Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

1978. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közlemény (Folytatás a 2. oldalról.) nek, életszínvonalának ja­vításában elért eddigi vív­mányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés feltételeinek jó megalapozá­sa a döntő feladat. A Köz­ponti Bizottság meggyőződé­se, hogy az 1979. évi népgaz­dasági terv megfelel a hely­zet követelményeinek és le­hetőségeinknek, reálisan tű­zi ki a feladatokat, és való­ra váltása jól szolgálja táv­lati céljainkat, hazánk szo­cialista fejlődését. A terv teljesítéséhez meg­van valamennyi feltételünk, de a feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfe­szítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett szemé­lyes felelősség jusson kife­jezésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb mun­kában. Erőink jobb mozgósí­tásával, pártunk és a töme­gek összefogásával feladata­inkat megoldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizott­ság ebből kiindulva felhívja a párttagságot, a munkás- osztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a dolgozó ma­gyar népet • az öntudatos helytállásra, az 1979. évi nép- gazdasági terv teljesítésére. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásá­nak 60. évfordulóját hazánk­ban a dolgozók széles körű­en és méltóan megünnepel­ték. A Központi Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket a munkásmozgalom régi har­cosaitól. munkahelyi kollek­tíváktól, szocialista' brigád­tagoktól, társadalmi és tömeg­szervezetektől, úttörőcsapa­toktól, társadalmunk legszé­lesebb köreitől, párttagoktól és pártonkívüliektől kapott az évfordulón. A magyar marxista-le­ninista forradalmi párt meg­alakulásának 60. évforduló­járól a testvérpártok. a ha­ladó emberek határainkon túl is megemelékeztek és számos üdvözletét intéztek hozzánk: ezek a megemlé­kezések és üdvözletek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikájának, népünk helyt­állásának szólnak, és barát­ságot, forradalmi szolidari­tást fejeznek ki a szocialis­ta Magyarország iránt. A Központi Bizottság köszöne­tét mond a testvérpárok­nak. barátainknak az inter­nacionalista megemlékezése­kért. ENSZ-közgyülés Véget ért a közel-keleti vita Az ENSZ-közgyülés tegnap befejeződött közel-keleti vi­táján a küldöttek 100 szava­zattal, -négy ellenében (az Egyesült Államok, Kanada, Izrael és Guatemala) 33 tar­tózkodás mellett elfogadták a közel-keleti helyzetről szó­ló határozatot. A határozat leszögezi, hogy a közel-ke­leti helyzet tartós rendezé­sének feltétele a Palesztinái nép elidegeníthetetlen jogai­nak elismerése, és sürgeti, hogy az ENSZ védnöksége alatt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió társelnökle­tével, az összes érdekelt fe­lek, köztük a PFSZ részvéte­lével újítsák fel a genfi kon­ferenciát. Haderőcsökkentési tárgyalások Újabb forduló Bécsben Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek kölcsönös csökkentésé­ről folyó tárgyalássorozat 189. plenáris ülését. Az ülést követő sajtótájé­koztatón a szocialista or­szágok szóvivője elmondot­ta, hogy a haladás fő aka­dálya a tárgyaláson az. hogy a nyugati országok részéről hiányzik a politikai elhatá­rozás és az akarat a csök­kentés végrehajtásához. A szocialista országok ugyan­akkor készek a közeledés to­vábbi útjainak keresésére. Taraki elutazott Moszkvából Látogatás a jubileumi kiállításon Andrikó Miklósnak, a me­gyei pártbizottság első tit­kárának vezetésével tegnap a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjai megtekintették a Komarov teremben a Mun­kásmozgalmi Múzeum és a megyei Pártarchívum „Hat­van éve alakult meg a Kom­munisták Magyarországi Pártja” című közös kiállí­tását. Szovjetunióbeli látogatásá­nak befejeztével csütörtökön elutazott Moszkvából Nur Mohammed Taraki, az Afga­nisztán Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Taná­csának elnöke, állam- és kormányfő, aki a szovjet ve­zető testületek meghívására tartózkodott hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunió­ban. A látogatás során aláír­ták a két ország barátsági, jószomszédsági és együttmű­ködési szerződését. Nur Mohammed Tarakit és kíséretét a vnukovói re­pülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszter- elnök és Andrej Gromiko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. Nur Mohammed Tarakit és kíséretének tagjait a repülő­gép lépcsőjéig kísérték a szovjet vezetők és ott bú­csúztak el tőlük. Az ünnepé­lyes búcsúztatás a három fegyvernem tagjaiból álló díszalakulat díszmenetével ért véget. MOSZKVA Csütörtökön elutazott Moszkvából Michael Blu­menthal, az Egyesült Álla­mok pénzügyminisztere és Juanita Kreps kereskedelmi miniszter, akik részt vettek a szovjet—amerikai kereske­delmi bizottság 7. és az ame­rikai—szovjet gazdasági ke­reskedelmi tanács 6. üléssza­kán. 0 magyar sajtó napján Spanyolországi népszavazás Megemlékezés, kuszorúzás KDMMUMS miM)K .«MKMÍ MUNKÁS 19®. Március ».An !o,ÉVFORDULÓN k mos2 mMMXtk BGVEÍ JPÖRTtJA Hatvan évvel ezelőtt, de­cember 7-én jelent meg az első magyar legális kommu­nista lap, a Vörös Újság. Ezt a napot azóta a magyar saj­tó napjaként ünnepelik. Tegnap délelőtt Szolnokon, a Kossuth tér 4. számú épü­let falán levő emléktábla előtt — amely a megye első kommunista napilapjának, a Szolnoki Munkásnak állít emléket — a Szolnok me­gyei Néplap, a Lapkiadó Vállalat, a Magyar Rádió szolnoki stúdiója és a Ma­gyar Távirati Iroda helyi kollektívája megemlékezett a sajtó napjáról, ezután koszo­rúkat helyeztek el az em­léktáblán. II demokratikus erők győzelme Csütörtökön a szélsőjobbol­dali Imparciai kivételével valamennyi madridi napilap elsőoldalas főcímében üdvöz­li a demokratikus erőknek a szerdai népszavazáson ara­tott nagy győzelmét, emlé­keztet azonban arra, hogy a tartózkodók aránya nagyobb volt a vártnál. Két lap: a Diario 16 és az Arriba Jó napot demokrácia” szalag­címmel üdvözli a népszava­zás eredményét. Spanyolor­Tizennégy külügyminisz­ter és Warren Christopher amerikai külügyminiszter­helyettes részvételével csü­törtökön megkezdődött a NA­TO szokásos téli miniszteri konferenciája Brüsszelben. A miniszteri konferencia megnyitó ülésén minden résztvevő beszédet mondott. David Owen brit külügymi­niszter — mint jelentettük — javaslatot tett kollektív jel­legű párbeszéd megindítá­sára a Varsói Szerződés és Tegnap hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Willi Stoph, a Német Szo­cialista Egységpárt KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke. Willi Stophot a vnu­szág tegnap visszanyerte sza­badságát — írja főcímében az El Periodico. A lapok a népszavazás egyik legfon­tosabb eredményének a szél­sőjobboldal kudarcát tekin­tik. A régi rendszert vissza- kívánók nagy anyagi eszkö­zök bevetésével és az egy­ház legreakciósabb köreinek igénybevételével kifejtett propagandakampánya ellené­re a nem-mei szavazók szá­ma a 8 százalékot sem ér­te el. a NATO tagállamainak kül­ügyminiszterei között. Figyelmet érdemel Jean Francois-Poncet francia kül­ügyminiszter felszólalása. Francois-Poncet, aki kül­ügyminiszteri minőségben először vesz részt NATO- konferencián, hangsúlyozta: Franciaország hajlandó együttműködni szövetségesei­vel, de továbbra is fenntart­ja nukleáris erőinek függet­lenségét és csak maga dönt­het ezeknek az erőknek a felhasználásáról. kovói repülőtéren Alekszej Koszigin, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és több más hivatalos személyiség fo­gadta. TEHERÁN A teheráni bazár kereske­dőinek és kézműveseinek szö­vetsége csütörtökön felhívást intézett az ország lakosságá­hoz, hogy minél többen ve­gyenek részt a síita vallási vezetők által vasárnapra meghirdetett békés tüntető felvonuláson. A felvonulás élén Telegani Ajatollah siita vallási vezető, a nemzeti front vezetőségi tagja fog haladni, aki maga is aláírta a csütörtöki felhívást. Tele­gani az emigrációban élő el­lenzéki vezető, Khomeini Ajatollah hazai képviselője. TOKIÓ A japán törvényhozás teg­nap este a várakozásnak meg­felelően Ohira Maszaiosit, a Liberális Demokrata Párt el­nökét választotta meg az or­szág új miniszterelnökévé. A képviselőház 17, a szenátus pedig 116 szavazatnyi több­séggel döntött. RÓMA Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán késő este véget ért három­napos tanácskozásán elhatá­rozta, hogy a párt XV. kong­resszusát 1979. március 20. és 25. között tartják meg Ró­mában. A KB jóváhagyta a kongresszus téziseit is. PEKING Egy csütörtökön megjelent nagybetűs faliújságon pekin­gi milicisták azzal vádolják Ni Csi-fut, a KKP KB Poli­tikai Bizottságának tagját, a kínai szakszervezetek or­szágos szövetségének elnökét, hogy ő játszotta a „szuper bűnöző” szerepét az 1976- ban a Tienanmen téren le­zajlott tömegtüntetések vé­res elnyomásában. IINDTO külügyminiszterek konferenciája Willi Stoph a Szovjetunióban EGYSZER EGY KIRÁLYFI A hatvanas éveket — még innen az ötödik X-en — Habsburg Ottó tehát álombéli kiter­jedt birodalmából Ausztriának szentelte. Óh, milyen hálátlan tud lenni a nép. Milyen nehe­zen is szokták meg az osztrákok, hogy az utol­só császár fiának ugyanolyan útlevele van, mintnekik, és éppúgy részt akar venni az or­szág politikai életében, mint ők. 1965 augusztusában elterjedt a hír, hogy Habsburg Ottó Steinpass határállomáson át­lépte a határt, óriási tiltakozási hullám sö­pört végig Ausztrián. A hírt a rádió is közölte, az újságok pedig hatalmas címekkel tették közzé. Számtalan üzemben tartottak tiltako­zó gyűlést, tüntető sztrájkot és fogadtak el határozatokat. Az osztrákok tömegesen vonul­tak a járási és kerületi elöljáróságok felé, küldöttségeket indítottak Bécsbe, a szakszer­vezeti tanács pedig a belügyminiszternél til­takozott. S aztán kiderült, hogy Ottó nem járt Ausztriában. A hír — álhír volt. Nem a „ki­rályfi”, hanem egy Ausztriában lakó rokona, a külsőleg rá hasonlító Habsburg Gottfried lépte át a határt. Maga Ottó a kérdéses idő­ben Spanyolországban nyaralt, s tizennégy, nap óta nem hagyta el nyaralóját. A tüntetésekből okulva Ottó egy munka­szüneti napot, 1966. november 1-ét választotta első hazatérése időpontjául. Mindenszentek­kor Ausztriában munkaszünet van, s Ottó, aki Kunfstein nél beutazott, rövid innsbrucki lá­togatás után még aznap elhagyta Ausztriát. Mire a híre elterjedt, már ismét Pöckingenben volt, így hát a tiltakozásoknak nem lett vol­na sok értelme. Aztán három hét múlva, 1966. november 21-én ismét megjelent Ausztriában, igaz, hogy ezúttal csak a televízió képernyő­jén: Ferenc József császár és király halálának ötvenedik évfordulóján rendezett jubileumi műsorban lépett fel. Kijelentette, hogy Ma­gyarország Ferenc József uralkodása alatt vált „civilizált országgá”. Ezt a nyilatkozatot Münchenben vették fel vele, de aztán szinte hetenként ellátogatott Innsbruckba. A közvé­leményt apránként hozzászoktatta ausztriai jelenlététhez. Ausztriai útjai csakugyan egy­re kisebb érdeklődést, illetőleg felháborodást váltottak ki. — Belátható időn belül állandó jelleggel Ausztriában telepszem le — jelentette ki. — Végleges hazatérésem előtt feltehetően hosz- szabb látogatást teszek majd az országban, s előadásokat tartok egyes helyeken, ahonnan meghívásaim vannak ... Mégsem költözött oda. Nem lehet tudni, hogy ebben szerepe van-e a nyilatkozat meg­jelenése idején kiadott és nagy feltűnést kel­tett könyvnek, egy Sondheimer nevű éksze­rész halála után nyilvánosságra hozott emlék­iratainak. A Sondheimer-könyv arról szól, hogy IV. Károly sok milliót érő ékszereket lopatott el a bécsi kincstárból, s azokból pén­zelte magyarországi restaurációs kísérleteit. Sondheimer szerint 1918. november 1-én IV. Károly császár utasítására, a magas kitünte­téssel lekenyerezett Schober rendőrfőnök — később osztrák kancellár — tudtával az ural­kodó szárnysegédje kiürítette a Burg kincs­tárának két vitrinjét. A sok százmillió schil- linget érő kincseket az uralkodó Svájcba csem­pésztette, ahová néhány héttel később, lemon­dása után maga is távozott. Itt került kap­csolatba Sondheimerrel, a„diszkrét ügyek le­bonyolítójával”, aki az exkirály megbízásá­ból értékesítette a kicsempészett kincseket. Mivel a koronaékszereket eredeti formájuk­ban aligha lehetett volna lelepleződés nélkül értékesíteni, az ékköveket, gyöngyöket kivet­ték belőlük, s külön-külön adták el azokat. A nagy gyémántokat, köztük egy 133 karáto­sat, amely sokáig a világ negyedik legnagyobb gyémántjának számított, feldarabolták. Sond­Bajor specialitás ő királyi fenségének (A müncheni „tz" karikatúrája) heimer emlékirataiban megállapítja, hogy a kiárusítás a „világ legrosszabb üzlete volt”, mert a foglalatuktól megfosztott smaragdo­kért, rubinokért, gyöngyökért, gyémántokért értéküknek csak egy töredékét lehetett meg­kapni. Az ékszerész szerint az így is tekinté­lyes összeg túlnyomó részét IV. Károly 1921-es magyarországi hazatérési kísérleteire fordítot­ta. A koronaékszerekből végül is mindössze két darab, mégpedig Erzsébet királynő gyé- mántkoronája és a XVIII. századból származó osztrák császári korona került vissza a bécsi kincstárba, mert azokat Sondheimer nem volt hajlandó eladni. Habsburg Ottó méltóságán alulinak tartot­ta, hogy ebben az ügyben nyilatkozzék. Álta­lában: pénzügyeit meglehetősen homály fed­te. Valószínűleg különböző reakciós körök pén­zelték. A hatvanas években ezek célja az ál­lamszerződés “hatályon kívül helyezése, Auszt­ria semlegességének felszámolása, az ország bevonása a nyugati katonai szövetségekbe volt. Ekkor választotta Habsburg Ottót díszelnöké­vé az úgynevezett Európai Dokumentációs Központ (a CEDI). A jobboldali, reakciós erők, személiységek, csúcsszervezetének tagjai kö­zött ott sorakoztak a Franco, Salazar politi­kusai. Strauss hívei Münchenből és Gold- water rajongói Arizonából. Olyan hírhedt po­litikusok támogatták, mint Merkatz volt bonni minszter, Jäger, a nyugatnémet Bundestag volt alelnöke, Schaufele, freiburgi érsek. A költséges Habsburg-propagandát elsősorban Pferdmenges és Strassoldo kölni bankárok fi­nanszírozták, de dollárcsekkek érkeztek az óceánon túlról is. Szó sincs róla, hogy Habs­burg Ottó — mint ahogy nyilatkozataiban mondta — a valóságban is az írógépével ke­reste volna kenyerét. Mostanában viszont már inkább saját ma­gára van utalva. S meg kell hagyni, nem lus­ta fickó. Három-négy jobboldali, a bajor CSU-hoz közelálló politikai intézettől kap tiszteletdíjat, s 1978-ban — kevés TIT-előadó van odahaza, aki ilyen teljesítménnyel büsz­kélkedhet — több mint 100, ngayon jól fi­zetett előadást tartott az Egyesült Államok­ban, Spanyolországban és magában Bajoror­szágban. Fő témája, természetesen: miként lehet útját állni a kommunista veszélynek. Már nem osztrák, magyar trónkövetelőként beszél, hanem politikai szakértőként. Franz Josef Strauss meghitt tanácsadói kö­zött tartja számon. — Egész Európában aligha lehet ennek az embernek párját találni — jelentette ki a CSU-vezér. Dehát azért ne tartsunk attól, hogy egy egy­kor nagyra hivatott királyi sarj teljesen lera­gadt a söröshordók között folyó bajor- poli­tikánál. Megígérte: — Mint NSZK képviselő az Európa Parla­mentben, természetesen Ausztriáért, de Ma­gyarországért, Csehországért, Horvátországért és Szlovéniáért is szót fogok emelni. Puff nekünk. Egyszer egy királyfi— még ma is miket gon­dol magában. VÉGE Pintér István

Next

/
Thumbnails
Contents