Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
1979. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 A FEKETE RUHÁS KARMESTER Négy évtized a sport szolgálatában Hamar Antal nem tartozik a legnépszerűbb emberek közé — legalábbis a sportpá-. lyákon nem. Vagy a sípot fújta, — vagy azt figyelte, hogyan fújja más. Csaknem fél évszázadot áldozni egy szenvedélyre több mint tiszteletreméltó. A 64 éves Hamar Antal a magyar labdarúgás történetének egyik veteránja. Ellenőrhöz illő pontossággal sorolja életének fontosabb állomásait: „Aradon születtem, egyébként a családom tősgyökeres szolnoki. Apám vasutas volt, én azonban kereskedőnek tanultam. A feleségem is az volbt— ma már ő is nyugdíjas —, a lányom szintén ebben a szakmában dolgozik, csak a fiam szegődött a cukorgyárhoz. Elmúlt húsz éve, hogy a Jász- Nagykun Vendéglátóipari Vállalathoz kerültem. Ellenőrként kezdtem, majd áruforgalmi osztályvezető voltam 1974-ig, míg nyugdíjba nem mentem. Így is évi 840 órát dolgozom, mint áruforgalmi előadó.” A négy évtizedből 25 esztendőt játékvezetőként töltött a zöld gyepen, aztán országos ellenőrként tevékenykedett. Gazdag tapasztalatára, munkájára. — amennyire csak egészségi állapota engedi — a jövőben is számíthatnak. — Diákkoromban kerültem kapcsolatába a sporttal — tekint vissza a múltba. — A polgári iskolában már fociztam, igazolt játékosként azonban sehol sem szerepeltem. Rendszeresen látogattam a bajnoki mérkőzéseket, már akkor szimpatizáltam a játékvezetéssel. Nagyon szép hivatásnak tekintettem. Megragadott, hogy a játékvezető 22 játékost vezényel a sportszerű küzdelemre. Sokszor figyeltem Keleri doktort, Vi- rágh Ferencet és Hajdú János bíráskodás közben — valamennyien korrektül, határozottan vezették a találkozókat. Jó példájukat igyekeztem követni. Az akkori rendelkezések szerint csak 24 éven felüliek lehettek játékvezetők én korengedménnyel 1939-ben vizsgázhattam, s azóta is tagja vagyok a játékvezetői testületnek. A testület megyei vezetőségénél valamennyi lépcsőfokot végigjárt: volt küldőelőadó, aztán a küldőbizottság elnöke, az oktatási majd az ellenőri bizottság tagja, de megválasztották a megyei JT elnökének is. Tóni bácsi nem hanyagolta el az utánpótlás-nevelést sem; rendszeresen foglalkozott a fiatalokkal, a játékvezetői tanfolyamok állandó előadójaként is számon tartották. Legkedvesebb témáját a lesállás jellentette — ezt tartja ma is a játékvezetés legkritikusabb pontjának. — Mindig meg tudta őrizni tárgyilagosságát? — Több száz mérkőzést vezettem, és büszke vagyok rá, hogy egyiket sem óvták meg. Szerintem nem szabad kivételt tenni. Míg élek, nem felejtem el a következő esetet: a szolnoki MÁV Karácsony Kupa döntőt játszott otthonában a Szegedi Vasutas ellen. Partjelzőként működtem közre Pintér Ferivel a találkozón. A MÁV gólt lőtt. Harangozó játékvezető meg is ítélte, de Pintér rendületlenül lengette a partzászlót. A bíró kérdésére elmondta, hogy a gól nem érvényes, mert az egyik játékos lesen állt. A saját fia volt... Jó néhány emlékezetes összecsapást említ még, amelyekről fényképeket is őriz. Ilyennek számít például a magyar—angol — az évszázad mérkőzésének kikiáltott londoni találkozó — előtti edzőmeccs Szolnokon. ■— A pályán lévők közül a legtöbbet a játékvezetőt szidják. Hogy viselte el a szurkolók bekiabálásait? A bíró csak arra figyeljen, ami a pályán történik. Ki kell szűrni azokat a bekiabálásokat viszont, amelyek a kis- padról jönnek: ha az edző vagy a szakvezető a tettes, úgy ki kell őket vezettetni. — Előfordul, hogy a közönség nem elégszik meg a bíró becsmérlésével, hanem meg is akarja verni... — Valóban. Egyszer Kun- szentmártonban nem ítéltem meg egy gólt a hazaiak javára, a szurkolók a kijáratnál vártak. Végül is a rendőrök mentettek meg haragjuktól. De nemcsak itt, máshol is megúsztam verés nélkül, bármilyen kalandos mérkőzést is vezettem. — Próbálták megvesztegetni valaha is? — Soha, pedig több nehéz — vagy éppen sorsdöntő találkozón fújtam a sípot. — Kinek van nehezebb dolga: az ellenőrnek vagy a játékvezetőnek ? — Az ellenőrnek ugyanúgy fel kell készülnie a találkozókra, mint a játékvezetőnek. Józanul kell megítélnie a bíró ténykedését, legfőképpen azt, hogy mennyire pártatlan és határozott. Kétségtelen azonban, hogy a játékvezetőnek sokkal nehezebb a feladata: ő van a pályán, a játék „sűrűjében”, s neki kell pillanatok alatt a leghelyesebb döntéseket hoznia. Egyszóval a játékvezetés az igazi. Constantin Lajos Rabul ejtette a természet Idők, centiméterek nélkül, de minősítésekkel Járása könnyed, természete vidám, derűt sugároz mag körül. Mint azoké az embereké, akik életük túlnyomó részét a természetben élik, s ettől jókedvűek, egészségesek, kiegyensúlyozottak. Ilyen Rákai Eszter, a MEZŐGÉP Vállalat Szolnok, Besenyszögi úti gyáregységének számviteli csoportvezetője is. Ami nem csoda, hiszen immár tizenhetedik éve járja hétvégeken hazánk legszebb tájait, a hegyeket, az erdőket, a történelmi hagyományokikal rendelkező városokat, mindazon helyeket melyek maradandó élményt nyújtanak. — Hogyan lesz valaki a természetjárás megszállottja? — Tudja, az alföldi embernek felüdülés a hegyi kirándulás. Ismerőseim révén kerültem kapcsolatba a természetjárással, amely rengeteg, addig ismeretlen szépséget, újdonságot adott számomra, s ami talán a legfontosabb: az ülőfoglalkozást végzőnek valóságos terápia a gyaloglás, a kikapcsolódás. — Ennyi idő alatt bizonyára sok felejthetetlen élményben volt része. — Talán a Börzsöny vidéke az, ami a legjobban megmaradt bennem. Vadregényes, varázslatos tájait még nem érintette az emberi kéz úgy, mint mondjuk a Mátrát. S emlékezetes a jugoszláviai Dubrovnikban töltött két hét. ahol csodálatos kilátás nyílik a tengerre. — Sokan kétségbevonják a természetjárás sport jellegét. Itt nem döntenek idők, centiméterek a versenyzők között, „csupán” gyalogolni kell. — A levegőn való mozgást, a tíz-tizenöt kilométeres gyaloglást nem versenyszerűen csináljuk, minősítések azonban nálunk is vannak, amit meg kell szerezni. Ilyen például az országos kék túra, azitán a különböző évfordulókra szervezett jelvényszerző túra, víigy azok, amelyeknek a teljesítését minősítő füzetbe jegyzik. Ezek alapján kapnak minősítést a természetjárók. — önnek túravezetői képesítése is van. — Elvégeztem a tanfolyamot, így lettem túravezető. Elég sok gonddal jár, hiszen a szállást a túra előtt fél évvel meg kell rendelni, aztán az utazás biztosítása, az útvonal kijelölése, meg a sok egyéb apró intézni való mind a túravezető feladata. Különösen a szállás biztosítása ütközik nehézségbe, mert egyrészt kevesebb lett. másrészt pedig drágult a turistaházak szobája. Az egyesületek meghatározott támogatást adhatnak ugyan a szakosztályok tagjainak, ez azonban az árak emelkedése miatt fokozatosan veszít a jelentőségéből. A megyében több mint másfél ezer szervezett természetjárót tartanak nyilván. Rákai Eszter a szövetség elnökségének tíz éve tagja. Az elnökség összefogja, irányítja, segíti a megye húsznál több szakosztályát. Rákai Esztert ki'emelkedő sportmunkájáért november 7-én a Sport Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki. a MEZŐGÉP SE szakosztályának tagja, s már készülnek az idei évre. — A szövetség és a szakosztályok munkájába szeretnénk minél több fiatalt bevonni, mert jelenleg az idősebbek és a középkorosz- tályhoz_tartozók hordják a terhet. Máris szervezzük a túrákat, a városiismertető utakat, mert az idén is számos szén helyet szeretnénk bejárni. (pi) Azt mondják, jobbak az úszók Csalódott ember lesz-e Ali Csaba úszóedző? A víz körül - legyen az cseppfolyós, vagy szilárd halmazállapotú - mindig a szülők csinálják a hangulatot. A jégpapáktól, jégmamáktól lehet legkimerítőbb információt szerezni a korcsolyázás helyzetéről. Az úszó szülök viszont azt tudják csalhatatlan biztonsággal megjósolni, mit várhatunk a palántáktól a medencék környékén. A Damjanich uszoda „szülő-hangulata” meglehetősen ingerült volt a közelmúltban. Most szelídültek az indulatok, sőt sokan már arról beszélnek: elmozdult a holtpontról a megye úszósportja, melyet a Vízügy SE szakosztálya képvisel. Ali Csabával, a szakosztály vezetőedzőjével beszélgetünk, milyen eredményekről tud számot adni az eltelt kerek egy év során, amióta Szolnokon tevékenykedik? — Az OTSH ponttáblázata meglehetősen csalóka képet nyújt. Az 1977-es évben egy ifjúsági aranyjelvényes versenyzőnk volt, Bezzegh Péter személyében, aki azóta eltávozott Szolnokról. Az ifjúsági ezüstjelvényesek száma nyolc volt — közülük azonban öt vízilabdában érte el ezt a szintet, öten szereztek ifjúsági bronz jelvényt, s az ösz- szegyűjtött olimpiai pontok száma huszonhatot tett ki. A 77-es esztendőt tehát a bajnoki „érdemjegyekkel” együtt 91 ponttal zárta a szakosztály. — Ebben még nem volt benne az ön munkája? Mit hozott a 78-as év? — A ponttáblázat alapján visszalépést. Ifjúsági aranyjelvényes versenyzőnk nincs, ezüstjelvényesünk nyolc lett — közülük viszont csak egyetlenegy a vízilabdás. A bronzjelvényesek száma tízre nőtt. Igaz, mindössze kilenc olimpiai pontot gyűjtöttünk, és a bajnoki pontokkal együtt is csak 82-t szereztünk, az elmúlt esztendőt azonban nem érzem eltékozoltnak. Sok minden a helyére került a szakosztályban. Egyre több az az ember, aki mellénk állt és tolja a sportág szekerét. Abból indultam ki, hogy Szolnok semmivel nincs rosszabb helyzetben a lehetőségeit illetően, mint a főváros. Itt tehát el lehet érni ugyanazokat az eredményeket. Először is a hátországot kezdtük szélesíteni. Korábban a bázisiskolánk a Költői úti volt, nemrég beszerveztük a Ságvári körúti általános iskolát is. Hogy milyen megértésre találtunk, mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy az úszókat egy osztályba tették és egy pedagógus kíséri őket edzésre, és vissza az iskolába. — Szolnokot úgy tartják számon, mint ahol nagy sikerrel zajlik a kötelező úszóoktatás. Kik ismertetik meg a gyermekeket a vízjártassággal? — Korábban az úszóedző feladata volt ez, most azonban egy függetlenített testnevelő végzi az oktatást. Sok a munkája, rövidesen még egy segítőt kap. A tehetséges gyerekeket tehát már az első karcsapástól figyelemmel kísérik. Természetesen a legügyesebbek a versenyzők soraiba kerülnek. Egyébként a szakosztályban mintegy kétszáz gyermek végez edzésmunkát öt főfoglalkozású és egy mellékfoglalkozású edző vezetésével. — És az eredmény? — Egy kimutatást készítettem: 92 gyermek ugrott vízbe, tíz, vagy annál több hivatalos versenyen az elmúlt esztendő során. Közülük, ’77- hez viszonyítva, 58 fejlődött — hét nem. A fennmaradó huszonhétnek — miután újoncok — nem volt összehasonlítási alapja. Mondhatná valaki, ezek a cseperedő apróságok akkor is előbbre lépnek, ha végiglubickolják az évet, hiszen a biológiai rakétáik viszik őket előre. Nos, egy NDK táblázat kimutatja, mennyi az az eredmény, amit a testi erősödés jelent, és mennyit profitálnak a versenyzők az edzésmunkából. A fiataljaink közül harmincegyen lépték túl azt a határt, amit nem csak a biológiai épülésük alapján várhattunk. Gyuricza Béla például két és fél év lemaradását hozta be. De ha már a neveknél tartunk, biztos vagyok benne, hogy sokat hallunk Kripkó Zoltánról —. aki korosztályában az országos bajnokságon negyedik lett — András Györgyről, Bucsi Teodóráról, Bede Mariannról. Csajbók Erikáról. Ritzinger Ágotáról, Erdős Gabrielláról és Fodor Ildikóról is. Ugyancsak a tehetségek közé számít Pintér Zoltán és Németh Zsolt. — Mennyi idő kell hozzá, hogy számon kérjük ezt az ígéretét? — Ha az idei év és az elkövetkezendő esztendő nem hozza meg a várt sikert és Szolnok nem vívja ki méltó helyét az úszósportban, akkor én csalódott ember leszek. Ez a sportág az. amelyben nem igen hivatkozhat senki arra, hogy a továbbtanulás miatt kénytelen búcsút mondani Szolnoknak — itt az egyetemi évekig halomra dönthet szinte valamennyi világcsúcsot. — Hát ebben maradunk... — pb — Események Vívás. I. osztályú párbajtőrverseny, Szolnok, MÁV sport- csarnok 9.30. Idegenben szerepelnek: a Lehel SC és a Szolnok városi Sportiskola atlétái Budapest fedettpályás serdülő bajnokságán, a Szolnoki MÁV atlétái a Vasas országos felnőtt fedettpályás versenyén, a Lehel SC jégko- rongozói a Kisstadionban a Gödi TK ellen, a női kosárlabda NB I-ben a Szolnoki MTE Budapesten az MTK VM ellen, a női röplabda NB I-ben a Lehel SC a fővárosban a TFSE ellen. Közgyűlések. Kunszentmártoni TE, művelődési központ 9, Ti- szasasi TSZ SE, klubkönyvtár 9, Jászköt SE, sporttelep 9.30, Jászárokszállási Vasas SE. hűtőgépgyári klub 9.30, Jászfény- szaru SE, művelődési ház 10. Pusztamonostori TSZ SE. művelődési ház 10. — Hétfő — Közgyűlés. Vezsenyi SZSE, községi tanács 18. Súlyemelés Megduplázódtak a lehetőségek A kunhegyesi Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola, valamint a mezőgazdasági szakmunkásképző sportolói délutánonként tartják alapozó edzéseiket a gimnáziumban. Az atlétikai szakosztály gátfutói még a folyosón is edzenek A Magyar Súlyemelő Szövetség szombaton délelőtt a szakszövetségek székháza nagy tanácstermében tizedik alkalommal tartotta meg januárban szokásos országos értekezletét. Az ország minden tájáról elküldték képviselőiket a súlyemelő szakosztályok. Aján Tamás, a Magyar Súlyemelő Szövetség főtitkára tartotta meg a beszámolót az elmúlt évi tevékenységről, a sportág előtt álló feladatokról. Megállapította, hogy 1972- től megkétszereződtek a lehetőségek ebben a sportágban, de ez még nem mutatkozik minden eredményben. Például nem sikerült jelentős változást elérni a rendszeresen versenyző súlyemelők számában. Az idei feladatok középpontjában — az 1977 januárjától érvényes olimpiai felkészülési program alapján — a moszkvai olimpiára való felkészülés áll. Jelentős esztendő lesz 1979 azért is, mert a magyar súlyemelő sport világszerte várt nagy eseményeket bonyolít le, így például júniusban Debrecenben az ötödik ifjúsági világ- és európa-bajnokságot, márciusban Tatabányán a Duna Kupát, júliusban pedig Budapesten az olimpiai főpróbának is számító Pannónia Kupát. A beszámolót több hozzászólás követte, majd a hagyományoknak megfelelően, 17 szép kivitelű serleget, emlékplakettet adtak át az elmúlt év legjobbjainak. így például Baczakó Péternek (BKV Előre) 1978 legjobb magyar súlyemelőjének, Lénáit Istvánnak (Pécsi MSC) 1978 legjobb ifjúsági sportolójának. A kiváló edzői munkáért Csitneki Péter és Juhász István — a kiváló szervező munkáért pedig Sárközi György kapott jutalmat. Jégparádé Jászberényben A Magyar Televízió és a Lehel SC rendezésében ma 10.45-kor a népszerű. Mozdulj műsor megrendezésére kerül sor a jászberényi műjégpályán. A műsort a televízió egyenes adásban közvetíti. A műsor résztvevői: az FTC NB I-es labdarúgó-csapata, az Expressz együttes, Koós János, Ihász Gábor, Böröcz- ki József parodista, a Lehel SC jégkorongozói és műkorcsolyázói, valamint a jászberényi általános iskoláig tanulói. A vidám, tréfás vetélkedő programja: nyitó palotás a Lehel SC műkorcsolyázóinak előadásában, tréfás váltóverseny, léggömb-vadászat, kötélhúzás, zsákban futás, koronglövő verseny, kapuralö- vés focilabdával és korcsolyacipővel, családi váltóverseny a jászberényi „jégóvodások" bemutatója, gyorsasági verseny, végül az FTC labdarúgók—Expressz együttes 3x4 perces jégkorong- mérkőzése. A műsor helyszíni megtekintésére minden érdeklődőt várnak. A program kezdete előtt különjáratú autóbuszok közlekednek 'Jászberényben a Petőfi tér^-műjégpálya között 9 órától folyamatosan. A műsor megtekintése díjtalan.
