Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 39. szóm 1979. február 16., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Elismerés a szervezett, példás árvízvédelemért Borbély Sándor és Borbándi János a Tisza gátjainál aeaaaaaaaacsaaaaaaaaaasaas aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaacaaaaaaaaacaaaaaaaaaa acaäaäääääa« HÜ::ÜÍ:H aaaaaaaaaaaa '•aaaaaaa aaaaaaaa ■ c ­aaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaar aaaaaa aaa aaaaar aai aai iá aai ia r • • •a» aaaaaaa a> i aaaaaa* a a aaaaaa t a aaaaaa *a aaaaa aa aaaaa aa a a" «a a ii a • «aaaaaaa a aaaaaaa a. aaaaaaa «aaaaaa •• aaaaaa aat aaaaaa aa* *aaaaa a aaaa A rádió és a televízió jövő heti műsora 4. oldal Télen kevesebb kenyeret eszünk - állítják a karcagi kenyér­gyárban, ahol napi 90 mázsa kenyeret sütnek az olajfűtésű kemencékben. A kenyérgyárban az idén felújítás lesz, de a termelés ezalatt sem szünetel (K. I.) Iránban feszült a helyzet Harcok Tabrizban — Khomeini újabb felhívása A régi rendszer hívei és Khomeini ajatoUah harcosai súlyos harcokat vívtak Tab­riz városában — adta hírül csütörtök reggeli jelentésé­ben a teheráni rádió. A fővárostól 530 kilomé­terre észak-nyugatra fekvő városban szerdán este kijá­rási tilalmat léptettek élet­be azután, hogy a nap fo­lyamán monarchista elemek barrikádokat emeltek a vá­ros több ponjtán, a SAVAK volt ügynökeiből toborzott bandák pedig gyűrűbe fog­ták a rádió épületét. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter üdvözlő táv­iratban jókívánságait fejez­te ki Karim Szandzsabinak az iráni ideiglenes kormány külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. Gro­miko reményét ' fejezte ki, hogy az iráni és a szovjet nép, a béke és a nemzetközi enyhülés javára sokoldalúan (Folytatás a 2. oldalon.) Borbély Sándor és Borbándi János a martfűi Tisza-gáton (A kép közepén jobbról balra) Tegnap a kora délutáni órákban Szolnokra érkezett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Borbán­di János, a Minisztertanács elnökhelyettese. A vendégeket Andriká Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Barta László megyei tanácselnök fogadta. Az érkezés után Borbély Sándor és Borbándi János a megye vezetőinek társasá­gában a tiszai árvízvédeke­zés néhány helyszínére lá­togatott el. Kíséretükben volt dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke is. Néhány perccel három óra előtt a martfűi einőgyár előtt levő magaslathoz érkeztek, ahol az elmúlt napokban — és jelenleg is — sok munkát ad a magasan, nagy tömeg­ben hömpölygő víz és a szi­várgás. A védekezők egy cso­portjánál dr. Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, véde­lemvezető jelentett a véde­kezésről, a munkáról. A ven­dégek szót váltottak a gáta­kat erősítő munkásokkal is. Borbély Sándor, Kovács Fe­renc cibakházi és Csontos Mihály tiszaföldvári vízügye­sekkel állt meg néhány perc­re. Érdeklődött, mióta dol­goznak a vízügyi igazgató­ságnál, s milyen nehézségek fordultak elő a védekezés el­múlt napjaiban. A martfűi szakasz megte­kintése után néhány percre megálltak Szolnok kertváro­sában, Dr. Hegedűs Lajos védelemvezető ott a szivár­gó vizekre hívta fel a figyel­met, amelyek „bent vannak” a nagykertes házak udva­rán. Az út következő állomása a Tiszaliget volt, ahol egy buzgár megfékezésében so­kan dolgoztak. Ott Kukri Béla, Szolnok tanácselnöke ismertette a Tiszaliget védel­mére felvonult erők tevé­kenységét s a védekezés helyzetét. A helyszíni látogatás után — amely jól kiegészítette Borbély Sándor és Borbándi János légiúton szerzet ta­pasztalatait, hiszen repülő­gépen érkeztek a Tisza fölé — a Középtiszavidéki Víz:' ügyi Igazgatóság központjá­ban további tájékoztatót hallgattak meg a vendégek. Barta László megyei tanács­elnök, a területi bizottság vezetője arról az összefogás­ról beszélt, amely az elmúlt heteket, s a közeli, tetőzé­sekkel teli napokat jellemez­te. Elmondta, hogy a vízügyi dolgozókon kívül jelentős katonai és közerő áll ké­szenlétben. Dr. Hegedűs La­jos pontos adatokat említett: a látogatás napján, azaz ma, összesen 3369 ember dolgo­zott a gátakon, 282 gépjármű és 36 vízijármű segítette a munkát. Eddig beépítettek már 58 ezer 414 homokzsá­kot és mintegy 169 ezer fo­lyóméteren eredményesen hárították el a fakadó vize­ket. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese megjegyezte: — A látottak és a hallottak alapján úgy vélem, imponáló szervezett­séggel dolgoznak! A kérdések és válaszok után a látogatás tapasztala­tait Borbély Sándor, a Köz­ponti Bizottság titkára fog­lalta össze. — A Központi Bizottság és a kormány nagy figyelem­mel kíséri a szervezett, pél­dás árvízvédelmet. A látottak alapján is szeretnénk kife­jezni a párt és a kormány elismerését- a példás nyu­galmú, jól szervezett véde­kezésért, amely azt bizonyít­ja, hogy kellő ismeret, ala­pos felkészülés előzte meg a Közép-Tisza szakaszán a védekezés munkáját. Annak is örültünk, hog^ az embe­rek, akikkel a gátakon szót váltottunk, megnyugtatóan vélekedtek; megfelelő az el­látásuk, jól gondoskodnak róluk. -- „ A vendégek megtekintették a központi ügyelet munká­ját, s további eredményeket kívánva búcsúztak vendég­látóiktól. Tél az erdőkben Az erdészetekben javában tart a téli szezon. Az er­dészek és a faipari dolgozók minden eddiginél jobb kö­rülmények között végzik munkájukat. Sok erdei mun­kahelyen ma már valóságos éttermi kiszolgálásban része­sülnek — ezt állapította meg a legutóbbi szakszervezeti felmérés, amely arra kere­sett választ: az erdőgazda­ságok mit tesznek a szociális ellátás javításáért. A korábbi rendelkezések előírták az erdőgazdaságok­ban a munkahelyi melegítők felállítását. Jelenleg a dol­gozók csaknem kétharmada időnként már ilyen védett _ helyre vonulhat vissza az időjárás viszontagságai elől. A munkahelyi- melegedők száma meghaladja az 1500- at. Különösen figyelemre méltó, hogy mintegy 80 szá­zalékuk szállítható. így kü­lönösen jól használhatók a változó munkahelyeken. Gond viszont, hogy a mun­kahelyi melegedők egy része nem felél meg a .követelmé­nyeknek: étkezésre és a tisz­tálkodásra nem alkalmasak. ■ Sikerült előbbre lépni a munkásszállításban. A dol­gozók 85 százalékát gépko­csival viszik a munkahelyre. A személyszállításban 700 gépjármű vesz részt. A szál­lítási távolság 10—40 kilomé­ter között váltakozik. Száliftúk megállapodása Együttműködési megálla­podást kötött az ország ke­reskedelmi ■ hálózatában rendszeresen árut szállító két közlekedési vállalat. Az ész­szerű munkamegosztást, a korszerű szállítási módsze­rek elterjesztését, a gépjár­művek jobb hasznosítását, a párhuzamos beruházások el­kerülését, a tartalékok, a jó munkamódszerek kölcsönös átadását szolgáló szerződést tegnap írta alá Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt és Komlósi József, a Belkeres­kedelmi Szállítási Vállalat vezérigazgatója. Kevesebb költséggel többet Zárszámadás lászalsászentgyörgyön Zárszámadó, és tervtárgyaló közgyűlést tartott tegnap dél­előtt a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet a köz­ségi művelődési házban. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. Az ünnepi rendezvény a helybéli úttörőcsapat két tag­jának szavalatával kezdődött, majd Fekete Tibor nyitotta meg a közgyűlést. A terme­lőszövetkezet elnökének be­vezetője után Kormos Mihály elnökhelyettes üdvözölte a megjelenteket, majd ismét a gazdaság elnökének adta át a szót. Fekete Tibor értékel­te az elmúlt esztendő ered­ményeit. Beszámolójában szólt arról, hogy a Petőfi Ter­melőszövetkezet 1978-ban többszörösen annyi terméket állított elő, mint tíz évvel ez­előtt, és mindez tulajdonkép­pen a munka termelékenysé­gének köszönhető. A szövet­kezet termelésében legna­gyobb szerep az állattenyész­tésnek jutott, bár a növény- termesztés se sokkal maradt el eredményeivel az említett főágazattól. Az exportnöveke­dés is jelentős volt, hiszen a korábbi évek eredményének csaknem négyszeresét adta. Mindezt összegezve, a terme­lőszövetkezet csaknem 22 mil­lió forint nyereséggel zárta az évet, amely annál is in­kább figyelemre méltó, mert a 18 millió forintos termelési értéknövekedést mindössze csak, 8 millió forint költség- emelkedés követte. Mindezek alapján a ter-_ melőszövetkezet 1979-re leg­alább tízszázalékos mezőgaz­dasági tevékenységnöveke­désre számít, amelyet a ko­rábbi évek hatékony munká­ja alapoz meg. Az elnök be­számolóját hozzászólások kö­vették, s a vitában részt vett Mohácsi Ottó is. A megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a közgyűlést, majd az 1978-as esztendő munkáját értékelte. Hangsúlyozta, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet­ben olyan cselekvési progra­mot valósítottak meg, amely eredményes gazdálkodást ho­zott az üzemnek. A téesz a megye termelőszövetkezetei között előkelő helyet vívott ki magának, s ezt az ered­ményt a gazdaság a nagyobb hatékonyság, a kevesebb ön­költséggel érte el. — A megye szövetkezetei­nek többsége is eredménye­sen dolgozott — folytatta hozzászólását Mohácsi Ottó. — Szinte minden ágazatban jobb eredményt értünk el, mint 1977-ben, ám az átlag­számok nagy eltéréseket ta­karnak. Vannak mögöttük re­kordok, mint amilyen a bú­za, a kukorica, a vöröshagy­ma, a burgonya, a tej- és a sertéshústermelésben volt, de meghúzódnak hiányok is, a rizs, a gyümölcs és a szőlő hozamai például elmaradtak a várakozástól. A területi szóródás is jelentős, és ezt több esetben a termőhelyi adottságok se indokolják. (Folytatás a 3. oldalon.) Egri rekonstrukció Egerben, a Cse­pel Autógyár 3. sz. Gyárában befejező­dött a mintegy két­százmillió forintos költségű rekonst­rukció. Az autóbu­szok sebességváltó alkatrészeit gyártó üzemcsarnokokat felújították, új szer­számgépeket helyez­tek üzembe, és új technológiát vezet­tek be. A dolgozók jobb munkakörül­mények között több és nagyobb élettar­talmú alkatrészt ké­szíthetnek. A képen: A sebességváltó al­katrészeket, tenge­lyeket egységrako­mányokban szállít­ják az üzemcsarnok különböző munka­helyeire.

Next

/
Thumbnails
Contents