Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

1979. Január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Bennmaradásra készül a Mezőtúri Honvéd Magabiztos játékkal sze­rezte meg tavaly az NE? II- ben való szereplésre a jogot a Honvéd Szabó Lajos SE labdarúgó együttese. Az az­óta megszűnt NB Ill-ban a tiszteletet parancsoló hato­dik helyet szerezte meg Bencsik Gyula vezető edző irányításával. Az elmúlt évben újjászer­vezett NB Il-es bajnokság Keleti csoportjában kapott besorolást az együttes, s az őszi idényben a 8—14. hely megszerzését tűzték ki elé­jük. A végeredmény azon­ban csak a 16. hely lett, s ami még szomorúbb, mind­össze 14 pontot sikerült gyűjteniük — így a csapat szereplésével sem a szakosz­tályvezetés, sem pedig a vezető edző nem lehetett elégedett. A h on véd,egy es ül et labda­rúgó-csapatának teljesítmé­nyét mindig meghatározták a bevonulások és a leszerelé­sek. Mire a Mezőtúrra ke­rült katonafiatalok jó csa­pattá kovácsolódtak össze, addigra le is telt sorkatonai szolgálatuk, s mindent elöl­ről kellett kezdeni. A mér­sékelt idényzárás okai éppen ezért júniusig nyúlnak visz- sza. amikor ismét kicserélő­dött a játékosállomány. Az eltávozottak helyét tehetsé­ges labdarúgók foglalták ugyan el, de gyenge erőál­lapotban érkeztek az egye­sülethez. Valamennyien jól kezelték a labdát, ám kevés­bé bírták az NB II iramát. A sok egyéniségből nem le­hetett máról holnapra ütő­képes és egységes csapatot Egyéniségekből csapat kialakítani, ráadásul az ott­honról elkerült fiataloknak az életmódváltozásból faka­dó nehézségekkel is meg kel­lett küzdeniük. Ugyanakkor — elsősorban a rossz fizi­kai állapot miatt — olyan „sérült korszak” köszöntött a csapatra, amilyenre még nem volt példa Mezőtúron. Előfordult, hogy a sérültek listájára 11—12 játékos neve is felkerült, s többségüket nem bírták azonos képessé­gű focistákkal pótolni. A sorsolás alapján az őszi szezon első felében gyen­gébb együttesekkel kerültek szembe, s csak aztán jöttek a nehezebb ellenfelek. Nem véletlen azonban, hogy a mezőtúri legénység éppen az erősebbek ellen nyújtott teljesítményt, nem egy kel­lemes, és nagy meglepetést okozva. Időközben ugyanis csapattá formálódott a gár­da, s a szezon végére már senki sem mehetett biztosra ellenük. Kazincbarcikán döntetlent hacoltak ki. a nyíregyháziakat a túri pá­lyán fektették kétvállra. s a Debreceni MTE csak jól eltalált szabadrúgás-góllal tudta otthon tartani a két pontot. A csapat legbiztosabb pontjának a védelem bizo­nyult, hiszen csak a kapott gólok alapján a 8—9. helyen állnának. A középpályás és a csatársort viszont feltétle­nül erősíteni kell. A rossz előkészítések és a helyze­tek elügyetlenkedése miatt mindössze 16 gólt szereztek a mezőtúriak — a legkeve­sebbet a csoportban. Februárban ismét bevonu­lások lesznek, s talán sike­rül több új játékost a csapat­ba építeni. A felkészülést 24-es kerettel kezdték, amelyben néhány saját neve­lésű labdarúgó is helyet ka­pott, így Papp, Dávid, Ma­gyar K., Vékony, Nagy' M., valamint Kupcsok és Só­lyom. Talán Takács Barná­ra is számíthatnak a jövő­ben, bizonyos, hogy mara­dását mindenki — a mező­túri szurkolótábor is — örömmel fogadná. A felso­rolt játékosokból a szakosz­tály végre stabil gerincet alakíthat ki a jövőre. A Honvéd Szabó Lajos Sportegyesület az idén ün­nepli fennállásának 25. év­fordulóját. A jubileumhoz a labdarúgók is hozzá kí­vánnak járulni — mégpedig azzal, hogy bennmaradnak az osztályban. Bencsik Gvu- la meggyőződése, hogy ezt a célt teljesíteni tudják. Ta­vasszal 18—20 pont m" szerzésére törekednek, s úgy vélik, így bekerülnek az el­ső 15 — bennmaradó — együttes közé. Az immár csapattá formá­lódott» játékosok — úgy tű­nik — jó erőnléttel vágnak neki az idei fordulóknak. Annyi bizonyos, hogy a me­zőtúri honvéd együttesnek mindig a tavaszi szezon si­került jobban. Reméljük, ezúttal is így lesz. Constantin Lajos Á Szolnoki MÁV a csalódások csapata volt A megye NB ll-es labda­rúgócsapatai közül a Szol­noki MÁV szerepelt a leg­gyászosabban. Az ősszel lejátszott húsz mérkőzés kö­zül kétszer sikerült csak győznie, mindössze tíz pon­tot gyűjtött, s a tizennyol­cadik helyen állva két ponttal előzi meg az utol­só helyezett csapatot. A nagy múltú és dicséretes törekvéseket állandóan ma­ga elé tűző szakosztálynak - mint már évek óta - ez­úttal sem sikeftült elmoz­dulni a mélypontról, to­vábbra is az útkeresés idő­szakát éli. A csapat őszi szereplése úgyszólván semmi örömet nem hozott a szurkolóknak. A nézők csaknem minden mérkőzés után csalódottan távoztak, s bár minden va­sárnapra várták az eredmé­nyesebb szereplést kedvence­iktől, ez nem következett be. Sőt, sokszor úgy érezték, hogy a kék-fehérek fejlődés he­lyett — visszaesnek, s a lab­darúgók azt is elfelejtették, amit addig tudtak. Jellegte­len volt a MÁV játéka: hi­ányzott belőle a technikai és taktikai felkészültség, a jó erőnlét, a gyorsaság, a min­dent áthidaló lelkesedés, a gólerős támadójáték. Egyszó­val, hiányzott az a magával ragadó szép játék, amely ma­radandó élményt nyújtott volna a nézőknek. A bajnokság előtt bizako­dó volt a hangulat. Az volt a célkitűzés, hogy fizikailag kellően felkészítsék a játéko­sokat. Keresték a kezdő ti­zenegyet, a játékmester sze­mélyét Lászlóban vélték megtalálni. Az volt a terv, hogy a velük egyenrangú csa­patokat idehaza legyőzik, ide­genben pontot rabolnak tő­lük, a régi NB Il-es együtte­sekkel szemben pedig tiszte­sen helytállnak. Az akadozó csapatjátékot akarással és lelkesedéssel pótolják, s a ki­esés elkerülése érdekében , minden pontért foggal-kö­römmel harcolnak majd. Ha most visszapillantunk az el­telt félévre, a tervből alig va­lósult meg valami. A Szolno­ki MÁV labdarúgócsapatának őszi szerepléséről Kiss Sán­dor szakosztályvezetővel és Himer István vezető edzővel beszélgettünk. — Az őszi szezon felszínre hozott olyan dolgokat, me­lyekből a jövőt illetően le kell vonni a tanulságokat. Az egyik az, hogy a játékosok­nak erőnlétben nem sikerült elérni az osztálynak megfele­lő szintet. Ez azzal magya­rázható, hogy a legtöbb fia­tal alacsonyabb osztályból jött, s ott nem kapták meg az alapot, amelyre nyugodtan építhettünk volna. A terve­zettnél később kezdődött a felkészülés, és az sem volt szerencsés, hogy tavaly már a harmadik felkészülése volt a csapatnak. A sikeres rajt feldobta ugyan a társaságot — döntetlen az Sz. MTE el­len, balszerencsés, egygólos vereség Nyíregyházán — a két hazai kudarc után azon­ban visszaestek. Sajnos, nincs vezéregyénisége a csapatnak. Nem volt aki összefogja, irá­nyítsa a játékosokat. A régi, rutinosabb játékosok, bár ál­landóan a pályán voltak, nem jelentettek húzó erőt — vélekedett a vezető edző. — Úgy tűnt, néhányan in­dokolatlanul szerepeltek a csapatban. — Sokan kaptak játékle­hetőséget, de néhány mérkő­zés után megelégedettség vett rajtuk erőt, nem hajtottak. A középpályán nem alakult ki egy irányító sor, hiányzott a szervező, az átlövő játékos. — ... és a lelkesedés is. — A szakosztály vezetősé­gével együtt tanácstalanul ál­lunk ez előtt a kérdés előtt. — A szakosztályvezetés a nevelés úgyszólván minden eszközét alkalmazta — kap­csolódott a beszélgetésbe Kiss Sándor. —. De a fegyelmezés, a büntetés sem használt. Azt azonban hangsúlyozom, hogy kirívó fegyelmezetlenség nem történt. — A labdarúgóknak heten­ként kétszer értekezletet, elő­adást tartottunk, elméletileg is képeztük őket. Az edzések összeállításánál arra töreked­tünk, hogy fejlődjön a techni­kai és a taktikai készség. Mindezt megfelelő szinten végrehajtották, de a mérkő­zéseken már elfelejtették — folytatta Himer. — A játékosok tehetsége­sek, ügyesek, a hirtelen ter­helés azonban letörte őket. A befektetett munkának azon­ban előbb-utóbb mutatkoznia kell. Csak idő kérdése, hogy mikor — fejezte be a beszél­getést Kiss Sándor. Igen, az a kérdés, hogy mi­kor? Ezt várja a csapat szur­kolótábora, erre kíváncsi a megye labdarúgást kedvelő közönsége. A Szolnoki MÁV eredmé­nyeire még figyelnek, a lab­darúgóktól a mostaninál lé­nyegesen többet várnak. Pataki István Tegnap délelőtt a Szolnoki MÁV Véső utcai pályáján edző- mérkőzést játszott a hazai csapat a Mezőtúri Honvéd Szabó Lajos SE-vel. A mezőtúri együttes 2:1 arányban győzött, ké­pünkön Papp hazaadásánál elcsúszott a Honvéd kapuvédője és a labda akadálytalanul hullott a hálóba. További góllÖ- vők: Simái, Kupcsok Fotó: TKL SPORT P SPORT 0 SPORT OLIMPIÁI REMÉNYSÉGEINK Hogy a bizakodásból valóság legyen Még a nyáron történt a Népstadionban. Az Országos Atlétikai Bajnokság 800 mé­teres döntőjére melegítettek a versenyzők. Paróczai And­rás Zsinkáékkal rótta a kö­röket az edzőpályán, miköz­ben mestere, Balasi Péter, árgus szemekkel figyelte minden mozdulatát. Bandi­nak már ekkor volt egy ezüstérme — négyszázon sze­rezte — és nem titkolta, hogy a fő számában, 800 méteren, feltétlenül nyerni akar. Ne­kivágott a mezőny és Paró­czai az ötödik-hatodik hely táján „lubickolt” a langyos vízben. így érkeztek az utolsó ka­nyarhoz — te jó isten, hogy lesz ebből első hely — aztán az utolsó százon begyújtott egy tartalékrakétát és az ötödik helyről a másodikra viszonylag könnyen tornázta fel magát. De még mindig előtte volt egy nyurga fiú, aki görcsösen kapaszkodott a nagy lehetőségbe, öt méter — és Ötvös fut az élen. Az­tán végül Paróczai mellén libegett a célszalag. A célfo­tó tanúsága szerint úgy hat­van centivel lett első. Lóver­senyen ezt fejhossznak hív­ják. Számtalan versenyt nyert meg a gyorsaságára hagyat­kozva. De hogyan lesz ebből a lesipuskás versenyzésből olimpiai kiküldetés — ezt kérdeztük Fejes Zoltántól, a Magyar Atlétikai Szövetség vezető edzőjétől. — A jelenlegi középtávfu­tó gárda legtehetségesebb tagja Paróczai András. Nagy­szerű adottságai vannak: négyszázon ő a leggyorsabb, de az állóképessége is meg­lepő. Egy felmérő versenyen ötezer méteres távon 15 perc 17 másodpercet mutatott ne­ki a stopper. Mindez valójá­ban természetes adottság, amivel azonban jól kell gaz­dálkodni. — Mi a véleménye az ed­zésmunkájáról ? — Egyetlen versenyző sem élhet meg pusztán a tehet­ségéből. Az adottságokhoz emberi jó tulajdonságok kel­lenek. Az egyik legfontosabb az akaraterő, ami a terhelé­sek elviseléséhez szükséges. Ha a követelményeinket száz százaléknak vesszük, akkor az elmúlt esztendőben Bandi 70 százalékot teljesített. Az utóbbi időben azonban ked­vezően változott az edzésmo­rálja: úgy 90 százalékosra te­hető a munkája. Természe­tesen addig sem ő. sem az edzője nem lehet nyugodt, míg a követelményeknek ma­radéktalanul nem tesznek eleget. — Jó kezekben van a Szol­noki MÁV-nál a versenyző olimpiai felkészítése? — Balasi Pétert mind szak­mailag, mind pedig emberi­leg alkalmasnak tartom arra, hogy versenyzőiből az opti­mális eredményt kihozza. Ez pedig számszerűen a követ­kező: február 3-án, 4-én Bécsben 1.49-cel kell meg­váltania a belépőjegyet a fe­dettpályás EB-csapatba. Feb­ruár 24—25-én sorra kerülő Európa Bajnokságon 1.48-cal juthat a döntőbe — ott aztán ami belefér ... — Nyilván a nyári szezon­ra is feltették a mércét. — Igen, azt várjuk tőle. hogy a szégyenletesen gyen­ge 800-as magyar csúcsot 1.46-ra javítsa, ami méífcmin- dig nem túlzottan nagy ered­mény. Persze ez csak úgy jö­het össze, ha változtat ver­senyzői felfogásán. Neki egy magyar mezőnyben mindig tudni kel! az élről nyerni és nem spekulálhat a gyorsa­ságára. Az első négyszázat 51 másodperccel kell kezdenie és akkor nem érheti nagyobb csalódás. — Ezek szerint csak a 800-as távon számítanak rá? — Nem. A négyszáz méte­res távon is képes 47 másod­percen belüli eredményre. Természetesen az igazi fan­tázia a nyolcszázas szereplé­sében van, dehát erre a jövő ad majd választ. — A Szolnoki MÁV egye­sületéből kik lehetnek társai a válogatott keretben? — Nagyszerű adottságai miatt számon tartjuk Szalai Józsefet, aki Paróczait is sarkallhatja jobb eredmé­nyek elérésére. Az ifi EB-re készül, ott bizonyíthat. Je­lenleg túl merész jóslat len­ne Moszkvával kecsegtetni, — az egység, amibe belefér­ne, a 4x100-as váltó, ám eb­ben a számban nem indulunk az olimpián. A gátra kell ké­szülnie, hogy idővel jó sík­futó váljék belőle. Ugyan­csak jó esélyei vannak a megkomolyodott Juhász Er­zsébetnek arra, hogy az el­következendő idényben he­lyet biztosítson magának a 4x100-as felnőtt női váltó­ban. Egyébként örömmel nyug­tázzuk azokat az erőfeszíté­seket. amelyeket a Szolnoki MÁV tesz az atlétikai sport­ág fellendítésére és magam is úgy tervezem, hogy a jö­vőben mind gyakrabban lá­togatok le Szolnokra. A szakvezető bizakodását jólesett hallani. Bár jóslatait kissé merésznek tartjuk, — a magyar atlétika jelenlegi helyzete szoktatott rá ben­nünket az óvatosságra — ám ezúttal talán igaza lesz. Hi­szen olimpiára készülni oly ritkán adatik meg egy em­ber életében. Palágyi Béla t Női kosárlabda NB I Á sportvilág hírei KSI—Szolnoki MTE 93:77. Ti- szaliget Sportcsarnok. 800 néző. V.: Brekner, Bolgár. Az első ha­zai NB I-es mérkőzésére az alábbi összeállításban állt ki az SZMTE: Bozsó (4). Rittling (17), Bódi (10), Vinczéné (22). Né- methné (12). Cs.: Czeglédi (4), Mikoláné (8), Kőrös. Edző: Káp­lár József. Az első félidőben még egyenrangú ellenfél vol* a szolnoki csapat, szünet után azonban a válogatott kerettag Németh vezérletével — aki ösz- szesen 42 pontot fogott — foko­zatosan elhúzott a KSI.-------r--------------------------­E semények Asztalitenisz. Megyei fel­nőtt férfi és női egyéni baj­nokság: Szolnok, Kilián tor­nacsarnok 9.30. Jégkorong. Nemzeti Baj­nokság, B-csoport: Lehel SC—Dunaújvárosi Kohász, Jászberény, hűtőgépgyári mű­jégpálya 11. Tömegsport. A Tiszavidéki Szövetkezeti Közös Vállalat IV. Tiszavidék teremlabdarú­gó tornája Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok, Tiszafüred, Törökszentmiklós Áfész,' va­lamint a Szolnoki Zöldért csapatai részvételével: Szol­nok, tiszaligeti sportcsarnok 8. Idegenben szerepelnek: a női kosárlabda NB I-ben a Szolnoki MTE Budapesten a BEAC, a női röplabda NB I-ben a Lehel SC a főváros­ban az Újpesti Dózsa ellen, a HKFSE, a MEZŐGÉP és a Lehel SC asztaliteniszezői Budapesten a BVSC országos ranglistaversenyén. MISKOLC Január 26—28 között a miskolci városi sportcsarnok­ban ismét megrendezik a már hagyományos Foci farsang elnevezésű nemzetközi terem labdarúgó tornát. Magyarország öregfiúk vá­logatottja és Miskolc váloga­tottja mellett két külföldi együttes, Szabadka és Kassa öregfiúk csapatai vesznek részt még a háromnapos tor­nán. A női résztvevők: Renova Spartacus, Óbudai Femiría, Bp. Spartacus és a Spartak Subotica. * * * Tíz csapat indul a serdü-» lök tornáján : Vasas, FTC, Bp. Honvéd, Diósgyőr, Miskolci VSC, Leninváros, Kazinc­barcika, Szabadka, Bardejov (Csehszlovákia), Rzeszov (Lengyelország). A 27-én és 28-án sorrakerülő mérkőzé­sekből egy-égy találkozót a Magyar Televízió is közvetít. MADRID Egymillió pezetás pályáza­tot írtak ki az 1982-es spa­nyolországi világbajnokság szimbolikus figurájának meg­tervezésére. A pályaműveket február 1 és március 15-e között kell beadni, amelyet egy hat főből álló zsűri bí­rál majd el. BUENOS AIRES A világbajnok Argentin labdarúgó válogatott újabb játékosa szerződött külföld­re: Daniel Passarella, az együttes kapitánya, a Wa­shington Diplomats amerikai csapathoz írt alá szerződést. Vételára másfélmillió dollár volt. Az „üzletet” Gordon Bradley, a Cosmos volt tech­nikai igazgatója bonyolította le, aki jelenleg a Washington Diplomatsnál tölt be hasonló funkciót. Passarella január 23-én mutatkozik be új csa­patában a közönségnek, a sajtónak. HASTINGS A hastingsi nemzetközi sakkviadal utolsó fordulója előtt befejezték a korábban függőben maradt játszmákat. A 13. fordulóban Csőm Ist­ván, mint ismeretes, az ame­rikai Christiansennel adta folytatásra partiját, most ezt bravúros teljesítménnyel megnyerte. A zárófordulóban a kanadai Biyiasas ellen sö­téttel ült asztalhoz, is ismét függőben 'maradt játszmája. Mivel a zárófordulóban az élenálló svéd Andersson csak döntetlen ért el az angol Hartstonnal, Csomnak esélye van a végső győzelem meg­szerzésére is, amennyiben megnyeri a kanadai elleni játszmáját. Az utolsó forduló után, a még függőben maradt játsz­mák befejezése előtt a követ­kező az élcsoport állása: 1. Andersson 9 pont, 2. Csőm 8 (1), 3—4. Speelman (an­gol), Vaszjukov (szovjet) 8—8 pont.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents