Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

1978. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A minőség kovácsai A tízmilliomodik szifon a Hűtőgépgyárból A műanyagmegmunkáló gép homlokzatán kigyullad a drótfonattal körülvett vörös lámpa. A jelenség okát Mi- zsei Kálmán üzemvezető ma­gyarázza. — Ez hiba jelző készülék, üzemünk aranykoszorús koo­perációs brigádjának az ötle­te. Ha a gyártás folyamatá­ban bármi zavar keletkezik, az elmés készülék azonnal jelez. Tovább haladunk a zaka­toló masinák között. Feltű­nik, hogy embert alig látni. — Beállító lakatosainkkal az NDK-gépekre pótautoma- tikát szereltünk fel. Az ész- szerűsítésre az ösztönzött, hogy pótoljuk a munkaerő- hiányt, no meg garantáljuk a jó minőséget. A házi újí­tást a TMK-val együttmű­ködve kommunista műszak alatt készítettük el. A brigád által megvalósí­tott ötletek, újítások sora azonban ezzel nem ért véget. A hűtőgépek műanyagalkat­részeinek hulladékát újra őrlik, és változatlanul jó "mi­nőségben ismét felhasznál­ják. A meleget árasztó, ma­gas hőfokon üzemelő feldol­gozógép garatját korábban nehéz fizikai munkával töl­tötték fel, arra az időre a gé­pet le kellett állítani. Ezt a műveletet most sűrített le­vegővel működő, ugyancsak házilag konstruált gép végzi. Időt, munkát és fáradságot takarítanak meg. Egyik, má­sik gépen egyedi konstruk- ciójú hibaérzékelő is találha­tó, hogy csak néhány fonto­sabb újítást említsünk. Az 1978. évi szocialista munkaverseny-vállalás idő­arányos teljesítését értékelő brigádgyűlésen szigorú szám­vetés készül. 1978-at, a KMP megalaku­lásának 60. évfordulója tisz­teletére, a minőség évének nyilvánították a Hűtőgép­gyárban. A kooperációs szo­cialista brigád versenyválla­lásában is első helyre került a minőség, továbbá az idő- és anyagtakarékosság. — Amit a brigád vállalt, azt eddig becsülettel teljesí­tette — szólt a kollektíva ér­demeiről Szénás János fiatal művezető. 900 ezer forint megtakarítás A megjegyzésre Csordás Sándor brigádvezető belela­poz a brigádnaplóba és so­rolja a tényeket: A műanyagüzemben körül­belül 150 ezer abszorciós ház­tartási hűtőgép három típu­sához, a Bosch üzemben ké­szülő hűtőszekrények egy ré­széhez, továbbá az évi 1 mil­lió szóda- és habszifonhoz készítjük a műanyag alkat­részeket. Brigádunk újításai, ötletei révén egy év alatt a termelékenységet 15 száza­lékkal emeltük, 9 ezer nor­maórával kevesebbet hasz­náltunk fel. A tőkés import­ból származó, speciális feke­te és fehér műanyagból kö­rülbelül 900 ezer forint ér­tékűt takarítottunk meg, úgy, hogy közben a minősé­gi szintet következetesen to­vább emeltük. A kollektíva egyéb ered­ményeit hangsúlyozta Eger­vári János, a kolektíva egyik alapítója, aki 1971 óta dol­gozik a brigádban. A hétköznapok pontos, fe­gyelmezett munkája mellett az idei két kommunista mű­szakon is teljes létszámmal dolgoztunk. Olyan közérdekű célok megvalósítását segítet­tük, mint a gyermekintézmé­nyek építésé, csinosítása. Mi is hozzájárultunk, hogy a Hűtőgépgyár rövidesen már a hetedik gyermekintézmény alapjait rakhatja le Jászbe­rényben. Jellemző tulajdon­sága kollektívánknak egymás kölcsönös segítése is. Én ma­gam például családi házat építettem, és munkatársaim az alapozástól a tetőfedésig mindenütt segítettek. A társadalmi munka, a közös cselekvés tehát túlnőtt a gyár kerítésén. Az „egy üzem — egy iskola” mozgal­mat „egy brigád — egy osz­tály” szinten is erősítették. A Gyetvai János Általános Iskola sporttagozatos osztá­lyának fogasokat, táskatartót', logikai játékot készítettek. Munkásból üzemmérnök — A munkával kapcsola­tos jó eredményekről már sok szó esett, de nem feled­kezünk el a tanulásról sem — szólt közbe Szabados Imre. A helyeslő bólintások után sorolja a tényeket. — Mizsei Kálmán üzemve­zető az Automatizálási Mű­szaki Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát. Szé­nás Jancsi a szakközépiskola elvégzése után lett művezető. Pócz Feri a „Szakma ifjú mestere” címet nyerte el. Je­lenleg valamennyien járunk a vállalat szakmaia tanfolya­mára, párt- és KlSZ-okta- tásra, a brigád négy tagja a marxista—leninista középis­kolát végzi. Jászberényben az idén csendes jubileumot ünnepel­nek: 20 esztendeje, hogy meg­kezdődött a háztartási hűtő- szekrények gyártása. Két év­tized alatt 4 millió hűtőgép készült, vagyis a gyár Közép- Európa egyik nagy hűtőgép- gyártó üzeme lett. Terméke­ikről elismerően szólnak a belföldi háztartásokban, s állják a versenyt a mai igé­nyes világpiacon is. A siker­ben jelentős érdemei vannak a műanyagüzemnek, benne az aranykoszorús kooperá­ciós szocialista brigádnak, a minőség kovácsainak. Igyek­vő. precíz munkájuk is erő­síti a Lehel márka jó hírne­vét hazánkban és szerte a világban. B „kormos brigád” Ha valaki ezt a nevet em­líti, minden hűtőgépgyári tudja, hogy a szifonüzem Háner József szocialista bri­gádjáról, a vállalat kiváló kollektívájáról van szó. Az alumíniumpalackok felületé­nek a megmunkálása nehéz, az egészségre is ártalmas munka. A finom fémpor szin­te „bevési” magát a bőr pó­rusaiba, szürkére festi az ar­cokat, a kezeket. A háromszoros kiváló cí­met viselő kollektíva veze­tője Horváth Sándor, 11 em­ber munkáját irányítja. — Az év elején, amikor versenyvállalást tettünk, ala­posan mérlegeltük, mit vál­lalunk. Első helyre került a rangsorban a terv túlórázás nélküli túlteljesítése, továb­bá, a vállalat egészéhez iga­zodva, a minőségi munka. Becsületbeli ügynek tekint­jük, hogy a kezünk alól kike­rülő, csiszolt vagy homoko­zott szifonok a legkényesebb igényeknek is megfeleljenek. Bevezettük az önmeózást, minden brigádtag maga vál­lalt felelősséget munkájáért. A Hűtőgépgyár a világ leg­nagyobb szifongyártó üzeme. Tizenegyféle szóda- és hab­szifont gyártanak, évi milliós tételben. Termékeiket 17 or­szág vásárolja. Naponta.4200 —4300 készülék hagyja el a gyártósort. Tervteljesítés december 15-én — A szifongyártás kezde­tétől, 1956 óta itt dolgozom az üzemben — folytatta a brigádvezető. — Nagyon ne­héz a munka, máshol még­sem tudnám elképzelni a helyemet. Ismerem — és ezt a brigád többi tagjairól is el­mondhatom — a megrende­lők minden igényét. A tőkés vásárlók újabban a tavalyi BNV-n vásárdíjat nyert min­tázott termékeink, a Flóra szifoncsalád iránt érdeklőd­nek, az általuk elképzelt fa­zon alapján. Számunkra min­den vásárló fontos, ezért elé­get teszünk kívánságaiknak. Tőkésexport-tervünket de­cember 15-ig teljesítjük, an­nak ellenére, hogy az NSZK- ból még a közelmúltban is érkezett habszifonból ötezer darabra megrendelés. — A Háner brigád a leg­jobbak egyike — vette át a szót Bakó Mihály, a csiszoló­üzem csoportvezetője. — Egy­más munkáját is példásan segítik: ha valaki a brigád­ból betegség, vagy más ok miatt hiányzik, a többiek he­lyette is elvégzik a munkát. Így nincs fennakadás a ter­melésben. Takarékossági őrjárat A brigádnaplóban a követ­kezők olvashatók: Az 1978. évi szocialista munkaversenyben 3 százalék normaóra-megtakarítást érünk el, csökkentjük az anyag- és energiafelhaszná­lást, erősítjük a tulajdonosi szemléletet, részt veszünk a köz javára végzendő társa­dalmi munkában. A brigádvezető az év vége felé már a vállalások telje­sítéséről ad számot. — A szifonok finom meg­munkálásához számos segéd­anyagot, filckorongot, legye­zőkorongot és egyebeket hasz­nálunk fel. Ezekből 100 ezer forint értékű megtakarítást értünk el. A hatékonyabb munkaszervezet kialakításá­val a felhasznált normaórák­nál az év végéig mintegy nyolcszázzal csökkentjük. — Brigádunk 200 óra társadal­mi munkát dolgozott a gyer­mekintézmények javára, de segítettünk többek között va­gont rakni, az üzem területét szépíteni. A Hűtőgépgyár idei máso­dik jubileuma a szifonüzém- hez kötődik. Elkészült a tíz­milliomodik készülék. A Jász­berényben készült autószifo­nok világhírnévre tettek szert, s ebben nagy érdeme van a Háner József szocialista bri­gádnak. Endrész Sándor fl füredi járásban Három nehéz év után Négy és fél ezer betétkönyv a falusi bankban A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet a közel­múltban értékelte idei cél­kitűzéseinek időarányos vég­rehajtását, a soron követke­ző főbb tennivalókat. A já­rás nyolc községében össze­sen 8 ezer 567 taggal rendel­kezik a takarékszövetkezet, és a lakosság számához vi­szonyítva legkedvezőtlenebb a szervezettségi arány a já­rási székhelyen. A járásban jelenleg 4 ezer 597 betét­tulaj donossa van a falusi banknak, a legnépszerűbbek a kamatozó és a gépkocsi- nyeremény-betétkönyvek. A takarékszövetkezet ez év­ben már több mint 180 mil­lió forint betétet számlál, és egy betétkönyvre átlagosan 15 ezer 479 forint jut. 1978- ban eddig 659 igénylő tagnak 11 millió 414 forint kölcsönt folyósítottak. Legtöbben sze­mélyi és mezőgazdasági ter­melési kölcsönt igényeltek. Ennek ellenére a megyei át­laghoz viszonyítva a mező- gazdasági termelési kölcsön százalékaránya még mindig alacsony. Növelése —• a te­rület túlnyomórészt mezőgaz­dasági jellege miatt — to­vábbi feladatokat ró a Tisza­füred és Vidéke Takarékszö­vetkezet szervezőire, veze­tőire. Rövid szezon a tartósítóiparban Szokatlanul rövidre sike­rült a tartósítóipar idei zöld­ség-gyümölcs feldolgozási szezonja, és egész sor ter­méknél nem hozta a várt eredményt. A rossz időjárás országszerte visszavetette a konzervipar számára alapve­tően fontos termékek hoza­mát. Így az ipar nem jutott annyi alapanyaghoz, mint amennyivel a gépek „teljes foglalkoztatását” biztosíthat­ta volna. A konzervgyárakban Véget ért az átvételi szezon. A végleges adatok szerint a zöldség utószezonja sem ja­vított lényegesen a helyze­ten, ami különösen azért érintette érzékenyen a tartó­sítóipart, mert az októberi­novemberi időszaktól még nagyobb zöldségszállítmá- nyok érkezését várták. A napsütéses ősz ellenére az egész évi paprika- és para­dicsomszállítmányoknak csak mintegy 5 százaléka érke­zett szezonon túli áruként, s ez nem több, mint a nor­mális években, amikor a ter­mészet nyáron is segíti a zöldségtermelőket. A para­dicsom konzervsűrítmény- gyártás előirányzatától és a termeléskiesés a konzervle. csó-gyártást is visszavetette. járás mező- gazda­sági üzemei az utóbbi idő­ben súlyos gondokkal küsz­ködnek. A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú gazdasá­gokat nagyon megrázta az el­múlt három esztendő — az egymást követő bel- és árvi­zek után több termelőszövet­kezetet szanálni kellett. Ám nem csupán az időjárás és a gyenge termőföld miatt történt mindez, hanem azért is, mert a szövetkezetek esz­közellátottsága jóval a me­gyei átlag alatt van, és a ve­zetők se álltak mindig hi­vatásuk magaslatán: néhá­nyat le is kellett váltani. Az idei év némi fejlődést mutat — állapította meg nemrégiben a párt járási végrehajtó bizottsága — hi­szen a főbb növények hoza­mai meghaladják a tavalyit, és az állattenyésztésben is ki­alakultak a termelés megha­tározó irányai. Egyszerűsöd­tek a vetésszerkezetek, a gazdaságok a szántó csak­nem 90 százalékán kalászo­sokat, kukoricát, pillangós kultúrákat és olajos növé­nyeket vetettek. A technoló­gia az esetek több mint 80 százalékában termelési rend­szertől származott. Az árbe­vétel és a termelési érték növekedésének köszönhetően valamelyest emelkedtek a beruházásra, fejlesztésre szánt pénzösszegek is, úgy hogy egyre többen léphetnek el a holtpontról. A gazdaságok többségében az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsödése ellenére se megfelelő a közgazdasági elemző tevékenység. Egyes termelőszövetkezetekben a termelési szerkezet változat­lanul nem tükrözi eléggé az adottságokat, s ez az év végi eredményen meg is látszik. Az állattenyésztési ágazat mutatói is elmaradnak a le­hetőségektől, még akkor is, ha például a szarvasmarha­tenyésztésnél figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az üzem az állatok tbc- és bru- cella-mentesítésével foglal­kozik. Az alacsony hozamok főképp a takarmányozási hiányosságokra vezethető vissza, és ez egyúttal azt is Az idén 53 újfajta építő­anyag kapott alkalmassági bizonyítványt és felhaszná­lási engedélyt az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettől és az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumtól. Eze­ket az új, termékeket mutat­ják be azon a kiállításon, amely tegnap nyitotta meg kapuit a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. A kiál­lítás egyúttal jelzi azt is, hogy növekedett az építőipar „hátországa” ipari bázisa, mert nemcsak az ÉVM épí­tőanyagipari vállalatai, ha_ jelzi, hogy itt a szakember­ellátottság ugyancsak hiá­nyos. Mindezeken túlmenően a szövetkezeteket 1978-ban se kímélte a bel- és az árvíz, úgy, hogy a természeti csa­pás miatt ismét több 10 mil­lió forint hiányzik az üze­mek termelési értékéből. A visszás helyzet megszün­tetéséhez a komplex vízgaz­dálkodási tervek kimunká­lása, megvalósítása szüksé­ges, az átmeneti állapot azonban időszaki megoldá­sokat követel. Arra kell tö­rekednie valamennyi gazda­ságnak, hogy a termelés vég­eredménye nyereségessé vál­jék: e cél érdekébe kell ál­lítani a növénytermesztést és az állattenyésztést. Ter­mészetesen úgy, hogy a jövő körvonalai kirajzolódjanak, s a változtatások ne menjenek a holnap rovására. Az emlí­tett tevékenységre már akad­nak jó példák, így lehet eredményes a tiszaszőlősi Pe­tőfi és a tiszaroffi Aranyka­lász Tsz idei munkája. Az adottságokhoz alkalmazkodik a kunmadarasi Kossuth, a liszaburai Lenin, valamint a tiszaörsi Petőfi Termelő- szövetkezet is, ezekben a gazdaságokban korábban se voltak pénzügyi nehézségek. Az abádszalóki Lenin és a tiszafüredi Hámán Kató Tsz saját erőből úrrá lesz a hely­zeten, a tiszaszentimrei Aranykalász és a tiszagyen- dai Lenin Termelőszövetke­zetnek azonban külső segít­ségre van szüksége. példák azonban azt bizo­nyítják, hogy a tiszafüredi járás egyetlen mezőgazdasági üzemében se kilátástalan a helyzet, csupán megfelelő képzettségű és gyakorlatú szakembereknek kell kézbe venni az irányítást. Igaz, az utánpótlás nem zökkenőmen­tes, viszont a megfelelő in­tézkedések nyomán elérhető, hogy valamennyi gazdaság­ban olyan vezetőség legyen, amely megtalálja a kiutat, s nem túl hosszú idő elteltével úgy állhat a tagság elé, hogy nem a nehézségekről, hanem az elért eredményekről hang­zik el beszámoló. B. Á. nem a korábbinál nagyobb számban vegyipari, faipari, textilipari, gépipari vállala­tok és szövetkezetek, vala­mint mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek és tanácsi vállalatok is jelentkeztek új­donságokkal. Űjfajta építőanyagok az úgynevezett geodéziai textí­liák, amelyeket gyenge alta­lajon jól hasznosíthatnak utak, vasúti pályák gazdasá­gos alapozására, töltések erő­sítésére és szűrőként vízgaz­dálkodási célokra. Az építőipar új anyagai A tiszafüredi Az említett Pécsett! próbálták ki azt a svéd berendezést, amellyel kis átmérőjű, hibás csatornasza­kaszok - a költséges és hosszadalmas útfelbontás mellőzésével — gyorsan javíthatók. A berendezés két komponensű műgyantát juttat a szükséges helyre. így anélkül, hogy szüneteltetnék az üzemelést, tartósan javíthatók a csatornák Gyártósoron a hűtőszekrények

Next

/
Thumbnails
Contents