Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 14. x KÜLPOLITIKAI * KORKÉP Kambodzsa újra szabad 1979. január 7-én a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront esapatai elfoglalták Phnom Fenh-t és ezzel megdöntöt­ték a reakciós Pol Pót— leng Sary klikk hatalmát. A december közepén — a széles körű népi felkelés ad­minisztrációs irányítójaként — megalakult KNEF felhí­vására országos méretű fegy­veres felkelés robbant ki, amelynek ereje néhány hét alatt elsöpörte a reakciós klikk uralmát. Ez a győze­lem lehetővé teszi, hogy Kambodzsa újra békeszerető, demokratikus állammá vál­jék. Az 1975-ös nagy népi of- fenzíva győzelme után. amely az Amerika-barát kon Nol- rezsimet döntötte meg, jog­gal várta a világ egy új népi Kambodzsa létrejöttét. De az új rendszer kon­centrációs táborrá változtat­ta az országot, súlyos bűnö­ket követett el országa népe ellen, sokszázezer kambod­zsait menekültté, hontalanná tett, akik a népirtás elől menekültek külföldre. Kína támogatásával agressziót kö­vetett el Vietnam ellen s minden fórumon a béke, az emberi haladás ellen lépett fel. A győzelem új távlatokat nyit nemcsak Kambodzsa, de egész Indokína történetében, sőt ez az esemény az erő­viszonyok megváltozását is jelenti e robbanásveszélyes térség helyzetében. Laosznak még ma is sokszor gondot okoz a teherszállítás. A nehezen járható vidéken jó szolgálatot tesznek az elefántok Együttműködés a gyakorlatban k Maavarorszáoon Lenovel énítkezése . — A lengyel BU­DIMÉN külkereskedel­mi vállalat külföldi he- ruházásainak térképén a fehér-vörös zászlócs­kák újabban megjelen­tek Magyarország te- rületén is... __________ — Így van valóban. Ma­gyarország — Csehszlovákia és az NDK mellett — a len­gyel építkezések egyik jelen­tős színtere. A jelenleg meg­valósított beruházások leg­nagyobbika a Kábán épülő Hajdúsági Cukorgyár. A léte­sítményt „kulcsrakészen” ad­juk át, ami annyit jelent, hogy Lengyelország vállalta a tervezési, építési, szállítási és gépszerelési, a komplett üzem beindításával kapcsola­tos munkákat — mondotta a BUDIMEX külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója, Jer­zy Wojtowieeki. — Kábáról az első cukrot 1979 őszén vár­ják. Hogyan halad az építkezés? _____________ A cukorgyár naponta 6000 tonna cukorrépát fog feldol­gozni. A KGST-országokban ez a legnagyobb ilyen típusú létesítmény. Méreteit jól ér­zékeltetik az adatok: összte­rülete 226 hektár, maga az építkezés területe 74 hektár, az épületek beépített légköb- tartalma 900 ezer m3. 1976 derekán a krakkói ki­vitelező, a POLUDNIE Vál­lalat megkezdte a földmun­kákat és a segédüzemek épí­tését. Ezzel egyidőben meg­kezdődött magának a cukor­gyárnak építése ist Ezideig már befejeződött minden földmunka és a közművesí­tés, jelentősen előrehaladt az utak és rakodóterek és az ülepítőmedencék építése. Lendületes ütemben épül ma­ga a cukorgyár. Ezerötszáz, nagy tapasztalatokkal rendel­kező, kiváló képzettségű len­gyel szakember dolgozik itt. A kábái cukorgyár azonban nem az egyetlen lengyel épít­kezés Magyarországon. Veszp­rémben a lengyelek mentő­állomást, bölcsődét és 16 tan­termes iskolát építenek. Ti­hanyban nyolc tantermes is­kola épül. A lengyelek be­kapcsolódtak a paksi atom­erőmű építési munkáiba is. A BUDIMEX 3500 tonna acél- szerkezet összeszerelését, két lokalizációs torony és négy turbina alapozásának építé­sét vállalta. A lengyel és a magyar épí­tőipari tárcák közötti megál­lapodás keretében a lengyel fél felajánlotta segítségét a magyar ipari létesítmények építésénél. , A magyar fél olyan újabb témákat jelölt meg, mint például a Szolno­ki Papírgyár rekonstrukciója, alumíniumkohó építése és az ajkai kombinátban alumíni­umöntöde építése. — Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a lengyel építőket szíve- sen látják a magyar piacon? _______________ — Az értékelés partnerünk dolga, mindenesetre tény, hogy Magyarország a BU- DIMEX-et bízta meg a Du­nai Vasmű két kemence­blokkjának építési és szere­lési munkáival. A KOMP­LEX Vállalat a létesítmények kivitelezésére három nyugat­német cégét kért fel, s a len­gyel vállalatot jelölte meg az építési és szerelési munkák végrehajtójaként. Hasonló a helyzet azzal a magyar meg­rendeléssel is, amelyet egy francia cég kapott a kukori- cacukor-gyár cukorkivonó üzemének építésére. (Interpress — KS) „Bármikor következhet a tűz” Martin Luther King születésének 50. évfordulójára Kétszázezer új lakás Kubában a jelenlegi öt­éves terv (1976—1980) vé­géig 200 ezer lakás kulcsait vehetik át az újonnan be­költözők. A feladat megoldásához a rendelkezésre álló üzemek kapacitása egyelőre nem elegendő. Ezént a lakóépüle­tekkel egyidőben új házgyá­rak épülettömbjei nőnek ki a földből. Az egyik ilyen házgyár, amely jugoszláv technikai segítséggel Cien- fuegosban létesült, nemrég kezdte meg a termelést. Ka­pacitása évente 1500 lakás"; Az év végéig Havannában is felépül egy házgyár. Automatikus minőségellenőrző Nem csupán a KGST-or- szágokban, de másutt, töb­bek között nyugatnémet, brit, amerikai és japán nagyüze­mekben is alkalmazzák azo­kat a csehszlovák gyártmá­nyú berendezéseket, ame­lyek a golyóscsapágy minő­ségének automatikus ellen­őrzését biztosítják. A leg­több — száz — automatát a szovjet üzemekben alkal­mazzák. Az új gyártmányt a prá­gai gépgyártási kutatóintézet munkatársai fejlesztették ki, AVIKO a neve és a csapágy- testek felületének minősé­gét kontrolláló, a munkater­melékenységét ötszörösére emelő automata. Az AVIKO név rövidítés: az automatikus vizuális kontroll szavak kezdőbetűi­ből alkották meg. A beren­dezés az általános elvek sze­rint működik: egy fénysugár a másodperc töredéke alatt áttekinti a géptest egész fe- lülelét. Egy kormányzó elem segítségével a golyót a föld­golyóhoz hasonlóan forgat­ják. A legkisebb hiba esetén a fényjel leesik, a gép ugyan­akkor kiválasztja a hibás testecskét. A feltalálók: Jaroslav Bra- ny, Václav Husák, Josef Sed- lácek és Ivan Stloukal — Állami Díjat kaptak. Naperőművek próbája Micsurinban A Szovjetunió Micsurin városának közelében épül fel az a telep, ahol a KGST- országokban készült nap­energia-hasznosító beren­dezéseket próbálják ki. Intenzív kutatásokat foly­tat például Bulgária, amely az úgynevezett napos öve­zetben fekszik. A bolgár szakemberek szerint a kis és közepes teljesítményű naperőműveket már az el­következő évtizedekben üze­meltethetik Bulgáriában. 15-én len­ne ötven­éves Mar­tin Luther King. Több, mint tíz esztendővel ezelőtt, a memphisi Lorrain Hotel te­raszán dördült el- a lövés, amely kioltatta az amerikai néger polgárjogi mozgalom Nobel-békedíjjal kitüntetett vezetőjének életét. A lelkészcsaládiból szárma­zó és Bostonban filozófiai doktorátust szerzett King lelkészi — majd politikai — pályáját az Alabama állam­beli Montgomeryben kezdte, ahol ötvenezer jogfosztott néger élt. Lépések a szabad­ság felé című könyvében King lelkész leírta: mikép­pen harcoltak ki Montgome­ry néger lakosai — nemegy fehér támogatásával — bi­zonyos jogokat. 1955-ben írott könyvét a következő szavakkal fejezte be: „Szinte minden nap figyelmeztet va­laki, hogy hallatta, el akar­nak tenni láb alól. Minden este bizonytalanul térek nyu­govóra, megérem-e á holna­pot?” 1964. december 10-én Os­lóban átadták a Nobel-béfce- díjat Martin Luther King- nek, aki a díj összegét, öt­venezer dollárt, a polgárjogi mozgalom, „22 millió ame­rikai néger nagy harcának” céljaira bocsátotta. Sokan mondták róla hogy ő Ame­rika Gandhija. King így vá­laszolt erre: „Bár nagyon tisztelem Gandhit, nem ve­szem át változtatás nélkül a nézeteit és módszereit, ha­nem az amerikai valóságra alkalmazom azokat.” S való­ban, King szükségesnek tar­tatta, hogy az 1963-as „for­ró nyár” által felhevített „néger tömegindulatök le­csillapodjanak, mert a je­lenlegi körülmények között ez öngyilkos harcra vezet”. Ugyanakkor úgy vélte, hogy „az amerikai négerkérdés sokkal bonyolultabb, sem­hogy liberális reformok meg­oldhatnák. Ez a probléma összefügg az egész amerikai társadalom struktúrájával”. Mintahogy Martin Luther King meggyilkolása is csak egy volt a terrorcselekmé­nyek között amelyekhez előbb John, majd később Ro­bert Kennedy meggyilkolá­sa is szervesen hozzátarto­zik. Több mint 10 éve halott King. És egy évtizede már annak is, hogy a Kemer- jelentés — egy Johnson el­nök által életrehívott bi­zottság beszámolója — azzal a diagnózissal ijesztette meg Amerikát, hogy az ország két különálló, egy fekete és egy fehér, egymástól „elszi­getelt és egyenlőtlen” társa­dalom irányában halad,. Ha Amerika nem akarja koc­káztatni az önpusztíftást, ak­kor haladéktalanul fel kell karolnia „legfontosabb el­intézetlen ügyét”. Napjainkban az ügy még mindig elintézetlen, bár a nemzet lelkiismerete meg­nyugodott. Vajon nem értek el a színesbőrűék 1968 'óta tagadhatatlan haladást? A törvényes jogokat, amelye­kért a polgárjogi mozgalom a hatvanas években az utcá­ra vonult, ma már mind le­fektették; az ország meg­bolydult lelkiismeretétől a felvonulások, az ülősztráj­kok és a tiltakozó megmoz­dulások kicsikarták a tör­vényeket. Ma feketék és fe­hérek együtt ülnek az isko­lapadban. Az 1965. évi választási tör­vény, amely a polgárjogi tör­vények közül talán a leg­messzebbható, megváltoztat­ta a politikai életet, leg­alábbis Délen. Ahol 10 év­vel ezelőtt csak 250 válasz­tott néger tisztségviselő volt. ott ma 2200-an töltenek be kisebb-nagyobb posztokat. Ma 164 fekete polgármester tevékenykedik, közülük 40 olyan városban, amelynek a lakossága túlnyomórészt fe­hér. De ezeknek, a 25 mil­lióhoz viszonyítva mégis ke­veseknek. a sikere nem só­kat nyújt a szegények töme­gének. Ahogyan Langstón Hughes, a költő, Ralph Bunche vonatkozásában hangsúlyozottan szlengben megírta: „Az étel, amit ők esznek, engem nem laktat.” A színesbőrűek 14 százaléka ma munkanélküli, a fiata­lok körében ez a szám 40— 50 százalék. „Valós számok­ban” a fekete lakosság egy­negyede munkanélküli. Ez annyit jelent, hogy a feke­ték és a fehérek közötti sza­kadék az elmúlt években nemhogy nem szűkült, de még szélesedett is. A fehér munkanélküliek arányszáma 6—7 százalék, tehát fele a munkanélküli feketék ará­nyának. években bezárták a feketék előtt a bisztrók, a vendég­lők, az iskolák és az egye­temek kapuit, kitiltották őket az autóbuszok első ülé­seiről. Ezek voltak azok az elvett jogok, amelyekért a polgárjogi harcosok csata­sorba álltak. A jogokat ki­vívták, most viszont az egy­kori diszkrimináció áldoza­tainak nincs annyi pénzük, hogy megfizessék a buszt, a bisztrót és a vendéglőt. Üj, kifinomultabb diszkrimináció jelentkezik, amelyet sokkal nehezebb leküzdeni, mert nem ütközik írott törvénybe, hanem hagyományon és magatartáson alapul. Martin Luther King kiol­tott élete tehát ma is figyel­meztető. „Társadalmi dina­mi ton ülünk” r— mondja Jordan, King céljainak egyik örököse. „Ha a józan veze­tők semmit sem tud.nak el­érni, bármikor következhet a tűz.” Seres Attila Január A hatvanas Gázvezeték építése a Kár­pátokban Összeállította: Majnár József A bogorodcsányi komp­resszorállomás vezérlő terme

Next

/
Thumbnails
Contents