Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
1979. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A népfrontmozgalom időszerű feladatairól Tájértekezlet Szolnokon—Sarlós István tartott előadást Tegnap Szolnok volt a „házigazdája” annak a tájértekezletnek, amelyen nyolc megye - Szolnok, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú, Békés, Csongrád és Bács - Hazafias Népfront apparátusának tagjai vettek részt, hogy a mozgalom időszerű feladatait! megbeszéljék és kicseréljék tapasztalataikat. Ez alkalomra Szolnokra látogatott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, akit megérkezésekor a pártszékházban Andiiké Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára üdvözölt. Majd Sarlós Istvánt Andrikó Miklós és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára elkísérte az Oktatási Igazgatóságra, ahol a tanácskozást rendezték. A tájértekezleten Sarlós István főtitkár tartott bevezető előadást. Többek között szólt az időszerű gazdaságjfo- litikai feladatokról és arról, hogy a Hazafias Népfrontnak — mint politikai mozgalomnak — hogyan kell segítenie e feladatok megvalósulását. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront bizottságai, aktivistái minden szinten és területen segíthetik a gazdasági feladatok teljesítését. A főtitkár előadása után a nyolc megye népfrontbizottságának politikai munkásai — három csoportban — tanácskoztak. Beszámoltak tapasztalataikról, elmondták területük sajátos feladatait és problémáit. A délelőtti órákban Sarlós Istvánt Andrikó Miklós és dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese üzemlátogatásra kísérte a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat kenyérgyárába. A vendégeket a vállalat vezetői fogadták, majd Zsarnai Béla igazgató tartott tájékoztatót a vállalatról, az utóbbi évek műszaki-fejlesztési eredményeiről, munkásaik szociális- és munkakörülményeiről. A vendégek ezután megtekintették a korszerű gépekkel felszerelt kenyérüzemet, a laboratóriumot és a még hagyományos technológiával dolgozó kisüzemet. A gyárlátogatás után a vendégek a kenyér minőségéről és az ellátásról érdeklődtek, valamint a szállítás korszerűsítési lehetőségeivel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Délután Sarlós István az Oktatási Igazgatóságon találkozott ismét a munkaértekezlet részvevőivel és válaszolt a csoportos megbeszéléseken felmerült kérdésekre, majd összefoglalta az értekezleten elhangzottakat. A főtitkár ezután visszautazott Budapestre. — t. sz. e. — Sarlós István Andrikó Miklós és dr. Bereczki Lajos kíséretében a szolnoki kenyérgyárban Fotó: N. Zs. Önállá gyáregység a tiszafüredi Takarékosság a takarmánygazdálkodásban Import fehérjék helyett hazai termékek Eredményes esztendőt zárt a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregysége 1978-ban. A kollektíva túlteljesítette termelési tervét, javult a termelés szervezettsége és műszaki színvonala is. A fejlődés eredményeként ez évtőj az MHD önálló gyáregységeként dolgoznak. Az idei termelésre jellemző, hogy majdnem teljes egészében exportra termelnek, szovjet megrendeléseket teljesítenek. A Magyar Hajó- és Darugyárban 1978-ban az öt tonnás portáldaruk fele meny- nyiségét Tiszafüreden készítették, szerelték. 1979-ben már a teljes rendelést a tiszafüredi gyáregység szereli és szállítja a szovjet megrendelőknek. A népgazdasági érdekeknek megfelelően a vállalat 1979-ben növeli tőkés exportját. Ezért a gyáregység bekapcsolódik a vállalat konténergyártási programjába. A tervek szerint 1979 első negyedévében erre készülnek fel, megteremtik a konténer egységek gyártásának műszaki feltételeit. Tovább folytatódik az idén a gyáregység fejlesztése is. A múlt év végén kezdődött kétezer négyzetméter alap- területű új üzemcsarnok építése várhatóan 1980-ra befejeződik. Szolnok megye irfező-* gazdasági termelőszövetkezeteiben az Állattenyésztési Felügyelőség rendszeresen vizsgálja a takarmánygazdálkodást, negyedévenként ellenőrzi a fajlagos abrakfelhasználás alakulását. A tapasztalatokról tájékoztatják a gazdaságokat, jelzéseket adnak, hol kell javítani a takarmányfelhasználás mérlegén. Az elmúlt év háromnegyed évének eredményei alapján megállapították, hogy átlagosan minden liter tej előállításához 52 deka abrakot használnak fel, ami elég sok. Mindössze tíz olyan üzem volt, amely 40 deka, vagy annál kevesebb abrakot etetett fel 1 liter tej előállításához. fiz abrakkal okosan gazdálkodó üzemek közé tartozik a túrkevei Vörös Csillag Tsz, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz, a Héki Állami Gazdaság, ahol 40 deka körüli az 1 liter tej előállításához szükséges abrak. A sertéshús termelésben is több a fajlagos abrakfelhasználás a szükségesnél. Az átlagos mutatók szerint 1 kilogramm sertéshúst 4 kiló 56 deka abrakból állítanak elő, de van olyan nagyüzem, ahol az abrak mennyisége eléri az öt és fél kilót is. A sertéságazatban a tiszaföldvári Lenin és a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság mutat jó példát, amely 4 kiló körüli abrakot használ fel 1 kiló sertéshúshoz. Az ellenőrzések alapján a szakemberek megállapították, hogy az abrakfelhasználás az állattenyésztési ágazatokban 6—15 százalékkal csökkenthető és az értékes abrakot tömegtakarmányokkal helyettesíthetik. A rákóczifalvai Rákóczi Tsz-ben korábban nagy tömegű import fehérje hordozókat használtak fel, amelyek jelentősen drágították a hús, a tej és a tojás előállítási költségét, többek között extrahált napraforgódarát, sörtörkölyt, takarmányélesztőt, húslisztet, szójaocsút etetnek és ezekkel is hasonló, jó hozamokat érnek el. A karba- midot mint szintetikus fehérje-kiegészítőt, elsősorban a cukoripari melléktermékként készült urebetin táptakar- mány útján a kérődzőknél hasznosítják. Az abrakfejhasználást is az ésszerűség határáig mérsékelte, helyette nagymennyiségű és igen jó minőségű tömegtakarmányozásra külön recepteket, technológiát dolgoztak ki és olyan állatfajták termelésbe állítását is szorgalmazzák, amelyek jó takarmányhasznosítók. Az Állattenyésztési Felügyelőség megállapította, hogy a tsz-ekben javul a takarmánygazdálkodási fegyelem, míg 1977-ben 13, addig 1978-ban már 24 gazdaságban volt alacsonyabb az abrakfelhasználás a korábbi évekénél. E. S. Gyerekeknek, felnőtteknek Bővebb választékot ígérnek a cipőgyárak Megkezdődött az extrar minőségű lábbelik nagyüzemi gyártása. A legutóbbi értékesítési tárgyalásokon különösen a Duna, a Minőségi és a Sabaraia Cipőgyár, valamint az endrődi és a pécsi Kossuth Szövetkezet mutatott be igen színvonalas kollekciót a kereskedelemnek. A hazai ipar erre az esztendőre lényegesen bővülő gyártmányválasztékot ígér. A tovább korszerűsödő termékskála a korábbiaknál több lehetőséget kínál a válogatásra a vásárlók jövedelme, sőt korosztálya szerint is. A már forgalomba került úgynevezett „kényelmi lábbelik” közt az érettebb korúak és a tettebbek találhatnak egészséges s ugyanakkor divatos cipőket. A Könnyűipari Minisztériumban elmondták: rövid időn belül gazdagodik az ifjúsági korosztály kényelmi szempontoknak megfelelő szabadidő cipő kínálata is. Ebben az esztendőben a magyar cipőipar a múlt évinél valamivel több terméket szállít a belkereskedelemnek. Tudatosan törekszik arra — és ezt a szándékát ösz- szehangolja az alapanyag- és a kellékszállítókkal is — hogy tovább gazdagodó kínálata a termékek kivitelében is jobbat, a vásárlók igényeihez közelebb áülót nyújtson. Az utóbbi években gazdagodott, színesedett a gyermeklábbelik választéka. Ezzel szemben a férfiaké még meglehetősen szűkösnek bizonyulhat sokak, főként az igényesebbek számára. Ebben is közeli javulásra van kilátás, több termelő tett már választékbővítő intézkedéseket. Munkakezdés: fagy után A kiviteli tervek elkészültek és a csatornaépítők már csak arra várnak, hogy a keményre fagyott talaj „felengedjen”. Utána kezdik el Jászberényben, a Sólyom— Gyökér út térségében készülő 71 lakásos társasház területén a szennyvízelvezető csatorna építését. A csaknem 700 méter hosszúságú szennyvízelvezető csatornarendszer másfél millió forintos költséggel készül. Átadását az év végére ígérik. Jó vállalat, rossz vállalat írják, ahogy a címben áll ám mint az általánosítások legtöbbje: igaz is, nem is. A munka, a teljesítmény, az eredmény egészét tekintve persze valóban jogos a csoportosítás, vannak kitűnően tevékenykedő termelői közösségek, s olyanok szintén, ahol a gazdálkodás színvonala jóval alatta marad a kívánatosnak, a lehetségesnek. Csakhogy a gyakorlati tapasztalatok arra figyelmeztetnek. óvakodni kell a részleteket elfedő sommás ítélkezéstől, a jó cégnek is akadnak gyenge pontjaik. s a rosszaknál is lelni bizakodásra alapot nyújtó részleteket. Ha egyszerűbben fogalmazunk: nincs olyan termelőhely, ahol minden csupa rossz, vagy jó, mert a gazdálkodás folyamat, s éppen ezért részelemei szüntelenül változnak, mégpedig bonyolult kölcsönhatásban állva a többi (tényezővel. Mondandónkat erősíti az az elemzés, amelyet a nehézipari tárca vállalatainak jelentős csoportja elvégzett, s amelyből kiderült például, hogy a műszaki fejlesztésben, az élőmunkával való ésszerű gazdálkodásban is elismerten jól dolgozó, dinamikusan fejlődő cégeknél is tekintélyesek . a tartalékok, az addig veszni hagyott lehetőségek. S a másik oldalról közelítve gondolatmenetünk lényegéhez: a rangsorolásban hátul lévők között jónéhány olyan termelőhely található meg, amelyek egy-egy gyártmányukkal, termékcsaládjukkal magas műszaki színvonalat érnek el, amelyeknél a fejlesztőmunka figyelemre méltó részeredményeket mutathat fel. S az sem ritka eset, — még mindig az említett elemzésre utalva —, hogy a nagy- vállalat különféle gyáregységei, telepei, részlegei a szembeszökő eltérések miatt nem látszanak egy test darabjainak, mégis, munkájuk úgy összegeződik, hogy a vállalat egész tevékenysége elé határozott mozdulattal leírt plusz vagy mínusz jel kerülhet. Egyetlen elemzés, mégha tárca méretű is, nem szilárd alap a megbízható következtetésekhez, Igenám, de egészen más szemszögből végzett vizsgálódás — a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságáé — az eddig leírtakkal megegyező jellemígy mondják, zőkre bakkant, tények erős kötőanyagát öntve a • feltételezések vázszerkezetének. A pénzügyi elemzés egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok túlnyomó többségénél nem a résztevékenységek egésze termeli meg az eredményt — vagy jár veszteséggel —, hanem néhány pontosan körülhatárolható terület. Laikus nyelvre lefordítva ez azzal egyenlő, hogy a jól gazdálkodó vállalatoknál — vagy a rosszaknál — megragadható, félreérthetetlenül elkülöníthető az, ami jó, illetve rossz. Van azonban valami, ami rendkívül zavaró a logikusnak látszó következtetésekben. Ez pedig az, hogy legkevésbé maguk az érintett vállalatok — tisztelet a kivételnek — figyelik, elemzik. hasznosítják tevékenységük e részmozzanatainak tapasztalatait. Gyakran éppen ezért maradnak kihasználatlanul lehetőségek, melyek többre — a még többre, vagy az átlagoshoz való fölzárkózásra — adnának módot. — Köznapibban: ha jól megy a munka, akkor könnyen hívőkre talál az a felfogás, hogy minden rendben van, s ha gondok, bajok sereglenek, akkor túl gyorsan megszületik a beletörődés a sorscsapásnak látszó helyzetbe. Szabad-e ekkora jelentőséget tulajdonítani lélektani, szemléleti tényezőknek? Hiszen a gazdálkodás szigorított keretei, szabályai, forrásai, mindenütt kijelöltek, vagy van pénz beruházásra, bérfejlesztésre, vagy nincsen, vagy korszerűek a termelőberendezések, vagy nem, s így tovább. Igen, általában — és papíron — ez a helyzet. R valóságban azonban éppen ott — ■ - ágaznak el az utak vígabb vagy komo- rabb tájak felé, ahol a választások lehetőségeinek jelzőtáblái állnak, ám azoknak, akik eltájolódva túlfutnak e csomóponton, a jelzéseket észre sem véve, nagy kerülővel lehetséges csak visszatérniük. A jó vállalat, rossz vállalat elkerülhetetlen, de részleteket összemosó általánosítás. Ezért a sommás megítélés' ne feledtesse az érintettekkel : a jó és a rossz pillanatnyi arányokat fejez ki, azaz változhat, változtatható. Lázár Gábor Gyógyszertári szekrények A tiszaörsi gyógyszertárba kerülő raktári szekrénysoron dolgoznak az asztalosok a kunszentmártoni Járási Építő-, Vas- és Faipari Szövetkezet öcsödi telephelyén. Az asztalosmühely- ben az idén összesen mintegy félmillió forint értékben készítenek eladótéri és raktári szekrényeket, laboratóriumi asztalokat és egyéb gyógyszertári berendezéseket a Szolnok megyei Gyógyszertár Vállalat megrendelésére. <T. F.)