Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 3. 1973 óta épülnek lakótelepi többszintes házak Martfűn. A képen látható Ifjúság úti lakótömb volt az első, amelyben a nagycsaládosoknak már háromszobás lakások is épültek. Mögötte még darukkal dolgoznak az ÉPSZER munkásai, a hamarosan átadásra kerülő újabb 42 lakásos épületen Martfűi sajátosságok § Nappal többen vannak ^ A Bata cég öröksége @ A tanácselnök gondja Négy és félezer bejáró, Martfű népességének egy- harmada. Nincs olyan községe a megyének, amelynek népessége olyan tempóval növekedne, mint Martfűé. Ráadásul joggal tartják a fiatalok településének, mert az átlagéletkor harminc év körül van. — A sajátos összetétel meglehetősen sajátos feladatokat is ró a tanácsi apparátusra, — mondta Oravecz Károly, a tanács elnöke. — Az utóbbi tíz évben rohamosan nőtt a letelepedési kedv. Míg 1970-ben 4700-an éltek a községben, ma közel hétezren. Természetesen az áruellátás és a szolgáltatóhálózat megszervezésénél az ingázók nagy táborát is figyelembe kell venni. — Több mint hét éve kormányrendelet kategorizálta a településeket. Eszerint Martfűnek és Tiszaföldvámak (együtt) részleges középfokú központtá kell fejlődnie. „Munkamegosztás”: Martfű a munkahelyet, Tiszaföldvár a letelepedést, együtt pedig körülbelül 30—40 ezer ember alapellátását biztosítják majd. — Ami a funkciómegosztást illeti, a gyakorlatban nem különült el ilyen egyértelműen. Említettem a letelepedési kedvet. Évek óta 400 körül van a lakásigénylők száma. Nem csökken, annak ellenére, hogy ebben az évtizedben 800 új lakás épült a községben. A növényolaj- gyár dolgozói is zömmel itt akarnak élni. Erre az ötéves ciklusra (mérsékeltebb az ütem, mint eddig) négyszáz új lakást terveztünk. — A családi házakkal együtt? — Igen. Igaz, hogy sokkal több lenne az igény, mint amennyi közművesített telket biztosítani tudunk. De az ésszerűség egyelőre azt diktálja, hogy egy helyre, a lakótelepekre koncentráljuk az erőnket. (A pénzt, a kivitelező kapacitást stb.) — A lakásprogram megvalósítása a község üzemeinek egyetértésével és támogatásával történik? A legszámottevőbb ebben a Tisza Cipőgyár segítsége. Emlékszem, az együttműködés évekkel ezelőtt úgy kezdődött, hogy gyári munkáslakótelep épül, ahová a tanács „bekönyörögte” magát. Ma másképpen van. Ott, ahol minden adott, együtt épül meg az állami a, szövetkezeti, a munkáslakás, összhangban a községfejlesztés távlati elképzeléseivel. — A tanácsi határozatban olvastam, hogy ebben a tervidőszakban 72 millió forintot fordítanak fejlesztésre, melyből 42 milliót szánnak lakásépítésre. Ami marad, abból jut egy kevés a víz- és a csatornahálózat bővítésére, útra, járdára, bölcsődére, óvodára, és így tovább. — Ami a közműveket illeti, szerencsés helyzetben vagyunk. Az egykori Bata cég örökségének köszönhető. A gyárral együtt a lakótelepet is ki akarták építeni. Elő is készítették. Útjaink több mint fele burkolt, és a lakások 75 százalékának megoldott a szennyvízelvezetése. Tehát az alapok adottak, nekünk csak az építkezéssel párhuzamosan bővítenünk kell. —■ Ez az első olyan település, ahol a tanácselnöknek nincs oka panaszra, amiatt, hogy a föld alá kell „befektetni” milliókat. Az is meglepő, lévén munkáslakta település, hogy nincsenek óvodagondjaik. — Igaz, de csak erre a „percre”. Mert ha nem kalkulálunk előre, akkor lesznek. A községben 16 üzem érdekelt abban, hogy ne így legyen. Tanácsi és vállalati koordinációval már majdnem együtt van egy negyven személyes bölcsőde építésének, valamint egy 25 helyes óvoda bővítésének az anyagi fedezete, és már közös beruházású gyermekintézmények létesítéséről tárgyalunk a növényolajgyár vezetőivel. Egyelőre az általános iskolában is elfogadható a helyzet. Csak a harmadik és negyedik osztályosoknak van váltott tanításuk. De tudjuk, hogy néhány év múlva már kevés lesz a 27 tanterem. — Mi ma a tanácselnök legnagyobb gondja? — Először is: terveztük, hogy 1980-ig egy félig nyitott, tehát a lakosok ellátását is biztosító, üzemi orvosi rendelőt építünk tanácsi és vállalati összefogással. Ügy tűnik, hogy elképzelésünket egyelőre nem tudjuk megvalósítani. Más: posta. Közelmúltban kaptam kétezer dolgozó nevében írt levelet, amely minősíthetetlennek minősíti a községben a posta szolgáltatását. Joggal! A tanács vb-nek is ez volt a véleménye. Tudjuk, hogy nem a helybeli postafiókon múlik, amit a legkisebb településnek megfelelő kategóriába soroltak. Ez a létszámukat és dolgozóinak bérét is érinti. Egyesített kézbesítési rendszerrel dolgoznak (a leveleket és az újságokat ugyanaz a kézbesítő hordja). A napilapokat este kapjuk meg,. a postai küldemények elkallódnak, a fiók kora délután bezár, ami gondot okoz a napi bevétel feladásánál. Nem sorolom tovább. A panaszosok, a jogosan méltatlankodók ide jönnek. A tanács oldja meg. Végül is igazuk van. Lakosságot érintő szolgáltatás — nekünk kell orvosolni. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy szeretnénk a postaigazgatóság vezetőivel záros határidőn belül közös nevezőre jutni. — KK — Harminchatan, milliókkal A szolnoki Városi Tanács V. B, pénzügyi osztályán harminchatan dolgoznak, s milliókat kezelnek. S mint a családok többségében, itt is főleg a nőkre bízták a forintokat. Az osztály létszámának ugyanis több mint 83 százaléka nő. Nehézséget ez csak annyiban okoz, hogy az utóbbi három év alatt nyolcán vették igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az asszonyok, lányok dicséretére szól, hogy a pénzügyi apparátus ennek ellenére zavartalanul működik. S ha a zavartalan pénzellátást esetenként nem tudják teljes mértékig biztosítani, az nem rajtuk múlik, hiszen az igények és a lehetőségek összhangját megteremteni nekik sem áll módjukban. A pénzügyi osztály munkája igen szerteágazó. Csupán példaként említve: 34 ezer adótételt kezelnek. Az adófizetésre kötelezett polgárok jó része teljesíti kötelezettségét, kényszerintézkedésre csak ritkán kerül sor. Pénzügyi szabálysértési bírságot tavaly tizenhat esetben kellett kiróni — közel tízezer forint értékben. Az idén — úgy tűnik — több a renitens. Az első félévben tizennégy embert bírságoltak, ösz- szesen több mint 8 ezer forintra. A hatósági munka mellett az ellenőrző tevékenység is szerves része a pénzügyi osztály munkájának. Az év első felében a költségvetési bevételek meghaladták a 139 milliót, a kiadások pedig a 132-t. A fejlesztési alap bevétele ugyanebben az időszakban több mint 238 millió volt, a kiadások pedig 213 millió fölé emelkedtek. Összevonás után Közös gondok — hiányzó tanácstagok Tiszaszőlős 1977. április 1. óta a tiszafüredi Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozik. Jelenleg a testület 90 tanácstagod számlál, közülük 60 tiszafüredi, 30 pedig tisza- szőlősi lakos. A két település lakosságának arányát figyelembe véve rögtön kitűnik, hogy az összevonásból Tiszaszőlőst nem érte hátrány, hiszen a két és fél ezer lakost harminc, a tízezernél is nagyobb lélekszámú járási székhelyet pedig hatvan tanácstag képviseli. Bár a nagyközségi közös ta - nács kialakítása körültekintően, sok szempontot figyelembe véve történt, a tanácsüléseken való megjelenés mindössze 71,4 százalékos, rosz- szabb a megyei átlagnál. Általában egy-egy tanácsülésről 26 tanácstag marad — okkal, ok nélkül — távol, így a hiányzások következtében közel kétezer választó nem értesül közvetlenül a testület ülésein történtekről. Még érd,ekesebb a kép, ha a hiányzók lakhely szerinti hovatartozását vizsgáljuk. A tiszafüredi tanácstagok megjelenése az évi négy összejövetelen végig azonos szinten mozog, míg a tiszasző- lősi jelenlét csökkenő irányzatot mutat. Az elmondottakhoz hozzátartozik, hogy míg Tisza- szőlősön önálló tanács dolgozott, a kinti üléseken a megjelenés általában meghaladta a 80 százalékot és gyakran bontakozott ki élénk, izgalmas vita. Otthon bátrabbak önmagától adódik a következtetés: amióta a járási székhelyen nagyközségi közös tanács működik, a társközség tanácstagjainak egy része másfél év után sem tudott teljesen beilleszkedni, feloldódni a nagyobb közösségben. — Gond nemcsak a, közös tanács jellegéből adódik, bár átmenetileg ez is hozzájárul az alacsony megjelenési arányhoz. Ugyanis hiányoznak sajnos fürediek is — kezdi Rente Ferenc, a nagyközségi közös tanács elnöke. — Korábban magasabb volt nálunk is a megjelenési arány, most viszont ebben a hosszúra nyúlt választási ciklusban csökkenő tendenciát mutat. Ami a szőlősiek hiányzását illeti, az egyik ok, hogy utazni kell és számít az a hét kilométer is. Bár saját buszunk van, és ha szükséges, rendelkezésünkre áll, mégis a kisgyerekes mamáknál gond az is, visszaérnek-e, mikorra bezár az óvoda, bölcsőde. Különösen akkor, ha a férj is távol dolgozik. Bár megjegyzem: a tanácsülések délután kettőkor kezdődnek és ötre mindig végzünk. Amikor az évi négy tanácsülésből egyet évente rendszeresen Szőlősön tartunk, ilyenkor a helybeliek megjelenési aránya meghaladja a 86 százalékot is! A tanácstagok tizede évente csak egy ülésen jelent megjelenés általában megha8—9 embert érint. Néhány esetben elfogadható a távol- maradás, de akadt, aki elhanyagolta testületi munkáját. Részükre udvarias hangú levelet küldtünk, és javasoltuk nekik, megfelelő időpontban keressenek fel bennünket itt, Tiszafüreden, a tanácsházán. Megbeszéltük velük a hiányzás okait, illetve tájékoztattuk őket az elhangzott, fontosabb határozatokról. Érthetőbben, __ egyszerűbben — Esetenként nehezen követhetők az írásbeli előterjesztések. — Sajnos, előfordult ez is. Sok volt a napirendi pont, és néhány tanácstagnak a vaskos paksaméta áttanulmányozása is gondot okozott. Olykor elfeledkeztünk arról, hogy ez nem szakmai testület^ hanem közéleti fórum. Éppen ezért már az idei évben célul tűztük ki a közérthetőbb tájékoztatást. — Tiszaszőlősön olykorolykor elhangzik: Füredre került át az érdemi tanácsi munka, a fejlődő nagyközség elszívja az itteni forintokat is. — Mint említettem, évi egy tanácsülést ma is ott tartunk. A lakosság ügyesbajos kéréseit, problémáit, változatlanul ott intézzük, ritkán fordul elő, hogy valakinek be kell utaznia Tiszafüredre. Hetente egyszer, a fogadónapon tisztségviselők, ügyintézők állnak a szőlősiek rendelkezésére. Ami a forintokat illeti, mindjárt felsorolom, mi minden változott tavaly április elseje óta Tiszaszőlősön: befejeztük az orvosi lakás építését, felújítottuk a mozit, a könyvtárat, a tanácsházát, már elkészült, csak átadásra vár az öregek klubja, házasság- kötő termet alakítottunk ki, szélesítettük a műutat, tataroztuk az iskolát. Abból is adódik nehézség, hogy a két településen nem azonosak a problémák. Ä hasonló kommunális gond,ok mellett Tiszafüreden merőben más jellegű feladatok: ipartelepítés, üdülőkörzeti tennivalók, a Hortobágyi Nemzeti Park járási székhelyet érintő kérdései is szerepelnek a közös tanácsüléseken. Kevés a segítség Persze a mérleg másik oldalán ott van az is, nekünk is többet kell tennünk azért, hogy valamennyi tanácstag magáénak vallja a közös tanács gondjait. Tiszaszőlősön Péter Erzsébet pénzügyi előadó fogad. — Sokan még nem értik teljesen a közös tanács lényegét: a gazdasági és a szellemi kapacitás egyesítését. Jó néhány tanácstagunk nehezen szokik a nagyobb számokhoz, komplikáltabb tételekhez. Azonkívül tisza- szőlősi összejöveteleink, tanácskozásaink valahogy csa- ládiasabbak voltak. A teljes „átálláshoz” még nem mindenkinek volt elegendő az idő. Hogyan látják a közös tanács munkáját, a jelenlegi helyzetet a legilletékesebbek, a tiszaszőlősi lakosok? Katona Lajosné: — A tanácsi ügyintézésben, községfejlesztésben úgy látom, nem ér bennünket hátrány. A helybeli szolgáltatásokat kellene javítani, ebben segíthetnének a tiszafürediek. Szép József szerint semérte károsodás a tiszaszőlősie- ket, Sipos Sándorné azonban a kifogásokat sorolja: — Töredezett sok helyen a járda, ha elromlik a villany, olykor napokig kuksolunk a sötétben. A 'kérdezősködésekből kiderült, de a falugyűlés is azt bizonyította, a tiszaszőlősiek túlnyomó többsége nem tartja „leminősítésnek” a nagyközségi közös tanács rangját. Együtt, egymásért Tennivaló ezen a téren a nagyközségi közös tanács vezetőinek, de a hiányzóknak is akad. A választók károsulnak, tájékoztatásuk szenved csorbát a tanácstag távolmaradásával. Az is igaz, hogy minden ember bátrabb szűkebb hazájában, falujában, otthon, d.e ez az otthon már nemcsak Tiszaszőlőst, Tiszafüredet is jelenti a nagyközségi közös tanács minden tagjának. D. Szabó Miklós
