Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

1978. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nigéria — Tiszabura Asszonyok a dambattai kórház előtt - rendelésre várva Döntés és végrehajtás Tiszabura — A körzeti orvosok mun­kája nem leányálom. A szol­gálat 24 órás és ezt az átla­gosnál magasabb kereset sem egyenlítheti ki. Halász dok­tor? Teherbírása legendás, nem is értem, hogy csinálja — így a tiszafüredi járási fő­orvos. — Halász doktort kérdezi? Csak a legjobbakat tudom róla elmondani — teszi hoz­zá Tiszabura fiatal vb-tit- kára. * * * A zsúfolt, csöppnyi rende­lőben ülünk le beszélgetni, a lakásban fölfordulás, feste­nek, parkettát csiszolnak. Dr. Halász Sándor arca nyugodt, nyoma sincs rajta a fáradt­ságnak, pedig ma már túl van a szomszéd községbeli helyettesítésen, bejárta a te­rületét, és épp az imént csuk­ta be az utolsó beteg mögött a rendelő ajtaját. — Csepelen születtem 52 éve. A négy polgári után kesztyűszabász lettem, így aztán a háború után Üjpes- ten dolgoztam, a Pannónia Bőrgyárban. Közben nekifog­tam a dolgozók gimnáziumá­nak, aztán meg az egyetem­nek. Hát így lettem én or­vos. Először Gyöngyösre ke­rültem, ahol az ottani kór­házban kellő gyakorlatot sze­reztem belgyógyászatból. Ide, Tiszaburára 1956 márciusá­ban már Pestről költöztünk. Ifjúgárdisták Ha szól a riadó Mik az ifjúgárdisták fel­adatai az állam biztonsága elleni bűncselekmények és a fiatalkori bűnözés megelőzé­sében, felderítésében? Ho­gyan vonhatók be a gárdis­ták a népgazdasági, a társa­dalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények felgöngyölíté­sébe? Milyen módszerei van­nak tűz esetén a riadólánc megszervezésének? — Ilyen fontos kérdésekről hangza­nak el előadások azon a há­romnapos felkészítő tanfolya­mon, amelyet ebben a hó­napban Szolnokon rendez meg az Ifjú Gárda megyei parancsnoksága és a KISZ megyei bizottsága. A járási és városi KISZ- bizottságok honvédelmi és sportfelelősei, a járási és vá­rosi IG-parancsnokok, a közbiztonsági, közlekedési, vízi rendészeti és tűzoltó szak­alegységek parancsnokai, va­lamint a rendőri szervek összekötő tisztjei vesznek részt — mintegy hatvanötén — ezen a továbbképzésen. December 15-én érkeznek a hallgatók a tiszaligeti KISZ- vezetőképző táborba, ahol az előadások és konzultációk lesznek. Program szerint a fiatalok a megyei rendőr­főkapitányságra és a megyei tűzrendészeti osztályparancs­nokságra is ellátogatnak, sőt részt vesznek közlekedési, közbiztonsági ellenőrzésen is. Rá egy évre szakvizsgát tet­tem. Ha jól számolom, ez a huszonharmadik évem ebben a községben. Jól számolt. De azt már nem tette hozzá, hogy Tisza­bura háromezer lakójából ezer a cigány. Ha szabadsága alatt Halász doktort helyet­tesítik, kollégáinak mindig akad gondja. Mint ahogy azt sem említette, hogy a putrik felszámolásában nem kis ré­sze volt. Abban, hogy a régi cigánytelep lakói átköltöztek a frissen felhúzott téglahá­zak falai közé, sokat segítet­tek az ő előadásai, beszélge­tései. Pusztataskonyban, a szociális otthonban az orvo­si felügyeletet egymaga lát­ja el. Ha a környéken vala­melyik kollégája helyettesí­tést kér, sohasem mond ne­met. És akkor nem szóltam még az öregek klubjában, meg a fiataloknak tartott előadásokról, percre beosz­tott napjairól, a földutakon végig zötykölődött éjszakák­ról. — Egyszer lettem hűtlen Tiszaburához. Három évet töltöttem Nigériában. Egy Kano nevű városban kezdtem a munkát. Európai számára ismeretlen betegségekkel ta­lálkoztam, olyanokkal, mint a fekete himlő, vagy a kole­ra. Efféléket csak újságok­ban olvastam azelőtt. Ké­sőbb Dambatta lett a szék­helyem, kint az őserdő köze­Egy-két építtető a beköltö­zés előtti utolsó simítások­nál tart, néhány lakásban most kezdik a belső szerelési munkákat, egy hosszú házsor pedig tető alatt van. Hasznos kezdeményezés színhelye Jászberényben a Sólyom, a Gyökér, a Lázár Henrik út. o A lakásgondok enyhítését szolgáló kezdeményezés az elmúlt évben született. Lé­nyege: az építőipar és az építtetők összefogásával, kö­zös kivitelezéssel könnyíteni és gyorsítani a munkáslakás­építést, csökkenteni az épít­tetők költségeit, enyhíteni a kivitelezési gondokon. A városi tanács az elmúlt év végén 78 társasházi for­mában készülő lakás építé­sére alkalmas közművesí­tett telket biztosított. A tel­kek kialakítása után szervező munka kezdődött a Hűtőgép­gyárban, az Aprítógépgyár­ban, a . város nagyobb üze­meiben. Az OTP tájékoztatta a munkahelyeket és az építte- tőket a telkek beépítési le­hetőségéről, az építkezéshez nyújtandó állami támogatás­ról, a szociálpolitikai ked­vezményekről. Ismertette, hogy milyen előnyökben ré­szesülnek azok, akik az új lehetőségek igénybe vételé­vel kezdik el a lakásépítést. Az építkezés magánkezde­ményezésű, telepszerű tár­sasház formájában valósul meg. Ez azt jelenti, hogy az építtetők — az építkezési elő­pén. Száz ágy fölött dirigál­tam, akár egy karmester. Ezt szó szerint értse, mert az egyetlen orvosa voltam en­nek a kórháznak. Reggel igazgató, ebéd előtt belgyó­gyász, délután sebész, szülész és nőgyógyász. Szóval min­den. Kilencven kilométeres körzetben rajtam kívül csak a „varázslóhoz” fordulhat­tak az emberek. Fényképet vesz elő, száz számra hevernek az asztalon, egyet-egyet felemel, nézegeti, emlékezik. — Szép volt, jó volt, hasz­nos volt Hazajöttünk. Két lányom azóta Pestre került, tanulnak. Ketten maradtunk a feleségemmel. Meg a mun­kám. Reggeltől reggelig dolgo­zik. Soha nincs egy perc szabad ideje. Mégsem ejtene ki a száéján egyetlen pana­szos szót. Amikor említem, szemüvege fölé ráncok gyűl­nek a homlokán. — Munkám, tennivalóm van elég. A fizetésemre egyetlen rossz szót sem mond­hatok, a munkámat megbe­csülik. Elégedett vagyok az életemmel. Amit vállaltam, azt teljesítette a legjobb tu­dásom szerint. Még valamiről nem beszélt Halász doktor. Az idén jú­liusban az egyik legmagasabb orvosi kitüntetést vehette át: kiváló orvos lett. — hortobágyi — írások betartásával — saját ízlésüknek és anyagi lehető­ségeiknek megfelelően épít­hetik lakásukat. Jgénybe ve­hetik a szakiparos családtag, a munkatársak, a szocialista brigádok segítségét. Az építkezéshez az állam a takarékpénztáron keresztül a szociálpolitikai kedvezmé­nyeken kívül 320 ezer forint­ig terjedő hitelt ad. Igénybe vehető erre az építkezési for­mára a kedvezményes mun- káskölcsön is, ahol a fentie­ken túlmenően állami támo­gatás is nyújtható. Az építtető a kölcsönké­relem benyújtásakor saját erőből elkészíti az épület alapját és lábazatát. A köl­csönszerződések megkötése és a fedezetigazolás kiadása után vonul fel a kivitelező, hogy megépítse a falazatot, a tetőszerkezetet. Az ezt követő munkát; va­kolást, villany- és vízvezeték­szerelést, parkettázást, csem- pézést, festést az építtető folytatja. Ilyen munkameg­osztással egy-egy lakás mind­össze 50 százalékos közületi kivitelezést igényel, így lesz olcsóbb, gyorsabb az építke­zés, az építtető ízlésének megfelelő az otthon. e Minden eddiginél kedve­zőbb lehetőségek ismereté­ben sokan választották az új építkezési formát. Vala­mennyi kialakított telken fo­lyik az építkezés, néhány építtető már a beköltözés előtti utolsó simításoknál tart. I. A. Bűnügyi aktívaülés Törökszentmiklóson Az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága szervezésé­ben kedden délután Török- szentmiklóson bűnüldözési aktívaülést tartottak. Szalados József rendőrka­pitány tájékoztatót adott a város és környéke közbizton­sági helyzetéről. Kiemelte, hogy az idén némileg emel­kedett a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények, a garázdaság és a közlekedési vétségek száma, elszaporod­tak a betöréses lopások. A tettesek 85—86 százalékát el­fogták. A bűncselekmények jelentős része — a tapaszta­latok szerint — a túlzott al­koholfogyasztás miatt történt, de sok a hiányosság a társa­dalmi tulajdon védelmében is. Felhívta a figyelmet a ve­zetők felelősségére, az ellen­őrzések megszigorítására és a bizonylati fegyelem betartá­sára. Továbbra is a bűnesetek megelőzése, illetve felderíté­se a közös cél. Sajtótájékoztató n földügyi szakigazgatás feladatairól Harminc év alatt mintegy 800 ezer hektárral lett ki­sebb a mezőgazdasági termő- terület, s bár bizonyos mér­tékű csökkenés elkerülhetet­len, az semmiképpen sem en­gedhető meg, hogy tovább­ra is ilyen mértékben von­ják ki a művelésből a földe­ket — mutatott rá Matuz Jó­zsef, a MÉM Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivata­lának vezetője tegnapi saj­tótájékoztatóján, amelyen a földügyi szakigazgatás fel­adatairól számolt be. A jövőben csak a feltétle­nül indokolt nagyságú terü­let átadását engedélyezik, és azt mindenképpen megaka­dályozzák, hogy a legjobb minőségű földek kikerüljenek a mezőgazdasági üzemek „hatásköréből”. Csakis a helyhez kötött beruházások számára engedélyezik a jó minőségű földek lefoglalását, s akkor is szigorúan mérlege­lik, hogy valójában mekkora terület szükséges az ipari vagy egyéb létesítmény meg­építéséhez. A földhivatalok rendszere­sen figyelemmel kísérik, hogy a gazdaságok és a ma­gánszemélyek eleget tesz­nek-e a föld rendeltetéssze­rű használata kötelezettségé­nek. Idén 33 üzemet bírságol­tak meg amiatt, hogy parla­gon hagyták a földek egy ré­szét, és magánszemélyekkel szemben is eljártak. A földügyi szakigazgatás azon igyekszik, hogy a hely­telenül más célra használt földek egy részét ismét „visz- szairányítsák” a mezőgazda- sági üzemek növénytermesz­tőinek felügyelete alá. A pártalapszervezetekben mindenütt jól tudják, hogy — a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozata értelmé­ben — most a legfőbb fel­adat' a határozatok végre­hajtásának további javítása minden területen. Tudják, hogy a fő figyelmet a végre­hajtás megszervezésére, az ehhez szükséges feltételek ki­alakítására kell fordítani. E feladat azonban csak akkor oldható meg jól, ha helyesen értelmezzük, ha nem egysze­rűsítjük le a teendőket, ha világosan látjuk, mit jelent a pártmunkában, a politikai munkában a végrehajtás. Nem parancsvégrehajtás Az ugyanis csak igen rit­kán, kivételes esetekben egyenlő valamilyen utasítás tudomásul vételével és annak a cselekvésben történő azon­nali, közvetlen realizálásá­val. A politikai tevékenység­nek más a természete. Egy­részt azért, mert általában összetett, sokrétű folyama­tokra kíván hatni, másrészt pedig mert fő módszere a meggyőzés, az érvelés, a gon­dolkodásmódra való hatás. Ezért a politikai életben a végrehajtás sok tekintetben mást jelent, mint a termelés folyamatában vagy mondjuk a hadseregnél. A pártmun­kában a végrehajtás nem kü­lönül el mereven a döntés­től, az irányítástól. Ha egy alapszervezet tovább akarja fejleszteni a végrehajtás szín­vonalát, akkor ennek során — mondhatjuk: ennek szer­ves részeként — fejlesztenie kell döntéshozatali, irányító tevékenységét is. Merő tévedés lenne tehát olyasmire gondolni, hogy ha egyszer a végrehajtás kerül előtérbe, akkor az alapszéf - vezetekben kevesebbet kell gondolkozni, a helyzetet ta­nulmányozni, elemezni, s in­kább csak arpa kell figyelni, milyen ,.ukáz” jön felülről. A felsőbb szervek határozatai ugyanis nem hajthatók vég­re minden áttétel nélkül, hi­szen azok túlnyomó többsé­gükben több — és hosszabb időtartamú — folyamatra vo­natkoznak, különböző típusú és szintű pártszervezetek és szervezetek számára hatá­roznak meg tennivalókat. Ezért intencióikat „le kell fordítani” a helyi körülmé­nyek „nyelvére”, meg kell határozni, hogy ott és akkor milyen teendők megoldását igénylik. Mindezek alapján pedig konkrét döntéseket kell hozni, amelyeket nevezhet­nek — a dolog jellegétől függően — határozatnak, ajánlásnak, megbízatásnak, intézkedési tervnek, cselek­vési programnak és így to­vább. De bármi is az elneve­zés, a dolog lényege az, hogy a végrehajtás egyúttal konk­rét döntések meghozatalát igényli a helyi pártszervezet­től. A pártalapszervezeti mun­káról tartott tavaszi országos tanácskozás éppen ezért bí­rálta azt a felfogást, amely az alapszervezeteket kizáró­lag végrehajtó szerveknek tekinti. A pártban ugyanis nincsenek csak irányító és csak végrehajtó szervek. Va­lóban a helyi pártszervezet áll a végrehajtás első vonalá­ban, de feladatköre széle­sebb, több ennél. Dönt a mű­ködési területén felmerülő lényeges társadalmi-politi- kai-ideológiai kérdésekben, irányítja a helyi politikai éle­tet, .s egyúttal végrehajtja ' a felsőbb szervek határozatait. Ám ha itt megállunk, még mindig leegyszerűsíthetjük a dolgot. Hiszen ez a szélesebb feladatkör olymódon is fel­fogható, hogy van, amikor dönt, irányít a helyi pártszer­vezet, s van, amikor végre­hajt. Holott — mint utaltunk rá — a dolog lénye éppen erí- - nek a kettőnek a szétválaszt­hatatlansága. S e két folya­mat éppen azért nem külö­níthető el mereven, mert a központi párthatározatok sem kezelhetők függetlenül az alapszervezeti élet minden­napi folyamataitól, valóságos szükségleteitől. Az előbbiekben említett ta­nácskozás zárszavában fi­gyelemre méltó gondolatok fogalmazódtak meg erről: „ ... célszerű lenne eljutni oda, hogy az alapszervezetek számára a határozatok ne jelentsenek konkrét politikai feladataiktól független, el­vont, kampányszerű akciót. A határozatok nem szolgál­nak mást, mint elvi alapot, útmutatást a konkrét való­ság problémáinak megoldá­sához. Általában nem a hatá­rozatok diktálják, hogy mit kell tenni, hanem az élet helyi szükségletei szabják meg a feladatokat, amelye­ket a határozatok szellemé­ben kell megoldani.” Vagyis a kiindulópont nem az, hogy kaptunk egy határozatot „fe­lülről”, amelyet végre kell hajtani. Hanem az, hogy a mindennapi munkában ilyen és olyan feladatokkal birkó­zunk, emilyen és amolyan kérdéseket kell megoldanunk, s az iránytű, az útmutatás a konkrét célok megjelöléséhez és a megoldási módok meg- leléséhez az e kérdéskörrel foglalkozó határozatban ke­resendő és található meg. Az alapszervezet is dönt Mostanában tanácskoztak a mezőgazdasági üzemek párt- szervezetei a Központi Bi­zottság ez év márciusi — á mezőgazdasággal lés élelmi­szeriparral foglalkozó — ha­tározatának végrehajtásáról. Taggyűléseik jól tükrözték, hogy a végrehajtás csak ak­kor lehet jó, ha a pártszer­vezetek átgondolt és konkrét döntéseket hoznak a helyi — rövidebb és hosszabb távra szóló — feladatokra. S azt is hozzátehetjük, hogy e dönté­sek ott segítik igazán a vég­rehajtást, ahol szorosan kap­csolódtak a helyi szükségle­tekhez: a Központi Bizott­ság határozata szellemében vázolták fel a cselekvés irá­nyát a helyileg lényeges, időszerű, figyelmet és állás- foglalást igénylő kérdések­ben. Gyenes László A müemlékkastély felújítási munkála­tai 1969-ben kez­dődtek meg. A déli épületszárny — ben­ne a könyvtárral - 1974-ben mint kas­télymúzeum nyílt meg a nagyközön­ség előtt. A kas­tély többi részét még mindig tata­rozzák. Az északi szárny, amelynek átadását 1980-ra ígérik, müemlékjel- lege másodlagos. Díszes belső kikép­zése különböző ren­dezvények, tudomá­nyos ülések, kor­mányszintű tárgya­lások lebonyolításá­ra teszi alkalmassá Napjaink „kalákája”

Next

/
Thumbnails
Contents