Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

1979. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lentiben az Épületasztalos- és Faipari Vállalat gyárában megváltoztatták a termékszerke­zetet). Megszüntették a parketta és az úgynevezett kisablakok gyártását. 1979-ben már csak különféle ajtókat állítanak elő - az év végéig mintegy negyvenezer kétszobás lakáshoz ele­gendő mennyiség készül. A képen: Készülnek az ajtók Gyárlátogatás - a KB titkára Bársony Károlyné kerettüzönö- vel beszélget Fotó: N. Zs. nem inkább a külső okok, körülmények miatt. Minden erőt összpontosítanunk kell elért eredményeink megtar­tására, de az eddiginél ha­tékonyabb, jobb munkával teremtsük meg annak felté­telét, hogy a számunkra kedvezőtlenül ható külső körülményeket ellensúlyozni tudjuk és a belső fejlődé­sünkből adódó nagyobb kö­vetelményeknek is eleget tudjunk tenni. A gazdasági tennivalók mellett Győri elvtárs hozzá­szólásában beszélt néhány, a munkánkkal, gazdasági tevé­kenységünkkel összefüggő külpolitikai kérdésről is. Ezután a taggyűlés elfo­gadta az üzemi pártvezetőség beszámolóját és határozati javaslatát. A Központi Bi­zottság titkára ezután meg­tekintette a szolnoki bútor­gyárat. A késő esti órákban visz- szautazott a fővárosba. H. J. Mérhető és mérhetetlen vízhiány Új kút Tiszapüspökiben Sok portán nincs vízóra A szolnoki — szerencsére csak átmeneti — vízhiány­ról a napokban nyilatkozott a Víz- és Csatornamű Válla­lat főmérnöke. Van azonban a megyében néhány kisebb település, amely évek óta vízhiánnyal küzd. Legutóbb például egy tiszapüspöki olvasónk pa­naszolta, hogy a községben a napnak csupán meghatáro­zott időszakában képesek „vizet fakasztani” a kutak­ból. Fehérvári László, a me­gyei tanács vb építési-közle­kedési és vízügyi osztályá­nak helyettes vezetője a ti­szapüspöki panasszal kap­csolatban adott bővebb tájé­koztatást a megye „vizes” gondjainak megoldásáról. Mindenekelőtt egy jó hír a püspökieknek: január vé-' gén üzembe helyezik a köz­ség új kútját, amely napon­ta 500 köbméter vizet ad. Ez a mennyiség fedezi a köz­ség ivóvízszükségletét. Ha a későbbiekben kiderül, hogy a kút kapacitása elégtelen, újabbat fúrnak. A most el­készült kút üzembe helyezé­se azért késett, mert a köz­ségben rendkívül nehezek a vízszerzési lehetőségek, vagyiai az átlagosnál mé­lyebbre kell fúrni ahhoz, hogy fogyasztásra alkalmas vizet találjanak. Az. ivóvízhiánytól szenve­dő települések lakói számá­ra sovány vigasz, mégsem érdektelen megemlíteni, hogy a megye az ország töb­bi megyéjéhez viszonyítva az előkelő harmadik helyen szerepei vízellátás terén. Most jutottak el odáig a víz­szolgáltatás illetékesei, hogy az úgynevezett külterületi lakott települések ellátásával is foglalkozzanak. Tizenhá­rom ilyen jellegű települést tartanak számon, közöttük Surjánt, ahonnan szintén ér­kezett szerkesztőségünkhöz „vizes” panasz. A lakosság anyagi hozzájárulása nélkül azonban megoldhatatlan ku­tat fúrni, mert a megyei ta­nácsnak mindössze kilenc­millió forintja van erre a célra. Az őszi-téli időszakban enyhülnek a vízellátás gond­jai, pedig semmivel sem ad­nak több vízmennyiséget a kutak, mint tavasszal vagy nyáron. Amikor azonban megkezdődik az öntözési sze­zon, egyszeriben megsokszo­rozódnak a panaszok. Né­hány község különösen nagy vízfogyasztóvá válik. Tósze­gen például naponta több vizet fogyaszt el egy lakos, mint Szolnokon. Ugyanez a helyzet Rákóczifalván, Jász- fényszarun és Tiszaföldvá- ron. Ez utóbbi nagyközség már száz kilométernél is hosszabb vezetékkel rendel­kezik, többel mint Török- szentmiklós, mégis viszatérő gond a földváriak vízellátá­sa. Az idén újabb kutat fúr­nak a településen, de ha a drága ivóvizet továbbra is a háztáji kert öntözésére használják, ismét baj lehet az ellátás körül, Hiába szabályozza rende­let az öntözésre elhasználha­tó víz mennyiségét, ha a fo­gyasztás nem mérhető min­den egyes portán. Szolnok megyében még tizenkétezer ház udvaráról hiányzik a vízmérőóra, melynek segít­ségével pontosan megállapít­ható lenne, kik az éjszakai titkos vízpazarlók. (Tudni­illik sok kiskerttulajdonos este megnyitja a csapot, a víz egész éjszaka folyik és csak reggel zárja el. Ha el­zárja.) A vízmérő felszerelésére persze nemcsak azért van szükség, hogy a szabályta­lankodókat tetten érjék. Megdöbbentő tény. hogy a megyének adott víz húsz százaléka úgynevezett szol­gáltatási veszteségként ke­rül a statisztikai táblázatra'. Ez naponta 10—14 ezer köb­méter vízveszteséget jelent, amely Szolnok félnapi szük­ségletét fedezné. Ebben a mennyiségben a későn fel­fedezett csőrepedés miatt el­folyó víz is benne van. lyiindez elkerülhető lenne, ha az óra ellenőrzése során idejében kiderülne a hiba. A vízmérővel nem rendel­kező fogyasztók^ átalányt fi­zetnek. A megálapított díj a pazarlók számára rendkívül kedvező, feltehetőleg a tény­leges fogyasztásnak csak az egyharmad részéért fizetnek. Mérőberendezést a Víz- és Csatornamű Vállalattól lehet igényelni 1200—1300 forin­tért. önkéntes megrendelés­re ez év március 31-ig van lehetőség, azután hatósági­lag kötelezi a megyei tanács a vízmérő felszerelésére a fogyasztókat. A nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek a helyi tanács javaslata alap­ján részletfizetési kedvez­ményt kapnak a berendezés felszerelésére. Az idei tervek között egyébként több új vízmű üzembe helyezése is szerepel. Jászberényben például át­adják a II. számú vízmüvet. Új vízszolgáltató berende­zést kap Szelevény, Kétpó, Tiszabura, Kengyel, Csépa és Tiszaug. Tomajmonosto- rát és Űjszentgyörgyöt hoz­zákapcsolják a Tiszaszentim- rén tavaly átadott vízmű­höz, ezzel a tiszafüredi járás minden települését közmű­vesített vízhálózattal látják el. A szolnoki felszíni vízmű is elkészül ebben az évben, amely egyúttal Zagyvarékas- nak és Üjszásznak is ele­gendő vizet ad. — bendó — Győri Imre látogatása Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) brigádok kezdeményezéseit ecsetelte. A taggyűlésen felszólalt Győri Imre is. Beszélt ar­ról, hogy nagy a szerepe a pártszervezetek, az . egyes kommunisták tevékenységé­nek. Hangsúlyozta; a párt csak akkor tud egy társada­lom életében vezető, irányító erő lenni, ha a szervezetek összekapcsolódnak, majd így folytatta: — A párt nemcsak a Köz­ponti Bizottság, a párt nem­csak a megyei bizottság, hanem a párt valamennyi szervezetének együttese. Ak­kor ütőképes, ha jól műkö­dik a KB, a megyei pártbi­zottság, de nem érheti el céljait az alapszervezetek tevékenysége nélkül. Ezért fordít mind nagyobb figyel­met a mi pártunk is, most különösen arra, hogy az alapszervezetefc betöltsék a hivatásukat, szerepüket. Az egyes munkahelyeken, köz- igazgatási területeken id,őröl időre valósítsák meg a párt határozatait. A Központi Bi­zottság nemcsak azt igény­li a párt tagjaitól, hogy végrehajtói, tevékeny része­sei legyenek a párt politi­kája megvalósításának)* ha­nem tanácsokat kér, észrevé­teleket, tapasztalatokat, él­tető erőt a saját munkájá­hoz. A Központi Bizottság tit­kára szólt az üzemi pártve­zetőségnek az elmúlt évi munkáról szóló értékelésé­ről, jónak ítélte meg azt a vitát, amely a taggyűlésen kialakult. Elismeréssel be­szélt a szakmájukat a csa­lád s a munka mellett meg­szerző asszonyokról, lányok­ról, majd kiemelte: — Nagy szükség van a kommunisták helytállására. Különösképpen most, ami­kor gazdasági életünkben megsokasodtak problémáink. Nem elsősorban a belső, ha­Két darab, egyenként 3 gépből álló „géplán­cot1” vásárolt közel százmillió forintért a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzente. A gépsor - kézi munka nélkül - kiemeli és beállítja az el­csúszott vágányokat, alátölti és tömöríti a kő- zúzalékot, és óránként 1200 méterf halad elő­re. Ezzel jelentősen csökken a vágányzárak ideje, a felújított vasúti pályatesten pedig na­gyobb sebességgel haladhatnak a vonatok. A hidraulikus sinbeállító gép tágas vezető­fülkéje otthont is ad a pályamunkásoknak. Az NSZK-beli PLATTER-THEURER cég gépe je­lenleg a legkorszerűbb a világon. Fotó: Kőhidi A VERSENY FOLYTATÓDIK 580 ezer pár cipőt és szandált gyártanak Növelik a termelékenységet Amikor a közelmúltban Kárpáti József, a jászberényi Ci­pőipari Vállalat igazgatója beszámolt a megyei operativ ver­senybizottság ülésén a vállalatuknál folyó munkaverseny 1978. évi eredményeiről, jelentésében hangsúlyozta: a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a termelékenység fokozása a vál­lalati nyereség növelése megköveteli, hogy a szocialista mun­kaverseny az eddigieknél is eredményesebben segítse célki­tűzéseik végrehajtását. Tavaly a vállalatnál folyó munkaversenyben a fő fi­gyelmet a termelés növelésén túl a hatékonyság és a minő­ség javítására, a fogyasztói reklamációk csökkentésére, az anyaggal való takarékos­ságra fordították. E célokért tizenkét munka- és szocialis­ta brigád százötven tagja tett vállalást, vagyis a teljes dol­gozói létszám 60 százaléka. Űj, sajátos versenyformát is kifejlesztettek. A cipőipa­ri brigádok szocialista együtt­működési szerződést kötöttek a kooperáló vállalatok mun­káskollektíváival: a Sió Áru­ház, a ceglédi Cipőipari Vál­lalat, a Bőr-, Műbőr- és Ci­pőipari Kutató Intézet egy- egy brigádjával. Egymás köl­csönös segítése a szerződés­ben vállalt feladat. Lényegében a munkaver­seny eredménye, hogy a ter­vezettnél 3,5 millió forinttal több termelési értéket értek el, vagyis 530 ezer pár cipőt állítottak elő 128 millió fo­rint értékben. Ezen összegből mintegy félmillió forint a munka termelékenységének növeléséből származik. Csök­kentették a gépállási időt — 466 órával. Fejlesztették a gyáron belül előállított sza­bászkéseket, kevesebb lett az állásidő. így együttesen a gyártási önköltséget mintegy 400 ezer forinttal csökkentet­ték. Ugyanakkor több mint egymillió forint értékű anya­got takarítottak meg, és fél­millió forintot jelentett, hogy a minőség javításával keve­sebb lett a fogyasztói rekla­máció. Említést érdemel az is, hogy újításokból 170 ezer forinttal növelhették a válla­lati eredményt. A brigádok jelentős meny- nyiségű társadalmi munkát is végeztek tavaly, összesen 4 ezer 200 órát. Parkosítottak, fásítottak, útépítésnél segít- keztek, karbantartási munká­ban vettek részt egyes intéz­ményekben, hozzájárultak a város gyermekintézményei­nek fejlesztéséhez. Az idén megnövekedett a Cipőipari Vállalat feladatai: 580 ezer pár lábbelit kell gyártaniuk 135 millió forint értékben. Ebből 130 ezer pár szandált az NDK-ba expor­tálnak. Növelniük kell tehát a termelékenységet, mert ezt a plusz 50 ezer pár cipőt, szandált (ennyivel több az idei tervük, mint a tavalyi volt) változatlan munkáslét­számmal kell legyártaniuk. Folytatódik tehát a vállalat­nál a munkaverseny az újabb feladatok teljesítésére. Ajtók készülnek Lentiben

Next

/
Thumbnails
Contents