Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 21. Üzemmk Kunszentmártonórt Nélkülük nem menne... Egyetlen község vezető testületé sem nélkülözheti azt a társadalmi segítséget, melyet a helyi üzemek, vál­lalatok, termelőszövetkeze­tek s nem utolsó sorban a lakosság nyújt számára a községfejlesztésben. Az együttműködés alapja a jó kapcsolat. Berta László, a kunszentmártoni nagyközsé­gi tanács elnöke szerint ná­luk is a közös erőfeszítés­nek köszönhető sok minden. A nagyközség gazdasági egységei sokoldalú támoga­tást nyújtanak a fejlesztési és a helyi társadalompoliti­kai feladatok megoldásához. Ez megnyilvánul egyrészt anyagi juttatásban, másrészt pedig a lakosságot érintő politikai megmozdulásokban való közreműködésben — így például részfalugyűlé­sek, tanácstagi beszámolók szervezésében. Élen a Tisza Cipőgyár A gazdálkodó szervek fő­leg a gyermekintézmények fejlesztéséhez nyújtotfak fi­gyelemre méltó anyagi tá­mogatást. A tanácselnök azt vallja: nélkülük ilyen irá­nyú feladataikat nem tudták volna megvalósítani. Érthe­tő ez, ha figyelembe vesz- szük, hogy a Tisza Cipőgyár másfél millió forinttal járul az ötéves terv idején a kunszentmártoni gyermekin­tézmények fejlesztéséhez Ugyanebben az időszakban a BVM 1,2 millió, az áfész650 ezer, a Pannónia Vállalat 500 ezer, a téglagyár 400 ezer, a Körösmenti Tsz pedig fél­millió forintot fordít ilyen célra. A kisebb vállalatok, ki- rend,eltségek és egyéb szer­vek nagyságrendjükhöz és anyagi lehetőségeikhez mér­ten 30r—150 ezer forinttal segítenek. Az említetteken túl az üzemek és a vállalatok min­den évben szerveznek kom­munista szombatokat. Azok bevételéből eddig 640 ezer forintot juttattak a nagy­községi tanácsnak. Elisme­résre méltó az a társadalmi munka is, melyet a sport­pálya építésénél és karban­tartásánál fejtettek ki. Szin­tén az önzetlen közreműkö­désnek köszönhető, hogy ta­valy felépült a félmillió fo­rint értékű KRESZ-park. Hagyományokra alapozva A nagy községi tanács te­hát a korábbi hagyományok­ra alapozva méltán számít az idén is a gazdasági-, tár­sadalmi szervek és a lakos­ság segítségére. Főleg a 12 tantermes új általános isko­la és a száz személyes óvo­da építésénél, valamint a sporttelep fejlesztésénél.. Az új iskola és az óvoda ala­pozásában már tavaly is ha­tékonyan működtek közre társadalmi erők. Remélhető­en így lesz ez átadásukig, hi­szen egyik intézmény fon­tosságát sem kell különö­sebben magyarázni. A sporttelepen is bőven akad tennivalójuk a társa­dalmi munkásoknak, mivel az idén be akarják fejezni a salakos futballpálya épí­tését. elkészül a bitumenes kézilabdapálya, s parkosítani akarják a -KRESZ-park kör­nyékét. A nagyobb feladatok való­ra váltása mellett természe­tesen ezernyi lehetőség van az önzetlen munkára, —így például a gyermekintézmé­nyek berendezéseinek javí­tásában, felújításában. Az említetteken túl a he­lyi üzemek Kunszentmárton- ban is felbecsülhetetlen se­gítséget nyújtottak a nagy­községi tanácsnak a munka erő elhelyezésében. Ezt is figyelembe kell venni az anyagi támogatás mértéké­nek mérlegelésekor. A Pan­nónia Vállalat például nagy­ságrendjéhez mérten többet is nyújthatna a gyermekin­tézmények támogatásához. Igaz viszont az is, hogy nem­rég fejezte be 280 milliós beruházását, s az államtól felvett hiteleit törlesztenie kell. Túl a nyolcmillión Kunszentmártonban ta­valy a társadalmi munka ér­téke meghaladta a nyolc­millió forintot. Remélhetően az idén sem lesz másként, s Berta László tanácselnök lé­nyegében ugyanazt mondhat­ja majd, mint most: — Igazságtalanok lennénk, ha azt mondanánk, hogy nem támogatnak bennünket. Büszkék is vagyunk arra, hogy jó a kapcsolatunk és együttműködésünk a lakos­sággal. a gazdasági és a tár­sadalmi szervekkel. így igaz ez még akkor is, ha a köztisztasággal, a par­kok védelmével esetenként gondjai vannak a tanácsnak. Kunszentmárton dinamiku­san fejlődik, a városiasodás jelei lépte-nyomon megnyil­vánulnak. Joggal vallják a tanács vezetői: nemcsak épí­teni kell, hanem vigyázni is arra, amit már megvalósí­tottunk. S. B. *3» ^ ; * '"s. lászlákóhalmán „Viszonzásként" százezer forint Hagyomány Jászjákóhalmán, hogy Ilyenkor, az év első hete? ben értékelik: hogyan segítet­ték a különböző együttműködé­si megállapodások a községfej­lesztési feladatok végrehajtá­sát. Az első megállapodást a község KISZ-szervezetével és a HNF községi bizottságával kö­tötte a községi tanács. A nyolc évvel ezelőtt létrejött együttműködési szerződéshez azóta csatlakozott a Béke Tsz. az Asztalosipari Szövetkezet és az Egyesült Jászsági Afész. A község lakóinak nagy része fia­tal, ezért — bár valamennyi megállapodás hasznos — ki­emelten kezelik a KlSZ-szerve- zettel kötött együttműködési megállapodást. A fiatalok tenniakarását di­cséri, hogy az elmúlt néhány év alatt Jászjákóhalma gondozott parkokkal, virágos terekkel szé­pült. A fiatalok ültették ki azt a több ezer facsemetét, amivel a község belterületén csaknem kétszeresére nőtt a zöldövezet. A fiatalok a legaktívabb szer­vezői — és természetesen részt­vevői — a különböző társadal­mi rendezvényeknek, családi ünnepségeknek. A KISZ-fiatalok érdeme, hogy a községben fel­lendült a sportélet. Az együttműködési megálla­podás értelmében a községi ta­nács viszonzásképpen az ötéves terv időszakában 100 ezer forin­tot ad sportolási - célokra a fia­taloknak. A jászberényi vízmű építéséhez is jelentős társadalmi mun­kával járult a lakosság. —­A kisújszállási szakmunkás- képző intézet diákjai és fiatal pedagógusai többezer óra társadalmi munkával építették iskolájuk új könyvtárát. Az épületben klubszoba és sportöltöző is helyet kapott. A szolnoki József Attila úti lakótelepen élők öntevékenyen szépítik környezetüket, par­kokkal övezik épületeiket. Együtt eredményesebb Az első közös akcióra már kevesen emlékeznek Jászapátiban. A minden év­ben felújított megállapodá­sokról viszont sokan tud­ják, hogy azok fontos doku­mentumai a nagyközségi tanács és a népfront együtt­működésének, amelyek segí­tik a településfejlesztési ter­vek megvalósítását. A szer­ződés tartalmazza a telepü­lés fejlődését szolgáló, a fel­adatok végrehajtására moz­gósító szinte valamennyi tennivalót. A népfrontbizottság a vá­lasztások előkészítésével, a falugyűlések, a tanácstagi beszámolók megrendezésé­vel járul hozzá a közös program megvalósításához. Jelentős szerepet vállal a felnőttoktatásban, a tanács­tagok továbbképzésében. Az elmúlt évben például a nép­front bizottság volt a szer­vezője és a lebonyolítója több esetben a titkár és az elnök az előadója — an­nak a tanfolyamnak, melyen a tanácstagok olyan fontos témakörökben növelték is­mereteiket mint a tanács- törvény érvényesítése, a ta­nácstagok jogai és kötele­zettségei, a választópolgá­rok és a tanácstagok együtt­működése. Hasznos az együttműkö­dés a tanácsi bizottságok szamára is. A népfront ja­vasolja a bizottságokba azo­kat a nem tanácstag szak­embereket, akik a különbö­ző steaktéi ületeken végzett vizsgálatokban, felmérések­ben szakmai felkészültség- gükkei segítik a bizottsá­gok munkáját. Fontos sze­repe van a tanács és a nép­front együttműködésének a gazdasági feladatok végre- hajtásában.A lakosság igé­nyeihez igazodó település- fejlesztési célkitűzések meg­valósítása elképzelhetetlen a lakosság, a munkahelyi kol­lektívák segítsége nélkül. Mind eredményesebben és egyre nagyobb tömeget moz­gósítanak a különböző tár­sadalmi munkaakciókra. A népfrontbizottság agitációs- szervező munkájának is eredménye, hogy Jászapáti­ban az elmúlt érvben a tár­sadalmi-gazdasági szervek, a munkahelyi kollektívák és a lakosság összesen 27 mil­lió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a te­lepülés fejlesztéséhez, szépí­téséhez. A társadalmi összefogás, a hasznos együttműködés eredménye: az elmúlt év­ben befejezték a Vágó Pál Múzeum felújítását, tisztá­ra „fésülték” a parkerdőt, több mint másfél kilomé­terrel „nyúltak meg” a jár­dák, ezer méterrel bővült a vízhálózat. I. A. .Szűkebb hazánk’ a bizalomra Üjszász több mint hétezer lakójából közel ezerkétszáz a harminc éven aluli. Nagy József tanácselnök róluk, az ő munkájukról beszél: — Ez a község afféle vas­utas falu volt, helyben kevés munkalehetőséggel. Ma is so­kan dolgoznak a MÁV-nál, a munkaképes lakosság egy- harmada jelenleg is eljáró. A nők könnyebben jutnak munkához helyben, mint a férfiak. Az ifjúsági törvény hatályba lépése óta papírra is lefektetjük a KISZ és a nagyközségi tanács közös munkaprogramját. Ez persze egyáltalában nem jelenti azt, hogy kapcsolatunk papírsza- gú, hogy a fiatalok csak az együttműködési megállapo­dás betűi szerint cseleked­nének. Nincs lakásgond — Mégis, mit őriz a papír? — Különös figyelmet szen­telünk az általános iskola nyolc osztályának elvégzésé­re. Nincs gondunk a hetven cigánycsalád gyermekeivel sem. Az ötévesek mindany- nyian óvodába járnak, a ta­nítási napokról nem hiányoz­nak az iskolások. A KISZ- szervezet munkáját anyagi­lag is segítjük, az idén negy­venötezer forintunk lesz if­júságpolitikai célokra. Ennek felhasználásáról a nagyköz­ségi KISZ-bizottsággal együt­tesen döntünk. Ebből persze két úttörőcsapatunk is része­sül. Segítünk az ifjúsági par­lamentek szervezésében, mint ahogy igyekszünk megoldani a fiatalok lakásgondjait is. Kedvezményes áron telket biztosítunk az építeni szán­dékozóknak. öt éve lakásszö­vetkezetünk is működik, ed­dig harminchat lakást épí­tettünk meg. A beköltözők többsége harminc éven aluli, jobbára téeszben dolgozó. Az építkezést a termelőszövet­kezet is támogatta természe­tesen. A nagycsaládos fiata­lok a legrövidebb időn belül lakást kapnak, térítési össze­gük havonta nem több, mint­ha lakbért fizetnének. Ezért bátran mondhatom, hogy nincs lakásgondjuk Űjszá- szon sem a fiataloknak, sem az idősebbeknek. — Nem lehet panasz a tanácsi támogatásra — mon-i dóm Barta Katinak, a közsé­gi KlSZ-bizottság titkárá­nak. — Az együttműködési meg­állapodás sok mindent elárul — mutat a papírokra. — Na­gyon jó a kapcsolatunk a nagyközség vezetőivel. Bár­mit kérünk, teljesítik. — Bármit? — A realitásokon belül. Kapni persze csak úgy öröm, ha az ember ad is. Mi igyek­szünk rászolgálni a bizalom­ra. Háromszáz fölötti tagsá­gunk még nem hagyta cser­ben szűkebb pátriánkat. — Háromszáz a KISZ-tag az ezerkétszáz fiatalból... — Talán kevés. Ezért az idén legfőbb feladatunk a szervezeti élet megerősítése lesz. Azért ez a háromszáz ifjúkommunista sem tétlen­kedett ám! Különösen ki­emelkedett a gimnázium és szakközépiskola hat alapszer­vezete. — Megépítettek egy autóparkolót, elkészítették tornaudvarukat és a községi belvízelvezető árkok tisztítá­sában is részt vállaltak. A MÁV fiataljai szép ifjúsági klubot alakítottak ki, az áfész KISZ-esei pedig egy sportpálya építésén törik a fejüket. Két éve adtuk át az úttörőparkot, ahol salakos fo­cipálya, játszótér, pingpong­asztalok várják a gyerekeket. Ugyanott az MHSZ-el közö­sen, tanácsi támogatással fölépítettünk egy lőpavilont is. Ezen a parkon szinte mindannyian dolgoztunk. AZ idei kommunista műszakokon termelt értéket bölcsődei és óvodai fejlesztésre ajánljuk fel. Nem feledkezünk meg az utánpótlásról sem. Többet tö­rődünk az általános iskolá­sokkal. Közösen szervezzük majd az idei KIMSZ-évfor- duló rendezvényeit. Védnök­séget vállalunk a nagyközsé­gi játszóterek fölött. Jó fiatalnak lenni — Majd elfeledkeztem, a vízvezetéképítésről. Ott leg­alább harmincezer forint tár­sadalmi munkát végeztünk tavaly. Sok-sok olyan fiata­lunk van, aki nem jelenti be — minek is — az általa vég­zett munkát. Velünk együtt úgy érzi. hogy ez a nagyköz­ség a miénk is, itt élünk, itt dolgozunk, így aztán termé­szetes az. amit nap mint nap teszünk érte. A lezajlott ifjúsági parla­mentek igazolják a KISZ-tit- kár szavait. A fiatalok zöme részt vett ezeken, hozzászó­lásaik pedig arról árulkodtak, hogy egy közösségért, az ott élőkért emelték fel szavu­kat. Most már nem tűnik túl­zásnak az egyik fiúnak a vo­naton tett megjegyzése: jó fiatalnak lenni Űjszászon. H, Z. Rászolgálnak

Next

/
Thumbnails
Contents