Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 15. Hz égbe nyélé hegyek országa Az égbe nyúló hegyek országa Afganisztán a változások korát éli. A tavaly áprilisi forradalmi fordulat új távlatokat nyitott a félfeudális törzsi kötöttségek között élő lakosság előtt. Afganisztán soknemzetiségű ország, ahol a legutóbbi időkig a mohamedán vallás évezredes szigorú törvényei uralkodtak. A forradalom élcsapata, az Afgán Demokratikus Néppárt' a társadalom általános átalakítását tűzte ki célul. Ezt természetesen csak fokozatosan lehet végrehajtani: az országban még erősek a múlt erői. Az afgán nép számára óriási jelentőségük van az új forradalmi intézkedéseknek: eltörölték a parasztok és földbérlők adósságait, nemzeti ellenőrzés alá vették a nagytőkét, megindították az ország ásványkincseinek feltárását, harcot kezdtek az írástudatlanság ellen. A legutóbbi időben pedig megkezdődött a földreform is. A földreform keretében a nincstelen parasztok földhöz jutnak és segítséget kapnak ahhoz, hogy szövetkezeteik korszerű termelési módszereket honosíthassanak meg. A képen: mandarin szüret Nangra- har megye egyik gazdaságában, amely jelentős szovjet segítséggel létesült Az egyik legégetőbb gond Kabul főváros lakói számára - a lakáshiány. Az új forradalmi kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a legjobban rászorulók mielőbb otthonhoz jussanak. A képen: A Kayakaran Mena új kabuli lakónegyed építésén dogozó önkéntes munkások pihenő közben Szauü-Arábia Változó pozíciók Az iráni válság következményei közül stratégiai szempontból elsődleges fontosságú az amerikai támasz- pontrendszer megingása. Hiszen ebben a hálózatban a vietnami háború elvesztése óta Irán volt a legfontosabb láncszem Izrael és Hatályba láp 1979. március 1-én Módosították a devizajogszabályokat 1 Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye Nemzetközi idegenforgalmunk az elmúlt évben is jelentősen tovább bővült. Kereken 17 millió külföldi — 15,3 millió a szocialista országokból, 1,7 millió a tőkés országokból — kereste fel hazánkat. A szocialista országokból érkezők közül 6,5 millió csehszlovák, 3,3 millió jugosztáv, 2,9 millió pedig lengyel állampolgár volt. Ugyanakkor 5,4 millió magyar állampolgár utazott külföldre. Az idegenforgalomból kereken 8 milliárd forintnak megfelelő devizabevételünk származott, a kiutazók devizaellátására mintegy 3,5 milliárd Ft ösz- szegű devizát fordítottunk. Nemzetközi idegenforgalmunk versenyképességének elősegítését, feltételeinek javítását, devizabevételeink fokozását továbbra is fontos feladatnak tekintjük. Szükséges azonban a megnövekedett forgalmat kísérő kedvezőtlen jelenségek mérséklése is. Ezeket figyelembe véve készülünk fel az 1979. évi idegenforgalmi idényre. A második és ezzel a legszorosabban összefüggő stratégiai probléma a világ legnagyobb olajexportőr országának, Szaud-Arábiának helyzetét érinti. Közismert, hogy a szaúdi politika éppen úgy összehangolta tevékenységét Washingtonnal, mint a bukott sah kormánya. Az egyesek szerint 8, mások szerint mindössze 6 milliós lakossággal rendelkező Szaud- Arábia azonban nem válhatott olyan regionális hatalommá, mint Irán. Szerepe ezért elsősorban politikai és pénzügyi volt, az arab országok konzervatív befolyásolása, és ezzel összefüggésben pénzelése. Az iráni változások elevenen érintik Szaúd-Arábia stratégiai helyzetét. A nagy változásoktól a helyiek irányába haladva a következőket kell felsorolni: ELŐSZÖR: Az amerikaiak vereséget szenvedtek abban a stratégiai háromszögben, amely Afganisztán, Törökország és Etiópia között fekszik, holott itt termelik a tőkés világ által fogyasztott olaj csaknem felét. Ennek közvetlen következménye az hogy Szaud-Arábia, amelv a vázolt okok miatt ütőképes hadsereggel nem rendelkezik stratégiailag egyre inkább elszigetelődik. MÁSODSZOR: Ezen az általános stratégiai változáson belül lényegesen módosulnak a Perzsa-öböl hatalmi viszonyai. A Perzsa-öböl szűk Japán között. kijáratán, a Hormuz-szoro- son keresztül vezetnek az olajszállítási útvonalak. A szorost ellenőrző három szigetet, Abu Musa, valamint Tumbs I. és Tumbs II. szigetét Irán már 1971-ben megszállta, amikor az angol kormány végrehajtotta híressé vált stratégiai visszavonulását „Szueztől keletre”. Valójában azonban az óriási fegyverkezési ütem ellenére az iráni haditengerészet nem volt elég erős ahhoz, hogy katonailag egyértelműen biztosítsa az öböl kijáratát és megfelelő támaszpontokat építsen a szigeteken. A jelenlegi válsággal a Hormuz-szo- ros voltaképpen katonailag nyitottá válik, ami rendkívüli mértékben idegesíti és irritálja Szaúd-Arábiát. HARMADSZOR: Az eddiginél lényegesen nagyobb problémákkal kerül szembe a konzervatív szaúdi rendszer magának az arab félszigetnek azokban a konzervatív monarchiáiban, ahol eddig politikai befolyása érvényesült. Ezek közé tartozik Katar, Bahrain és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Omán. Az utóbbinak a területén már kirobbant a 70-es évek derekán egy népi forradalmi mozgalom és ezt akkor a sah hadseregének közvetlen fegyveres intervenciója zúzta szét! Az iráni változások fényében Teherán ilyen típusú beavatkozására nem lehet számítani. Rendkívül kérdéses, hogy ha e területek bármelyikén hasonló felkelés robban ki, a szaúdi hadsereg be tudja-e tölteni az Irán által feladott intervenciós szerepet. A stratégiai helyzet ismerői erre a kérdésre általában „nemmel” válaszolnak. ÖSSZEFOGLALVA: A szaúdi monarchia stratégiailag és katonailag gyenge. Pénzügyi ereeje éppen ezért érvényesülhetett az utóbbi években oly erősen, mert egy katonailag „lebiztosított” helyzetben tevékenykedhetett. Ezt a biztosítást pedig a helyszínen az amerikai támaszpontrendszerbe egyértelműen* beépült, a sah által vezetett iráni monarchia szolgáltatta. Ez a helyzet most gyökeresen megváltozott. A kérdés ennek következtében úgy hangzik: a helyi stratégiai biztosítékát elveszített Szaúd- Arábia mennyiben folytathatja tovább pénzügyi politikáját? Tehát: az amerikai érdekeknek megfelelő olajártaktikát az exportáló országok szervezetén (OPEC) belül és a többi arab rezsim konzervatív irányba történő befolyásolását. Annyi bizonyos, hogy amennyiben az eddigi politikát kívánja folytatni, lényegesen nagyobb politikai kockázatokkal kell megvalósítania. Éppen ezért még Washingtonban is elismerik, hogy számítani kell a szaúdi politika óvatosabbá válására. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt. hogy az amerikai befolyás a körzetben nem csak stratégiai, hanem pénzügyi szempontból is meggyengülhet. G. E. A rubel elszámolású orszá- gokiba utazó magyar állampolgárok valutaellátásának feltételei változatlanok maradnak. Ezek szerint az egyénileg utazók a szervezett utazásokon részt vevők évente 10 000 Ft erejéig, ezen felül a gépjárművel utazók üzemanyag céljára igényük szerint vásárolhatnak valutát. Növelni fogjuk a valutaki- sízolgáltató helyek számát. Számolni lehet azzal, hogy több szocialista országban, kölcsönösségi alapon,, a jövőben fokozottan ellenőrizni fogják, hogy rendelkeznék-e a beutazók tartózkodásuk költségeinek fedezetére kellő összegű, hivatalos átváltóhelyen vásárolt fizetőeszközzel. Az illetékes magyar és lengyel szervek erről már megállapodtak. E szerint folyó év március 1-től magyar állampolgárok egyéni magánutasként csak akkor utazhatnak Tjén gyei országba, ha minimálisan 800 zloty összegű fizetőeszközzel rendelkeznek. Amennyiben tartózkodási idejük a 4 napot meghaladja, minden tartózkodási napra ez az összeg 200 zlotyval növekszik. Hasonlóan, lengyel állampolgárok magyarországi egyéni magánutazásukhoz hivatalos lengyel valutakiszolgáltató helyen Vásárolt, legalább 600 Ft összegű forint fizető- eszközzel kell, hogy rendelkezzenek, mely 4 napon túli tartózkodás esetén napi 150 forinttal növekszik. Ameny- nyiben más országokkal is sor kerül ilyen megállapodásra, a sajtó útján időben tájékoztatást fogunk adni. Rubel elszámolású valuták nemkereskedelmi árfolyama államközi megállapodásokon alapul, ezek az árfolyamok most nem változnak meg. Gazdaságpolitikai szándékunk, hogy a konvertibilis elszámolású valutáiknál a forint egységesebb értékelése, az egységes árfolyam felé közelítsünk. A konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama között eddig 100 százalékos különbözet érvényesült, a kereskedelmi árfolyam kétszerese volt 'a nem kereskedelmi árfolyamnak. Ez a különbözet 1979. február 15-i hatállyal 75 százalékra mérséklődik. Ennek következtében a konvertibilis elKIzámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama emelkedik. Ez az árfolyam lényegében a lakossággal kapcsolatos elszámolásokban (pl. turizmus, rokoni látogatások szerzői jogdíjak stb). kerül alkalmazásra. Nemzetközi idegenforgalmunkban legjelentősebb valuták közül pl. 1 USA-dollár nem kereskedelmi árfolyama 17,79 Ft volt, ezentúl 20,33 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 35.58 Ft marad. 1 NSZK-márka nem kereskedelmi árfolyama 9,72 Ft volt, ezentúl 11,10 Ft lesz. kereskedelmi árfolyama továbbra is 19,43 Ft marad; 1 osztrák schilling nem kereskedelmi árfolyama 1,36 Ft yolt, ezentúl 1.55 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 2,71 Ft marad. Ez azt jelenti, hogy a konvertibilis valutát beváltó külföldiek valutájukért az eddiginél több forintot kapnak, ami feltehetően az eddiginél hosszabb tartózkodásra, több idegenforgalmi szolgáltatás igénybevételére ösztönöz. Végső soron tehát az intézkedéstől konvertibilis idegenforgalmi devizabevételeink növekedését várjuk. Több forintot kapnak azok a magyarok, akik külföldről kapott nyugdíj. rokoni támogatás, örökség, szerzői jogdíj stb. címen váltanak be konvertibilis valutát forintra. Ugyanakkor azoknak a magyar állampolgároknak, akik konvertibilis valutát vásárolnak (pl. egyéni kiutazáshoz), vagy valutatartalmú szolgáltatást vesznek igénybe (pl. társasutazáshoz külföldi menetjegy), az eddiginél több forintot kell fizetniük. Nem érinti ez az intézkedés az utazási irodák által 1979. évre már meghirdetett társasutazások árait, kivéve a költőpénzért fizetendő összeget. * * * A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazásaikhoz az eddiginél több konvertibilis valutát vásárolhatnak és bővül a turistaútle- vélel meglátogatható országok köre. Az alábbi intézkedések célja egyrészt az, hogy a nem kereskedelmi árfolyamváltozás ne csökkentse a vásárolható valuta összegét, másrészt, hogy állampolgáraink — népgazdaságunk lehetőségeivel összhangban — jobb feltételekkel utazzanak külföldre. — A tőkés országokba és Jugoszláviába egyéni turistaútlevéllel utazók az eddigi személyenkénti 4000 Ft helyett 4500 forintért vásárolhatnak valutát, az eddigi feltételek szerint. Ezen felül személyenként 1500 Ft értékű konvertibilis elszámolású többletvalutát lehet egyidejűleg vásárolni. — A nem kereskedelmi árfolyamok emelkedésével arányosan növekszik az a forint- összeg, amelyért az utazási irodák társasutazásaival tőkés országokba és Jugoszláviába utazók költőpénzt vásárolhatnak változatlan feltételekkel. A társasutazóknak is lehetőségük nyílik költőpénzük kiegészítéseként személyenként 300 forintnak megfelelő többlétvaluta egyidejű vásárlására. — A látogató útlevéllel tőkés országokba és Jugoszláviába utazók változatlan feltételek szerint továbbra is személyenként 500 forintnak megfelelő konvertibüis elszámolású valutát vásárolhatnak, amelyet egyidejűleg kiegészíthetnek személyenként 200 Ft értékű többletvalutával. A többletvaluta vásárlásánál 40 százalék illetéket kell fizetni. Akik utazásukhoz a szükséges valutát már' megvásárolták, de utazásukra csak február 15. után kerül sor, a többletvalutát a valutakiszolgáltató helyen pótlólag megvásárolhatják. * * * 1979. február 15-től bővül a turistaútlevéllel meglátogatható országok köre. Eddig Európán kívül csak azokba az országokba lehetett egyéni turistaként utazni, amelyekbe menetrendszerű magyar légi járat közlekedett. Ezentúl Európán kívüli országokba (pl. Kanadába és az USA_ba) is igényelhető , turista-valutaellátmány és váltható meg forintért a repülőjegy, ha a turista olyan légijáratot vesz igénybe, amelynél a repülőjegy megvásárlása nem jár konvertibilisvalu- ta-kiadással a népgazdaság számára. Ez a lehetőség jelenleg a KGST-tagországok által üzemeltetett légijáratoknál áll fenn. Kivételt képeznek — a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályokkal összhangban — azok az országok, amelyekben -a magyar állampolgárok érdek- és jogvédelme nem biztosítható. Népgazdaságunk és valamennyi állampolgárunk érdeke, hogy nemzetközi idegenforgalmunk szervezetten, rendben bonyolódjon le, nemzeti valutánkat megvédjiik a spekulációval szemben és elősegítsük, hogy a hozzánk látogató külföldiek kellemesen érezzék magukat. Devizajogszabályaink módosításával is e célok megvalósítását kívánjuk elősegíteni. Tekintette kell vennünk, hogy az áruválasztékunk, egyes áruk és szolgáltatások árszínvonala eltér elsősorban a bennünket körülvevő országokétól. Ez hozzájárul ahhoz, hogy külföldiek nálunk nemcsak az utazáskor szokásos ajándékokat vásárolják, hanem olyan árukat is — közöttük például élelmiszereket —, amelyek jelentős' ártámogatással kerülnek forgalomba. Az Elnöki Tanács módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr-t, a pénzügyminiszter pedig az 1/1974. (I. 17.) PM. sz. rendeletet. A módosított jogszabályok — amelyek 1979. március 1-én lépnek hatályba — legfontosabb rendelkezései a következők: — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB, OTP. utazási irodák stb.), a hivatalos árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért valutát szintén csak ezeken a hivatalos átváltóhelyeken vásárolhatnak. — Az eddigi személyenként 400 Ft helyett kevesebb forint vihető ki, illetve hozható be: belföldiek személyenként 200 forintot (50 forintosnál nem nagyobb címletekben), külföldiek pedig 100 forintot (csak érmékben) hozhatnak be, illetve vihetnek ki magukkal. A magyar állampolgárok külföldre kivihető forintot azonban csak a rendeletben felsorolt KGST-tagállamok- ban válthatják át, az ottani hivatalos átváltóhelyeken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magán- forgalomban Magyarországon nem értékesíthetik. . — Magyarországról kiutazó magyaroknak és külföldieknek továbbra is lehetőségük lesz, hogy utazásuk időtartamára, de legfeljebb három napra való — fogyasztásra közvetlenül alkalmas — élelmiszert magukkal vigyenek. Húsipari termékekből azonban legfeljebb 1 kg, ezen belül fajtánként csak 1/2 kg vihető ki. Az a külföldi azonban, aki 24 óránál rö- videbb ideig tartózkodott Magyarországon, itt vásárolt élelmiszerből csak 100 Ft értékű úti élelmiszert vihet magával. Elvárjuk mind a hozzánk érkező külföldiektől, mind a magyar állampolgároktól, hogy előírásainkat, jogszabályainkat betartsák, azokkal ellentétes tevékenységet ne folytassanak. Ezt kívánják meg népgazdasági devizagazdálkodási érdekeink, melyeknek védelme céljából a jövőben hatékonyabb ellenőrzést és fokozott felelősségrevo- nást fogunk szükség esetén alkalmazni. * * * Az árfolyamok módosításával, a valutaellátási intézkedésekkel és a magyar—lengyel megállapodás feltételeivel kapcsolatban a bankok, a valutakiszolgáltató helyek és az utazási irodák adnak részletes tájékoztatást. A jogszabálymódosítások teljes szövege a Magyar Közlöny 1979. február 15-i számában jelenik meg.