Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-18 / 14. szám
1979. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nagy siker — forró hangulat Az Orfeon de Santiage kórus hangversenye Karcagéi A kubai forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából kulturális napokat rendeztek hazánkban. A baráti ország alkotó és előadóművészei látogattak Magyarországra, hogy izelitőt adjanak népük kultúrájából, művészetéből. A kulturális delegáció népes művészcsoportljának rangos tagja az Orfeon de Santiago vegyeskar. Az együttes Szolnok megyébe is ellátogatott. Kedden este Karcagon, a Déryné Művelődési Központban léptek közönség elé a kubai énekesek. A műsor első részében spanyol és latin-amerikai dalokat, népdalfeldolgozásokat, madrigálokat mutatott be a kórus Electo Silva zeneszerző karnagy vezényletével. Az együttes nagy biztonsággal, finom dinamikai színezéssel szólaltatta meg a műveket. A 32 tagú énekkar létszámát meghazudtoló fortékat énekelt, de szépen egységesen formálták a piano zenei részeket is. Otthonosan „mozogtak” a spanyol reneszánsz és barokk dallamvilágban, amely a kubai népzenének meghatározó eleme. A hangverseny második részében a mai kubai zeneszerzők műveinek bemutatásával tolmácsolta az együttes népük zeneszeretetét. A szólamok ritmusa — a népzenei elemekre épülve — lüktető feszültséget teremtett a teremben, amelyet a közönség óriási tapsokkal vezetett le. Az előadás legemlékezetesebb pillanatai azok voltak, amikor az énekkar szólistái a kórus elé „penderülve” — az adott hangnemen belül — virtuóz dallamokat rögtönöztek. A dalosok játszottak hangjukkal és amit énekesként be lehet mutatni, mindenből ízelítőt adtak. Az Orfeon de Santiago kórus tagjainak, karnagyának, vezetőjének szerénysége, közvetlensége elbűvölte a karcagi közönséget, s az együttes tagjai, mint jó barátok búcsúztak el a vendéglátóktól. A hangverseny után — a lelkes közönség gyűrűjéből „kiszakítva” — beszélgettünk Electo Silva karnaggyal, az együttes megalakulásáról, szerepléseiről. — Az Orfeon de Santiago kórus' 1960-ban alakult — mondta Electo Silva. — A forradalom győzelme után a gazdasági élet mellett a kultúra, a dal, a zene is újjáéledt. Az énekkar első fellépéseit gyárakban, mezőkön tartottuk, ahol a dolgozó néppel közösen daloltunk. Idáig mintegy ezer dalt, kórusművet mutattunk be az 5—600 szereplés alkalmából. Együttesünknek már nagylemeze is jelent meg, a következőt há- zatérésünk után készítjük el. — Ismerik-e Kubában a magyar zenét? — Nagyon szeretjük a magyar népdalokat; tiszteljük a magyar zeneszerzőket, Liszt Ferencet, Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Bárdos Lajost. Zeneiskoláinkban a gyerekek Bartók kis zongoradarabjain ismerkednek meg a zene alapjaival; kórusaink gyakran énekelnek, Kodály és Bárdos-műveket. Az Orfeon repertoárjában is szerepelnek az említett komponisták művei. A spanyol sokszólamú- sághoz szokott énekeseink igen nehéznek tartják ezeket a darabokat, de annál szívesebben mutatják be őket. — Járt-e már a kórus máskor is Magyarországon? — Én harmadik alkalommal vagyok itt, de az együttes most szerepel először Magyarországon. Boldogok vagyunk, hogy bemutathatjuk magyar barátainknak népünk dalait, zenéjét. Mindenütt nagy szeretettel, kedvességgel fogadtak bennünket — itt Karcagon is. Szeretnénk, ha minél több magyar kórust tudnánk Kubában vendégül látni, így talán viszonozhatnánk barátságukat a sok-sok élményt. V. F. S. Egy „fogas” szerződésről Grúz-est a televízióban ötvenedik alkalommal rendez nemzeti estet a televízió: Január 18-án, csütörtökön Grúzia mutatkozik be a magyar nézőknek. (Az előrejelzéstől eltérően a televízió délutáni programja 10 perccel előbb — 16.48 óra helyett 16.38 órakor — kezdődik, igy a további műsorokat is korábbi időpontban sugározzák.) Az esti mese előtt „Grúzia köszönti Magyarországot”: A grúz tévések 10 perces összeállításában Baramidze akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság grúz tagozatának elnöke a két nép kapcsolatáról beszél. Tbilisziben évente 10 egyetemi hallgató végez a magyar nyelvszakon — a róluk is szóló műsorban az egyik tanárnő előadásában Ady-vers is elhangzik —'magyarul. A főműsorban vetítik a Focizzon aki tud című filmjátékot. A század elején játszódó történet főszereplője egy „csodacsatár”, akinek lövései védhetetlenek — mindaddig, míg fel nem bukkan egy remek kapus. A két nagyszerű sportember közreműködésével már nem nehéz csapatot alakítani. E program után a Szervusz szomszéd! című kisfilmet vetítik : ez két szomszédos családról szól, akiknek házát csak a gyepre festett mázcsík választja el egymástól. Az est zárófilmje — az eredeti programtól eltérően — Lermontov elbeszélő költeményének motívumai alapján készült balett lesz. Koreográfiáját Mihail Lavrovszkij készítette, s a főszerepet is ő táncolja. Közismert tény, hogy soha ennyi rossz fogú ember nem élt még Magyarországon, mint mostanában. Az is tény, hogy iyen sok, a fogbetegségek megelőzését, gyógyítását szolgáló intézkedést nem hoztak még, mint az utóbbi években. Ezek közül kiemelkedik az iskolafogászati hálózat bővítése, a szakrendelők számának növelése és technikai felszereltségük korszerűsítése. t A megelőzés és gyógyítás mellett fontos feladat a fogpótlás is, amely az alapvető egészségügyi okon kívül esztétikai szempontok miatt is lényeges. A szakemberek jobbra törekvése nyilvánul meg abban a szocialista szerződésben, amelyet két éve kötött a szolnoki Városi Tanács VB, egészségügyi és szociálpolitikai osztálya a Fogtechnikai Vállalattal. A megállapodás célja elsősorban az volt, hogy a megyeszékhely fogászati ellátásának színvonalát emeljék. Ennek érdekében a vállalat százezer forintot adott műszaki fejlesztésre. Az ösz- szeget tavaly novemberben ötvenezer forinttal „megoldották”. A város fogászati csoportja jól sáfárkodott a pénzzel, egyebek mellett ez az összeg is hozzájárult ahhoz, hogy ma már minden szolnoki rendelőben turbinás fogászati gépek működnek. Ugyancsak a szerződésnek köszönhető, hogy egyre több fogat pótolnak égetett porcelánnal kombinált félnemes fémmel. Ez az anyag egyrészt tartósabb, mint az általánosan használt öntött fémlemez, másrészt esztétikusabb is, mert nem színezi el az új fogat. A Viron 77-nek nevezett, félnemes fémre égetett porcelán hidak elismerést váltottak ki a betegek és fogorvosok körében. A „fogművek” kozmetikai hatása nem is hasonlítható a hagyományos eljárással készülőkhöz, a fogszínek tökéletesek, a porcelán rágóélek az eredeti, egészséges fogsor hatását keltik. Vannak persze gondok is a Viron 77-tel. Miután csak a fővárosban készíthető — a vidéki Fogtechnikai Vállalatok egyelőre nem rendelkeznek az előállításhoz szükséges berendezéssel —, az átfutási idő lényegesen hosszabbb, mint a hagyományos pótfogaké. A Viron 77 jóval drágább, mint elődje volt, hídtagonként négyszáz, körhidanként 4—5 ezer forintot is elkérnek érte. Szélesebb körben való elterjedését a magas áron kívül az is hátráltatja, hogy egyelőre kevés fogorvos rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges szakmai felkészültséggel. Ezért szerveznek tanfolyamokat, továbbképzéseket az orvosok számára. A szerződésnek végeredményben — a még meglevő problémák ellenére is — azok látják hasznát, akik ha már eredeti fogaiktól meg kell válniuk, szép és tartós műfogat szeretnének „viselni”. B. J. Pályázat ifjúmunkás énekkarok alapítására Üzemi ifjúmunkás énekkarok alapítására hirdetett pályázatot a SZOT és a Kóta a nagymúltú munkás, énekkari mozgalom utánpótlásának elősegítésére. A pályázaton minden olyan iparvállalat részt vehet, amely munkásfiatalokból álló amatőr énekkar létrehozásával is szolgálni kívánja köz- művelődési céljainkat. A részvétel feltétele, hogy a megalakult énekkar tagjainak többsége 25 éven aluli, lehetőleg fizikai dolgozó, valamint szakmunkástanuló legyen. A felhívás nyomán megalakuló és működő ifjúmunkás énekkarokat jelentős anyagi támogatásban részesítik és a kiemelkedő művészeti és közösségi munkát végző énekkarok további 20 ezer forintos támogatást is kapnak. Az énekkarok művészeti teljesítményét és közösségi tevékenységüket szakemberekből álló zsűri bírálja felül. Eredményt 1980 nyarán a Szombathelyen megrendezésre kerülő munkás dalostalálkozón hirdetnek. A felhívás nyomán megalakuló és a pályázaton részt vevő ifjúmunkás énekkarok szeptember 30-ig írásban jelentkezhetnek a Kóta titkárságánál (1051, Bp. Vörösmarty tér 1.) Magyar filmek Spanyolországban Sikerük van a magyar filmeknek az Ibériai-félszigeten. A madridi Federation Espana de Cine Clubs Mészáros Márta „örökbefogadás” Szabó István „Tűzoltó utca 25” Fáb- ri Zoltán „Az ötödik pecsét” és Manosz Zakariasz „Fedőneve Lukács” című filmjét vásárolta meg spanyolországi forgalmazásra. A portugál fővárosban január 20-ig tart a Magyar Filmnapok rendezvény-sorozata, amelyen többek között'bemutatják Sándor Pál „Herkulesfürdői emlék” Jancsó Miklós „Fényes szelek” és Mészáros Márta „Olyan mint otthon” című produkcióját. Örömök forrása A gyermek mindig örömök forrása, s a jövő záloga. Ezért áll mindig a társadalmi érdeklődés középpontjában. . A nemzetközi gyermekév megyei eseményeit előkészítő bizottság alakuló ülésén ezért hangsúlyozták; nemcsak egy esztendőre, hanem huzamosabb időre kiható tetteket is kell szorgalmazni , az ünnepi megemlékezések mellett. A bizottsági tagok gondoltak mindenekelőtt a tervezett gyermekintézmények határidőre történő átadásának szorgalmazására, a kicsinyek mozgás- és játékigényének kielégítését szolgáló létesítmények (sportudvarok, játszóterek, parkok stb.) számának gyarapítására, a gyermekélelmezés javítására, az úttörőmozgalom támogatására. Mindehhez igen köny- nyű — a tapasztalatok legalább is erre vallanak — a lakosság cselekvő részvételének elérése. Az említett célkitűzéseket nemes és önzetlen támogatásra érdemes célkitűzésnek tartják. A megye KISZ- szervezetei például a gyermekszolidaritási alap támogatása mellett az idén ilyen céllal is szerveznek kommunista szombatot. Természetesen az egyéni kezdeményezésnek is tág terük ván. Mindenképpen támogatásra érdemes például Nagy István szobrász- művész felajánlása: szívesen közreműködik abban, hogy valamelyik játszótérre olyan képző- művészeti alkotás kerüljön, amelyik játékszerül szolgálva is esztétikai élményt nyújt. S ha már a játékoknál tartunk, meggondolandó az a javaslat is, hogy a művelődési intézmények olyan, logikai készséget fejlesztő játékokat szerezzenek be, melyeket magas áruk miatt kevés család vehet meg, ott viszont hozzáférhető. A gyerekek képességét fejlesztő anyagi-tárgyi feltételek javítása mellett az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a nevelési célkitűzések támogatása. Nemcsak a szülőknek, hanem a maga posztján mindenkinek elő kell segítenie, hogy a fiatalokban kiteljesedjék a szocialista haza szerete- I te, a más népek megbecsülése, hogy megismerjék a társadalmi együttélés szabályait, a szocialista építőmunka szépségeit. Joggal vetődik fel a kérdés, hogyan? Ezernyi lehetőség kínálkozik rá. Régi hagyománya van például megyénkben az „Egy üzem — egy iskola" mozgalomnak. Az együttműködés azonban többnyire csak anyagi juttatásban nyilvánul meg. A munkára nevelés érdekében többet tehetnének az üzemek. Minden vállalatnak, intézménynek és szervezetnek sajátos eszközeivel kell e célok érdekében munkálkodnia. Helyes például, hogy a Moziüzemi Vállalat filmtábort tervez gyermekek számára. Nemcsak a gyerekekkel való közvetlen foglalkozás segíti elő érdekeik védelmét, kiteljesedését. A családok vonatkozásában például számos jogi kérdés is felmerül. A jogász szövetség a TIT-tel együttműködve szervezhetne ilyen témájú előadásokat, a jászberényi főiskola hallgatói a tanyai szülőkkel kívánnak jobban szót érteni nevelési kérdésekben, és lehetne folytatni a sort. Az lenne a jó, a nemzetközi gyermekévhez méltó, ha mindenki önvizsgálatot tartana: vajon megtesz-e minden tőle telhetőt a gyermekek érdekében? S. B. Barlangfürdő Télen is látogatható a miskolc-ta- polcai barlangfürdő. A hangulatos barlangi folyosók és vízesések szépségén kívül, a teljesen pormentes levegő is — amely kiváló gyógyító hatással van a lég- zöszervi megbetegedésekre M indig csodálatos látni, milyen szép a tél a hegyekben, de különösen akkor, ha valaki az elolvadt hótól fülig latyakos Szolnokról igyekszik a Mátrába. Amint a Gyöngyösről induló autóbusz kanyarogva halad a szerpentinen, mindenütt ragyogó fehérség, szikrázik a napsütésben az egész táj. Végre az időjárás jótékony volt a síelés szerélmeseihez, 20 centis porhó fedte a tájat. A felérőket már vidám zaj fogadta, vannak akik nagyon korán keltek. A sípálya legmagasabb pontja az ország legmagasabb pontja is egyben, a Kékestető. Innen két lehetőség kínálkozik a lesiklásra, észak és dél felé. Az északi rész a versenyzőké, ennek miértjét a lejtő meredeksége azonnal megérteti mindenkivel. A délit viszont az amatőrök népesítik be. Itt a tudás nagyon különböző, található a népszerű sláger: Mindenki másképp csinálja... Van aki kanyarog, van aki párhuzamos léccel repeszt. Ilyenkor aztán akad nem kívánatos találkozás is és a menő a szerencsétlen kezdőhöz hosszas magyarázatot inKé ke stet ön sí/éccei téz, aminek röviden körülbelül az az értelmer aki nem tud arabusul . .. Van aki most teszi meg az első lépéseket stílszerűbben az első csusszanásokat. Mint például az a nyolc év körüli kisfiú, akit apja félcipővel és nagykabátban állva* próbált „oktatni”, és kivörösödött fejjel ordította: A bal lábaddal támaszd ki, te mamlasz! Szerencsére nem ez a jellemző. A felszerelések meglepően jók, alkalmi jelmezek alig láthatók, alpesi lesiklóhelye- ken nincsenek különben. Atomic, Tyrolia, Castinger és egyéb márkanevek jelzik, hogy vannak akik igen sokat áldoznak erre az egyáltalán nem olcsó hobbira. Hogy megéri-e számukra? Válasz helyett csak az arcukat kell látni, amint száguldanak, sik- lanak, suhannak és természetesen buknak is óriásikat. Hiába, még abban is van valami szépség. Mátraházára lejutva kellemes meglepetéssel szolgál az ottani Volán. Busz jár Mátraháza és Kékestető között, ez viszi vissza a síelőket a pályára. Indulás előtt jólesik egy kis melegedés, amit ki-ki meggyorsíthat forró teával, forralt borral. vagy Martinival. Apropó, szolgáltatások! Ételt, italt két üzlet is árusít, ezek vasárnap is nyitva vannak, étteremben nincs hiány. De aki például sporteszközöket akar bérelni, annak kevés a reménye. Mátraházán és Mátrafüreden mindössze — írd és mond — hat pár síléc kaphat alkalmi gazdát. Ezeket sem kölcsönzőben, hanem két ajándékboltban lehet bérbe venni, amelyek „melléküzemágként” kölcsönöznek is. Lazányi József
