Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
1979. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NAPKÖZIBEN, MENZÁN, ÉTTEREMBEN Mit esznek a gyerekek? , de eredményes esztendő után Zárszámadás a termelőszövetkezetekben Szolnokon, a Rákóczi úton újonnan megnyílt Fotó Optika Szövetkezet javító részlegében valamennyi hazánkban forgalomba hozott fényképezőgép, filmfelvevő, film- és diavetitő, vakukészülék, távcső és fotóoptikai tartozékokat javítanak. Képünkön Orosz Imre fotóműszerész Aspek- tomat diavetítőt javit Azzal a céllal hajtotta végre a megyei NEB ezt a vizsgálatát, hogy megállapítsa: az inézmtényes gyermekélelmezés érdekében a tanácsok és az intézmények vezetői megtettég-e a szükséges intézkedéseket; milyen eredményekkel jártak az étkeztetés fejlesztésére, a kapacitás növelésére, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására tett intézkedések; milyenek az ellátás körülményei, az ételválaszték megfelel-e a korszerű egészségügyi- és higiéniai követelményeknek; a A vizsgálatból egyértelműen kiderült: évről évre nagyobb az igény a szülők körében, hogy gyermekeik, ha teljes napközi ellátást nem is, legalább ebédet kapjanak az iskolában. Ez érthető, hiszen az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás fejlesztésével mind több nő vállalt vagy vállal munkát. A fiatal házasok körében természetes, hogy a férj és a feleség dolgozik, ezért gyermekeiket óvodában vagy napköziben akarják elhelyezni. Míg 1976-ban 14 986 óvodás gyermek volt a megyében, ' tavaly már 17 420. Közülük napközis ellátásban 12 807-en, illetbe 15 ezren részesültek. Hely hiányában két évvel ezelőtt 493 gyermek felvételét kellett elutasítani, tavaly már 1375 gyermekét. Az általános iskolai tanulók száma általában 47 és félezer körül van minden évben. Közülük tavaly 986 volt kollégista, 18 585 kapott napközis ellátást, csak ebédet 454, és menzai ellátást ugyancsak 454 gyerek. Hely hiányában mintegy 1100 gyermek ellátását nem lehetett megoldani. Középiskolai tanuló tavaly kis híján kilencezer volt a megyében. Közülük kollégiumi ellátásban 2483, tanuló- szobai elhelyezésben (étkezéssel együtt) 1464, menzai ellátásban 2290 részesült és Lényegében e gondokkal függ össze, hogy az intézmények többségében (60 százalék) ugyanaz a konyha látja el az óvodát és az iskolát, így azonos ételeket főznek az iskolásoknak és az óvodásoknak. Néhol nagyon sok olyan felnőtt is az iskolai konyháról étkezik, akinél ez nem feltétlenül indokolt. Néhány helyen — például Rákóczifal- ván, Tiszafüreden, Kunszent- mártonban, Jászalsószent- györgyön — az öregek napközi otthona számára is az iskolák főznek. Kétségtelen, hogy az öregekről is gondoskodni kell, csakhogy az időskorúak és a gyermekek táplálkozási szükséglete alaposan eltér egymástól. A NEB kérdőíves felmérést is végzett vizsgálata során a tanintézetekben. Több mint ezer kérdőív válaszait dolgozták fel. Azokból — és a személyes tapasztalatokból — leszűrhették következésként, hogy az étkezés mennyiségileg és minőségileg körülbelül 70 százalékban megfelelő. Legtöbb helyen a gyerekek az ételek mennyiségét kevesellték. Azt is kifogásolták, hogy a gyerekek több turnusban tudnak csak megebédelni — általában 11 és 14 óra között —, és a váltások miatt rendelkezésre álló anyagi eszközök biztosítják-e az étkeztetés fejlesztésének feltételeit ? Hetvenöt egységben — óvodában, iskolában, vendéglátó helyen, tanácsnál — százkilencvenöt népi ellenőr, szakértő és NEB-tag folytatott vizsgálatot Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron, Kisújszálláson, Túrke- vén, Törökszentmiklóson, valamint a szolnoki, a jászberényi, a kunszentmártoni, és a tiszafüredi járás több községében. externista volt 411. Hogy hely hiányában hány gyerek étkezési kérelmét utasították el az iskolák, arra nincs adat. Ennyi gyereknek is csak nagy nehézségek árán tudnak főzni. A konyhák kihasználtsága átlagosan 120 százalékos. Ezen belül azonban nagy különbségek húzódnak meg: Mezőtúron az iskolai napközi kihasználtsága 116,7 ugyanakkor Törökszentmiklóson, a Mezőgazdasági Szakközépiskolában csak 75 százalékos. Tény, hogy a városokban a túlzsúfoltságra való hivatkozással a hetedik—nyolcadik osztályos tanulókat már nem veszik fel az ellátandók közé, d.e van olyan iskola is. ahol már az ötödik—hatodik osztályos gyerekeknek sem tudnak ellátást biztosítani. Ezek a gyerekek hideg ételt esznek — és ez egyáltalán nem egészséges — vagy vendéglátó egységben étkeznek. A gondokat súlyosbítja, hogy az iskolai főzőkonyhák és ebédlők 70 százaléka nem felel meg a korszerű táplálkozás követelményeinek. Kicsik, gépesítettségük nem megfelelő, többhelyütt a hűtőkapacitás sem kielégítő, nincs sütőkemence. És főként a kis falvakban, nem is erre a célra létesült épületekben kaptak helyet. az étkezésre nagyon kevés idő jut. Mit esznek a gyerekek? Az étlapok, a kalóriaszámítások azt igazolják, hogy sok helyen nincs biztosítva a tanulók korszerű táplálkozása. A biológiailag értékesebb tápanyagok felhasználását háttérbe szorítják a kalóriadús, a régi táplálkozási szokásoknak megfelelő ételek. Tej, tejtermékek csak kis mennyiségben szerepel az étlapon, de például a törökszentmiklósi általános iskolában a betervezett nyersanyagok között egyáltalán nem szerepelt tejtermék. És még mindig sok cukrot, szénhidráttartalmú nyersanyagot használnak fel a konyhák, mert az étlapokon gyakran szerepel kalács és sütemény. Főzeléket — mert a gyerekek nem is nagyon ragaszkodnak ehhez — aránylag ritkán főznek, igaz, ehhez a nyersanyag beszerzése is nehéz, és főként sokba kerül. Néhány középiskolában viszont kalória- és vitaminszegény étkeztetést tapasztaltak az ellenőrök. A kalóriaszükséglet fiúknál 3000 lányoknál 2300. A karcagi középiskolai kollégiumban ugyanakkor az adott kalóriaérték 2000 alatt volt. A korszerű étkeztetés személyi feltételei is csak részben vannak meg a megyében. Kevés a szakképzett élelmezésvezető és szakács. Több helyen a technikai dolgozók még az egészségügyi minimum-tanfolyammal sem rendelkeznek. A feltárt problémák nagyobb részének magoldása meghaladja az intézmények és a fenntartó tanácsok anyagi lehetőségeit. A tervezett fejlesztések, felújítások, korszerűsítések általában egykét év eltolódással valósulnak meg, így a gondok inkább növekednek, mintsem enyhülnének. Bár az is igaz, hogy a problémák egy része szemléletbeli, szervezési, koordinálási hibákra is visszavezethető. Segít a vendéglátó Javított a helyzeten, hogy több vendéglátóipari egységben egyre több diák étkezik, főleg az általános iskolák felsőtagozatosai, középiskolások, szakmunkástanulók. Az éttermekben még van szabad kapacitás; például Szolnokon a Múzeum Étteremben további kétszáz, az Utasellátónál ugyancsak kétszáz, a karcagi Búzakalász étteremben nyolcvan gyermek étkeztetését tudnák biztosítani. Ezt a lehetőséget ki kellene használni. És a községekben lévő áfész-éttermekben is a jelenleginél sokkal több gyermek ellátására lenne mód. Természetesen meg kellene oldani mindenütt a nevelői felügyeletet, bár a tapasztalatok szerint a gyermekek döntő többsége példásan, kulturáltan, fegyelmezetten viselkedik az éttermekben. A NEB a megyében a gyermekétkeztetés javítására több javaslatot tett illetékes helyeken. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya vezetőjének figyelmét felhívta arra: tegyék meg a szükséges intézkedéseket a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő étkeztetés biztosítására, mintaétlap-tervezetek összeállítására. A szakácsok, az élelmezésvezetők részére szervezzenek szakmai képesítést nyújtó és továbbképző tanfolyamot. Az új beruházásoknál koordináljanak az oktatási és kereskedelmi szervek. E vonatkozásban fokozott figyelmet fordítsanak a Szécshenyi lakótelep közétkeztetési — ezen belül gyermekétkeztetési — gondjainak megoldására. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya vezetőjének többek között azt javasolták: a művelődésügyi osztállyal, a MESZÖV-vel, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalattal, az illetékes -áfészekkel együttműködve vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy vehetné át szakvállalat a gyermekétkeztetés teljes lebonyolítását. A megyei NEB elhatározta, hogy a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjét az év második felében beszámoltatja: a vizsgálat nyomán milyen intézkedéseket tett a helyzet javítására, és csak azután dönti el, hogy a témában az utóvizsgálatot mikor tartja meg. — V — A héten a jászteleki Tolbu- hin Tsz beszámolójával megkezdődött Szolnok megyében a termelőszövetkezetek zárszámadása. Ezért kértük meg dr. Kardos Sándort, a termelőszövetkezetek megyei szövetségének titkárát, tájékoztassa lapunkat a megyei termelő- szövetkezetek 1978. évi munkájáról — Sikerült-e teljesíteni mezőgazdasági ter_____melőszövetkezeteinkb en azokat a feladato- _____kát, amelyeket a megyei pártbizottság cselekvési programjában, határozataiban megje- lölt? — Az 1977. évi bázishoz viszonyítva itermelőszövetke- zeteink mintegy négy százalékkal növelték termelésüket. A tavalyi eredményeket olyan fontos szövetkezetpolitikai munka közben értük el, mint például az új alapszabályok és belső szabályzatok, s a változott munkaszervezet kialakítása, megvalósítása. A különböző elemi csapások — belvíz, jég-, vihar- és fagykár ,— ellenére is jó eredményeket hozott a növénytermesztés. Kiemelkedő átlagtermésünk volt búzából, kukoricából és a cukorrépa minősége is sokat javult, jóríak minősíthető a cukortartalom. A rendkívüli időjárás következtében azonban „ri- zses” szövetkezeteink már harmadszor kerültek nehéz helyzetbe az ágazat kedvezőtlen eredményei miatt. Hasonló okok miatt nem hozta a várt eredményt a szőlő-, a gyümölcs- és egyes kertészeti kultúra sem. Az állattenyésztésben a tejtermelés ugyan növekedett, de a1 fajlagos mutatókkal elégedetlenek vagyunk. A mi megyénkben is rendkívül differenciált képet mutat az abrakfelhasználás, 1978-ban ezen a területen még csak kezdeti eredményekről beszélhetünk. A sertéságazatban növeltük a vágóállat termelést, nőtt a törzsállomány is. A juhágazatban a növekvő törzs- állomány mellett javultak a termelési eredmények. A szövetkezeti beruházások sajnos nálunk is az általános helyzetnek megfelelően alakultak, az 1977. évi 1,3 milliárd forintnál többet, mintegy másfél milliárd forintot használtunk erre a célra. Összegezve az mondható el, hogy a megye és a népgazdaság igényei szerint dolgoztak szövetkezeteink az elmúlt évben. _____— Milyen előrehala_____dás történt az éssze_____rü termékszerkezet kialakításában, különös- _____képp a kedvezőtlen a dottságú tsz-ekben? Mik az idei tenniva- ___ lók?_________________ A termékszerkezet az adottságoknak és a népgazdasági igényeknek megfelelően, alapvetően, kialakult. Terveinknek megfelelően szövetkezeteink növelték ’ az olajos magvak és a kukorica vetésterületét. A legfontosabb feladatunk most az, hogy az egyes szövetkezetek saját termelési és egyéb adottságukat figyelembe véve, úgy alakítsák a termék- szerkezetüket, hogy a jövedelmező gazdálkodás feltételei javuljanak, és a megye termékszerkezetének összességében megfeleljenek. A szövetség az adottságoknak megfelelő szakosodást ösztönzi. Kiemelt gondot fordítottunk és fordítunk a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a termékszerkezet olyan kialakítására, amely a termelési egyensúlyt biztosítja. — A termelés-, a termésnövekedés az anyagi-műszaki ráfordítások növekedésének kö_____vetkezménye is. De a n épgazdaságnak_____és e gy-egy szövetkezetnek se mindegy, mi- lyen volt a ráfordítás. — A ráfordítások 1978-ban az előző évhez viszonyítva mintegy 200—250 millió forinttal növekedtek. Ennek egy részére a többlethozamok elérése érdekében volt szükség, más részét a kedvezőtlen természeti tényezők okozták. Többletkiadást jelentett például a termények szárítása, vagy az őszi aszály, amely embert, gépet próbára tevő, az átlagosnál lényegesen több energiát igénylő volt, éppen az őszi munkák idején. Szövetkezeteink egy részében azonban a költség- gazdálkodás nem éri el a megfelelő színvonalat. A takarékosságot nem tekintik a gazdálkodás szerves részének, . bár már helyenként kezdjeti eredmények vannák. A szigorúbb gazdálkodási körülményeket figyelembe véve szövetkezeteink vezetőinek és tagságának az elkövetkező években lényegesen többet kell ezzel törődnie. •— Nem volt könnyű _____az 1978-as esztendő. A _____gondok enyhítésén ho_____gyan segített az év fo_____lyamán a szövetség? — A szövetség konkrét segítséget adott az 1978. évi tervek kialakításához. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetét elnökségi ülésen tárgyaltuk és aiánlást adtunk a szövetkezeteknek. melyben arra hívtuk fel figyelmüket, hogy adottságaiknak a legjobban megfelelő termelési szerkezetet alakítsák ki. Néhány szövetkezet részére el is készítettük a javaslatot a termelési szerkezet megváltoztatására. Elnökségünk különben rendszeresen figyelemmel kísérte a szövetkezetek gazdálkodását, pénzügyi helyzetét és a lehetőségekhez mérten segítettünk a problémák megoldásában. Csak megjegyzem, hogy közreműködtünk gépvásárlási hitelek elnyerésében, részt vettünk szakértőként szanálásokban, kezdeményeztünk szakember-átcsoportosításokat és felkértünk jól gazdálkodó szövetkezeteket, megyei szerveket " és vállalatokat a nehézségekkel baj- lódók segítségére. _____— A zárszámadó köz_____gyűléseken megvitat_____ják az idei terveket is . A területi szövetség _____véleménye szerint mi_____lyenek ezek a tervek? — Szövetkezeteinkben már az elmúlt év augusztusában elkészítették és küldöttgyűléseken meg is tárgyalták az 1979. évi termelési terveket és a főbb fejlesztési elképzeléseket. A termelési szerkezet kialakításánál figyelembe vették a népgazdasági igényeket és a megyei pártbizottság cselekvési programjában megjelölt feladatokat. Most alapvető törekvéseinkhez igazodva a szövetkezetek tagsága széleskörűen megismeri az idei terveket. A munkahelyi közösségekben, brigád:- ágazati gyűléseken, majd a szövetkezet kommunistái pártfórumaikon értékelik a cselekvési program teljesítését és a gazdálkodási eredményeket. A kettő elválaszthatatlan. Mérlegre kerülnek az eredmények, a gondok, a kudarcok is. A szövetkezetekben dolgozó harminc- négyezres tagság túlnyomó többsége megismeri saját és kisebb munkaközössége 1979. évi feladatait. A közgyűléseken tehát a szövetkezet egész komplex tervét fogadják el. Tapasztalataink szerint az éves termelési, pénzügyi és fejlesztési tervek megfelelnek mind a népgazdasági, mind a megyei célkitűzéseknek. Természetesen a terveket módosíthatja a tavaszi időjárás, így például a belvíz, és az is. hogy az ősszel elvetett kultúráink hogyan telelnek. Az üzemi vezetők ezekre a nehézségekre is felkészültek. Növelik a kukorica és napraforgó vetésterületét. A rekonstrukcióikat figyelembe véve átmeneti csökkenés várható a rizstermő területénél. Jelentős feladat egyes ágazatokban a tavalyi kiemelkedő eredmények megszilárdítása, más ágazatokban az eredmények növelése, a belső tartalékok fokozottabb kihasználása, a gazdaságosság növelése, a munkafegyelem és a munkaerőgazdálkodás javítása. Tennivaló van tehát bőven, s nagyon remélem, hogy 1979 sikeres esztendő lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezetek életében. S. J. Túlzsúfolt, korszerűtlen konyhán Főzelék helyett kalács A Minta Női Szabó Szövetkezet jászladányi telepén a tavaly átadott gépsoron varrják NDK megrendelésre bérmunkában a kétrészes, női divatruhákat
