Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
1970. február lé. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadás Jászalsószentgyörgyön (Folytatás az 1. oldalról.) A megyei pártbizottság titkára kijelentette, hogy mindezek figyelembe vételével Szolnok megye mezőgazdasága a terveknek megfelelő termelési értéket ért el, majd így folytatta: — Az 1979-es évi indulást kedvezően befolyásolja, hogy a mezőgazdasági üzemekben általában kiegyensúlyozott munka folyt, nagyobb gondok, mint amire számíthattunk, nincsenek. Az őszi kalászosok időben kerültek földbe, a gazdaságok jó vetőmagvakhoz jutottak. A takarmány mennyiségében és minőségében is jobb az előző éveknél, s az is örvendetes, hogy megyei szinten a törzsállomány valamennyi állatfajtánál növekedett. Kedvezőtlen viszont az — állapította meg Mohácsi Ottó —, hogy az őszi búza, őszi árpa kelése egyenlőtlen, fejlettsége elmarad a múlt évitől. Ma már tudjuk, hogy az ár- és belvíz jelentős károkat okoz, kihatásait azonban pontosan még nem tudjuk felmérni. A jelzett gondok ellenére a termelőszövetkezeti szektor 1979-rq, 1978-hoz viszonyítva 4,4 százalékos növekedést ütemezett elő, s a megyei pártbizottság úgy ítélli meg, hogy az ötödik ötéves középtávú terv teljesítésének technikai és személyi feltételei adottak. Mohácsi Ottó beszélt arról, hogy nagy figyelmet kell fordítani az ágazatok közötti optimális arányok kialakítására. A szántóföldi növénytermesztésben növelni kell a kukorica és az olajos kultúrák vetésterületét, el kell érni, hogy minden növénynél emelkedjenek a hozamok. Az állattenyésztésben ugyancsak a fajlagos mutatók továbbja- vítása a cél, s fokozottan kell gondolni a takarmány- gazdálkodásra, valamint az állategészségügyi helyzet megváltoztatására. Minden vezető ügyeljen arra, hogy munkáját a közgazdasági elemzés határozza meg, kiemelt feladatként kell kezelni a tartalékok módszeres feltárását, valamint a gazdaságos export növelését. A magyar népgazdaság helyzetéből adódóan az egyensúly érdekének alárendelt a növekedés is — mondta a megyei pártbizottság titkára. — Ez az iparban és más területeken mérsékeltebb ütemet kíván, a mezőgazdaságban azonban nincs visz- szafogás. Változott viszont a szemlélet; nem mindenáron, nem minden termékből, nem minden üzemből, nem mindenféle minőségbein, hanem a gazdaságosság erőteljes javulásával, a termékek értékesítési lehetőségét figyelembe véve, a hazai ellátásban az élelmiszeripari igényeken túl, olyan áruk termelése a cél, amelyek megalapozzák a következő évek egyre jelentősebb exportját. Mindez a termelőszövetkezetek vezetőitől is kezdeményező magatartást követel, hatékony intézkedéseket kíván, annál is inkább, mert a munka megítélésénél is csak az eredményt vehetjük alapul. Mohácsi Ottó a továbbiakban annak a véleményének adott hangot, hogy az előbb említett követelményeknek a munkaverseny felkarolásával eleget tudnak tenni a megye mezőgazdasági üzemei. Szólt arról is, hogy az egységes cselekvés egyik eszközeként a munka díjazását is még jobban a fejlődés szolgálatába kell állítani; a feltételek megteremtése után meg kell teremteni a lehető legjobb teljesítmény körülményeit, s ennek alapján a lehető legjobb fizetést is meg kell adni. Beszéde befejezéseként a megyei pártbizottság titkára az időszerű teendőkre hívta fel a figyelmet: — A mezőgazdasági üzemek alaposan készüljenek fel a tavaszi munkákra, az esetleges változtatásokra, vegyék számba a takarékos eljárások alkalmazhatóságát. Már most előreveti árnyékát, hogy az ősziekből lesz kipusztulás. Ez alkalommal is felhívjuk a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy a gabonát gabonával, főleg kukoricával kell pótolni. A zárszámadáson tisztújításra is sor került, a tagság Lakatos Tibort elnökhelyettesnek választotta meg. Fekete Tibornak a feltett kérdésekre szóló válasza után a közgyűlés a zárszámadást és az 1979-es tervet egyöntetűen elfogadta, .majd a' helybéli úttörőzenekar műsorával véget ért a közgyűlés. OKGT munkaértekezlet Tegnap délelőtt Szolnokon az MHSZ-székház tanácstermében munkaértekezletet tartott az Országos Kőolaj - és Gázipari Tröszt munkaverseny és „Dolgozz Hibátlanul” rendszer bizottsága. A tanácskozáson részt vettek a tröszt vállalatainak DH- titkárai. illetve elnökei, akiket tájékoztattak a hibain- fonmációs rendszer eddigi tapasztalatairól, valamint az 1979-es év feladatairól. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál tavaly szélesítették ki ezt a munkarendszert, ami már az első évben több mint hat és fél millió forint „hasznot” eredményezett. Ötször any- nyi hibaforrást sikerült feltárni, mint 1977-ben. Az új rendszer bevezetése tröszti szinten segítheti a hatékonyság és minőség javulását, s gyorsítja az ügyintézést. Jövőre általánosan bevezetik valamennyi tröszti üzemnél a DH-rendszert. Ennek előkészítését ebben az évben kell elvégezni. Környezetvédelmi és energiatakarékossági okokból évente több mint 2000 CO-szintvizsgálatot s üzemanyagfogyasztásmérést végeznek a 7. számú Volán gépkocsijain Volt vagy hatszáz menyasszonyom... A csengetésre szapora léptekkel jött elő a műhelyből. Ajtót nyitott, aztán kutatva mért végig — később elmondta — azt találgatta, vajon mit akarhatok, ha se betört ablakot, de még rámába kívánkozó képet se hoztam. A barátságosan duruzsoló kályha mellett kértem, beszéljen a mesterségéről. Nevetve visszakérdezte, hogy melyikről — az elsőről, amit a hetven esztendővel ezelőtt kapott segédlevél igazol, a közbeesőkről vagy arról, amit most nyolcvanhat évesen csinál? Nagy Kálmán tizenhárom évesen szegődött asztalosinasnak, és 1908-<ban már kezében volt a segédlevél. Egy esztendőt még kibírt mesterénél. Szilber Gusztáv műbútorasztalosnál. aztán Pesten egy malomipari „betéti társaságinál vállalt karbantartó asztalosi munkát. Nem sokáig volt maradása. Megvárta a tavaszt, aztán fogta a vándorbotot. — Hárman — magunknak való munkát kereső asztailos- legények — vágtunk neki az útnak, elgyalogoltunk Fiumé- be, egy év után átrándul- tunk Triesztbe, onnan Linz- be, majd egy észak-németországi városkába. Dolgoztunk épületasztalosnál, bútorasztalosnál, a szükség egy malomba is visszavitt. Elváltam társaimtól, Svájcba utaztam, ott egy magyar származású műbútorasztalosnál dolgoztam. Kitűnő szakember volt, sokat tanultam tőle, 1914-ben is csak azért kértem harminc nap szabadságot, hogy lecsillapítsam a honvágyamat. Közben kitört a háború, lezárták a határt, behívtak katonának. Szerencsém volt, horv Svájcban kitanultam a gépkocsivezetést. Sofőrként vészeltem át a háborút, gépkocsit vezettem a Tanácsköztársaság idején is. a bihari vörös ezredben. Leszerelés után visszajöttem Jászladányba, kiváltottam az ipart, itt dolgoztam mint műbútorasztalos. — Nehezen tudnám összeszámolni, hány fiatal tanulta ki nálam a szakmát, közülük jónéhányan még élnek, és kitűnő mesterei a bútorgyártásnak. Voltak olyan jó esztendők is, amikor vagonszámra szállítottam a bútort a kereskedőknek. És volt itt Jászladány- ban vagy hatszáz menyasz- szonyom — úgy értve, hogy kuncsaftom, akit az én műhelyemben készült ebédlőberendezéssel, háló- vagy kombinált bútorral házasítottak ki. Amikor nyugdíjba mentem még nem voltam olyan fáradt, hogy ne tudtam volna „átpártolni” ahhoz a mesterséghez, amire itt Jászla- dányban leginkább szükség volt, az üvegezéshez, képkeretezéshez. — Meddig akarom még csinálni? Itt Jászladányban is jóval több ház épül mostanában, mint régen. Szükség van az ajtó- meg az ablaküvegre. A gyerekek ugyanúgy szeretik rúgni a labdát, mint valamikor, vagyis törnek az ablaküvegek. Én pedig — ne nevessen ki érte — soká leszek még százesztendős. Illés Antal Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvá ri gyárában az idén már több mint egymilli árd forint értékű húskészítményt állítanak elő. A képen: A sonka dobozolása Vállalkozás buktatókkal Még többre képes a KUNTEJ A hét termelőszövetkezet és a szolnoki Tejipari Vállalat társulásként létrejött KUNTEJ sikeresen zárta az 1978-as esztendőt. S ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a tiszafüredi székhellyel dolgozó közös vállalat rövid múltra tekint vissza, és mint tudjuk, a tejtermelés, -feldolgozás még mindig nem tartozik a legjobban kifizetődő ágazatok közé. A vállalatot azonban nem kerülték el a gondok sem, a szerződött, valamint a tag- gazdaságok közül mindössze három hozott be több tejet a telephelyekre, mint arneny- nyit vállalt, a többiek nem teljesítették kötelezettségeiket. A KUNTEJ feldolgozóképeségének egy része tehát kihasználatlan maradt, ám a gazdálkodás többi mutatója már sokkal szebben alakult. Javult a felvásárolt tej minősége, a nagyobb tisztaság, a magasabb zsírszázalék, a termelők munkáját is dicséri. Tovább bővült a hűtőrendszer is, s ez lehetővé tette, hogy csaknem minden csarnokban a megfelelő hőmérsékleten tarthassák a tejet. Mindezek akár apróságnak is nevezhetők, ám a közös vállalat életében valameny- nyi fontos. Még ezeknél is lényegesebb viszont az, hogy a KUNTEJ tavaly már nem szállított a fővárosba. A korábban elfuvarozott mennyiséget is feldolgozta, s így a termelési mutatók egytől egyig meghaladják a tervezettet. A vállalat végeredményben tavaly csaknem 25 ezer 500 hektoliter „zacskós”, kannás és iskolatejet állított elő, tejfölből mintegy 2 ezer hektolitert gyártott. Túróból 4300, trapista sajtból pedig 2700 mázsát készített, s mindez együttvéve azt jelentette, hogy az előző esztendő termelési értékét csaknem 32, az 1978-as tervet pedig több mint három százalékkal haladta túl. A termékek minősége elérte a kívánt színvonalat, és ennek nem kis része volt abban, hogy a vállalatnak minden liter tej ötven fillér hasznot hozott, az összes nyereség pedig meghaladta a 4 millió 300 ezer forintot. Ennek a fele természetesen a vállalkozásban részt vevő üzemek kasszájába vándorolt, a szolnoki Tejipari Vállalat például csaknem 600 ezer forintot kapott, s a kunmadarasi Kossuth Tsz se panaszkodhat a 324 ezer forintjára. Érdemes volt tehát befektetni, illetve sok hektoliter alapanyagot szállítani a KUNTEJ-nek. És az is mond valamit, hogy a vállalat minden egyes dolgozója csaknem 490 ezer forint termelési értéket állított elő, s ezt az eredményt akárki megirigyelheti. Nincs viszont irigylésre méltó helyzetben a KUNTEJ, ha az idei felvásárlási lehetőségeket vizsgáljuk. A part- nergazdaságók többségében ugyan javul a tejtermelés, ám néhány üzem „visszafejlesztése” miatt — mint amilyen például a tiszaszentim- rei Aranykalász Tsz, amely az állatlétszám csökkentésével a tavalyi tejnek csak 65 százalékát értékesíti — a felvásárlási tervet csökkenteniük kellett. Ez viszont azt is jelenti, hogy rosszabb lesz a feldolgozó kapacitás ’kihasználtsága és így kevesebb a felosztható nyereség. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a KUNTEJ új felvásárlási lehetőségeket talál, s a környező termelőszövetkezetek is gyorsabb ütemben fejlesztik a tejtermelést. B. Á. Van elég vetőmag 0 kistermelők nem csalódnak Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat középmagyarországi központjában, ahol Szarvas Imre igazgató elmondta, hogy 1979-ben elegendő vetőmag áll a nagyüzemek rendelkezésére. Beszámolójában megemlítette, hogy 1978-ban az üzemek több mint 2 ezer vagon maggal kevesebbet vásároltak, mint 1977-ben. Fajtaváltás tapasztalható őszi búzánál. Megnövekedett a jugoszláv fajták aránya, valamint a takarmánybúzából is több vetőmagot értékesítettek mint 1977-ben. Száznegyven vagon hibrid kukoricamag vár eladásra, több mint amennyit eddig a gazdaságok megrendeltek. Nő a kereslet a nagyobb termőképességű, kétvonalas fajták után. Tavaszi árpából várhatólag nagyobb lesz a kereslet, mivel az időjárás nem kedvezett az őszi árpának. A vállalat fel is készült erre. Korlátlan meny- nyiségben rendelkezésre áll napraforgó-, olajlen- és fűmag. Burgonyából a fajtaigények kielégítése okoz gondot. A vállalat több mint egymillió tasak vetőmagot csomagol kiskerttulajdonosok részére. Ez tíz százalékkal több mint a rendelés. Az áru nyolcvan százaléka már a boltokban van, de a többit is még időben az üzletekbe szállítják. r Utón a moszkvai olimpiára * Híradástechnikai, elektroakusztikai és stúdióberendezések A magyar ipar a híradóstechnikai, az elektroakusztikai és a stúdióberendezések hivatalos szállítója a moszkvai olimpiára. Részben az éves árucsereforgalmi megállapodások részben az olimpiai szerződések alapján összesen több mint 100 millió rubelért gyártanak ilyen berendezéseket. Egy részüket már tavaly átadták megrendelőiknek, de többségüket az idén állítják elő, és szállítják a rendezvények színhelyére. Eredményjelző táblákból 25-öt készítenek a hazai vállalatok, nagyrészüket már átadták, most a legfontosabb feladat a két Matrix rendszerű tábla elkészítése és felszerelése a moszkvai Luzs- nyiki stadionban. Az Elektroimpex csaknem 40 millió rubel értékű megrendeléseinek egynegyedét már leszállította. A legnagyobb toteiben a BEAG gyárt az olimpiára rádió és televízió stúdiókhoz komplett hangrendszereket, keverőasztalokat, erősítőket. A BEAG-hoz hasonlóan a különböző akusztikai berendezéseket állít elő szovjet megrendelésre a mechanikai Laboratórium és a Híradás- technikai Szövetkezet is. Az előbbi teljesen uj típusú stúdiómagnetofonokat. az utóbbi monitorokat szállít. Folyamatosan szállítanak az olimpiai helyszínekre a BUDAVOX tagvállalatai is. Az Orion már befejezte 1,6 millió rubel értékű mikrohullámú televízió- és telefonösszekötő rendszereinek átadását. A KGM illetékes főosztályán az olimpiai szállításokkal kapcsolatban elmondták: a magyar iparvállalatok — szoros együttműködésben a külkereskedelemmel — általában határidőn belül eleget tesznek kötelezettségeiknek. Az iparvállalatok egymás közötti jó kooperációjának eredményeként ütemesen szállítanak. A helyszíni szerelést nem zavarja, ha egy-egy berendezést a tervezettnél valamivel később adnak át, mert az érdekelt vállalatok más termékek gyártását előrehozták. Az olimpiára készülő valamennyi műszaki berendezés a legmodernebb technikai színvonalat képviseli. Az üzemi kollektívák különös gondot fordítanak a magyar minőségi követelmények teljesítésére, hogy ez év nyarán az olimpiai főpróbának számító spartakiádon, az addig fölszerelt minden magyar berendezés kifogástalanul működjön.
