Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 6. Elutazott hazánkból az etióp állant- és kormányfő (Folytatás az 1. oldalról.) tér, Tefera Volde Szemajet pénzügyminiszter, dr. Feleke Gedle Giorgisz ezredes, kül­ügyminiszter, Ato Teszfaje Dinka iparügyi miniszter, Getacsev Kibret, a minisz­tertanács politikai tanácsadó­ja és Teszfaje Volde Szelasz- szié ezredes. A Ferihegyi repülőtéren több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze az ünnepélyes búcsúztatásra. A betonon ka­tonai díszzászlóali sorakozott fel csapatzászlóval. A bú­csúztatáson megjelent Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Ej író József külkereskedelmi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Szépvölgyi Zotán, a Fővárosi Tanács elnöke, Csémi Károly vezér- ezredes, honvédelmi állam­titkár, Várkonyi József ha­zánk addisz-abebai nagykö­vete, s a politikai élet több más vezető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Eljöttek a hazánkban tanuló etióp diákok képvise­lői is. A díszzászlóalj parancsno­ka jelentést tett Mengisztu Hailé Mariámnak, majd föl­csendült a magyar és az etióp himnusz, közben 21 tü­zérségi díszlövést adtak le. Mengisztu Hailé Mariam Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt és köszöntötte a katonákat. A vendégek elhaladtak a fő­városiak hosszú sorai előtt, a budapesti dolgozók etióp és magyar zászlókkal integet­ve búcsúztak a szocialista Etiópia küldötteitől. Mengisz­tu Hailé Mariam szívélyes búcsút vett a magyar köz­életi vezetőktől és a diplomá­ciai testület tagjaitól. Az ün­nepélyes aktus a díszzászló­alj díszmenetével fejeződött be, majd az etióp vendégek repülőgépe a magasba emel­kedett. * * * Mengisztu Hailé Mariam, a szocialista Etiópia Ideig­lenes Katonai Kormányzó Tanács elnöke, Etiópia ál­lam- és kormányfője több szocialista országot magába- foglaló körútja során, dél­előtt hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Mengisztu Hailé Mariámot az otopeni repülőtéren meg­hívója, Nicolae Ceausescu román államfő fogadta. A nap folyamán Nicolae Ceausescu és Mengisztu Hai­lé Mariam megkezdte hiva­talos tárgyalásait. LUANDA A Lengyel Népköztársaság és az Angolai Népi Köztár­saság határozottan elítélik a kínai vezetők kalandor poli­tikáját, amely ellentmond a haladás, a béke és a szocia­lizmus érdekeinek — hang­súlyozza többek között az a Luandában kiadott angolai— lengyel közös közlemény, amelyet Henryk Jablonski. a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB Politikai Bizottsága tagjának, az államtanács el­nökének hivatalos baráti lá­togatása befejeztével írtak alá. PRÁGA A CSKP Központi Bizott­sága tegnap folytatta előző nap megkezdett plenáris ülé­sét Prágában. A résztvevők megvitatták a KB elnöksé­gének a jövő évi népgazda­ságfejlesztési feladatokról ké­szített beszámolóját és ja­vaslatát, amelyet a plénum első napján Václav Hula, az elnökség tagja terjesztett elő. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottságában a lengyel küldöttség nyilat­kozattervezetet terjesztett elő a népeknek a béke szellemé­ben való neveléséről. A vitát megnyitó Eugeniusz Kulaga lengyel külügyminiszter-he­lyettes hangsúlyozta: a béke mindaddig nem lehet tartós, amíg valamennyi nép nem ébred tudatára annak, hogy a béke az emberiség leg­főbb kincse és megőrzése el­sőbbséget élvez minden más feladattal szemben. MEXIKÓVÁROS A nemzetközi fegyverke­reskedelem, közelebbről a hagyományos fegyverek ex­portjának korlátozásáról fo­lyó szovjet—amerikai tár­gyalások újabb fordulója kezdődött meg tegnap Me­xikóvárosban. KHARTOUM Gaafar Nimeri szudáni el­nök, az Afrikai Egységszer­vezet soros elnöke tegnap négy afrikai országot érintő útra indult. Nimeri útjának állomásai Uganda, Tanzánia, Zambia és Kenya lesznek. Iránban tovább folytatódnak az összetűzések a mohamedán gyászünnep napjaiban. Képünkön: fegyveres katonák bizto­sítják a nyugtalan bazár-negyed rendjét EGYSZER _____ E GY KIRÁLYFI „Kommunista nyomás” Néhány, a politikától meglehetősen vissza­vonultan eltöltött- amerikai év után Ottó is­mét aktívabb lett. A második világháború ki­menetele már nem volt kérdéses, legfeljebb az. meddig tartják magukat még a hitleris­ták, s hogy mi következik az után. Az 1943- ban folytatott magyar—brit titkos tárgyalá­sokról nemrégiben megjelent dokumentum­kötet bőségesen tartalmaz adalékokat Ottó akkori erőfeszítéseiről. Eckhardt Tibor közve­tített közte és magyarországi, akkoriban még kétségtelenül nagyobb számú hívei között. A korszak hírhedt politikai kalandorát 1941 ta­vaszán Teleki Pál akkori miniszterelnök küldte az Egyesült Államokba, hogy ott titkos bizalmasaként tevékenykedjen. Később Kál- lay Miklós, a hintapolitikájáról emlékezetes miniszterelnök is tartotta a kapcsolatot Eck­hardt Tiborral. Amikor pedig 1942. augusz­tus 20-án a kormányzó egyetlen egészséges fia, s egyszersmind kiszemelt utóda, Horthy István lezuhant repülőgépével, Kállay már azért is kapcsolatban lépett — néhány legiti­mista politikus útján — Eckhardt Tiborral, mert Habsburg Ottó trónra ültetésével vélte megoldani a már kétségtelenül vesztett há­ború után a helyzetet. Ottónak sikerült elérnie, hogy Roosevelt elnök fogadja őt. A látogatást Spelman New York-i bíboros érsek közvetítette, aki szíve­sen támogatta Ottó ügyeit — római útja so­rán részletesen megtárgyalta a Habsburg-kér- dést XII. Pius pápával is. A pápának tetszett az energikus, akkor harmincegy esztendős fiatalember. Helyeselte azt az elképzelést, hogy a háború után Európában létrehozzák az antikommunista katolikus államok csoport­ját, s ebben Ottónak is szerepet szánt, mint Ausztria császárának és Magyarország kirá­lyának. Kállay Miklóshoz titkos csatornán ju­tottak el ezek az értesülések., Egy emlékirat­ban, amelyet Horthy Miklóshoz intézett, s amelyben a kormányzói unokának, ifjú Hor­thy Istvánnak esetleges királlyá koronázásá­ról volt szó, komoly jelentőséget tulajdoní­tott híreinek: „Ottó helyzete jelenleg Roose- veltnél nem rossz. A monarchikus gondolat Amerikában előtérben áll. Ennek súlypontja a magyar korona körül alakulna ki. Sike­rült, úgy látszik, háttérbe szorítani a benesi — a cseh, szlovák és más szláv államokból (amelyek közé mi is be lennénk kényszerít­ve) alakuló konföderációs tervet. Semmikép­pen sem akarom azt mondani, hogy valaha is gondolok Restaurációra, ez a mi Magyaror­szágunk végét jelentené, egy nemzetiségi és szocialista állam alakulna ki.” Hogy mennyire lett volna „szocialista” az új Monarchia, azt szerencsére nem volt mó­dunk a gyakorlatban kipróbálni. Tény vi­szont, hogy Ottónak sikerült az úgynevezett Habsburg-légiót felállítani Amerikában, a Foreign Affairs című folyóirat, ae amerikai külügyminisztérium félhivatalos lapja pedig helyt adott hasábjain Ottó cikkének, amely a Duna-medence problémáinak rendezéséről szólt. Bizonyos magyar körök, a legitimisták üzentek is Amerikába: Ottó számíthat rájuk, szívesen látnák a Monarchia visszaállítását, s Ottót a háború utáhi Magyarország trónján. A második világháború utáni európai fej­lődés azonban alaposan megtépázta a trón- követelő reményeit. Tény, hogy Habsburg Ot­tó nem egykönnyen adja fel optimista terveit. Pedig hát rendkívül sok csapás, csalódás érte életében. A háború után nem királyként, csak álruhában térhetett vissza Ausztriába, s akkor is menekülnie kellett. A francia hadseregtől kapott kölcsön egy egyenruhát, de balszeren­cséjére felismerték, s azonnal el kellett hagy­nia az országot. Aztán jó néhány hétig Né­metország amerikaiak által megszállt zónájá­ban utazgatott, a szovjet seregek elől elmene­kült magyar fasiszták táborait látogatta. Meg­próbálta őket megszervezni, de nem sok ba­bért aratott. Arra, hogy Magyarországot fel­keresse, nem is gondolhatott. Viszont megkeres­te őt Párizsban ifj. Pallavicini György őrgróf, Befejeződtek a szovjet—afgán tárgyalások Moszkvában tegnap véget értek a szovjet—afgán tár­gyalások. Mint a tárgyalá­sokról Moszkvában közzétett rövid közlemény rámutat, a felek véleménycserét folytat­tak a szovjet—afgán kapcso­latok kérdéseiről, kijelölték Szovjetunió és az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság közötti jószomszédi együttműködés további bőví­tésének és elmélyítésének fo KGST EMLÉKPLAKETT Tegnap délután Ivano- Frankovszkban a szövetség gázvezeték magyar szakaszá­nak központjában ünnepi gyűlést rendeztek az V. ma­gyar szakasz főbb építési munkálatainak befejezése al­kalmából. irányait és konkrét intézke­désekben állapodtak meg. A nemzetközi problémák megvitatásakor mindkét fél egybehangzóan az enyhülési folyamat elmélyítéséért a vi­tás kérdések tárgyalások út­ján való rendezéséért Ázsia és a világ népei közötti együttműködés és barátság fejlesztéséért szállt síkra. A tárgyalásokat szívélyes elvtársi légkör jellemezte. A legkiválóbb munkát vég­zett magyar és szovjet kol­lektívákat és munkásokat az ünnepségen a KGST emlék­plakettjével a megyei szak- szervezeti tanács és a me­gyei Komszomol zászlójával és oklevelével tüntetik ki. Elhunyt Viktor Lebegyev Életének 62. esztende­jében elhunyt Viktor Le­begyev, az állami terve­zés kiemelkedő szervező­je, a Szovjet Állami Tervbizottság elnökének első helyettese — közli a Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és más szovjet vezetők által alá­írt nekrológ. Lebegyev 1957 óta dol­gozott az állami terv­bizottságban, nagy szere­pe volt a népgazdasági tervezés fejlesztésében, a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődését szolgáló ötéves és éves tervek kidolgozásában, a hazai gépipar fejlesztésé­ben, valamint a KGST- országok gépipari együtt­működésének szervezésé­ben. Egyiptomi fegyverkezés Kitüntetések Ivano-Frankovszkban n kairói incidens után Bolgár jegyzék Egyiptomhoz A BTA bolgár hírügynök­ség tegnap az alábbi közle­ményt hozta nyilvánosságra: Petr Mladenov. a Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztere jegyzéket nyújtott át M. F. A. Kádernek, Egyip­tom szófiai nagykövetének azzal kapcsolatosan, hogy az egyiptomi rendőrség és ka­tonaság szervezetten és erő­szakkal behatolt a kairói bolgár nagykövetség épüle­tébe, és megszállta azt. A jegyzékben Petr Mladenov erélyesen tiltakozott e lépés miatt, amely szinte példát­lan a nemzetközi kapcsola­tokban, valamint a diplomá­ciai gyakorlatban, s a nem­zetközi jog elveinek és nor­máinak legdurvább megsér­tését jelenti. Az egyiptonü hatóságok akciója lehetetlen­né tette az egyiptomi bolgár diplomáciai misszió normális tevékenységének folytatását. Az említettekkel összefüg­gésben a Bolgár Népköztár­saság kormánya elhatározta, hogy visszahívja Egyiptomba akkreditált nagykövetét, va­lamint az ottani bolgár nagy- követség diplomáciai sze­mélyzetét. A szófiai egyiptomi nagy­követnek, valamint az egyip­tomi nagykövetség diplomá­ciai személyzetének három napon belül el kell hagynia a Bolgár Népköztársaság te­rületét. Az egyiptomi fegyveres erők új feladatairól beszélt hétfőn Iszmailiában Kamal Hasszán Ali hadügyminiszter, az Izraellel kö­tendő különbékéről tárgyaló kül­döttség vezetője. Az egyiptomi 2. hadsereg előtt elhangzott be­szédében a hadügyminiszter azt állította, hogy, Egyiptom és Iz­rael különszerződése meghozza a békét a Közel-Keletnek, s en­nek következtében megváltozik az egyiptomi fegyveres erők jel­lege is. Az ötven darab amerikai F— 5-ös sugárhajtású vadászrepülő­gép az. egyiptomi hadsereg fel­fegyverzésének csak a kezdetét jelenti — mondotta. Figyelmeztetés kínai fiatalokhoz A Csunkuo Csinnyien Pao, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség lapja vezércikkben figyelmezteti a fiatalokat: az a legfontosabb feladatuk, hogy szavakkal és tettekkel egyaránt előmozdítsák a pártvezetés által igényelt „egységet és stabilitást” va­lamint a „négy modernizá­lás” mielőbbi megvalósítását. A vezércikk rámutat, hogy a pártvezetés az utóbbi két esztendőben jelentős fizikai és szellemi erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a „kulturális forradalom” zűrzavara után rendet és fe­gyelmet teremtsen Kínában és lerakja a „négy modernizá­lás” társadalmi és politikai alapjait. Arról igyekszik meggyőzni a kínai fiatalo­kat, hogy alapvető érdekük a rend, a fegyelem, az egység és a stabilitás biztosítása, mert csak ezen az alapon va­lósítható meg Kína gazda­sági és katonai fellendülése. Az ifjúsági lap vezércikke azzal igyekszik megnyugtat­ni a rendezetlen kérdések miatt zúgolódó fiatalokat, hogy bízniok kell a Hua Kuo-feng vezette Központi Bizottság bölcsességében és kellő időt kell adniok a párt­vezetésnek, ahhoz, hogy fo­kozatosan rendezze a prob­lémákat. Egy karikatúrán a 40-es évek magyar dzsent­rijeihez hasonlít aki Mindszenty Józsefnek, az 1945 őszén kineve­zett és beiktatott prímásnak az üdvözletét és rokonszenvét tolmácsolta a trónkövetelőnek. Ottó és Mindszenty között a következő esz­tendőkben Pallavicinin kívül Van Roy belga bíboros, Közi-Horváth József pápai kamarás, disszidens jobboldali képviselő közvetített. Aztán 1947 júniusában Mindszenty útnak in­dult az ottawai Mária kongresszusra. Ez azon­ban csak ürügy volt arra, hogy a királypárti hercegprímás személyesen is megismerkedjék a királyjelölttel. Kanadában Zsámboki Pál, IV. Károly egykori gyóntató papja, a Habs­burgok régi bizalmasa, jelentkezett Mindszen- tynél, s egy zárdában a közvetítésével talál­kozott Zita királyné és Ottó kisebbik húga Mindszentyvel. A hercegprímás Kanadából az Egyesült Ál­lamokba folytatta útját. Chicagóban, ugyan­csak egy zárdában, egy órát tárgyalt négy- szemközt Mindszenty és Ottó. A Habsburg ki­jelentette, hogy hajlandó a magyar trónt ab­ban az esetben is elfoglalni, ha Ausztria trónja továbbra is elzárva marad előtte. Bár Ottó igazi elképzelése perszonálunió volt: Ausztriát és Magyarországot az ő királyi sze­mélye fűzné össze, az osztrákok fejlesztenék iparukat, Magyarország pedig megmaradna mezőgazdasági országnak. A beszélgetésről Mindszenty beszámolt Spelmann bíborosnak, aki már régebben fáradozott azon, hogy Ot­tó útját egyengesse. Időközben a magyar országgyűlés kikiáltot­ta a köztársaságot. Véget vetett annak a fur­csa, tragikomikus helyzetnek, amely a Hor- thy-korszakot jellemezte: az ország király nélküli királyság volt. Ottó reményei egyre hervadtak. S nem állt jobban a szénája Auszt­riában sem. Roosevelt utódjához, Trumann- hoz Ottó kétségbeesett levelet írt. Nem keve­sebbet kért az amerikai elnöktől, mint hogy ne ismerje el a szocialista Renner ideiglenes bécsi kormányát, mert azt „kommunista nyo­másra” állították fel. A negyvenes évek végén, sőt, úgy a hat­vanas évek elejéig még reménykedett. Felje­gyezték, hogy így biztatta híveit: „Ha minden úgy alakul, ahogy én várom, Ausztria császá­raként és Magyarország királyaként fogok uralkodni. Nézetem szerint a királyi házak aránylag rövid időn belül uralomra jutnak Európában. Ami jelenleg történik, azt csak Európa történetének közjátékaként értékel­hetjük.” Egy királyság nélküli trónkövetelőnek szo­morú a sorsa. Reménykedhet, de alaposan össze kell húznia magát. Ottó így hát maga lett a saját udvari bolondja. Pintér István (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents