Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

1978. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mire megy a kulturális alap? Közművelődési bizottságok a szövetkezetekben Könyvtárat avattak A 7. számú Volán könyvtárának tágas, szép olvasóterme A Volán Tröszt huszonöt vállalatánál csaknem százezer ember dolgozik. A dolgozók nagy létszáma természetesen rdeghatározza - sok egyéb mellett - azt is, hogy a válla­latoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a művelődési körülmények megteremtésére. „A közművelődés szelle­mi beruházás. A korszerű műveltség, a szélesebb lá­tókör, a kulturális maga­tartás a társadalmi-gazda­sági fejlődés egyik jelentős tényezője, végső soron a termelési feladatok jobb megoldását is segíti. Ezért a közművelődésben és az e célt szolgáló anyagi esz­közök felhasználásában is meg kell követelni a terv- szerűséget.” (Az Országos Közművelődési Tanács El­nöksége irányelveiből.) MILYEN ez a tervszerű­ség a szövetkezetekben? Mit tesznek a rendelkezésükre álló kulturális alapok haté­kony felhasználásáért, ho­gyan segíti a közművelődési intézményekkel kialakított együttműködés a közművelő­dési törvény végrehajtását? A jászberényi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság keresett választ a kérdésekre 5 mezőgazdasági és 3 ipari szövetkezetben tartott vizs­gálatával. A vizsgált mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kul­turális és közművelődési bi­zottság szervezi és irányítja a közművelődési munkát. Kedvező feltételei vannak a szakmai és polilikai műve­lődésnek, keresik a dolgozók igényeihez, a munkahely sa­játosságaihoz igazodó műve­lődési formákat, megterem­tik a megvalósításukhoz szükséges anyagi feltételeket. Jó a kapcsolatuk a közmű­velődési intézményekkel, eredményes a klubtevékeny­ség, az ismeretterjesztő mun­ka. Gondot fordítanak a dol­gozók alap- és szakmai mű­veltségének emelésére, részt vesznek a munkahelyi bri­gádvetélkedőkön, olvasópá­lyázatokon. Tanulmányi ki­rándulásokat. színház- és múzeumlátogatásokat szer­veznek. A NEB az eredmények mellett rámutatott azokra a hiányosságokra is. amelyek nehezítik a szövetkezetben a kluturális munkát. A bizott­ság tagjai között kevés a kulturális munkában jártas dolgozó, még ott is. ahol a szövetkezetnek közművelő­dési ügyintézője van. ö ugyanis nem tagja a bizott­ságnak. A vizsgált ipari szövetkeze­tekben egyáltalán nincs köz- művelődési bizottság, ezt a feladatot sok más tenniva­lóval együtt a szövetkezeti bizottság látja el. A gazda­ságok többségében a jóléti és a kulturális alapot nem kü-. lönítik el, ezért felhasználá­sát nem lehet pontosan fel­mérni. Néhány szövetkezetben fel­tűnően nagy összeget fordí­tanak a kulturális alapból társadalmi ünnepségek meg­rendezésére, baráti találko­zók, öregek vagy nők napja. (A kirándulások költségeit — a színház- és múzeumláto- galási jegyek árát is — tel­jes egészében a szövetkezet fedezi.) Az ismeretek gyarapítását segítik a szövetkezetek köny­vek, folyóiratok beszerzésé­vel. Nehezen lehet elhinni vi­szont. hogy ezt a célt szol­gálnák a Jászsági Vas- és Faipari Szövetkezetben a több mint 10 ezer forint ér­tékű idegen nyelvű művé­szeti könyvek vásárlásával, vagy a jászladányi Vegyes­ipari Szövetkezetben, ahol a kulturális alapból 20 ezer fo­rint értékű, képzőművészeti, színművészeti, zeneművésze­ti könyvet vásároltak. A közművelődési bizottsá­gok hiányos felkészültségé­nek, vagy a bizottságok „nemlétének” következmé­nye, hogy nem alakul ki ál­landó, a kulturális munka egészét átfogó kapcsolat a szövetkezetek és a közműve­lődési intézmények között. Nincsenek pontos adatok ar­ról, hogy mire és mennyi kulturális alapot kell képez­ni, hogyan lehet azt legész- szerűbben felhasználni. A NEB a vizsgálatok ta­pasztalatainak összegezése után a következőket javasol­ja: a szövetkezetekben' — ahol még nincs — hozzanak létre a kluturális munkában jártas, megfelelő végzettségű dolgozókból álló közművelő­dési bizottságot. A SZÖVETKEZET vezetői kísérjék figyelemmel a bi­zottságok munkáját. A jóléti és kulturális alapok képzésé­nél határozzák meg egyértel­műen a kulturális alap ösze- gét úgy. hogy az valóban fe­dezete legyen a jóváhagyott kulturális tervek megvalósí- x tásának. Minden évben ér­tékeljék a szövetkezet kultu­rális munkáját, az alapok felhasználását. Vegyék figye­lembe a munkát segítő vagy gátló tényezőket, és ezek elemzése után készíttessék el a következő év részletes fel­adattervét. — illés — Tudományos emlékülés a Sáriéról A csehszlovákiai magyar értelmiség egykori haladó mozgalma, a Sarló megindí­tásának 50. évfordulója al­kalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum, az MTA Irodalom­tudományi Intézete és az MSZMP KB Párttörténeti Intézete tegnap délelőtt tu­dományos ülést tartott az Irodalmi Múzeumban. — Szükségünk van nemze­ti múltunk, mozgalmi éle­tünk állandó újragondolásá­ra, felülvizsgálatára. Fontos, hogy pontosabban megismer­jük a magyar és a kelet­európai társadalmak 20-as, 30-as évek beli belső mozgá­sát, ideológiai irányzatait, tö­rekvéseit. Népiség és inter­nacionalizmus, nemzeti kér­dés és az osztályharc állása, a konkrét, s ezért megoldá­saiban a válósághoz kötődő és az általánosító elmélet szerepe, mind megannyi kér­dés, amellyel a Sarló szem­benézett, a maga módján vá­laszt adott — mondotta egye­bek között Szabolcsi Miklós akadémikus elnöki megnyi­tójában. Filmek — bemutatás előtt Tuniszban és Londonban válogattak az elmúlt napok­ban a magyar filmszakembe­rek, s egyik helyről sem tér­tek haza üres kézzel. A kar- thagói filmfesztivál keretében lezajlott filmvásáron 25 pro­dukciót tekintettek meg, kö­zülük öt magyarországi át­vételéről is szerződést kötöt­tek. Londonban 40 film közül tíz produkció — nyolc ame­rikai, s egy-egy angol, il­letve kanadai alkotás — át­vételéről egyeztek meg. A Sylvester Stallone rendezé­sében készült film, a „Pa­radicsomi fasor” három, New \’ork-i gettóból felfelé ka­paszkodó fivér buktatókkal teli. küzdelmes életét mutat­ja be. Az 1978-as párizsi fesztiválon nagydíjat nyert „Kék gallér” a gyári mun­kások monoton életét hozza közel a nézőkhöz. A „Pár- bajozók” című angol film­ben, amely a napóleoni idő­szakban játszódik, egy éle­ten át párbajoznak a fősze­replők. Az „Adósok nyomá­ban” című kanadai filmben olyan eladósodott emberek tragédiáival találkozunk, aki­ket végül az ’előzőleg ügy­buzgó végrehajtó ment meg, rájőve arra, hogy ő ugyan­olyan eszköz a főnökei kezé­ben, mint az általa sanyarga­tott adósok. Az autós üldözések kedve­lői két produkciónak is örül­hetnek: a „Konvoj” és a „Ha­mis játék” egyaránt izgalmas száguldozást ígér. A .„Skalp­vadászok” rendezőjének, Sydney Pollacknak egy film­jét — „A lovakat lelövik, ugye?” címűt — már nagy sikerrel vetítették hazánk­ban. A huszonöt vállalat köz­pontjaiban klubok és. könyv­tárak működnek. A tröszt különösen nagy gondot for­dít a könyvtárakra: a köz­pontokban önálló könyvtá­rak vannak, amelyeket szak­képzett könyvtárosok vezet­nek. A Volán-dolgozók körében végzett könyvtárosi munka speciális ismereteket, válla­latonként összehangolt tevé­kenységet igényel. Ezért vált hagyománnyá, hogy a „bu­szos és teherautós” emberek vállalatainak könyvtárosai évente egy alkalommal ösz- szeülnek, hogy közreadják, Nem tudom, mit kellett volna válaszolnia a kapu előtt elhaladó lánynak, hogy a teljes egészében leírhatat­lan kérdést ne vágja a fejé­hez az ismeretlen fiatalem­ber. Az épületben, a szolnoki 605-ös Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet Horizont ifjúsági klubjában hasonló, nyomda- festéket nem tűrő szavakat harsog egy másik fiatal. Igaz, ez nem a vendégnek szól; is­kolatársa édesanyját emle­geti. Beszámolunk élmé­nyeinkről Barócsi Jenő klub­vezetőnek. A tanár menteni próbálja a helyzetet: — Dohányozni a kollé­giumban a kijelölt helyeken lehet. A tanulóink többségé­nek szülei beleegyeztek, hogy gyerekeik dohányozzanak, így mi sem tilthatjuk meg. A trágár szavak? A kapuban állók bizonyosan nem. a mi diákjaink voltak. A klubban káromkodó vi­szont igen, sőt mint később kiderül, ő az egyik kultúrfe- lelős, s talán hogy ne eről­tessük tovább a dolgot ke­zünkbe nyomják a naplót. A foglalkozások krónikájában többek között 'író-olvasó ta­lálkozók, vetélkedők, tudo­mányos ismeretterjesztő elő­adások szerepelnek két dis­co között. Minden összejöve­tel zenével, tánccal kezdődik és végződik. — A fiatalok szeretnek táncolni, s ha már eljönnek meghallgatják az előadásokat te Szerdánként hetven­nyolcvan, vasárnaponként száznál is több a látogató — mondja a klubvezető. megvitassák tapasztalataikat, s elemezve az eredményeket közösen határozzák meg a következő időszak olvasó­mozgalmi, módszertani fel­adatait. Tegnap Szolnokon tartották meg a Volán-könyvtárosok idei értekezletét. A 7. számú vállalat közelmúltban át­adott oktatási központjában lezajlott esemény bevezetőjét Németh Éva, a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsának kulturális agitációs propa­ganda és sportbizottságának vezetője tartotta. A beveze­tő után, amely egyúttal a gyakorlati könyvtárosi mun_ A belépés persze csak tag­sági igazolvánnyal lehetségest Jelenleg százötvennyolc iga­zolvány talált gazdára, a klubba járó fiatalok jelentős hányada egyben a kollégium lakója, de szép számmal akadnak köztük olyanok is, akik más középfokú oktatási intézmény tanulói. Az utób­biak többsége lány, hiszen a discon nem táncolhatnak a fiúk fiúkkal. Hogy ki lehet tagja a klubnak? Barócsi Je­nő azt mondja, „aki tesz is valamit a klubért, a tánc sze- retete nem elég belépőnek.” S mit tehetnek a fiatalok a klubért? Ügyeletet vállalnak a nyitva tartás időtartamá­ra, társadalmi munkában rendben tartják a helyisége­ket, amelyekből akad bőven, A .klubrendszer” úgy kanya­rog a kollégium alatti pincé­ben, akár Ariadne fonala; egy tájékozódási futónak is becsületére válna kiigazodni benne. Előadótermek, tánc­terem, kisterem, nagyterem nyílik egymásból. A klubot tizenkét évvel ezelőtt alakí­tották ki a szakmunkásképző intézet diákjai társadalmi munkában. A Horizont egyébként jövőre ünnepli fennállásának 15. évforduló­ját. A jubileum tiszteletére tűzték ki feladatul, hogy má­sodszor is elnyerik az „Aranykoszorjús Ifjúsági klub” címet. A diákok nemrégen közvé­leménykutatást tartottak, ki mit szeretne hallani, csinál­ni a klubban. Néhányan azt szeretnék, ha csak disco len­ne, a többség viszont szíve­ka sok sarkallatos kérdését is felvétette, Gonda András, a 7. sz. Volán szakszervezeti bizottságának titkára a vál­lalat következő évi közműve­lődési tervét ismertette. Az ezt követő vita számos hasz­nos tanulsággal szolgált a résztvevőknek. A könyvtárosok értekezle­te a 7. sz. Volán új könyv­tárának átadási ünnepségé­hez kapcsolódott. Az új, tá­gas olvasóteremből és köl­csönzőből álló könyvtárat az oktatási központ épületében rendezték be. A jelenlegi 7500 kötetes állományt éven­te mintegy 38-—40 ezer fo­rint értékű könyvvel fogják gyarapítani. A kulturális lé­tesítményt, amely szocialista brigádok és KISZ-közösségek othonául is szolgál. Kerekes Ferenc, a 7. sz. Volán igaz­gatója rövid beszéddel nyi­totta meg. sen hallgatna még több elő­adást erkölcsi, politikai kér­désekről, a művészetekről, részt vennének vetélkedőkön, s a színjátszókor létrehozá­sára is sok igenlő válasz érkezett. — Korábban volt már iro­dalmi színpadunk — jegyzi meg Ács József harmadéves autószerelő tahuló. — Szép sikereket értünk el a diákna­pok bemutatóin. A kör meg­szervezésével a felbomlott színpad hagyományait sze­retnénk folytatni. A színjátszók Barócsi Je­nő „Lesz-e magyar bikavia­dal?” című humoros írásá­val készülnek a jövő évi diáknapokra. Ugyancsak a közvélemény­kutatás összegezésében olvas­ható, hogy a fiatalok sze­retnék, ha több alkalommal lenne nyitva a klub, szíve­sen töltenének el máskor is néhány órát pincebirodal­mukban. S, hogy miért sze­retik a klubot? Farkas Ist­ván harmadéves Diesel-moz- donyssíerelő véleménye mind- annyiukét tükrözi: — A klub neve Horizont, látóhatárt, látókört jelent. Nem véletlenül választották ezt a nevet az alapítók. Akik a klubba járnak, a szórako­zás mellett művelődnek, új ismereteket szereznek, bővül a látókörük. S bár szeretjük a táncot, előbb-utóbb enél- kül is benépesül majd az előadóterem, s egy-egy jó előadás legalább úgv vonz bennünket, mint most a disco. A látókör bővítése szép feladat. Kár, hogy egyelőre ezen a horizonton még csak a klub tagjai állnak. Talán egyszer majd a kapuban ácsorgók is eljutnak ide. T. G. A Rádió énekkara a Szovjetunióban Ma reggel nyolc órakor indult a Ferihegyi repülőtérről a Szovjetunióba a Magyar Rádió és Televízió Énekkara. A tizenkét napig tartó turné során az együttes december 9-én Moszkvában, 12-én a rigai székesegyházban, 13-án a rigai filharmónia hangversenytermében, 15-én Leningrádban, végül december 17-én Tallinnban vendégszerepei. Asztalos Johák fafaragó népművész szüreti motívumokkal díszíti a Mátrai Egyesült MGTSZ pincészetének egyik kétszázötven hektoliteres hordóját. A tizenöt négyzetméteres hordó­fenékre csaknem százötven figurát farag Ameddig a horizont terjed Vendégségben a szakmunkástanulók klubjában ÖT-HAT FIATALEMBER ACSOROG A KAPUBAN. FA­GYOS UJJAKKAL SZORONGATJÁK A CIGARETTÁT, ÉLCE- LÖDNEK EGYMÁSSAL, S A JÁRÓKELŐKKEL:- JÓ VAGY NÁLAM ... GYERE SÉTÁLNI. Ml A JÓ ... VÁGSZ ÜGY FEL?

Next

/
Thumbnails
Contents