Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
1979. Január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Damjanich Múzeum restaurátorainak türelmes munkája nyomán visszanyerik eredeti formájukat az öcsödi Rédai-kerti kelfa temetőben talált cserépedények. Képünkön: Tú- róczi Tiborné restaurátor kelta urna összeállításán dolgozik. Gitárfesztivál XVIII. századi dallamokkal Letelepedni vagy elmenni? Pályakezdő pedagógusok a megyében Foglalkozása: képesítés nélküli nevelő. Három évvel ezelőtt megyénkben a pedagógusok 7,9 százalékának szerepelt ez a mondat a személyi igazolványában. Szolnokot azon miegyék között emlegették, amelyben magas a diploma nélkül tanítók aránya. Ez azonban már a múlté. Az előző fanévben a nevelőink 6,9, az idén pedig már csak 4,1 százaléka nem szerezte még meg az oklevelet: mindkét év aránya jobb az országos átlagnál. Olyan nagy az érdeklődés az 1979. évi esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál és a szeminárium iránta hogy már most lezárták a jelentkezéseket. A maga nemében európai viszonylatban is egyedülálló, kétévenkénti zenei eseménnyel gazdag esztergomi hagyományokat ápolnak. A város évszázadokon át a pengetős hangszerek egyik „fellegvára” volt. Zenei emlékei között számos ritkaságot, így például a magyar tánczene nagyon becses ereklyéit őrzi. Különösen nagy zenetörténeti értékű két tizennyolcadik századi kéziratos gyűjteménye. Az egyik kódex tizenkilenc lassúbb és gyorsabb jellegzetesen magyar táncdallamot foglal magába, amelyet valószínűleg ünnepi alkalmakkor és összejöveteleken szólaltattak meg — a szakemberek szerint — főként hegedűn és más vonós hangszereken. A zenetudományi kutatások kimutatták az esztergomi magyar táncdallamok és a korábbi évekből fentmaradt soproni, lőcsei és más kéziratos gyűjtemények magyar dallamainak sokaságát. Az esztergomi gyűjtemény tehát az egész országban elterjedt VARGA KATALIN mélységesen hiszi, hogy az ember sorsát jellemének tartópillérei, szenvedélyei határozzák meg, amelyet „magával hoz” s amelyet inkább csak megtörni tudnak a körülmények, semmint megsemmisíteni. Ez a képlet fogalmazódik meg legújabb könyvében: Szerelem ötödiziglenben is. Lényegét tekintve családregénynyel van dolgunk, amely egy- szersmint történelmi regény is. Az események mozgatója a címadó szerelem, amely úgy suhint végi'g a főhősökön, hogy életük végéig viselik nyomait. Minden erőltetés, belemagyarázás nélkül olvashatjuk a regényt a szerelem történetének is, ahogyan az alakult a Jókai féle romantikus szemlélettől napjaink ko- párabb, mert szegényesebb megnyilvánulásáig. De ha úgy tetszik, akkor a történet az emancipáció történeteként is felfogható — párhuzamosan a család sorvadásával, majd szétrobbanásával. Szívszorító, hogy a történet hősei mennyire nincsenek szinkronban történelmi jellegükkel, eszményeik, ideáljaik mennyire a múlthoz tapadnak. A dolog természete szerint Varga Katalint jobban érdeklik a belső történések, szemlélete családcentrikus. A külvilág eseményeit meglehetősen késve és rosszul értik és értelmezik a hősök. De éppen ebben, ezzel fogalmazóés közkedvelt tánczenei darabokat is megőrzött. A kódex másik kötete negyvenöt zenedarabot tartalmaz. Anyaga nagyon sokrétű: a magyar táncdallamok mellett más országokból származó zenei emlékeket is magába foglal. A gyűjtemény készítője minden bizonnyal német volt, mert németül jelölte meg a hangszeres és énekes előadásra szánt dalok címeit. A két borjúbőr kötetes kódexet Barkóczy féle gyűjteményként tartják számon, a rajtuk lévő, aranyozott címerről, amely Barkóczy Ferenc esztergomi prímásé volt. Az 1689-től az 1780-as évekig terjedő időszakból rendkívül kevés írásos zenei emlék maradt ránk. Ezért írta egyik tanulmányában Kodály Zoltán, hogy „aranyba kell foglalni” minden olyan megmaradt kottafejet, amelyet akkoriban jegyeztek le hazánkban. A tizennyolcadik századi dallamokat a gitárfesztiválokon is megszólaltatják. Farkas Ferenc például ezeket dolgozta fel Esztergomi gitármuzsika című művében, amelyet a fesztiválra írt és hanglemezen is megörökítették. B. É. dik meg a szerző kritikája is erről a világról: a történelmi nemesség az elmúlt évszázadban még azt is elherdálja, feléli, megsemmisíti, ami még megmaradt neki. Miközben a nők ([Rozália és lányai, Zsárdy Mária, stb.) a boldogságukért harcolnak a maguk módján, a férfiak úgy bonyolódnak bele a közéletbe, amely lett légyen kisvárosi, megyei vagy országos politika, hogy a nemzet nagy, sorskérdéseit: a szociálisakat, társadalmiakat még csak meg sem sejtik! Egyik oldalon a híg ellenzékieskedés, kuruc- kodás, a másikon az önfeladó olcsó behódolás, s mindkét oldalon a kicsinyes partikularitás, szatócstempó, civako- dás. A REGÉNY nagyszabású koncepciója mint egy képletet vezeti ennek a világnak az ellehetetlenülését. Jagor Mihály unokája cselédlány lesz ... Ahogy haladunk előre az időben, úgy hullik, mor- zsálódik szét a család biológiailag is, társadalmilag is. Mígnem eljutnak 1945-ig, illetve az ötvenes évekig, a dédunokák felnőtté éréséig. A szerző a történet folytatását ígéri, amit felajzott kíváncsisággal várunk, mert a, regénykoncepció és a megvalósítás izgalmas mai történetet ígér. (Szépirodalmi könyvkiadó 1978.) H. S. Hz alkoholizmus ellen A Szolnokon megalakult alkoholellenes klubnak huszonöt rendszeres látogatója van, szakmai vezetését az új- szászi rehabilitációs intézet orvosai és szakdolgozói vállalták. Az alkoholizmus elleni kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait a közelmúltban Gyulán megtartott tájértekezleten vitattták meg, ahol megyénkből huszonnégyen vettek részt és szereztek hasznosítható tapasztalatokat. Tavaly a korábbinál több, mintegy 148 esetben hangzott el ismeretterjesztő, családvédelmi előadás az alkohol egészséget károsító hatásáról, az alkoholizmus társadalofn- politikai veszélyességéről, amelyeket több, mint hatezren hallgattak meg. öt perc múlva hat óra. A Szövetség ABC előtt tíz-ti- zenöten várakoznak. Többségük férfi, néhány perccel elhúzódik a nyitás. Elégedetlen zsörtölödés. Az egyik férfi megkérdezi tőlem: — Mennyi az idő? — Nálam hat óra három perc. — Mi van már ezekkel, alszanak! Tegnap is később nyitottak. Törődnek is ezek az emberrel! Ma megint kések a gyárból, miattuk. Négy férfi a söntés előtti ablaknál toporog. Korholják az előttem álló fiatalembert, mert már négyen is elébe furakodtak. Kíváncsi vagyok és rákérdezek: — Reggeli? Most maga a soros? — Most én, mert ezek arra is lusták, hogy sort álljanak. Szintén reggeli? — Ugyancsak kedvezőbb az országosnál megyénkben az óvónők képzettsége. Tavaly év elején a több mint ezer óvónő közül hatszázötven- egyen felsőfokú, kétszáznegyvenen középfokú végzettséggel rendelkeztek, hetvennégyen pedig óvónői szakközép- iskolában szerezték meg a bizonyítványt. A képesítés nélküliek aránya kilenc százalék volt, szemben az országos 15,5 százalékkal. Mindez úgy valósult meg, hogy közben növekedett az óvodai csoportok száma. Kevesebb a képesítés nélküli Az óvodák személyi feltételeinek javulásában nagy szerepe van a tiszaföldvári óvónői szakközépiskolának, ahol tavaly végzett a negyedik évfolyam. Százhetven- hármán érettségiztek eddig Tiszaföldváron, s két volt diák kivételével mindannyian a szakmában maradtak. Tanárképző vagy tanítóképző főiskolán tanulnak tovább, többségük azonban munkába állt, s levelezőn végzi a szarvasi óvónőképző valamelyik évfolyamát. Aligha van még egy olyan szakközépiskola, amelynek diákjai ilyen, nagy arányban maradnak a választott pályán. Tiszaföld- várra elsősorban a megyéből fiskoíázzák be az óvónőjelölteket, s ami külön örvendetes, az érettségi után rendszerint szülőhelyükre térnek vissza. Az általános iskolákban a képesítés nélküli nevelők számának csökkenése egyrészt az Oktatási Minisztérium két éve bevezetett irá- nyítottabb pályázati rendszekérdez vissza a fiatalember. — Igen — mondom. — Milyen? — fordul felém. Folyékony ... vagy darabos? — Is, is ... — Egyedül? ... Kettő deci, nem sok? — Háti.!)) egy kicsit — mondom. — Tudja mit, szálljon be. Tizenhárom, hatfelé ... Fél liter. Oké? Belemegyek. — Oké — mondom. Odaadom a tizenhármat. — Jó, akkor ne fogja a sort. Álljon oda ahhoz a négy taghoz. A négy tag bizonyára látta, hogy én is beszálltam a buliba. Az egyik rámszól: — Maga is? Nem tudom mire mondta, de rávágtam, hogy én is, rének, másrészt — de sokkal inkább — a megye egyre gondosabb, tudatos munkaerőgazdálkodásának köszönhető. A Jászkunságba pályázó fiatalokat különösen a kisebb településekre nem vonzhatják „csodák”, jobb esetben erősen felújításra szoruló szolgálati lakás, esetleg „férőhely” várja őket. A pedagógusok bérezése is csak az utóbbi évben emelkedett az országos átlag fölé. Az egyre javuló, de mégsem vonzó élet- és munkakörülmények adták az ötletet, hogy az illetékesek felkeressék a pedagógusképző intézményekben tanuló Szolnok megyei hallgatókat, s „visszahívják” őket az államvizsga után szűkebb hazájukba. Tavaly kétszáztíz álláshelyet hirdettek meg megyénk oktatási intézményei a pályakezdők számára. Az állá- ■ sok hetven százalékát sikerült pályázat útján betölteni. Huszonhárom friss diplomás óvónő, negyven tanító, negyvennyolc általános iskolai, harmincöt középiskolai tanár állt katedrára megyénkben. A huszonhat társadalmi ösztöndíjas fiatal pedagógust is iskoláinkban találta a szeptemberi becsengetés. Diplomával haza A tavalyi pályázat sikeresebb volt a megelőző éveknél. S vajon elégedettek-e választásukkal a pályakezdők? Az első benyomásokon már mindannyian túl vannak, eltelt az első félév is. Ügy tűnik, többségük hosz- szabb távra tervezi, hogy marad az első munkahelyén. Fiatalok, lelkesek. Van, aki szolgálati lakást kapott, vagy egy szobát, mások ingáznak — Jöjjön ide, oldalra! Itt oszt ha jön a Jani, kortyolunk. Ne lássák már, akik mennek a boltba. Hát nem?> Jani 'pár percen belül megérkezik. S mire odaér, úgy tekeri le a félliteres pálinkásüveg tetejét, mintha nagyon nagyon erőlködne. A csavaros kupak recseg- * ropog, és Jani a szájával pukkant egyet, mintha pezsgőrobbanást utánozna. Benyújtja a kupaktól megszabadított üveget a körbe, és így szól'— Na, máma ki kezd? — Én — szólal meg egy girhes középkorú és már a száján is a pálinkásüveg. Szemét behunyva kortyol, az üveg egyet buggyan, s hirtelen leemeli a szájáról az üveget. A félliteres száját tenyerébe törli, és már nyújtja is a következőnek. S rágyújt. Aztán kerékpárra pattan, és futtában még visszaszól: — Sziasztok, reggel jövök. — Iluh — a lakóhely és az iskola között, de van olyan is, aki albérletben lakik az egyik kis faluban. S ami már szinte a fanatizmus határát súrolja, esze ágában sincs munkahelyet változtatni, ahol esetleg szolgálati lakást is kaphatna. Megbarátkozott a községgel, jól érzi magát a tantestületben. A munkahelyi légkör A tapasztalatok szerint a munkahelyi légkört tartják a legfontosabb letelepedésre ösztönző erőnek a fiatalok, s általában a választott iskolában kedvező benyomások érték őket. Akadnak persze kivételek is. Egy Dályakezdő pedagógus például elmondta, hogy . az igazgató még egyetlen órájára sem ment be megnézni, hogyan foglalkozik a gyerekekkel. Az effajta érdektelenség aligha vonzza letelepedésre a fiatal pedagógusokat. Mások arra panaszkodnak, annyi megbízatást kaptak, hogy alig marad idejük a másnapi órákra való készülődéshez. Szép dolog a bizalom, de az emberi teljesítőképességnek is van határa, főleg egy pályakezdőnek nem szabad ennyire próbára tenni az erejét, hiszen a főiskola utáni munkakezdés amúgyis rejteget számos fegyelmezési gondot, s erre az időre esik a módszertani kultúrájuk kialakítása is. Nem egy nevelő mondta el, hogy több, a pályázatban kiírt álláshelyen fordult meg, s az iskolák szinte felülmúlták egymást a majdani feladatok meghatározásában. Remélhetőleg az idén történik változás ezen a területen; annál is inkább szükséges lenne, mert majdnem ugyanannyi pedagógust várnak megyénk oktatási intézményei, mint tavaly. Az óvodáinkban 69 felsőfokú végzettségű óvónő, az általános iskolákban pedig több mint száz pedagógus jelentkezését várják. S nem mellékes, hogy hogyan. Filmnapok falun Megyei megnyitó Kunszentmártonban Tegnap megkezdődött a „Filmniapok falun” Szolnok megyei rendezvénysorozata. Az ünnepélyes megnyitót a kunszentmártoni Körös Filmszínházban tartották. Levetítették a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című, Móricz Zsigmond vígjátéka alaipján készült filmét. A „Filmnapok felun” eseménysorozata február végén fejeződik be. Addig a megye számos nagy- és kisközségében sorozatban vetítenek új és régebbi, falusi témájú, társadalmi problémákat feltáró filmeket. Egyebek között — az országos bejmutaitó előtt két hónappal — vetítik a „Kinek a törvénye” című, Galgóczi- élbeszélésből készült új magyar filmet is.Mához egy hétre népművelők részvételével rendeznek tanácskozást Szolnokon a Tallinn moziban „A film szerepe a falusi lakosság életében” címmel. Tízéves kapcsolat Egy üzem — egy iskola Együttműködési szerződést írtak alá tegnap a szolnoki Vegyipari Szakközépiskola és a Tászamenti Vegyiművek képviselői. Nem újkeletű a kapcsolatuk, tíz éve rendszeresen segítik egymást. A tegnap aláírt szerződés többek között tartalmazza az 1978/79-es tanévben indult középfokú szakmunkás- képzés közös oktatási, gyakorlati feladatait, szabályozza a képzés módszereit. Varga Katalin: Szerelem ötödiziglen — tg — A Somogy megyei Ádánd községben működő szakmunkásképző intézetben Somogy, Veszprém és Fejér megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai részére képeznek növény- termesztő gépész szakmunkásokat Sziasztok, reg goi jövök
