Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

1978. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NŐK gyártmányú, úgynevezett tűtolásos varrógépet vásárolt az orkánanyagok varrására a törökszentmiklósi Ruházati Szö­vetkezet. A diszítőbetétek, zsebek ráncmentes varrására több­szálas tisztázógép beszerzését is tervezik Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cservénka Ferencnének, az. MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának a munkásmozgalomban és a pártapparátusban kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként a Munka Vörös Zászló érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést tegnap Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át, jelen volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Jakab Sándor, a KB osztályvezetője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes ered­ményes munkájuk elismeré­seként, nyugállományba vo­nulásuk alkalmából, a Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­ta kitüntetést adományozta Magyari Lászlónénak, a ti­szafüredi járási tanácsi hiva­tal főelőadójának, a Munka- Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést Csorna Kálmánnak, a' megyei tanács vb tervosz­tály vezetőjének, akinek teg­nap Barta László, a megyei tanács elnöke adta át a ki­tüntetést. Abrak helyett szálastakarmány Ellentmondások a szarvasmarha takarmányozásában A helytelen takarmányo­zás egyik állatnál sem okoz annyi bajt, mint a szarvas- marhánál. Ez azzal magya­rázható, hogy emésztőszerv­rendszerének a felépítése el­tér a többi fajétól. A rend­ellenességek, amelyeket nyu­godtan nevezhetünk betegsé­geknek, általában rejtve ma­radnak, semmilyen jel, kór­kép nem hívja fel a figyel­met meglétükre. Legfeljebb az állat, mivel egészségi ál­lapota romlott, csökkenti ter­melését. Ez az első reakciója, ami elkerülheti a gondozók és a gazdasági szakemberek figyelmét. Majd utána a sza­porodási mutatók romlanak, és végül már észrevehetően az állat is megbetegszik. Ter­mészetesen ilyenkor a kár - már megvan, amit úgy lehet­ne mérni, ha összehasonlí­tanánk a beteg és egészséges állat termelését. Ez a különb­ség a mai, nagy tej hozamú fajtáknál igen jelentős, és ha azt is figyelembe vesszük, hogy ilyenkor nem egy állat, hanem a teljes állomány helytelen takarmányozásá­ról van szó, a termeléskiesés óriásira növekedhet. Az új tartási technológiák bevezetése a tehenészetekben megváltoztatja az állatok életkörülményeit. Az eltérés a természetes és mesterséges környezet között egyre na­gyobb. Az új módszerek be­vezetésére azonban szükség van, hiszen a csökkenő mun­kaerő-létszám, a gépesítés mindezt megkívánja. Amire viszont nagyobb figyelmet kellene fordítani, az a takar­mányozás. Törekedni kelle­ne, hogy a tehén természetes eledeléhez hasonló táplálé­kot kapjon. A legmegfele­lőbb a legeltetett fű lenne. Ezt azonban nem lehet meg­valósítani. Viszont az elér­hető, hogy a tehénállomány termelési és egészségügyi igé­nyét egyaránt kielégítő szá­last, megfelelő súlyú rost­anyagot és jó minőségű ta­karmányt kapjon. A mező- gazdasági üzemek azonban gyakran abrakkal pótolják a szálastakarmányokat. Ez mi­lyen veszélyekkel jár, azon túl, hogy rontja a tejterme­lés gazdaságosságát? Mivel nem természetes takarmánya a szarvasmarhának, elválto­zásokat okoz az állat emész­tőrendszerében. Az előgyo- morban számtalan olyan egy- és többsejtű élőlény van, amelyek a cellulózbon­tást végzik. Ha túl sok abra­kot eszik a szarvasmarha, a bendő tartalma elsavanyodik és elpusztulnak ezek az „ál­latkák”. Így az előgyomor működése leáll-. A tehén a továbbiakban nem tudja a szálastakarmányokat meg­emészteni. A másik ok, amely az ab­rak helyett inkább a nagy rosttartalmú takarmányok etetését indokolja, hogy eb­ből „gyártja” a tehén a tej­zsír 75 százalékát. Az, hogy a tejben mennyi a zsír, már a gazdaság számára sem kö­zömbös. Hiszen ezt külön premizálja tejipar. A kevés szálas etetésével nem használják ki a gazda­ságok a szarvasmarha azt a tulajdonságát sem, hogy ké­pes fehérje előállítására ás­ványi nitrogénből. Ez szin­tén a bendőben lévő élőlé­nyek segítségével lehetséges. Ezek a mikroorganizmusok saját szervezetük felépítésé­hez fehérjéket állítanak elő és elpusztulásuk után ezt a fehérjét használja fel a te­hén, saját testének felépíté­séhez és a tej előállításához. Az így nyert fehérje sokkal jobban hasznosul, mint a tá­pokban adagolt, mivel az előbbi homogén. Az állatnak ezt a tulajdonságát ki .kell használni, mivel a takarmá­nyok fehérje-összetevőinek nagyrésze drága importból származik. — hv — Kisújszálláson, a Vasipari Vállalat üzemében készülnek a szolnoki Hetényi kórház 400 ágyas új pavilonjának nyilászáró berendezései. Az ebben az évben leszállítandó ablaktokok már elkészültek, Nagy János már az utolsó darabok tisztításán dolgozik ü pártoktatás feladatai Interjú Grósz Károly elvtárssal, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetőjével KÉRDÉS: A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozata hosszabb távon meghatározza a pártoktatás feladatait. Az idei oktatási évben is ez az irányadó. — Ebből kiindulva és az az előző év tapasztalatait szem előtt tartva, miben határozhatjuk meg azo­kat a fő politikai célki­tűzéseket, amelyeket a pártoktatásnak az új tan­évben szolgálnia kell? VÁLASZ: Az idén zár­tuk az első olyan tanévet, amelyben megkezdődött a Központi Bizottság 1976 ok­tóberi határozatának végre­hajtása. A tapasztalatok iga­zolják, hogy a határozat he­lyesen világítja meg azokat a tartalmi feladatokat, ame­lyek a párt politikai tevé­kenységében, társadalomépí­tő munkánkban jelenleg elő­térben állnak. Alapvetően ez a magyarázata annak, hogy a tartalmi célkitűzések a párt­oktatás résztvevőinek köré­ben nagy érdeklődést váltot­tak ki. Nagy figyelemmel ta­nulmányozták a szocialista államiság, a hatalom és a kormányzás, a szocilista de­mokrácia, a hazafiság és az internacionalizmus kérdéseit. Különös érdeklődés nyilvá­nult meg a gazdasági kér­dések iránt, és a pártoktatás igyekezett ezt a maga eszkö­zeivel minél teljesebben ki­elégíteni. Ennek eredménye­ként a párttagság, de a szé­lesebb közvélemény is jóval tájékozottabb az ország gaz­dasági helyzetéről, a Világ- gazdaságban végbemenő fo­lyamatokról, reálisabban íté­lik meg népgazdaságunk álla­potát és a fejlesztés lehetősé­geit. Ma már tudatosabb az a felismerés, hogy a megvál­tozott gazdasági feltételek nem átmeneti jellegűek, azokkal tartósan kell számol­nunk, és ennek fontos kon­zekvenciái vannak mindenki számára. Változatlanul sok vitára adnak alkalmat a szo­cialista életmóddal összefüg­gő kérdések. Egyre nyilván­valóbb, hogy a ..hogyan él­jünk” nemcsak az agitáció és propaganda számára jelent kérdést, hanem mindenek­előtt az anyagi létfeltételek számos elemének tudatos ala­kítása számára is feladja a leckét. Ügy vélem, hogy a határo­zatnak ezeket a tartalmi út­mutatásait, mindazokkal együtt, amelyekről itt nem történt említés, továbbra is, az új tanévben is előtérbe kell állítanunk. Ez teljes mértékben összhangban van a Központi Bizottság 1978 áprilisi határozatával, amely a XI. kongresszus célkitűzé­seinek félidős teljesítéséről adott , jól megalapozott szám­vetést. Ebből kiindulva a pártpropaganda nevelőerejét most még fokozottabban a cselekvési egységre szükséges összpontosítanunk. Pártunk­ban teljes az elvi egyetértés a politika minden lényeges kérdésében. Sőt, ez az elvi egyetértés társadalmi mére­tekben is egyre általánosabb. Most az a feladatunk, hogy erre alapozva erősítsük a cselekvésben kifejeződő tel­jesebb politikai egységet. KÉRDÉS: A pártpropa­ganda hogyan nyújthat­ja a legnagyobb szolgá­latot a gazdasági felada­tok megoldásához? Mi­lyen összefüggésekre kell nagyobb figyelmet fordí­tani? VÁLASZ: A gazdasági tevékenység eddig is és a jö­vőben még inkább — az is­mert okok miatt —, társadal­mi életünknek, a szocialista építésnek központi kérdése. Feladatainkat a XI. kongresz- szus a legtömörebben és a legáltalánosabban a haté­konyságban jelölte ki. Az az­óta eltelt idő változásait, sa­játosságait figyelembe véve a párt Központi Bizottsága több fontos dokumentumban konkretizálta a kongresszus célkitűzését. így az 1977. ok­tóber 20-i határozatban a külgazdasági feladatokról és, a termelési szerkezet átalakí­tásáról, az 1978. március 15-i határozatban a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről; az 1978 októberi határozatban, amely az építőiparral, a lakásépí­téssel és a lakásgazdálkodás­sal foglalkozik. A pártoktatás-J nak fontos feladata, hogy a ma­ga eszközeivel hozzájáruljon e dokumentumok elvi követ­keztetéseinek megismerteté­séhez, egységes értelmezésé­hez és a gyakorlati megvaló­sításukat célzó következteté­sekhez, a konkrét helyi el­határozásokhoz, döntésekhez. A pártoktatás akkor tudja ezt a szerepét hatékonyan betölteni, ha a határozatok főbb útmutatásaival nem el­vont formában foglalkoznak, hanem konkrétan, ahogyan azok helyileg felvetődnek és megoldásuk feltételei adot­tak. Ehhez persze arra van szükség, hogy a propagan­disták jól tájékozottak le­gyenek a helyi viszonyokról, s a pártszervek tartalmi irá­nyító munkája ilyen vonat­kozásban is érvényesüljön. KÉRDÉS: A pártoktatás­ban milyen helyet kap­nak azok a társadalmi­politikai kérdések, ame­lyek a szocialista viszo­nyok további erősítésével függnek össze? VÁLASZ: Belpolitikánk egyik legfontosabb kérdése az emberek bizalmának fenn­tartása, pártunk politikai te­kintélyének növelése, a szo­cialista népi-nemzeti egység fejlesztése. A pártpropaganda nem ad­hatja fel alapvető törekvését, hogy a politikai egység meg­őrzésének talaján előmozdít- •sa az ideológiai egység meg­valósítását is. Ehhez hosszú út vezet; a türelmetlenség csak kárt okoz, de a fejlődés adta lehetőségek kihasználat­lansága is hiba. A szocialista nemzeti egység nemcsak a politikával jelent nézetazo­nosságot, hanem jelenti a cselekvési egységet is. Tet­tekben, mindenekelőtt társa­dalmilag hasznos munkában megnyilvánuló elkötelezettsé­get. Arról sem feledkezhe­tünk meg, hogy a létrejött népi-nemzeti egység nem egyszer és mindenkorra adott, azért újra és újra meg kell küzdeni. Dialektikus fo­lyamat ez. melyben az egy­ség átmenti fellazulása és magasabb fokú újratermelő­dése szerves összhangot al­kot. A szocialista népi-nemzeti egység fenntartásának és erő­sítésének eszköze pártunk szövetségi politikája. Sokszor elmondtuk, de továbbra is hangsúlyoznunk kell, hogy ez hosszú időszakra szóló elvi politika, hogy a politikai szö­vetség nem jelentheti az ideológiai viták mellőzését, az elvi jellegű nézetkülönbségek elhallgatását. Az ideológiai viták azonban nem öncélúak, csak akkor van létjogosultsá­guk, ha a nézetkülönbségeket úgy tisztázzák, hogy az a po­litikai egység megszilárdulá­sát szolgálja. Hazánkban a tömegek nem csupán egyet­értő végrehajtói politikánk­nak, hanem egyszersmind formálói, alakítói is. Véle­ményükkel, javaslataikkal egyre aktívabban vesznek részt az országos és helyi döntések kimunkálásában és megvalósításában. Igyekszünk olyan feltéte­leket teremteni, amelyben a dolgozók véleménye, társá- dalomépítő törekvése a lehe­tőségek szerint a legnagyobb mértékben megvalósul. Itt szeretném megjegyezni: a / pártoktatás azzal, hogy eme­li a részvevők' politikai is­kolázottságát. jelentősen hoz­zájárul a szocilista demokrá­cia fejlődéséhez. KÉRDÉS: A mostani pártoktatási évnek egyik sajátos vonása, hogy er­re az időszakra esik a magyar munkásmozga­lom történetének több, nagyon jelentős évfordu­lója. Milyen formában érintik ezek az oktatás tartalmi, módszertani munkáját? VÁLASZ: A Központi Bizottság 1976 októberi ha­tározata felhívta a figyel­met a párt és a magyar munkásmozgalom törté-1 nelmi tapasztalatainak fel­tárására, az eszmei-politikai nevelőmunkában történő hasznosítására. Ez nem me­rülhet ki csupán abban, hogy ilyen jellegű új tanfolyamo­kat indítunk. Olyan kérdé­sek, mint a párt vezető szere­pe, a szövetségi politika, az állam, vagyis a proletárdik­tatúra szerepe, funkciói, a hatalom gyakorlásának for­mái, módszerei, a szocialista demokrácia, harc a szocialis­ta termelési viszonyok meg­teremtéséért, továbbfejleszté­séért. a tervgazdálkodás, az ideológiai hegemónia, a for­radalmi fejlődés a kultúrá­ban, továbbra is mélyreható elemzésre kerülnek propa- gadánkban. Bizonyos, hogy ezeknek kapcsán a párt, a munkásmozgalom történelmi tapasztalatainak feldolgozása olyan történeti szemléletet alakít ki, amely lehetővé te­szi a ma problémáinak és a jövő perspektívájának jobb megértését is. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 60. évfordulója jó lehe­tőséget kínált a propagandá­nak, hogy elősegítse: „a ma­gyar munkásmozgalom törté­netének nemzetközileg is gaz­dag tapasztalatai az eddigi­nél hatékonyabban váljanak nemzetközi tudatunk részé­vé”. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja forradalmi harcban született, és a harc élére állva, küzdött a szocia­lista átalakulásért. E forra­dalmi harc eredménye, a Magyar Tanácsköztársaság azt is mutatta, hogy a szo­cilista forradalom nem kizá­rólag orosz sajátosság. A ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom története nemzeti tör­ténelmünknek elidegeníthe­tetlen része. A pártpropagan­da sokat tehet azért, hogy meggyőzően bemutassa leg­újabb kori történelmünk har­cait, a szocialista forradalom tényeit, eredményeit. KÉRDÉS: A Központi Bizottság határozata több szervezeti jellegű válto­zást is tartalmaz a párt­oktatás fejlesztésében. Ez évben terveznek-e lénye­gesebb módosítást? VÁLASZ: Az 1979—80-as oktatási évtől a marxizmus— leninizmus esti egyetem álta­lános és szakosító tagozatán tartalmi és szervezeti válto­zásokra kerül sor az oktató­nevelő munka színvonalának emelése érdekében. Erre a páftszervezeteknek, az okta­tási igazgatóságoknak már ebben az oktatási évben fel kell készülniük. Az elmúlt években jelen­tősen emelkedett a pártok­tatás tömegtanfolyamain fo­lyó munka színvonala. A párttagságnak kb. a fele eze­ken a tanfolyamokon tanul. Régi igény volt, hogy a rend­szeresen itt tanulók megfele­lő elismerést kapjanak. A Politikai Bizottság 1978. jú­lius 25-i határozata szerint a tömegtanfolyamokon tanulók meghatározott feltételek és követelmények teljesítése esetén elismerő oklevelet kapnak. A tudatformáló munkában, a propagandában — csak­úgy mint az élet más terüle­tein is — még sok kihaszná­latlan tartalék van. A Köz­ponti Bizottság 1976. október 26-i határozata után minde­nütt megkezdődött ezeknek a felkutatása. Ezt a munkát kell tovább folytatnunk, és minél előbb a fejlődés szol­gálatába állítanunk. Készítette: Rákos Imre

Next

/
Thumbnails
Contents