Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 290. szám, 1978. december 9., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rugalmasabb, ésszerűbb gazdálkodás az élelmiszeriparban Jövőre is zavartalan lesz a lakosság ellátása Országos értekezlet Budapesten Több élelmiszeripari ág eredményei bizonyítják: jó szervezéssel és a lehetőségek kihasználásával viszonylag rövid idő alatt fel lehet készülni sokáig hiánycikknek számító áruk gyártására is - hangsúlyozta Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az országos élelmiszeripari tanácskozáson, amelyr? tegnap kerüli sor Budapesten. Az Egyesült Izzó hajdúböszörményi gyárában izzólámpákhoz, rádiócsövekhez készítenek izzószálakat. Az izzószálakat Nagykanizsán, Budapesten és Vácott szerelik be a lámpákba Ülést tartott az MSZBT elnöksége Kisajátítások perek nélkül Emlékszem, néhány évvel ezelőtt alaposan felborzolta a kedélyeket egy kisajátítási per Szolnokon. A felperes — az ingatlan tulajdonosa — hajthatatlan volt. Makacsul ragaszkodott ahhoz a kártalanítási összeghez, ameny- nyit szerinte régi háza és a telke ért. Nem érdekelte, hog azon a házon múlik, mikor lesz végre autóbuszpályaudvar Szolnokon. A tanács tehetetlen volt. Forgalmi érték ide, vagy oda, a rendelet merev tarifáihoz ragaszkodnia kellett még akkor is, ha azok meglehetősen irreálisak voltak. Többször ismétlődő s minduntalan meghiúsuló egyezkedési kísérleteknek pereskedés lett a következménye. A bíróság döntött és végül is felépült a buszpályaudvar. Tucatszámra lehetne sorolni a hasonló eseteket, mert a kisajátításokat — ritka kivétellel — rendre ilyen felesleges huzavona előzte meg. Egészen 1977. január elsejéig. Ekkor lépett életbe az új törvény, amely végre ésszerűbbé és életszerűbbé tette az egész kisajátítási eljárás szabályozását. A lényege, hogy most már a tanácsi ügyintéző kezét nem kötik merev értékhatárok. Az ingatlanok „élő” forgalmi értékét figyelembe véve állapíthatják meg a kártalanítás összegét, természetesen szakértők segítségével, olyan szempontok szerint, amelyek alapján egy egyszerű, mindennapi adás-vételi szerződés is létrejön. Bel- vagy külterületen van az ingatlan? Milyen az állapota, köz- művesítettsége? Az adott területen öt éven belül hasonló ingatlanok mennyiért keltek el? Ennyi az egész, és majdnem hogy megszűntek a városok, vagy a községek fejlesztési terveinek megvalósítását késleltető viták, perek. Vannak még, de ahhoz képest, amennyi évekkel ezelőtt volt, jelentéktelen számban. Az új szabályozás előtt a kisajátítási ügyek 90 százalékában végül bírósági ítéletekkel döntöttek. Az elmúlt másfél évben százhatvanegy kisajátítási eljárás volt a megyében, amely közel ezerötszáz embert (tulajdonost, bérlőt, haszonélvezőt) érintett. A többségük (75 százalékuk) egyezségre jutott a kisajátítást kérővel. Elfogadhatónak, reálisnak tartotta a felajánlott összeget. Száznál valamennyivel többen fordultak bírósághoz, a többiek tudomásul vették a tanács döntését. Előfordult, hogy az államigazgatási határozatban megállapított kár. rtalanítás összegét a kisajátítást kérő sokallta. A pereskedés természetesen nem jelenti azt, hogy a pert kezdeményezőnek igaza is van. Például 1977-ben harmincöt kisajátítási per közül tizenötben döntött keresetnek helyt adó ítélettel a bíróság. A tanács és a bíróság által megállapított kártalanítási összeg között is mérséklődött a különbség. Még nem telt el két év, s minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az új szabály életreváló, hogy akkor igazán jó az életviszonyainkat szabályozó, annak keretet adó törvény, ha találkozik az egészséges erkölcsi értékítélettel, ezért betartása, s betartatása nem jár görcsös erőlködéssel, körülményes, hosszadalmas kitérőkkel. K. K. A miniszter kifejtette: az élelmiszeriparral szemben növekszenek az igények; ezért az eddiginél jobban kamatoztatni kell a belső tartalékokat, ami úgy képzelhető el. hogy a vállalatok nagyobb önállóságot kapnak a legjobbnak tartott helyi megoldások bevezetésére, elképzeléseik megvalósítására. Fontos az is, hogy a szellemi erő az eddiginél hatékonyabban segítse a termelésfejlesztést, éspedig nemcsak egy-egy vállalaton belül, hanem a „kapukon kívül” is. A szellemi kapacitás szélesebb körű kihasználását ugyanis sokszor a helytelen megyehatárszemlélet akadályozza, ennek következtében a jó módszerek a távolabbi országrészekben csak lassan terjednek el, vagy el sem érnek odáig. Mint a belső tartalékok mozgósításának jó eszközét emelAz őszi betakarítás idején is jól működött az országos gépjavító ügyeleti szolgálat, az esetek döntő többségében néhány órán belül kijavították a földeken leállt traktorokat, kombájnokat, és más gépi berendezéseket; a gazdaságok gépészei folyamatosan dolgozhattak — ez derül ki abból az összesítésből, amely az őszi gépjavítás adatait tartalmazza. A szerelők 1059 alkalommal vonultak ki a helyszínre, és több mint 13 ezer óra javítást végeztek a két és félhónapos ügyeleti szezonban. Mindkét szám kisebb te ki a különböző szektorok eddiginél szélesebb körű tevékenységét; ennek keretében az állami vállalatok és a termelőszövetkezeti gazdaságok magasabb szintű együttműködést alakíthatnak ki, ami teljesebbé teheti a belső tartalékok kiaknázását. Hangsúlyozta, hogy az ipari üzemek alkalmazkodó képességét javítani kell, enél- kül nehéz igazodni az esetenként gyorsan változó kereskedelmi igényekhez. Az üzemekben, a vállalatoknál a gorsabb alkalmazkodás képességéhez a személyes érdekeltséget jobban kell érvényesíteni. Az íjzemek kollektíváját esetenként egyénileg is érdekeltté kell tenni a gyártási eljárás igény szerinti átalakításában, szükség szerinti módosításában. A fejlesztést hatékonyan támogathatják a licencek is, de a tavalyinál, a gépjavítások száma az elmúlt öt év átlagánál is kevesebb, ez ózonban nem írható csakis az időjárás javára. Sokkal inkább a jól szervezett munka és a programszerű gépkarbantartások jártak sikerrel. Különösen jó szolgálatot tett a Mezőgép Tröszt társ- vállalatainak kooperációja. Azokat a gépeket, amelyeket egy-egy vállalatnál készítettek, nemcsak a gyártóüzemben javították, hanem a megfelelő szakosodással a Mezőgép több társvállalata is bekapcsolódott a gépek „utógondozásába”. csakis akkor, ha az új eljárások valóban a legkorszerűbb ismereteket tartalmazzák. Romány Pál megnyitó előadása után Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes az élelmiszeripar soron következő feladatait elemezte. Kifejtette, hogy jövőre az árukibocsátást a mezőgazdasági termelés várható hozamával teljes összhangban bővítik. Nagymértékű fejlesztést irányoznak elő a növényi termékeket feldolgozó iparokban, várhatóan az átlagosnál nagyobb arányban fokozzák az árukibocsátást a növényolaj- és a gabonaiparban. A tartósító iparok szintén kiemelt feladatot kapnak, éspedig nemcsak a belföldi ellátás kiszélesítésével, hanem az export-értékesítési lehetőségekkel kapcsolatban is. Az élelmiszeriparnak több ága, például a húsipar, jövőre tovább növeli a magasabb fokon feldolgozott termékek előállítását. Mindent egybevetve: az üzemek tervezett termelésbővítése 1979- ben is zavartalan lakossági ellátást tesz lehetővé. Javuló postai kapcsolatok Tegnap befejeződtek Sopronban a magyar—jugoszláv postai és távközlési tárgyalások. A megbeszéléseken a két ország postai szerveinek vezetői megállapodtak abban, hogy tovább fejlesztik a postai és távközlési kapcsolatokat a határmenti területek között. A közelmúltban Szombathely—Muraszombat között építették ki a közvetlen telefonkapcsolatot, ezt megelőzően pedig Pécs és Eszék illetve Zágráb között. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság mintegy 1500 vállalati, termelőszövetkezeti. iskolai és intézményi tagcsoportjának az utóbbi nyolc esztendőben végzett munkáját tekintette át az MSZBT Országos Elnöksége pénteken a Parlament vadásztermében megtartott tanácskozáson. Az elnökségben foglalt helyet Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Ritter Tibor, az MSZMP KB helyettes osztályvezetője. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének megnyitó szavai után Rácz Pál külügyi államtitkár tájékoztatást adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a szocialista Az idén 7500 tonna kacsahúst ad a népgazdaságnak a besenyszög-pailotási kacsatenyésztési rendszer. A 14 partner, — tenyésztő- és hizlalógazdaságok, valamint a feldolgozó üzemek — a rendszergazda állami gazdaság irányításával 2 millió 780 ezer víziszárnyast tenyésztenek, illetve hizlalnak meg amelynek termelési értéke 58 millió forint, tiszta nyeresége- pedig megközelíti az 5 milliót. A kacsatenyésztés a termelési érték 21 százalékát építőmunka nemzetközi feltételeinek alakulásáról. Ezután Regős Gábor, az MSZBT titkára vázolta az utóbbi nyolc esztendőben végzett barátsági munka eredményeit. Az egyik legfőbb eredmény — mondotta —, hogy erősödött a társaság munkájának mozgalmi jellege, nőtt tömegbázisa, tömegbefolyása, elsősorban az üzemi munkások, a szövetkezeti parasztok és tanulóifjúság körében. Az MSZBT nemes céljaiért való munkálkodás ma már a társadalom minden rétegét átfogja. A beszámolót követő vitában számos hozzászóló foglalkozott az agitációs munka színvonalának növelésével. módszerei Palotáson és az eredmény 25 százalékát adja. A rendszer úttörő szerepet vállal a hazai korszerű és gazdaságos tenyésztési módszerek meghonosításából. Angliából vásárolt li- cenc alapján — amellyel a MÉM pályázatán a harmadik díjat nyerték el — víz nélkül tenyésztik a víziszárnyasokat. A hagyományos tógazdasági nevelés helyett a legelőkön tartják és hizlalják a kacsákat. Tartásukhoz csupán annyi víz szükséges, amennyit elfogyasztanak. Az új tartási és tenyésztési módszernek több előnye van: gazdaságosabb a nevelés, gyorsabb a súlygyarapodás, megóvják a tavakat a környezetszennyezéstől, továbbá az állategészségügyi előírások betartása is biztonságosabb. A világpiacon egyre inkább a kistestű, tisztított súlyban 2 kilogramm körüli kacsák iránt növekszik a kereslet. A rendszer az exportigények kielégítésére készült fel. Külföldről speciális nemesített kacsatörzsállományt szereztek be, olyat, amelynek jó a genetikai tulajdonsága, kedvező a fajlagos gazdasági mutatója. Az új tenyésztői követelményekhez jgazítják a kacsatelepet is. Dolgoznak a rekonstrukciós munkán, amelynek keretében többek között ötezer nagyszülőpárat befogadó, gépesített telepet építenek. A rendszer jövőre 2 millió 900 ezer kacsát nevel, amelynek egy részét már kistestű importfajta teszi ki. Megfelelő szaporulatát 30 ezres törzsállomány biztosítja. A palotási gazdaság tisza- sülyi kerületében a libatenyésztés alapjait is lerakják, 7800-as törzsállománnyal kezdik meg a lúdnevelést és hizlalást. Ezzel az újabb vállalkozással az AGROCOOP termelési rendszer keretében épülő zagyvarékasi lúdfeldolgozó üzem ellátását segítik. Az idén közel 900 vagon búzát őrölt a szolnoki Tisza malom. A kenyérliszt többségét a szolnoki kenyérgyár használta fel Az őszi gépjavítások mérlege Víziszárnvasok víz nélkül a kacsatenyésztés új