felvetődik néhány „örökzöld” téma is, — így például a járda- és útépítés, a köztisztasági előírások érvényesítése, a lakosság szállítási gondjai, az egészségügyi ellátás javítása, a fűtőolaj és pb-gáz ellátás zökkenőmentesebbé tétele, és így tovább. Közérthetően tájékoztatni kell a lakosságot arról, hogy mik okozzák a visszatérő gondokat. Az okok között ugyanis mindenki által elfogadható objektív tényezők is szerepelhetnek. Közrejá'sr-. hat például a helyi tanács behatárolt lehetősége, vagy az érintett szervek fedezet-, tervezői, kivitelezői kapacitásának hiánya. Mindezt ismernie kell a lakosságnak. Ugyanígy azt is, hogy a megoldandó feladatokat nyilvántartásba vételükkor miként rangsorolták, bizonyítva ezzel is, hogy a felszólalók közösséget érintő javaslata nem pusztába kiáltott szó. Ezért szükséges visz- szatérni a falugyűlésen korábban felvetett témákra. Abádszalókon például örökzöld téma volt^az óvodahiány. Most hetvenöt személyes óvoda épül. Tiszaörsön és Tisza- szentimrén a kereskedelmi hálózat fejlesztésében léptek előre. Tiszaburán letudták a vízmű- és az iskolaépítés gondját. Ilyen példákat a megye minden részéről lehetne említeni, bizonyságául annak, hogy csökkennék a visszatérő gondok. Tiszafüreden is arról adhatnak számot, hogy az építőipari vállalattal való szótértés eredményeként szűnőben van a lakásépítkezéseknél korábban tapasztalható kapacitás-i hiány. Az ilyen híreket örömmel nyugtázza mindenki, aki érdekelt a feladatban. A falugyűlések feladata azonban nemcsak a tudomásulvétel, a tények nyugtázása, hanem más is. Maradjunk továbbra is a tiszafüredi járás példájánál: Meghonosodott gyakorlat, hogy az egy- egy község egész fejlődésére kiható feladatok eldöntésében falugyűléseken értenek szót, s csak azután kezdik a tanácstagi körzetekben a szervezést, az érdemi munkát. így volt ez a vízmű- és a vízvezetékhálózat kiépítésénél, aminek eredményeként Tomaj monostor és Üjszentgyörgy kivételével megoldott a járás ivóvízellátása. A falugyűlések előkészítése során egyébként elhatározták, hogy dűlőre viszik az ivóvízgondok megszüntetését e két községben is. A helyi ésa járási vezetők bizonyára méltán számítanak a falugyűlések cselekvő egyetértésére. A falugyűlésekre korábban sem volt jellemző a jogtalan követelődzés, a „fogjuk meg és vigyétek” szemlélet. Ezeknek a tanácskozásoknak a résztvevői mindig tanúje- lét adták önzetlen segítőkészségüknek. S nemcsak szóban. A tiszafüredi járás 1977. évi társadalmi munkája révén a megyei területfejlesztési versenyben második helyezést ért el. A társadalmi munka akkori értékét tavaly hétmillió forinttal megnövelték. Tanújelét adták annak, hogy nemcsak várják, hanem tőlük telhetőén elő is segítik szűkebb házájuk fejlődését. A közös erőfeszítések összehangolása mellett a falugyűlések — főleg a társközségek esetében — erősíthetik az együvé tartozás érzését is. A korábbinál kedvezőbb ügyintézési és fejlesztési lehetőségek hangsúlyozásával eredményesen szállhatnak szembe azzal a szemlélettel, mely szerint a székhely megválasztása valamilyen rangsorolást jelent. Erről természetesen szó sincs, a székhely megválasztása pusztán technikai kérdés, nem jelenthet „rangbeli” eltérést a társult községek között, mivel azok teljesen egyenrangúak. Az összetartozás érzését erősíti az ország gondjainak számbavétele is. A népgazdaság egészének helyzete ugyanis a perdöntő valamennyi településünk fejlődésében. Ezért kell a falugyűléseken szót ejteni azokról az idei feladatokról is, melyeket így summázott Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára a decemberben tartott országos agitációs és propagandatanácskozáson : „A mezőgazdaságban — mennyiségben és minőségben is — nagyon feszítettek a feladatok. Meg kell ismételni a 42 mázsás búzatermést és az 51 mázsás kukoricatermést, a szocialista nagyüzemeknek 5 százalékkal kell a termelést növelniök, s 8—9 százalék tőkésexport-növekedést kell elérni. A külkereskedelem egészét tekintve: 4—5 százalékos tőkésimport-csökkenés mellett 10 százalékos tőkésexport-növekedést kell elérni. Nehéz, de megoldható feladatok ezek.” | feladatokból természetéül sen mindenkinek a saját ■ munkaterületére háruló tennivalókat kell elemeznie. A falvakban — magától érthetően — a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok fejlesztése a „testközeli” téma. Tárgyalásához nélkülözhetetlen alap a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság mezőgazdasággal foglalkozó határozata. A falugyű- sek csak így, a helyi és az országos érdekek, feladatok összehangolásával tölthetik be hivatásukat, végezhetnek valóban érdemi munkát. Simon Béla I tanácsi M szerteágaz A korábbi falugyűléseken vetették fel Naqy körűben egy új óvoda építésének gondolatát. A létesítmény több mint négymillió forintos költséggel s a község lakomák jelentős társadalmi munkájával a múlt évben készült el. A modern, környezetbe illő óvodában több mint száz kisgyerek tölti napjait.
