Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

XXX. évf. 11. sióm, 1979. január 14., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Leonyid Brezsnyev Bulgáriába érkezett ■ IIRTklOMBÓL: A pártegység és az alapszervezet Fegyvernek a kamaszkorű község Nem csak a tanács gondja Külpolitikai körkép Öt év alatt kétszeresére nőtt a bevétel Fejlődik a Gelka — Kevés a panasz Fiatalodé téeszek A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt az ország keresőképes lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságban talált munkaalkalmat. Ma 17—18 százalék az itt dolgo­zók aránya. Tavaly a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek félmilliónyi munkaképes tagjának egyharmada volt 30 éven aluli. Tehát ma a szö­vetkezetek aktív dolgozóinak csaknem a fele már abból a nemzedékből került . ki, amelynek lényegében isme­retlen a hajdani paraszti munka, nem kötődik a föld­höz, és sohasem gazdálkodott egyénileg. A hagyományos paraszti életet jelentett falu is egé­szen másfajta település már, mint volt, s a mai szövetke­zeti tagság sem azonos a ré­gi parasztsággal. A bekövet­kezett változások a fiatalság­ra voltak a legnagyobb ha­tással. A kezdetben gyors és nagyarányú elvándorlást ké­sőbb visszaáramlás váltotta fel. Jellemző, hogy 1964 vé­gén mindössze 58 ezer 14—16 éves fiatal dolgozott tagként a tsz-ekben. Sok mindennek kellett megváltoznia ahhoz, hogy 1978 január elsején már a tsz-ekben dolgozó 30 éven aluli fiatalok száma csaknem 180 ezer legyen. Örvendetes ez, mert a korszerű gépek, az új termelési módszerek elter­jedése elképzelhetetlen szak­képzett fiatalok nélkül. S tel­jesen érthető, hogy a mai fa­lu fiataljai nem a hagyomá­nyos paraszti munkához von­zódnak, hanem a magasabb szakképzettséget igénylő, az iparszerű termeléssel össze­függő munkakörök iránt ér­deklődnek. Szerepe van ebben annak is, hogy amióta a tsz-ek foko­zatosan megszilárdultak, ja­vult a gazdálkodásuk és biz­tonságos megélhetést tudnak nyújtani dolgozóiknak, azóta kedvezően változott meg a róluk alkotott vélemény is. Következetes intézkedések hatására sok minden történt azért — mind jobb szociális ellátás, ösztönző munkadíja­zás stb. —, hogy a tsz-tagok helyzete már a fiataloknak jó perspektívát is ad. Természetes, hogy különö­sen az erős, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek vonzzák a fiatalokat. Túlzás volna azonban azt állítani, hogy minden ilyen tsz kapcsolata felhőtlen a fiatalokkal. S fi- I —■űmeztető tény, hogy a i '•'zett fiatalok általában ,K a kedvezőtlen ságú, s emiatt gondok­,i küzdő szövetkezeteket. ’ A legtöbb szövetkezetben már felismerték a fiatalítás szükségességét. Tisztában vannak vele, hogv a mai fia­talok képzettségük és mun­kájuk alapján, olyan munka- körülményeket igényelnek, mint az iparban elhelyezke­dett társaik. Megfigyelhető, hogy ami­lyen mértékben válik az ipar­hoz hasonlóvá a termelés a mezőgazdasági szövetkezetek­ben, olyan mértékben gya­rapodik a fiatalok száma is. Ma a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben az átlag­életkor 40 év. A fiatalok is­kolai végzettsége jóval maga­sabb az alapítókénál, akik annakidején létrehozták a szövetkezetei. Közülük kerül ki a szakmunkások, a műsza­kiak és az adminisztratív munkát végzők nagy része. Biztató, hogy mind több tsz-tag tanul tovább, képezi magát, sajátítja el a korsze­rű technika alkalmazásához szükséges ismereteket. A fia­tal tsz-tagok, a mai magyar faluban másképpen élnek, dolgoznak, mint régebben a szüleik. K. S. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tegnap rövid, baráti látogatásra Bul­gáriába érkezett. Leonyid Brezsnyewel együtt érkezett Szófiába Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, valamint Alekszandr Lilov, a BKP KB Tegnap délelőtt ünnepé­lyes egységgyűlést tartott a kunszentmártoni járási Nagy Péter önálló munkásőr szá­zad. A vendégek között kö­szöntötték Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság tit­kárát és Rontó Antalt, a munkásőrség megyei pa­rancsnokának helyettesét. A század tavalyi munká­ját értékelve Mészáros György századparancsnok — többek között — arról adott számot, hogy a kiképzési feladatokat időarányosan végrehajtották, a munkás­őrökre a tudatos fegyelem, a felelősségérzet, a szorgalmas munka volt a jellemző. A testület tagjai jó értői és te­vékeny végrehajtói a párt politikájának. Jelzi ezt az'.is, hogy a század, tagjai tavaly 194 esetben részesültek vala­milyen elismerésben. A pa­rancsnok az idei faládátok részletes elemzésével fejezte be beszédét. Ezt követően Rontó Antal, a megyei parancsnok helyet­tese adta át a kiváló pa­Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A BKP két magas rangú vezetője a bolgár—román határon fek­vő Rusze határátkelőhelytől kísérte Szófiáig az SZKP KB főtitkárát. A magas rangú szovjet vendégek köszönté­sére a hideg idő és a hava­zás ellenére, több ezer szó­rancsnoki és a kiváló mun­kásőri jelvényeket, majd Garáz István, a járási párt- bizottság első titkára bú­csúztatta a leszerelöket, s köszöntötte az új munkás­őröket. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára adta át a Szolgálati Érdemérmeket és a Munkásőr Emlékjelvé- nyeket. A leszerelők nevé­ben Lázi Béla búcsúzott. A munkásőrjelöltek eskütétele után Majoros Károly szólt a munkásőrökhöz. A megyei pártbizottság tit­kára bevezetőül arról szólt, hogy a munkásőrség ezernyi szállal kötődik népünkhöz, van múltja, jelene, jövője. A megyei pártbizottság nevé­ben elismerését fejezte ki a század tagjainak áldozátos és eredményes munkájukért. Hangsúlyozta, hogy a ma, és a holnap nagy feladata a XI. kongresszus határozatainak és az V. ötéves terv elő­irányzatainak teljesítése. Aláhúzta, hogy gazdaságpo­litikánkban nincs változás, fiai dolgozó gyűlt -össze a pályaudvaron és környékén. A bolgár fővárosban Leo­nyid Brezsnyevet elsőként Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke üdvözölte. A szovjet és a bolgár államfő ellépett a tiszteletükre felsorakozott díszszázad előtt, majd a két (Folytatás a .2. oldalon.) de a végrehajtást tökéletesí­teni kell. El kell érni, hogy minél többen legyenek azok, akik a szocializmusért, s mi­nél kevesebben azok, akik a szocializmusból munka nél­kül élnek. A szocialista de­mokráciáról szólva a megyei pártbizottság titkára kiemel­te, hogy az a kötelezettsé­gek teljesítésével kezdődik. Befejezésül arról beszélt, hogy azokat az embereket tiszteljük, akik nehéz útra lépnek, mert a könnyű út könnyű fajsúlyú embereket formál. Tegnap ünnepélyes egy­séggyűlést tartott a tiszali- geti sportcsarnokban a Szol­nok városi munkásőr zászló­alj. A megyei pártbizottságot M. Szabó István vezérőrnagy a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja képviselte. Megjelent Posta Mihály, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka is. Ma ünnepélyes egységgyűlést tart a XVII. AFIT túrkevei üzemében' a két város munkásőreit egye­sítő mezőtúri önálló század. Szolnokon a Gelka Válla­latnak két részlege működik. A Beloiannisz úti több mint 25 éve szolgálja a közülete- két és a lakosságot. A meg­növekedett igények kielégíté­sére nyitották meg 1967-ben a József Attila úti, 1977-ben pedig a Mátyás király úti szervizt. A vállalat megalakulása­kor csak a megyeszékhelyen végeztek javításokat, később azonban szükségessé vált a hálózat bővítése. Azokon a területeken, ahol szerviz nem épült, begyűjtőhelyeket ala­kítottak ki. A szerelők heti égy-két alkalommal a hely­színen végzik a javításokat, vagy ha szükséges, a készü­lékeket beszállítják a rész­legekhez. Az elmúlt évtizedben roha­mosan szaporodtak a híradás- technikai és az elektromos háztartási gépek, ezzel pár­huzamosan emelkedtek a la­kosság igényei is a javító­karbantartó szolgáltatások iránt. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt öt év alatt a városi szervizekben a bevétel több mint kétszeresére emelkedett, s az elmúlt évben megközelí­tette a 13 millió forintot. Az átfutási időt nagyban befo­lyásolja az alkatrészhiány. A Gelka központja biztosítja ugyan az ellátást, de a szer­vizek sok esetben csak köz­vetlen beszerzéssel tudnak bizonyos anyagokhoz hozzá­jutni. A szolnoki részlegek két és fél milliós anyagkészletének bővítését a tárolás és beszer­zés nehézségei korlátozzák. A gondok ellenére a javí­tásra váró készülékek átlago­san alig két napot töltenek a szervizekben. Az elmúlt két esztendőben összesen 106 ezer 766 .javítást végeztek el a Gelka szakemberei, s csupán 61 panasz érkezett. Ezek zö­mében az anyaghiány miatt elhúzódott javításokat kifo­gásolták. Bár elég nagy a fluktuáció, a szakemberellátással nin­csenek gondok. A szakmun­kásképzés helyben történik, csak a speciális képzés hárul a vállalati központra. A Gelka célkitűzései között szerepel az igények még szín­vonalasabb kielégítése, ezért már tervezik a szervizek sa­játos tevékenységi körének kialakítását. Ennek keretében egyes részlegek csak bizonyos javításokat végeznek majd, s oda csoportosítják a speciá­lisan képzett szakembereket és a műszereket. H. Z. Tudatos fegyelemmel szorgalmas munkával Munkásőr egységgyiílés Kunszentmártonban Jégzajlás a Tiszafüred-Füzesabony közötti hídnál (MTI fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents