Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
A Hazafias Népfront országos- és területi választott testületéi az 1976-os VI. kongresszus óta arra törekedtek, hogy — továbbfejlesztve a Népfront mozgalmi jellegét — tervszerűbbé és szervezettebbé tegyék a munkájukat — állapították meg tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. A parlament vadásztermében megtartott tanácskozáson részt vett Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kállai Gyulának a HNF Országos Tanácsa elnökének megnyitója után a kongresz- szus óta eltelt több mint két év népfronttevékenységét értékelve Sarlós István, ' az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára beszámolójában aláhúzta, hogy az Országos Tanács állást foglalt a legfontosabb politikai mozgalmi kérdésekben és az elnökség mellett működő bizottságok is számos fontos kérdésben végeitek vizsgálatokat, elemzéseket, ajánlásokat készítve a titkárságnak. A Hazafias Népfront vezető testületéi sokoldalú felmérés alapján vitatták meg többek között a szolgáltatások helyzetét, a magyarországi cigányság életkörülményeit és foglalkoztak a több mint kétmillió nyugdíjas társadalmi, emberi és szociális helyzetével. A helyi népfrontbizottságok többségében élni tudtak megnövekedett önállóságukkal és munkájukkal hozzájárultak a szocialista demokratizmus elmélyítéséhez, erősítéséhez. Eredményes volt az elmúlt időszakban a Népfront, valamint a szak- szervezetek, a KISZ, a Vöröskereszt és más társadalmi szervezetek együttműködése. A referátumot követően az ülés résztvevői a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának írásos beszámolója alapján vitatták meg a VI. kongresszus óta végzett munkát. Sarlós István vitazáróját követően határozathozatalra került sor. Az Országos Tanács személyi kérdésekben is döntött. A dr. Ortutay Gyula halálával megüresedett alelnöki, titkárság tagsági, és a művelődéspolitikai bizottság elnöki tisztségére dr. Gosztonyi János oktatási ál-’ lamtitkárt választotta meg. dr. Szabó Kálmánt — tudományos és oktatói munkája miatt nagy elfoglaltságára való tekintettel — saját kérésére felmentette az alelnöki, a titkárság tagsági és a gazdaságpolitikai bizottság elnöki tiszte alól, s megválasztotta dr. Márton Jánost, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóját. Az élelmiszeripar terveiből Összhangban a mezőgazdasággal Idén is zavartalan, folyamatos lesz az élelmiszerellátás. Az üzemek általában jól megalapozott kapcsolatot építettek ki a mezőgazdasági termelőkkel, a kereskedelmi vállalatokkal, s így várhatóan nem lesz fennakadás az alapanyagok felvásárlásánál, illetve a késztermékek értékesítésénél. Az élelmiszeripari termelés idén gyorsabban növekszik, mint a mezőgazdaságé. Azt a vállalatok úgy érik el, hogy növelik a magasabb színvonalon feldolgozott, a korszerű táplálkozás igényeinek jobban megfelelő termékek arányát. A két ágazat terve mindent összevetve összhangban van. Ezért a termelők és a feldolgozók között minden eddiginél jobban egyezteti kapcsolat jön létre. Ez a mező- gazdasági betakarítási programban sem törik meg, és éppen a munkacsúcs idején teszi lehetővé a mezőgazda- sági termékek zavartalan elhelyezését, illetve az ipari alapanyagok folyamatos átvételét, feldolgozását. A hazai és külföldi értékesítési lehetőségek kiszélesedésével megnőnek a tartósítóiparok feladátai. A konzervipar 12 százalékkal termel majd többet az elmúlt évinél. Ezen belül különösen bővül erőteljesen a zöldségkonzerv-gyártás. Ennek megfelelően az iparnak 30 százalékkal több zöldséget kell felvásárolnia. Több mint 900 ezer tonna zöldség-nyersanyagra lesz szükség az idei terv teljesítéséhez. A hűtőipar 6 százalékkal több mirelitárut készít. A cukortermelésben idén is az a cél, hogy a belföldi szükségletet, a kubai cukorimporttal együtt — a hazai termelésből elégítsék ki. A növényolajipar a terv szerint szintén nagyobb „megbízatásokat” teljesít az olajosnövények összes vetés- területe megközelíti a 250 ezer hektárt. A földekről érkező szállítmányokból úgy kell 116 ezer tonnányi nyers növényolajat és növényi zsírt előállítani, hogy az ösz- szes mennyiség 70 százalékát a napraforgóolaj adja. A jászberényi Hűtőgépgyárban 1978-ban autoszifonból hatszázezer darabot, habszifonból négyszázezret adtak át a kereskedelemnek. Termékeik jelentős része exportra kerül. A képen: Sordimat-fejszerelő automata Barátságunkat eszméink azonossága teszi megbonthatatlanná Nagygyűlés a kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából A kubai köztársaság nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap a BHG Híradástechnikai Vállalat kultúrtermében. Részt vett a nagygyűlésen Huszár István, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, továbbá a kormány több tagja. Molnár Béla, a HNF OT titkára elnöki megnyitójában köszöntötte a testvéri kubai népet. Ezt követően az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész dolgozó nép nevében Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Szekér Gyula részletesen ismertette a testvéri népnek a szocializmus építésében elért kiemelkedő eredményeit, hangsúlyozva: a gazdasági építőmunkában a kubai köztársaság történelmileg rövid idő alatt évszázadok felgyülemlett tartozásait egyenlítette ki. A Minisztertanács elnök- helyettesének beszédét követően Jósé Antonio Tabares Del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának, köztük Magyarországnak, valamint az egész haladó emberiségnek a szolidaritása tette lehetővé, hogy nemcsak kivívni, hanem megvédeni és megszilárdítani is tudták a forradalmat. A nagygyűlés a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel - kitüntetett művészegyüttesének ünnepi műsorával ért véget. Fiadzó forintok Gazdaságpolitikánk alapvető célja: a gazdasági egyensúly megszilárdítása. Ennek egyik feltétele, hogy a több piacon versenyképes export- termékek gyártása gyorsan fejlődjön. A Magyar Nemzeti Bank 1975-ben 45 milliárd forint értékben exportfejlesztő célhitelakciót hirdetett azzal a céllal, hogy a vállalatokat exportfejlesztésre ösztönözze. A vállalatok nagy érdeklődést tanúsítottak az exportfejlesztő hitelek iránt, s ennek eredményeként 1976- ban lényegében szétosztották a rendelkezésre álló összeget. A vállalt többlet export lényegében időarányosan létrejött, bár a teljesítés vállalatonként nem volt egyenletes, s egyes vállalatoknál számottevő elmaradás is tapasztalható. Általánosítható az a tapasztalat, hogy a vállalatok fő törekvése a hitel mielőbbi elnyerése, engedélyezése volt. Szorosan összefügg ez zel, hogy a műszaki-gazdasági dokumentumok igen kedvező „optikával” — a ténylegesnél alacsonyabb a költségirányzattal rövid határidővel, kisebb importanyag-tartalommal készültek. Az előkészítés „nagyvonalúságát” csak kevés vállalat pótolta, a szükséges korrekciók elmaradtak. Az előkészítés lazaságai a teljesítésre is hatnak, export- fejlesztő beruházásoknál késések tapasztalhatók. A késések általában a megvalósítás idejének alábecsüléséből fakadtak, de a koordinációs és kooperációs problémák „mellőzése” is szerepet játszik. Előfordult, hogy irreális gépbeszerzési határidőket vettek alapul, olyanokat, amelyek a normális átfutási időnél is rövidebbek voltak. A késés így látszólag „objektív” okok következménye. Sok esetben az exportnövelő beruházások piaci háttere nem kellően megalapozott. Egyes vállalatok a többlet- exportra tett ígéretet nem előzte meg alapos piackutatás. ennek következtében az értékesítés akadozik. Nemcsak a piackutatásban lelhetők fel hibák, mulasztások, hanem a külkereskedelmi vállalatok és a termelők együttműködésében is. Előfordult, hogy a termelő „kész tények” elé állította a külkereskedelmi vállalatot: itt az exporttermék, add el! Ez a piaci előkészítő munka hiányában nem hoz sikert. A gondokban felismerhetjük beruházási gyakorlatunk általános gyengéit. Ez azonban semmi esetre sem ad felmentést azoknak a vállalatoknak, amelyet a valamit- valamiért elv alapján a hitel igénybevételéért meghatározott exportteljesítményre vállalkoztak. Az adottságokkal ugyanis számolni kell akkor is, ha azok olykor gondot okozóak. Az exportfejlesztő hitelek nyomán 1980-ra 800 millió többletdeviza-bevételt vár a népgazdaság. Ez a mai árakon vett összeg nemcsak a gazdasági egyensúly megszilárdítása, hanem nemzetközi hitelképességünk megőrzése szempontjából is nagy jelentőségű. Az előjelek, az eddigi tapasztalatok alapján nincs olyan elmaradás, amely veszélyeztetné ennek teljesítését, de a gyenge pontokra összpontosítva még sok tartalékot kell feltárnunk a siker érdekében. W. J. Két év munkáját értékelték Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Lézersugár irányítja, két ember kezeli ÚJ TÍPUSÚ PÁLYAÉPÍTÖ GÉPEK JÁSZKISÉREN A MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemében közel 100 millió forint költségű gépesítéssel, új gépek beszerzésével teremtettek az eddiginél is kedvezőbb feltételeket a vasúti pályaépítéshez, a pályaépítők munka- körülményeinek javításához, a biztonságos munkához. A PLASSER cégtől vásárolt gépsor egy korszerűbb változata a korábban üzemeltetett, ugyancsak PLASSER típusú pályaépítő és karbantartó gépeknék. Két gépláncból áll; egy-egy géplánchoz h'árom önállóan dolgozó, de együtt a vasúti pályaépítés mind.en műveletét ismerő gépegység tartozik. Az első az automatikus szintreemelő-irányító gép, amelynek vezérlési rendszere a legkorszerűbb elektronikai berendezésekkel van ellátva. Feladata, a pályaépítés során keletkező süppedések. irányváltozások helyreigazítása. A „hosszú egyenesek” irányhibáit a gépbe beépített lézersugárral működő berendezéssel szüntetik meg. Az elvégzett munkát a gép „korrekciós” automatája ellenőrzi és javítja ki az esetleges hibákat. A „monstrumot” két ember kezeli, őket fűthető és szellőztethető, zárt fülke védi a zajtól és a portól. A géplánc másik egysége az ágyazatrendező gép. A sínpárágyazat profilját alakítja ki oldal- és homlokekék segítségével. A keletkező kavicshiányt saját silójából pótolja. Korábban ez volt a vasúti pályaépítés legtöbb kézi erőt igénylő munkafolyamata. Á harmadik alapegység az aljaköz és széltömörítő gép. A másik két gép által fellazított ágyazatot tömöríti a forgalom biztonságának és a pálya rugalmasságának megfelelő állapotra. Ezt a műveletet korábban hazai gyártmányú aláverő gépekkel végezték. Az új típusú PLASSER AGR teljesítőképessége háromszorosa a réginek. Előnye, hogy kezelőit zárt fülke védj a zajtól és a portól, munkájukat rádióösszeköttetés segíti, a gép futásbiztonsága jobb a réginél. A PLASSER cégtől vásárolt gépsorok — sok jó tulajdonságaik mellett — azzal a felbecsülhetetlen előnnyel is rendelkeznek, hogy a géplánc 2-es és 3-as számú alapegységébe hazai gyártmányú RÁBA—MAN motorokat szerelt be a gyártó cég. Ez megkönnyíti az alkatrészellátást, lehetővé teszi a meghibásodott alkatrészek azonnali pótlását. A géppark felújításával, a korszerű pályaépítő gépek üzembe helyezésével a IvfÁV jászkiséri Építőgépjavitó Üzemében lehetővé vált a 8 + 6 váltóműszakos rendszer bevezetése. A gépek folyamatos üzemeltetését biztosító, a vágányzárok rendjéhez igazodó újszerű műszakváltás meghosszabbítja a munkaidőt. A nehéz fizikai munkát szinte teljes egészében megszüntető, a zajtól és az időjárás viszontagságaitól védő korszerű gépek valójában minden eddiginél könnyebbé, kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik a vasúti pályaépítők munkáját. — illés — Az Elzett berettyóújfalui gyárában gyártják a kézi tűzoltókészülékeket. Az idén tizenkét különböző fajtából 180 ezer darabot állítottak elő Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 4. szóm, 1979. január 6., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
