Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 21. nony vasszerkerete között jeges szél jár, keményre cserzi az arcokat. Lenn a ponyva alatt dübörögnek a gépek, sáros vizet forgatnak a szWótttyúk. A fúrófej 1800 méter mélyen jár. Még 400 méter és a kőolajkutató vállalat olajbányászai a Kisújszállás Észak—Kelet—II. számú fúrási ponton elérik a kitűzött szintet. A vasszerkezetet összefüggő jégpáncél borítja, a torony emeletnyi magas munkaszint- jén csúsznak a bakancsok. Kesztyűs kezek vaskos szerszámokat markolnak, a hátakon feszül a sártól pettyezett pufajka. Hideggel, széllel dacolnak, a föld rétegeivel viaskodnak az energiáért. Olajbányászok. T. Katona László képriportja Munka közben Antal Gábor és Zsiga Béla Blaskovics József fúrómunkások. A gépeket Földesi Imre kezeli Ellenfényben t A fúrótornyot jégpáncél borítja- Tibikém! Hozzánk is benézhetnétek, ha arra jártok. Tudod, az asz- szony megszakítaná a gyest, ha lenne a gyerekeknek hely az óvodában és a bölcsődében . . . Szóltak, szükség lenne a feleségemre a műhelyben ... — Lovászi elvtárs! Van egy észrevételem a normával kapcsolatban. Vagy húsz embert érint. Csináljanak már valamit... a szakszervezet biztosan segít! . .. Sárosi Tibor, Lovászi Gyula segít. Mint szakszervezeti társadalmi tisztségviselő. Ök — és még jó néhány társuk - tevékeny munkásai a szak- szervezetnek, részei az egésznek — de úgy is mondhatjuk TÉGLÁI AZ ÉPÍTMÉNYNEK A szolnoki Járműjavító kétezer-hatszázötven dolgozója érdekvédelmi és érdekegyeztető feladatait elláthi ahogy mondani szokás — nem kis „ügy”. Még akkor sem, ha ezren, ezerkétszázan évente egyszer sem kérik személyesen a szakszervezet segítségét, dolgaikban a küldött bizalmi képviseli őket. De a gonddal-bajjal, a kéréssel és a javaslattal a hozzájuk fordulók még oly kicsinek látszó ügye is körül- tekinhető, figyelmes munkát igényel. Emberekről, emberi problémákról, a munkahelyi és a személyes közérzetről van szó. És ez nem kevés. Hogyan és kik intézik a szervezetre háruló feladatokat? Kik a névtelen, de nélkülözhetetlen harcosai — a hadászati nyelvnél maradva — ütegei egy nagyüzem szak- szervezetének? Szabó Károly, a szakszervezeti bizottság titkára vázolja az építmény szerkezetét: — Az üzemi demokrácia és a dolgozók legmagasabb képviseleti fóruma, az üzemi szakszervezeti tanács, és a bizalmi küldöttek közös tanácskozása, amely ötvenegy tanácstagból és ötvenhárom küldött bizalmiból áll. Együttes tanácskozást akkor tartunk, amikor az egész üzemet érintő ügyekről tárgyalunk. Ilyen például az éves költségvetés, a gazdasági terv megvitatása, a jóléti alap képzése, az év végi munkaértékelés. Általában négy- szer-ötször tartunk közös tanácskozást évente. Üj elem többek között a fórum munkájában, hogy véleményezzük — évente — az igazgató és helyetteseinek munkáját. — Tehát a fórum a kis „országgyűlés” ..., de van kis „minisztertanács” is! — A szakszervezeti bizottság, amelynek tizenhét tagjából ketten függetlenítettek vagyunk, tizenöten társadalmi tisztségviselők, valamenyöt munkabizottság elnökével beszélgettünk tisztségükkel járó dolgaikról, az utóbbi időszakban történt változásokról. Szekeres István a mozdonyosztály dolgozója, szocialista brigádvezető — a munkásellátási és a szociálpolitikai munkabizottság elnöke. — Mik a legfőbb teendői a csoportnak? — A munka- és védőruhaellátás, a védőitalok biztosítása, az üzemi konyha feletti felügyelet, az emberek szociális helyzetének felmérése, az utazással kapcsolatos panaszok intézése... és még számos, szociálpoltikai ügy szemmel tartása. — Mit említene meg az utóbbi időkből, amit sikerült elintézniük? — Sok a bejárónk. Panaszolták, hogy a vasútálloTóth András fődiszpécser — az szb mellett működő újítási bizottság helyettes vezetője: — Mivel lehet kedvet kelteni az emberekben, hogy újítsanak, ésszerűsítsenek? — Elsősorban azzal, ha a benyújtott újítással rövid határidőn belül elbírálják az illetékesek, és véleményt mondanak hasznosságáról. Másodsorban — bizottságunk egyik fő feladata — érthetően, okosan meg kell magyarázni a szabályokat, az újítási, a találmányi és az ésszerűsítési módokat. Az nyien egy-egy munkabizottság elnökei. Az szb operatív végrehatjó szerve az üzemi szakszervezeti tanács és a küldöttek együttes ülésén hozott állásfoglalásoknak, határozatoknak. Két ülésszak közöt — önálló hatáskörrel — ugyancsak döntési, véleményezési jogunk van, s erről a tevékenységünkről mindenkor beszámolunk az együttes üléseken. A „családfa” következő ágai a munkabizottságok, nálunk tizennégy van. — Kiemelt feladatunk a termelés, a gazdálkodás segítése. Milyen sajátos, úgymond „járműs,, programot tartalmaza tervük? — Csak címszavakban említem idei elfogadott gazdasági tervünk legfőbb adatait: másfél százalékos termelés- növekedést irányoztunk elő. Mit jelent ez? Többek között 224 Diesel-mozdony, 2400 személy- és teherkocsi javítását, 1979-ben összesen 2564 vontató és vontatott jármű üzemképessé tételét. Évek óta gondunk az anyag- és az alkatrész-ellátás. A szakszervezet javasolta és a decemberi tervmegbeszélésen a gazdasági vezetők el is fogadták, hogy egyes alkatrészeket itt, az üzemben gyártsunk, hiszen mód van rá. — Sok múlik a munkafegyelmen, a szervezettségen... — A gazdasági vezetők beszámoltatása is gyakorlatilag a munkafegyelem erősítéséhez tartozik. Az irányítók személyes példamutatása, következetessége az alapja az üzemi fegyelemnek. A munka szervezettségéről... A szocialista munkaverseny fejlesztésben a brigádok vállalásainak irányításában nagy szerepe van a szakszervezetnek. Most is, mint minden évben, összeállítottuk, közreadtuk azokat a főbb gazdasági irányelveket, amelyek vezérfonalai a vállalásoknak. Természetesen időközben is segítünk, számon kérünk, mozgósítunk. mástól nehéz munkakezdésre bejutni az üzembe. Felvettük a kapcsolatot a Volán 7. sz. Vállalat vezetőivel, és egy 14-es járat beállításával sok jogos panaszt orvosoltunk. De megemlíthetem a jelenleg is tartó munkánkat: a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése nélkül is célunk, a bizottság tagjai felmérést végeznek a dolgozók között, ki hogyan, és mikor tudna kezdeni. — Miben szeretnének segíteni ? ^ — Százhúsz dolgozónk vár lakásra. A lakáselőkészítő bizottsággal környezettanulmányokat végzünk, és mérlegeljük az igénylők helyzetét. Tavaly harmincegyen kaptak lakást, szeretnénk, ha az idén még több családnak lenne öröme, főként a legmostohább körülmények között lakóknak. emberek többsége ugyanis nincs tisztában ezekkel. — Az idén milyen „mozgósítási” tervünk van? — Jól bevált a tavaly kezdeményezett két hónapos, kiemelt újítási verseny és a vetélkedő. A verseny idején a szokásosnak többszöröse volt a benyújtott újítások száma. Ilyenkor az újítási díjon kívül versenydíjakat is adunk. Ugyancsak sok embert nyertünk meg a vetélkedővel is, az idén még az első félévben megszervezzük. — Melyik üzemrészből várnak munkát könnyítő ötleteket? — A Diesel-mozdony javítóktól. Egyébként egy ott dolgozó munkatársunk decemberben beadott újításának már megjött az eredménye: 261 ezer forint megtakarítás. Ez bizony, nem kis eredmény... Molnár Ferenc a kocsiosztály dolgozója — a munka- védelmi munkabizottság elnöke: — Mi a legfőbb teendőjük? — A felvilágosítás, a baleset megelőzése. Az utóbbi években felmérhetetlen segítséget nyújtott az üzemben tevékenykedő munkavédelmi őrhálózat, amelynek hetven tagja van. Szükség van rájuk, hiszen a nagy beruházás befejeződött, az átköltözés is véget ér. A gépek üzembe helyezése sok gonddal, felelősséggel jár. — Önök az üzemi balesetet szenvedett dolgozók „védőügyvédéi” is... — Nyugalmat ad, ha egy- egy régebben üzemi balesetet szenvedett embernek sikerül kártalanítást szereznünk. Csak egy példa: tavaly decemberben 17 baleset tényét vizsgáltuk felül, és fellebbeztünk a sérült nevében. Tizennégyen „megnyerték” a pert. Vélemény a napiéban Párái Jenő a személyzeti osztály dolgozója — az oktatási bizottság elnöke: — Mi az újdonság az oktatási munkában? — Minőségi változás jel-, lemzi tavalyi és idei oktatási tervünket, ugyanis az addigi három témakör helyett jelenleg egy, a társadalmunk időszerű kérdései sorozat tart. Kétéves a képzés, 580 szakszervezeti tag látogatja rendszeresen az előadásokat. Változás az is, hogy a huszonöt propagandista 80 százaléka elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet, ők a tanfolyamvezetők. — Továbbképzés? — A szakszervezeti tisztségviselők mellett folytatjuk a bizalmiak felkészítését megnövekedett jogaik gyakorlására. Ügy tűnik, eredményesen, egyre többen értik és gyakorolják megbízatásukat. Lovászi Gyula, a technológiai osztály dolgozója — a munkaügyi- és • bérbiztottság elnöke. — önökhöz gyakran kopogtatnak be az emberek? — A bizalom jelének tekintjük. Nem is annyira panasszal — akad az is —, inkább javaslatokat, véleményeket mondanak. Ha nem jönnek, beírják az üzemben kifüggesztett vélemény-naplóba. Mi rendszeresen olvassuk, és számontartjuk, hogy az illetékesek válaszoltak-e kérésekre, kérdésekre. — Említene példát, mit sikerült elintézni, jobbítani? — 1977-ben nem értettünk egyet — sem mi, sem a munkások — a mozgóbér-alap- szabállyal. Javasoltuk, hogy az összeg egy részét alapbé- resítsék. Az szb mérlegelte észrevételünket, 1978-ban már a szakszervezet által javasolt módon differenciálták a bérezést. A teljesség kedvéért az öt munkabizottság mellett soroljuk el a többit is: ifjúsági, nő-, termelési, műszaki-gaz- dasági-fejlesztési, tömegsport, társadalombiztosítási, üdülési, munkabizottság dolgozik az üzemben. A meghatározott területek gazdái rendszeresen, lelkiismeretesen látják el társadalmi megbízásaikat. Ügyelnek az emberek jogaira, de számon tartják a kötelességeket is. T. Szűcs Etelka Bejárók és lakásra várók Újítók és védőügyvédek A fúráspont rádióösszeköttetést tart a központtal Fórizs András fúrómester