Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 21. nony vasszerkerete között jeges szél jár, keményre cser­zi az arcokat. Lenn a ponyva alatt dü­börögnek a gépek, sáros vizet forgat­nak a szWótttyúk. A fúrófej 1800 mé­ter mélyen jár. Még 400 méter és a kőolajkutató vál­lalat olajbányá­szai a Kisújszállás Észak—Kelet—II. számú fúrási pon­ton elérik a kitű­zött szintet. A vasszerkezetet összefüggő jég­páncél borítja, a torony emeletnyi magas munkaszint- jén csúsznak a ba­kancsok. Kesztyűs kezek vaskos szer­számokat markol­nak, a hátakon feszül a sártól pettyezett pufajka. Hideggel, széllel dacolnak, a föld rétegeivel viaskod­nak az ener­giáért. Olajbányá­szok. T. Katona László képriportja Munka közben Antal Gábor és Zsiga Béla Blaskovics József fúrómunkások. A gépeket Földesi Imre kezeli Ellenfényben t A fúrótornyot jégpáncél borítja- Tibikém! Hozzánk is benézhetnétek, ha arra jártok. Tudod, az asz- szony megszakítaná a gyest, ha lenne a gyerekeknek hely az óvodában és a bölcsődében . . . Szóltak, szükség lenne a feleségemre a műhely­ben ... — Lovászi elvtárs! Van egy észrevételem a normával kapcsolat­ban. Vagy húsz embert érint. Csináljanak már valamit... a szakszer­vezet biztosan segít! . .. Sárosi Tibor, Lovászi Gyula segít. Mint szakszervezeti társadalmi tiszt­ségviselő. Ök — és még jó néhány társuk - tevékeny munkásai a szak- szervezetnek, részei az egésznek — de úgy is mondhatjuk TÉGLÁI AZ ÉPÍTMÉNYNEK A szolnoki Járműjavító kétezer-hatszázötven dolgo­zója érdekvédelmi és érdek­egyeztető feladatait elláthi ahogy mondani szokás — nem kis „ügy”. Még akkor sem, ha ezren, ezerkétszázan évente egyszer sem kérik személyesen a szakszervezet segítségét, dolgaikban a kül­dött bizalmi képviseli őket. De a gonddal-bajjal, a ké­réssel és a javaslattal a hoz­zájuk fordulók még oly ki­csinek látszó ügye is körül- tekinhető, figyelmes munkát igényel. Emberekről, emberi problémákról, a munkahelyi és a személyes közérzetről van szó. És ez nem kevés. Hogyan és kik intézik a szervezetre háruló feladato­kat? Kik a névtelen, de nél­külözhetetlen harcosai — a hadászati nyelvnél maradva — ütegei egy nagyüzem szak- szervezetének? Szabó Károly, a szakszer­vezeti bizottság titkára vá­zolja az építmény szerkeze­tét: — Az üzemi demokrácia és a dolgozók legmagasabb képviseleti fóruma, az üzemi szakszervezeti tanács, és a bizalmi küldöttek közös ta­nácskozása, amely ötvenegy tanácstagból és ötvenhárom küldött bizalmiból áll. Együt­tes tanácskozást akkor tar­tunk, amikor az egész üze­met érintő ügyekről tárgya­lunk. Ilyen például az éves költségvetés, a gazdasági terv megvitatása, a jóléti alap képzése, az év végi munka­értékelés. Általában négy- szer-ötször tartunk közös ta­nácskozást évente. Üj elem többek között a fórum mun­kájában, hogy véleményez­zük — évente — az igaz­gató és helyetteseinek mun­káját. — Tehát a fórum a kis „országgyűlés” ..., de van kis „minisztertanács” is! — A szakszervezeti bizott­ság, amelynek tizenhét tag­jából ketten függetlenítettek vagyunk, tizenöten társadal­mi tisztségviselők, valameny­öt munkabizottság elnö­kével beszélgettünk tisztsé­gükkel járó dolgaikról, az utóbbi időszakban történt változásokról. Szekeres István a moz­donyosztály dolgozója, szo­cialista brigádvezető — a munkásellátási és a szociál­politikai munkabizottság el­nöke. — Mik a legfőbb teendői a csoportnak? — A munka- és védőruha­ellátás, a védőitalok biztosí­tása, az üzemi konyha feletti felügyelet, az emberek szo­ciális helyzetének felmérése, az utazással kapcsolatos pa­naszok intézése... és még számos, szociálpoltikai ügy szemmel tartása. — Mit említene meg az utóbbi időkből, amit sikerült elintézniük? — Sok a bejárónk. Pana­szolták, hogy a vasútállo­Tóth András fődiszpécser — az szb mellett működő újí­tási bizottság helyettes veze­tője: — Mivel lehet kedvet kel­teni az emberekben, hogy újítsanak, ésszerűsítsenek? — Elsősorban azzal, ha a benyújtott újítással rövid határidőn belül elbírálják az illetékesek, és véleményt mondanak hasznosságáról. Másodsorban — bizottságunk egyik fő feladata — érthe­tően, okosan meg kell ma­gyarázni a szabályokat, az újítási, a találmányi és az ésszerűsítési módokat. Az nyien egy-egy munkabizott­ság elnökei. Az szb operatív végrehatjó szerve az üzemi szakszervezeti tanács és a küldöttek együttes ülésén hozott állásfoglalásoknak, határozatoknak. Két ülésszak közöt — önálló hatáskörrel — ugyancsak döntési, véle­ményezési jogunk van, s er­ről a tevékenységünkről min­denkor beszámolunk az együttes üléseken. A „család­fa” következő ágai a mun­kabizottságok, nálunk tizen­négy van. — Kiemelt feladatunk a termelés, a gazdálkodás segí­tése. Milyen sajátos, úgy­mond „járműs,, programot tartalmaza tervük? — Csak címszavakban em­lítem idei elfogadott gazdasá­gi tervünk legfőbb adatait: másfél százalékos termelés- növekedést irányoztunk elő. Mit jelent ez? Többek között 224 Diesel-mozdony, 2400 személy- és teherkocsi javí­tását, 1979-ben összesen 2564 vontató és vontatott jármű üzemképessé tételét. Évek óta gondunk az anyag- és az al­katrész-ellátás. A szakszer­vezet javasolta és a decem­beri tervmegbeszélésen a gazdasági vezetők el is fo­gadták, hogy egyes alkat­részeket itt, az üzemben gyártsunk, hiszen mód van rá. — Sok múlik a munkafe­gyelmen, a szervezettségen... — A gazdasági vezetők be­számoltatása is gyakorlatilag a munkafegyelem erősítésé­hez tartozik. Az irányítók személyes példamutatása, kö­vetkezetessége az alapja az üzemi fegyelemnek. A mun­ka szervezettségéről... A szo­cialista munkaverseny fej­lesztésben a brigádok válla­lásainak irányításában nagy szerepe van a szakszervezet­nek. Most is, mint minden évben, összeállítottuk, köz­readtuk azokat a főbb gaz­dasági irányelveket, ame­lyek vezérfonalai a vállalá­soknak. Természetesen idő­közben is segítünk, számon kérünk, mozgósítunk. mástól nehéz munkakezdésre bejutni az üzembe. Felvet­tük a kapcsolatot a Volán 7. sz. Vállalat vezetőivel, és egy 14-es járat beállításával sok jogos panaszt orvosol­tunk. De megemlíthetem a jelenleg is tartó munkánkat: a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése nélkül is célunk, a bizottság tagjai felmérést végeznek a dolgozók között, ki hogyan, és mikor tudna kezdeni. — Miben szeretnének segí­teni ? ^ — Százhúsz dolgozónk vár lakásra. A lakáselőkészítő bizottsággal környezettanul­mányokat végzünk, és mérle­geljük az igénylők helyzetét. Tavaly harmincegyen kaptak lakást, szeretnénk, ha az idén még több családnak lenne öröme, főként a leg­mostohább körülmények kö­zött lakóknak. emberek többsége ugyanis nincs tisztában ezekkel. — Az idén milyen „moz­gósítási” tervünk van? — Jól bevált a tavaly kez­deményezett két hónapos, kiemelt újítási verseny és a vetélkedő. A verseny idején a szokásosnak többszöröse volt a benyújtott újítások száma. Ilyenkor az újítási díjon kívül versenydíjakat is adunk. Ugyancsak sok em­bert nyertünk meg a vetélke­dővel is, az idén még az első félévben megszervezzük. — Melyik üzemrészből várnak munkát könnyítő öt­leteket? — A Diesel-mozdony ja­vítóktól. Egyébként egy ott dolgozó munkatársunk de­cemberben beadott újításá­nak már megjött az eredmé­nye: 261 ezer forint megta­karítás. Ez bizony, nem kis eredmény... Molnár Ferenc a kocsiosz­tály dolgozója — a munka- védelmi munkabizottság el­nöke: — Mi a legfőbb teendőjük? — A felvilágosítás, a bale­set megelőzése. Az utóbbi években felmérhetetlen se­gítséget nyújtott az üzemben tevékenykedő munkavédel­mi őrhálózat, amelynek het­ven tagja van. Szükség van rájuk, hiszen a nagy beruhá­zás befejeződött, az átköltö­zés is véget ér. A gépek üzembe helyezése sok gond­dal, felelősséggel jár. — Önök az üzemi balesetet szenvedett dolgozók „védő­ügyvédéi” is... — Nyugalmat ad, ha egy- egy régebben üzemi balese­tet szenvedett embernek si­kerül kártalanítást szerez­nünk. Csak egy példa: tavaly decemberben 17 baleset té­nyét vizsgáltuk felül, és fel­lebbeztünk a sérült nevé­ben. Tizennégyen „megnyer­ték” a pert. Vélemény a napiéban Párái Jenő a személyzeti osztály dolgozója — az ok­tatási bizottság elnöke: — Mi az újdonság az ok­tatási munkában? — Minőségi változás jel-, lemzi tavalyi és idei oktatási tervünket, ugyanis az addigi három témakör helyett je­lenleg egy, a társadalmunk időszerű kérdései sorozat tart. Kétéves a képzés, 580 szakszervezeti tag látogatja rendszeresen az előadásokat. Változás az is, hogy a hu­szonöt propagandista 80 szá­zaléka elvégezte a marxis­ta—leninista esti egyetemet, ők a tanfolyamvezetők. — Továbbképzés? — A szakszervezeti tiszt­ségviselők mellett folytatjuk a bizalmiak felkészítését megnövekedett jogaik gya­korlására. Ügy tűnik, ered­ményesen, egyre többen ér­tik és gyakorolják megbíza­tásukat. Lovászi Gyula, a technoló­giai osztály dolgozója — a munkaügyi- és • bérbiztottság elnöke. — önökhöz gyakran ko­pogtatnak be az emberek? — A bizalom jelének te­kintjük. Nem is annyira pa­nasszal — akad az is —, inkább javaslatokat, vélemé­nyeket mondanak. Ha nem jönnek, beírják az üzemben kifüggesztett vélemény-nap­lóba. Mi rendszeresen olvas­suk, és számontartjuk, hogy az illetékesek válaszoltak-e kérésekre, kérdésekre. — Említene példát, mit si­került elintézni, jobbítani? — 1977-ben nem értettünk egyet — sem mi, sem a mun­kások — a mozgóbér-alap- szabállyal. Javasoltuk, hogy az összeg egy részét alapbé- resítsék. Az szb mérlegelte észrevételünket, 1978-ban már a szakszervezet által javasolt módon differenciál­ták a bérezést. A teljesség kedvéért az öt munkabizottság mellett so­roljuk el a többit is: ifjúsági, nő-, termelési, műszaki-gaz- dasági-fejlesztési, tömegsport, társadalombiztosítási, üdülé­si, munkabizottság dolgozik az üzemben. A meghatáro­zott területek gazdái rend­szeresen, lelkiismeretesen látják el társadalmi megbízá­saikat. Ügyelnek az emberek jogaira, de számon tartják a kötelességeket is. T. Szűcs Etelka Bejárók és lakásra várók Újítók és védőügyvédek A fúráspont rádióösszeköttetést tart a központtal Fórizs András fúrómester

Next

/
Thumbnails
Contents