Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 19. szám, 1979. január 24., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szervezettebb beruházások, gyorsabb befejezés Könnyűszerkezetes gyártóbázisok épülnek Az építésügyi ágazat idei tervének alapvető követelménye, hogy a rendelkezésre álló erőket, eszközöket elsősorban az 1979. és az 1980. évi átadásra tervezett beruházások gyors befejezésére és üzembehelyezésére koncentrálják. Az építési feladatok területenként és szervezetenként is az átlagostól eltérő igényeket támasztanak. így Budapesten, Fejér és Tolna megyében az átlagnál jóval több. viszont Hajdú, Szolnok, Békés megyékben és másutt kevesebb építési-szerelési munkát kell elvégezni. Különösen nagy erőket kell koncentrálni folyamat- .ban lévő több mint 30 nagy- beruházás tervszerű kivitelezésére. hiszen átlagosan 27 százalékkal, növekednek az egy nagyberuházásra jutó építési feladatok. Az átlagosnál is jóval több munkát kell elvégezni a paksi atomerőmű és a metró építőinek. Az erők fokozottabb koncentrálásának követelménye még inkább előtérbe állítja az összehangoltabb, magasabb színvonalú együttműködés megszervezését. A tervezőknek, kivitelezőknek, alvállalkozóknak és szállítóknak különösen nagy sokasága dolgozik ugyanis a befejezés, az üzembehelyezés előtt álló nagyberuházásokon. Ezért a gazdaságosságnak és a minőség javításának, az ütemes munkának is elengedhetetlen feltétele az érdekeltek együttműködésének javítása és a szerződéses fegyelem erősítése. Az állami és a vállalati beruházásoknál egyaránt alapvető cél, hogy a koncentrálással és a műszaki fejlesztés eszközeivel is meggyorsuljon a munka, kevesebb ideig tartson a beruházás lebonyolítása, s ezen belül a kivitelezés. Ezt segítik elő a könnyűszerkezetes építési elemek, köztük a főként külföldi licencek alapján gyártott szerkezetek termelésének bővítésével. A hagyományosnál lényegesen gyorsabb könnyűszerkezetes építési mód, gazdaságossága ugyanis a nagy sorozatból adódó előnyökkel érvényesülhet. Ezért az idén befejezik az ipari és raktározási épületekhez szükséges Conder típusú, az iskolák, óvodák és más közösségi épületek Clasp-rendszerű, valamint a mezőgazdasági épületekhez szükséges agro- komplex-féle könnyűszerkezetes gyártóbázisok kiépítését. Ezekkel, s más hazai és külföldi rendszerű könnyű- szerkezetes építési módszerekkel a tervek szerint ebben az évben összesen 1 200 000 négyzetméter alap- területű épületet szerelnek össze. A könnyűszerkezetes központi fejlesztési programban előirányzott összes gyártó bázis kiépítése a jövő évben fejeződik be. Szórják a műtrágyát, metszik a gyümölcsösöket Téli körkép négy gazdaságból (Tudósítónktól) A fagyos talajt, a határt borító vékony hóréteget kihasználják a mezőgazdasági üzemek az időszerű téli mezei munkák, a fejtrágyázás, a szervestrágya-kihordás, a szőlő és gyümölcsök metszésének elvégzésére. A Jászsági Állami Gazdaság 1700 hektár őszi gabonavetése felett már kering a növényvédő szolgálat repülőgépe és naponta 200 hektár kalászost részesítenek fejtrágyázásban. A munka pontos, jó elvégzése annál is inkább fontos, mert a rapszódikus időjárás következtében az őszi vetések gyengén telelnek, és ha valaha, akkor most szükség van arra, hogy minden eszközzel serkentsék az idei kenyérnekvaló kelését, fejlődését. A műtrágya adagolására egyébként nagy figyelmet fordítanak, megelőzően megvizsgálják a talaj tápanyagtartalmát, majd a növények tápanyag igényét. Ezek figyelembevételével táblánként és növényenként műtrágyázási tervet Készítenek, így biztosítják a fel- használás gazdaságosságát. A gazdaság 420 hektár szőlőjében öt erőgéppel szervestrágyázást, három géppel pedig műtrágyázást végeznek, naponta 19 hektárra hintik ki a talajerőpótlót. A szőlőmetszésen 30 szakavatott munkás dolgozik napi 4 hektáros teljesítménnyel. A jászfényszarui Béke Termelőszövetkezetben is hasonló a szakemberek gondja, mint a Jászsági Állami Gazdaságban. A tsz több mint 1900 hektár őszi búzája az erős fagy és a vékony hótá- karó miatt rosszul telel. Különösen azokon a területeken van probléma, ahol az őszszel — a kevés csapadék mitt — későn indult meg a csírázás és utána hirtelen érkezett a mínusz 15—17 Cel- sius-fokos fagy. Mint Papp Ottó főagronómus elmondotta, az a tapasztalatuk, hogy sok csíranövény elpusztult, mintegy 500 hektárnyi területen várhatóan terméskiesésre lehet számítani. A gabona fejtrágyázásához van elegendő műtrágya, amelyet folya- - matosan szórnak a vetésre, hogy nitrogénnel is fokozzák a növényzet fagytűrő képességét. A fejtrágyázáson kívül a paprikatermő területekre a szervestrágyát szállítják. Terítését a gyakorlatban már jól bevált robbantásos eljárással végzik. Ilyen módon csekély munkaerővel 140 hektárnyi terület jut tápanyaghoz. A Béke Tsz egyike megyénk legnagyobb kertészkedő gazdaságának, a tervezett idei vetésterület 680 hektár. A paprikapalánta neveléséhez készítik elő a melegágyat, szállítják a trágyát a táptalajba. A kertészek szorgalmasan dolgoznak, hogy az idén is teljesítsék az előirányzatot. Várakozással néznek a tavasz elé a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet szakemberei. Mindenekelőtt azért, mert a csapadéksze- gény őszi és téli időjárásban a csaknem másfélezer hektár őszi búza nem kelt ki, hasonlóan más őszi vetemény- hez. Ennélfogva csak tavasz- szal lehet a növényzet kelésére számítani, amikor esetleg öntözést is alkalmazhatnak. Mivel a vékony hóréteg alatt a szokásos zöld helyett barna a föld, fejtrágyázást egyelőre nem végeznek, azt a keléstől teszik függővé. A megfelelő nitrogénműtrágya készlet raktáron van, a repülőgépre is szerződést kötöttek, tehát csak a keléstől függ, hogy mikor láthatnak munkához. A határ más részein egyébként megindult az élet, műtrágyázzák a rétet, a legelőt, a 172 hektár termőgyümölcsöst és a 200 hektár fiatal ültetvényt. A gyümölcsöskertekben 50 főnyi brigád metszi a gyümölcsfákat, készíti elő a tavaszra. A kőtelki Ady Tsz-ben az idén a tavalyinak a kétszeresére, 4100 hektárra növelték a gabona vetésterületét. Sajnos a vetés itt is gyengén kelt, sőt vannak olyan részek, ahol csírázásnak sem indult. Ezért tulajdonítanak fontosságot a nitrogén alapú műtrágya adagolásának. — Egyelőre azonban még csak a gyepterületeket és a lucernatáblákat — mintegy 600 hektáron — szórják felül műtrágyával. Négy RCW rö- pítőtányéros traktorvontatású gép hinti a talajerőpótlót. Munkájuk meglehetősen termelékeny, egy-egy gépbe ugyanis három tonna műtrágya rakható. A műtrágya gazdaságos felhasználása itt is központi kérdés. Ügynevezett „talajerőtérképet” készítettek és annak alapján, a tényleges szükségletnek megfelelően adagolják a tápanyagot. E. S. . ......................................... m mmt «■••■■■■• __ -•••••* ■•■■■■■■ t a* ••■•••••-------- <at aaaaaaa i taaaaaaa • ' * aaaaaai a aaaaaaa a a aaaaaa- <• aaaaaaa « a aaaaaa • •• aaaaaaa aaaa aaaa aaaaa aaaaa aaaa« Átvéve és elhagyatva 3. oldal fl szerkesztőség postájából 4. oldal Aktlvaértekezlet a NIM-ben Aktívaértekezleten tekintették át a múlt évi munka tapasztalatait és megtárgyalták az idei feladatokat tegnap a Nehézipari Minisztérium párt-, szakszervezeti- és KlSZ-bizottságának vezetői valamint a minisztérium vezető munkatársai. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes. Simon Pál nehézipari miniszter számolt be az ágazat 1978. évi munkájáról és összegezte az idei feladatokat. Egyebek között megállapította, hogy az energia- ellátásban sok esetben nem a reális, hanem túlzott és pazarló igényeket kell kielégíteni. Az 1979. évi nép- gazdasági terv az energia- igények 4,2 százalékos növekedésével számol. Ennék 53 százalékát importból fedezzük. A termelési szerkezet Jcor- szerűsítésének feladatait elemezve a miniszter megállapította: a nehéziparban edd,ig végrehajtott szelektív fejlesztés és termékkorszerűsítés is hozzájárult ahhoz, hogy az ágazat tőkés exportja évi 500 millió dollárra emelkedett, az idén még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gazdaságos export fejlesztése érdekében. A miniszter beszámolóját követő élénk vitában az aktívaértekezlet részvevői kifejezésre juttatták, hogy ebben az évben még szervezettebb és hatékonyabb munkával járulnak hozzá az ország energiaellátásához, a termékszerkezet korszerűsít téséhez. A kaposvári Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezetben 1978-ban nyolcvanezer darab versenylabdát készítettek. A szövetkezet termékei az ARTEX közvetítésével a világ tizennégy országába eljutnak Papíron hétezer lakáskérelem Készül az új besorolás Szolnokon Lejárt a megbízatása Szolnokon annak a kétszáz társadalmi munkásnak, akik az elmúlt hónapokban adatlapokkal a hónuk alatt járták a várost. A nyilvántartásokban szereplő hétezer igénylőből csak azt a több mint háromezret keresték meg, akik az utóbbi két évben nem jeleztek változást körülményeikben. Az már bizonyos, hogy közülük százhatvanhárom visszavonta kérelmét, mert lakásgondja megoldódott. viszont bizonytalan annak a 965 igénylőnek a sorsa, akit az adatgyűjtők többszöri próbálkozás után sem találtak otthon. Jellemző számadat, hogy 1831 esetben változtak valamilyen módon a bejelentés óta a kérelmezők személyi körülményei. Erről azonban a lakásügyi csoportot elfelejtették értesíteni, pedig ott erre minden alkalommal megkérik az ügyfeleket. Ezeknek az adatoknak az alapján döntik el ugyanis, hogy ki milyen lakásra jogosult. Most a lakásügyi csoport a társadalmi bizottsággal együtt az új besorolásokon dolgozik. Munkájuk lesz bőven, hiszen az elmúlt évben beadott ezemégyszáz új kérelemmel együtt hat és fél ezer kartont kell átvizsgálniuk. Előtérbe kerülnek a hazai készítmények Szakemberek tanácskozása a növényvédüszerekröl — Tavaly a. megye mezőgazdasági üzemei 300 mik lió forintót költöttek növényvédő szereikre. A kémiai anyagok hatékonyságát okszerű felhasználásukkal növelni lehetne — mondta tegnap délelőtt Matuz János, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezeltője, a Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei szervezetének ititkára, amikor megnyitotta a Pelikán Szálló különtermében az immár hagyományos megyei növényvédelmi tanácskozást. Az ülésnek, amelynek fő témája a rovarkártevők elleni védekezés a szántóföldi Pilisvörösvárott, a Pilis-völgye Magyar-Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben új, hatszáz férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet építettek a Holstein-Friz állomány részére kultúrákban, részt vétitek a rendező szervek és vállalatok így a Chinoin Gyógyszergyár, az Agrotröszt, a megyei növényvédő állomás és a MAE Szolnok megyei szervezetének képviselői is. A tanácskozáson Zele- nyánszky András, a növényvédő állomás igazgatója értékelte a tavalyi év munkáját. Többek között megemlítette, hogy 1978-ban indokolatlanul nagy arányban, mintegy 60 százalékkal nőtt a kukordcavetés területén végzett talajfertőtlenítés, s a cukorrépa-tenyésztők is indokolatlanul sok talajfertőtlenítőt használtak. A beszámoló után dr. Komolya Ferenc, az Agrotröszit kereskedelmi igazgatója tartott tájékoztatót a növény- védőszer-ellátás és -forgalmazás eredményeiről és várható gondjairól. Elmondta, hogy hazánk más országhoz viszonyítva jól áll a növényvédelemben. 1975-ig a védőszerek felhasználása 15 —20 százalékkal növekedett évente — a növekedés utána is meghaladta aZ évi öt százalékot. Az importt-részarányt hazai termékekkel pótolják, és erre meg is van a lehetőség. A vegyipar gyom- és rovarirtók gyártásában megfelelő színvonalon termel, viszont elmaradások vannak a gombaölő szereknél. Ahhoz, hogy a gyártók megfelelően kielégítsék az igényeket, be kell tartaniuk a szállítási határidőket, s a minőségi előírásokat • is. 1979-ben- mennyiségileg a megrendeléseknek eleget tesz az Agrotröszt, de a fajtaválaszték szűkül.
