Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

xxx évf- 17- «óm- 1979’ i«»"uőr *»■> vasárnap a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A művelődés tartalékai A népművelők, a közmű­velődési szakemberek, klub­vezetők. kulturális ügyinté­zők ezidőtájt hosszú órákat töltenek nagy ív papírok fö­lött töprengve. „Az új tánc­csoportnak ruha kéne.... a klubszobában ki kellene cse­rélni az olajkályhát, s új já­tékokra is szükség volna..., a munkás-művész találkozók­nak sikerük volt, rendeznünk kell az idén is, de miből..., a színházi előadások, a fil­harmóniai koncertek ráfize­tésesek, mégsem mondha­tunk le róluk .. Megannyi hasonló apró, ám egy-egy település, üzem kul­turális életében lényegbevá­gó kérdéssel, problémával ví­vódnak a művelődési házak, klubkönyvtárak, klubok éves költségvetésének összeállítá­sakor. A cél ugyanaz, mint a gazdasági életben: minél jobb minőséget, minél keve­sebb anyagi ráfordítással. A megoldás is azonos: jobb munkaszervezést, hatéko­nyabb módszereket kell meg­honosítani a közművelődés­ben is. Ez — így kimondva, leírva — frázisszerűen hat, de gondoljuk csak meg: az a művelődési házi előadó, aki úgy szervezi meg a vasárnap délutáni discokat, hogy a lá­togatók minden alkalommal megnézhetnek egy-egy rö- vidfilm-összeállítást, diaporá- maműsort. alkalmi kamara­kiállítást — rátapintott a megoldás lényegére. Vagy az üzemi népművelő, aki a ko­rábbi költséges körlevél- meghívó-plakát propaganda helyett negyedórás színes műsorokat szerkesztett az üzemi rádióban — néhány méter magnószalag „ráfordí­tással”. A klubvezető. aki nem tud külső előadókat hív­ni többszáz forintos tisztelet­díjakért, ügyes közösségfor­máló „praktikákkal” egy vagy több klubtagot bíz meg „saját ötleten alapuló” prog­ramok megszervezésével. Másik helyen a művelődési ház igazgatója gondolkodott, szervezett, s intézményének technikai eszközökkel való ellátását — vásárlás helyett — az iskolákkal együttmű­ködve oldotta meg. Folytat­hatnánk a sort; a lényeg ugyanaz: alapos átgondolás­sal az igények s a lehetősé­gek közötti — néha nem is kicsi — szakadék áthidalható. Akad persze ellenpélda — aránytalanul sok is. Sokhe­lyütt él olyan szemlélet, amely az anyagi támogatás mértékétől tesz függővé min­den kulturális fejlődést. Mun­katerveket lapozgatva nem egyszer bukkanhatunk „amennyiben a szükséges anyagi feltételeket biztosít­ják” kezdetű mondatokra. Tagadhatatlan, hogy anyagi háttér nélkül nem létezhet a közművelődés, ám az anya­giak abszolutizálása veszé­lyeket hordoz — többek kö­zött a munkahalogatás „cso­magolását”. A költségvetési keretek vé­gesek, de megfontolt, az ed­diginél okosabb munkaszer­vezésre, új ötletek, elképzelé­sek kipróbálására, új for­mák bevezetésére mindenhol van lehetőség. Bővül a tejipari termékek választéka A Szolnok megyei Tejipari Vállalat idei terve tizenhá­rom pontban tartalmazza a legfontosabb vállalati felada­tokat. A felvásárlási, a fel- dolgozási, az értékesítési cél­kitűzések közös jellemzője a minőség, a munka hatékony­ságának javítása. Hogy terveik valóra válja­nak, ennek legfőbb alapja a felvásárlás. Az idén — figye­lembe véve a mezőgazdasági nagyüzemek, a háztáji és egyéni gazdaságok megnöve­kedett termelői kedvét — 109 millió liter jó minőségű tej felvásárlása a céljuk, ez mintegy 4,8 százalékkal több az elmúlt évinél. A becslé­sek szerint jelentősen — mintegy 10 százalékkal — több juhtej kerül a feldolgo­zó üzemekbe, főként a Nagy­kunsági Állami Gazdaság kínálatára számítanak. Ha van megfelelő „nyers­anyag” — már fél siker. Ter­melési tervük megemelke­dett tételeit is erre alapozták. Az 1978-as évhez viszonyítva 3—3 százalékkal több fo­gyasztói tejet, ízesített és sa­vanyított tejterméket gyár­tanak. Jelentős lesz a sajtok mennyiségének növekedése, a tervek szerint mintegy 29 százalék a többlet. A vállalat szolnoki, karcagi és jászberé­nyi üzeme továbbra is város­ellátó, napi szükségletet ki­elégítő feladatot kapott, amíg Kunszentmártonban és Kis­újszálláson döntő többségben kül- és belföldi megrende­lésre sajtokat gyártanak. A kunszenti üzemben 10 vagon Sport- és Tisza-sajt, 15 va­gon fehérsajt, 31 vagon Haj­dúsajt és 25 vagon zsíros te- héngomolya előállítása a deladat. A kisújszállási tej- Bjfar munkásaira 75 vagon trappista sajt gyártása vár. A vállalat mindenkor fi- • gyelembe veszi a vásárlók igényeit, ennek alapján az idén növelik a savanyított készítmények — például a tejföl, a savanyú tejital — mennyiségét. Ugyancsak több tejszínt, túrót és sajtot szállí­tanak a megye üzleteibe. Közismert, hogy a társvál­lalatoknál gyártott tejtermé­kek „cseréjével” bővítik a választékot a tejipari válla­latok. A joghurt, a kefir, az ízesített puding, a poharas habtejszín, a natúr- és az ömlesztett sajt, a krémtúrók, a tejpor és a sürített tej ked­velői az idén is megtalálhat­ják csemegéiket a boltokban, hiszen a megyei vállalat je­lentős mennyiséget rendelt társüzemeiből. Trappista saj­tot viszont Szolnok megyéből visznek számos megyébe. Ezenkívül segítik a Kuntej közös vállalatot — egyrészt az általuk gyártott termékek átvételét, másrészt egyes cik­kek átadásával. Bár megnygutató a válla­lat járműparkja, 1979-ben is bővítik azt: három platós gépkocsit thermos-technoló- giájúra cserélik ki, emellett gondot fordítanak a járatok ésszerűbb kihasználására. Nagyarányú fejlesztést nem terveznek ebben az évben, anyagi fedezetük a szinten- tartáshoz és kisebb műszaki beruházásokra elegendő. A szociálpolitikai és a munkavédelmi terv is elké­szült. Az ötödik ötéves terv­ben a megyei vállalat csak­nem 11 millió forintot költ­het szociálpolitikai célok megvalósítására. Az idén je­lentősen nő a lakástámoga­tásra fordítható összeg. A fejlesztési alapból 500 ezer forint hosszú lejáratú, míg a részesedési alap terhére 40 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatást ad dolgo­zóinak a vállalat. Gyermekintézmények tá­mogatására 70 ezer forintot fizetnek be a tanácsoknak, egyéb szociális juttatásokra 490 ezer forintot szántak. — t. szűcs — A dánszentmiklosi Micsurin MGTSZ hetven hektárnyi — új telepítésű — gyümölcsösében a nyúlrágás ellen védik a fiatal fákat. A képen: Müanyagcsöveket húznak a fák törzsére Szókimondó keménységgel Téglái az építménynek Mi a helyzet a Széchenyin ? Külpolitikai körkép ü kunok erejével II tanácsoké a szó Megtörtént a párhuzamos kapcsolás Megszületett a világ legnagyobb egységes energiarendszere Tegnap délután 16 óra 15 perckor — a Vinyica—Al­bertirsa közötti távvezeték segítségével — megtörtént a Csehszlovákia, Bulgária, Len­gyelország, az NDK és ha­zánk egyesített energiarend­szerének összekapcsolása a Szovjetunió egységes energia- rendszerével. Az említett szo­cialista országok energiagaz­dálkodás szempontjából rend­kívül nagy jelentőségű ese­mény pillanatában — együt­tesen mintegy 180—200 ezer megawatt értékben — meg­született a világ legnagyobb egységes energiarendszere. A feltételeit az említett hat or­szág 3 év alatt teremtette meg. Nagyszabású integrációs beruházásokkal létrehozták a Vinyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezetéket és az ehhez kapcsolódó háló­zatot. Ez lehetővé teszi, hogy hazánk az eddiginél jelentő­sen több villamosenergiát im­portáljon a Szovjetunióból, s ugyanakkor Csehszlovákia és az NDK számára is megte­remtődtek nagy mennyiségű szovjet villamosenergia-im- portjának a feltételei. Az egyesített energiarendszer ezen túlmenően hazánknak is teljés ellátási biztonságot nyújt üzemzavarok esetére, s a fogyasztás csúcsidőszakai­ra. Az utóbbiban már szere­pet játszik az a vállalkozás nagyságát, jelentőségét is il­lusztráló tény, hogy a szo­cialista országok egyesített energiarendszerének távveze­tékei 2000 kilométeres távol­ságokat, tehát olyan terüle­teket kötnek össze, amelye­ken — egyszerűen a Nap já­rásából adódóan — más idő­pontban van a fogyasztási csúcsidőszak. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a rend­szer egészének fogyasztása bármelyik csúcsidőszakban alacsonyabb a tagországok csúcsidőszaki igényének ösz- szegénél. A tegnapi úgynevezett pár­huzamos kapcsolást követő körülbelül 1 hetes időszak­ban a szakemberek állandó megfigyelés alatt tartják az egész rendszert, annak min­den új berendezését, s azok sikeres vizsgázása után nyil­vánítják teljesen elkészült­nek a KGST-országok e rep­rezentáns közös alkotását. Mozgalom a SALT-ért Heti világhíradó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON!) Sz. J. n TPRTPLOMBÓL: Az ember itt csők felügyel... A Szolnok megyéi Tejipari Vállalat pasztőröző üzemében (TKL)

Next

/
Thumbnails
Contents