Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

Ara: 1 - ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 307. szóm, 1978. december 31., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ojőídőq íij ío tt kiommiik ktdo-u őLünióLnkiicik Megvalósult: 1978-ban Képriportunk felidézi az elmúlt évben átadott, leg­fontosabb létesítményeket 3. oldal fl veréb is énekes­madár Levelező hallgatók beszél­nek tanulmányaikról és munkájukról 6. oldal VAKÁC/Ó Nincs hó, nincs jég, pihen a szánkó meg a korcsolya, • a gyermekeknek mégsem kell otthon, a szobában rosto­kolniuk 6. oldal Vesszen Bachus, éljen a mámor Meglepetés a Szigligeti Színházban 7. oldal Disznóvágás rigmusokkal *kmíg a disznóból kolbász, hifiiket, szalonna lesz 10. oldal BZ ESZTENDŐ MINDEN NAPJÁN z óév búcsúztatásának, az új esz­tendő köszöntésének sajátos ese­ménye, hogy összegezzük a múlt­tá vált hónapok eredményeit, melyekre jó szívvel gondolunk, s őszintén, a jobb munka szándékával számot vetünk gyengeségeinkkel: ma­gunk elé képzeljük a jövőt, a ránk váró feladatokat. Mindannyian jól tudjuk, hogy szemé­lyes sorsunkat sokféle körülmény befo­lyásolta, de mindenekelőtt az, hogyan dolgoztunk, milyen hasznot hajtottunk a közösségnek. Siker, kudarc, öröm és bánat bármelyikünket érhetett, ám ilyenkor mégis az ország, a megye dol­gozóiról esik több szó. Mire vállalkoz­tunk ennek az évnek az elején, hogyan teljesítettük kötelességeinket — ez a kérdés a közügy rangján tehető fel most is. Alapvetően azt tűztük magunk elé, hogy a XI. kongresszus határozatai szerint dolgozunk tovább az élet minden területén. A megyei pártbizottság cse­lekvési programjában a jó végrehajtás érdekében meghatároztuk a' pártmun­kában, a gazdaságpolitikában, kulturá­lis, ideológiai, művelődési területen el­érendő célokat. Áprilisban a kongresszusi időszak fe­lezőjén pártunk Központi Bizottsága, majd májusban a megyei pártbizottság vonta meg két és fél évi munka mérle­gét. Számunkra nagy jelentőségű poli­tikai tény volt, hogy megállapíthattuk: az eltelt időben az egész országhoz ha­sonlóan Szolnok megyét is a töretlen fejlődés jellemezte. A szocialista építés lendületét a kiegyensúlyozott politikai helyzet, a párttagság tudatossága és helytállása, a megye lakói nagy több­ségének aktivitása, eredményes munká­ja biztosította. Az 1978-as évet köszöntve is pontosan tudtuk, hogy nem egyszerű feladatok várnak ránk, tudtuk, hogy mindenek­előtt a gazdasági feladatok megoldásától függ előrehaladásunk minden más terü­leten. így természetes, hogy a megyei pártbizottság nemcsak a kongresszus óta eltelt időszakról alkotott magának képet és határozott a feladatokról, ha­nem ellenőrizte a végrehajtás menetét a mezőgazdaságban és élelmiszeripar­ban, a közoktatásban, a párt-végrehaj­tóbizottság pedig számos fontos részte­rületen. A megyei pártbizottság hatá­rozatait nyilvánosságra hoztuk a Nép­lapban, így a december 16-it is. Ezért most csak a legfőbb gazdasági eredmé­nyeinkre és problémáinkra szeretnék utalni, kitérve a feladatokra is. A megye kommunistái, dolgozói ered­ményesen munkálkodtak az ötödik öt­éves tervben kitűzött feladatok teljesíté­séért, melynek eredményeként több te­rületen erősödtek a kedvező tendenciák. A szocialista iparban például a termelés javuló belföldi és exportértékesítés mel­lett 5 százalékkal nőtt, ezt a tavalyinál nagyobb mértékben — 90 százalékban — a munka termelékenységének javu­lása fedezte. A mezőgazdaság termelése előreláthatólag 4 százalékkal bővül. A növénytermesztésben kiemelkedő ered­ményeket értek el a gazdaságok, a ve­tésszerkezet a terveknek megfelelően alakult. Az állattenyésztés fejlődése fel­gyorsult. A gazdaságok közötti termelési és jö­vedelmezőségi színvonalkülönbség azon­ban nem csökkent jelentősen. Ennek az volt az oka, hogy a magasabb hozamo­kat több üzem igen magas ráfordítással érte el. Eredményekről számolhatunk be a közlekedés, a beruházások, a munka- és üzemszervezés, a szolgáltatások, az élet- és munkakörülményeket javító ta­nácsi beruházások terén, az áruellátás­ban — de nyomban hozzátehetjük, hogy ezek az eredmények nem minden vonat­kozásban érik el cselekvési programunk célját, amelynek lényege: a népgazda­ság egyensúlyi helyzetét javító termelés, a hatékonyság növelése, a gazdálkodás színvonalának emelése. E helyütt nem sorolom fel azokat az új ellentmondáso­kat, gyengeségeket, — a közreadott ha­tározatokban olvashatók — amelyeknek felismerése nélkül nem lenne reális a mérleg 1978-ról. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy megoldásra váró feladataink nem ho- mályosítják el a megye kommunistái­nak, dolgozóinak felelősségteljes mun­káját, jéídemeit. A közelmúltban ünne­peltük pártunk megalakulásának 60. év­fordulóját, melyre'párttagok és párton- kívüliek egyaránt jó politikai légkörben, a párt iránt erősödő bizalom, a tettre­írta: Andrikó Miklós készség és a tettek jegyében készültek. A végzett munka eredménye egészében méltó volt a jubileumhoz, megnyilvánult benne a szocialista haza iránti elköte­lezettség, a proletár internacionalizmus,* a Szovjetunió iránti nagy tisztelet, a szocialista összefogás, a kollektivizmus példátlan ereje, az alkotókedv. Kifeje­ződött ebben, hogy a munkásosztály az az erő, amely a termelőszövetkezeti pa­rasztsággal, az értelmiséggel és más dol­gozó rétegekkel összefogva, a párt irány- mutatásait követve á legfőbb biztosítéka jövőbeni feladataink hatékony megoldá­sának. A szerénység és realitásérzék egy­aránt tiltja, hogy eredményeinkben tet­szelegjünk. Nekünk most a közvetlen jövőre kell tekintenünk, a holnapi, a hol­naputáni, az 1979. évi munkára kell össz­pontosítanunk figyelmünket, erőnket. Nagy biztonságot ad számunkra, hogy a Központi Bizottság december 6-i ha­tározata és az országgyűlés téli üléssza­kán elfogadott költségvetés céljai egy­aránt tükrözik, hogy folytatjuk pártunk jól bevált gazdaságpolitikáját, az ötö­dik ötéves terv törekvéseivel összhang­ban dolgozunk tovább. Az országban és a megyében azonos a cél: a népgazdaság egyenletes fejlődését akarjuk biztosítani, ehhez kívánjuk megteremteni a feltéte­leket. Nem távolodunk el életszínvonal­politikánktól, sőt szerény előrelépésre kerül sor olyan körülmények között, amikor legfőbb feladatunknak az elért eredmények megszilárdítását, a jövőbeni fejlődés jó megalapozását tartjuk. Azt tapasztaljuk, hogy a megye kommunis­táiban, lakosságában megvan az igény a következetes munkára. Arra, hogy va­lósítsuk meg közösen amit elterveztünk. Természetesen helyes, ha tudomásul vesszük, a jövő évi terv feladatai 1979- re szólnak', de gazdaságpolitikai tartal­ma hosszabb időszakra érvényes. Gond­jaink, nehézségeink több év alatt kelet­keztek, megoldásukhoz is több évi, az eddiginél jobb munkára van szükség. A munka minőségének általános javí­tása nem látványos, de annál nagyobb jelentőségű feladat életünk minden te­rületén. Új helyzet van, újak a feladataink, új szemléletre van szükség. Gazdasági cél­jaink megkövetelik — s ez az új, a kí­vánatos szemlélet egyik alapvető voná­sa —, hogy a megye egész lakossága megértse, a hatékonyság az élet minden területére általános társadalmi követel­mény. Ki-ki a maga munkáját végezze el jól, s ezzel segítse elő egy olyan prog­resszív közszellem kialakulását, amely­ben a nehéz feladatok sikeresen elvé­gezhetők. De nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a szemléletformálásnak rendkívül hatásos módja az eleven, a párt gazdaságpolitikájának megfelelő gazdasági gyakorlat az üzemekben. Meg kell szabadulni a rossz beidegző­déstől, a rossz szokásoktól, esetenként az igénytelenségtől, a patópálos gondol­kodástól és magatartástól, az itt-ott ta­pasztalható nagyzási hajlamoktól, min­denfajta önelégültségtől. Ami ma elég, holnap kevés lesz, a tegnapi dicsőség koszorúi mára, de legkésőbb holnapra elhervadnak. Ilyen időket élünk. És mégis azt mondom, szép eredményeink birtokában, optimisták lehetünk, telje­sen megalapozottan bízhatunk abban, hogy képesek vagyunk felnőni a felada­tainkhoz, hiszen nagy erőt ad, hogy minden, amit alkotunk, a miénk, s a gyermekeinké lesz. megyei pártbizottság a Központi Bizottság áprilisi és december 6-i határozata nyomán megfogal­mazta a kongresszusi határoza­tok végrehajtásának konkrét feladatait. 1-979-ben alapvető követel­mény, hogy a gazdaságirányításban és a gazdálkodásban az előírtakat foko­zottabban érvényesítsük. Elsődleges, hogy a termelés és a beruházások a nép­gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését biztosítsák, mely folyamatos munkát igényel a hatékonyság javításában, a kí­vánatos gyártmány- és termékszerkezet kialakításában, a költségek csökkenté­sében, az ésszerűen takarékos gazdál­kodásban. Cselekvési programunk valóra váltá­sában nagy felelősség hárul a pártszer­vezetekre, megyénk párttagságára, egész lakosságára, de különösen nagy a veze­tők felelőssége, legyen szó párttisztség­ről, vezérigazgatóról, művezetőről, álla­mi funkcionáriusról és így tovább. Fel­adataink megkövetelik, hogy a káder- és személyzeti munka színvonala folya­matosan megfeleljen a XI. kongresszus követelményeinek. Bátorítjuk és támogatásunkról bizto­sítjuk az ügyünket elkötelezetten kép­viselő, rátermett, tehetséges vezetőket, akik erejüket nem kímélve, okosan, meg­fontoltan végzik a rájuk bízott felada­tokat. Biztatjuk őket, legyenek kezde- ményezőek, fantáziadúsak, ötletesek, tartsanak szigorú rendet, szilárd fegyel­met. Ebben a felfogásban kell céltu­datosan gondolkodnunk a káderek kivá­lasztásáról,, a fiatal tehetségek bátor elő- reléptetéséről, a vezetők neveléséről és fejlődésüket segítő ellenőrzésükről. Tud­juk, hogy a megyében dolgozó vezetők döntő többsége jelentős teljesítménye­ket nyújt, s képes arra, hogy a jövőben is megfeleljen a feladatának. De a ká­dermunkához, a személyzeti teendőkhöz az is hozzátartozik, hogy a vezetésre vagy adott vezetői feladatra már nem alkalmas emberek jövőjével is foglal­kozzunk, mellőzve a kapkodást, a meg­fontolatlan intézkedéseket. Cselekedni ilyen kérdésekben is csak nyugodtan, körültekintően, emberségesen szabad. Ám semmiféle álhumanizmusnak nincs helye az egész közösség, társadalmi cél­jaink, követelményeink ellenében. A vezetők jogainak és felelősségének hangsúlyozása, a vezetőkkel szemben tá­masztott követelmények határozottabb érvényesítése iránti igényünk megfogal­mazása közben jól tudjuk: feladataink teljesítésének elemi, alapvető feltétele a szocialista demokratizmus, a munkahe­lyi demokrácia fejlesztése, tartalmasab­bá tétele, fórumaink hatékonyabb mű­ködése, a dolgozók mind szélesebb kö­reinek bevonása az ügyek intézésébe. A demokratizmus egyszerűen fogalmazva a feladatok tudatos vállalása, öntudatos teljesítése, a dolgozók önkéntes fegyel­mének, kezdeményezőkészségének meg­nyilvánulása. inéi tartalmasabb, teljesebb, szé­lesebb körű lesz a munkahelyi demokratizmus, annál többen értik meg a feladatukat, és cse­lekszenek egy irányba, annál jobban hasznosíthatók u dolgozók gaz­dag tapasztalatai, annál inkább hason­lítható a vezetés a karmester lágy ve­zényléséhez. De akik ezt nem érzik, akik nem hajlandók alávetni magukat a kö­zösség érdekeit szolgáló fegyelemnek, akik hanyagok, rosszul dolgoznak — azokkal szemben a törvényes jogok alapján, szigorúan kell eljárni. S nem azt a vezetőt kell embertelennek tartani, aki bátran él jogaival, hanem azt, aki nem tud vagy nem mer élni a ráruhá­zott hatalommal, mert az egész közös1 ség, a jól dolgozó többség érdekeit ad­ja fel. Feladataink megoldásában számítunk a megye értelmiségének felelősségtuda­tára, alkotó tehetségére, ügyszerető munkájára, arra, hogy á munkásosztály célkitűzéseinek megvalósítását, nemzeti felemelkedésünket szolgáló közös mun­kában jól betölti egyre növekvő szere­pét. Nagy reményeket fűzünk a fiatalok lendületességéhez, kezdeményező kedvé­hez, példás helytállásához a munkában és tanulásban egyaránt. A. kultúra, a tu­domány munkásaitól gazdagodó, szépülő valóságunk, a konfliktusokat megoldó, küzdő ember hiteles ábrázolását kérjük. A közoktatás, a közművelődés munká­sai segítsék elő, hogy mind több mű­velt, tudással felvértezett emberfő él­jen az országnak ezen a szép vidékén — a Jászkunságban. Az új esztendő küszöbén a megyei pártbizottság nevében őszinte elismeré­semet fejezem ki megyénk dolgozóinak, az idei eredményes, küzdelmes munká­ért. Szívből kívánom a megye kommu­nistáinak, a tömegszervezetekben és tö­megmozgalmakban dolgozó aktivisták­nak, a megye egész lakosságának, hogy együtt munkálkodva teljesítsük, amit 1979-re magunk elé tűztünk. Ma éjfélkor boldog új esztendőt kívá­nunk egymásnak, koccintunk szeretteink egészségére, boldogságára. Ha meghall­juk majd a Himnusz e sorát „hozz reá víg esztendőt”, gondoljunk egy pillanat­ra kötelességeinkre, a feladatainkra. Le­gyen erőnk s képességünk megvalósíta­ni az esztendő minden napján azt, ami ránk bízatott. Szocialista hazánk épülé­sé, saját boldogulásunk, a béke egyete­mes ügye, a nemzetközi haladás szol­gálata kívánja ezt tőlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents