Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-29 / 305. szám
SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Együttműködő szövetkezetek Mutogatok Délelőtt 10 órakor megérkezett a külhoni küldöttség. A vállalat igazgatója tájékoztatta a tagokat, azután következett _ az úgynevezett kötetlen beszélgetés. Ebből csak a kötetlen valósulhatott meg, a többi objektív okok folytán már nem. Hiába tudtak a küldöttség tagjai németül, angolul, és oroszul, a beszélgetésből alig lett valami, mert „mi”, a hazaiak nem tudtunk labdába rúgni az „idegen nyelvek pályáján”. Mosolyogva kínálgat- tuk a sajtot, a francia salátát, ami témának nem is rossz, de egy fél délelőttöt átmutogatni, az asztalra rakott falatokról, igen nehézkes, egy idő után pedig meglehetősen unalmas do- log. Tanulságként az esetből leszűrhetnénk, lám nem árt, ha tudunk nyelveket, hiszen akkor éppenséggel megérthetjük, mit akarnak mondani a külföldi küldöttség tagjai, válaszadásként a sajttal s a francia salátával kapcsolatos felvetésekre, de azt hiszem, a kérdés, illetve a probléma ennél sokkal bonyolultabb. Gyökerei mélyre nyúlnak vissza. Erre egy példa: frissen végzett mérnök hősünk büszkén vallja, noha tíz évig tanult orosz nyelvet — ebből négy esztendő az általános iskolában, négy a szakközépiskolában, kettő az egyetemen — ennek ellenére „jóformán csak a nagybetűket ismeri”. S mindezt büszkén vallja. Műszaki szakemberek körében különösen a fiatalabbak között sikk néha arról beszélni, ki mennyire nem beszéli a külföldi nyelveket. S ez már szemlélet kérdése. Szem illetve fültanúja voltam egy társalgásnak, amikor is a külföldi szakember magyarázgatott ha- zánkbéli kollégájának, aki hangos igennel válaszolt egy idő után. Nehéz volt megmagyarázni a tolmácsnak, semmi ok a sértődésre, csupán a nyelvben a járatlanság okozta, hogy nem helyett igen érkezett. A szakemberek fontosnak tartják munkájukat, a szakma becsületét — erről tanúskodik számtalan kiváló műszaki megoldás, találmány, újítás. Ma már viszont az ösztönösen jó, vagy a tanulással kimunkált műszaki érzék kevés, egy idő után elengedhetetlen hozzá a külföldi műszaki eredmények, a szakirodalom ismerete. Ez pedig nyelvek nélkül nem megy. Igaz, jelentős pénzmennyiséget ad,nak ki vállalataink műszaki cikkek fordítására, de ez a lehetséges ;— megoldásoknak csak egyike. És a legdrágább. Hamarabb célra veze- tőbb, gyorsabb megoldás, s kétségkívül olcsóbb, ha kiki saját magának tetszés szerint fordítja s esetleg adaptálja saját viszonyaira • az idegen nyelven leírottakat. Jó néhány üzemben, így a MEZÖGÉP-nél, vagy a VÍZGÉP Vállalat kunhegyesi gyáregységében vagy a Hűtőgépgyárban, sűrűn megfordulnak a külföldi szakemberek. Nemcsak az fontos itt, hogy a vezető műszakiak, a mérnökök tudjanak nyelveket, ma már szükséges az is, hogy a szakmunkások is megértsék a külhoni kollégákat. A legtöbb üzemben pótlékokkal sarkallják a szakembereket nyelvek tanulására. Az anyagi ösztönzés azonban ehhez kevés. Van, ahol tanfolyamokat indítanak, s így serkentik a dolgozókat 'a nyelv- tanulásra. Mindaz hasznos és elengedhetetlen, de a tanfolyamokhoz résztvevők kellenek. Nem egy, nem kettő órára, vagy nyelvleckére, ha úgy tetszik. A nyelv tudása a fontos, különben marad a fél délelőttöt betöltő mosolygás és mutogatás. (H. J.) Munkásszállásokból közművelődési centrumok Közművelődési centrumokká alakította nagyobb munkásszállásait a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. A tízemeletes szolnoki ti- sza-parti, korszerű munkásszállodában például két klubszoba, 400 személyt befogadó nagyterem, tévészoba,»'könyvtár és olvasószoba kínál választékos programot a bentlakóknak. Rendszeresek a TIT-előadások, szakmai és játékfilmvetítések, képzőművészeti kiállítások. Gyakori vendégek a színház irodalmi csoportjai, a pávakörök, országos hírű népi együttesek. A központi könyvtáron kívül a vállalat tizennyolcra növelte a munkahelyi letéti könyvtárainak a számát, ezek könyvállománya meghaladja a háromezret. A szakmai műveltség fokozása érdekében Szolnokon külön műszaki könyvtárat hozott létre, szabadidejükben a martfűi, jászberényi, karcagi és a törökszentmiklósi építkezéseken dolgozók is rendszeresen olvashatnak. A szocialista brigádok kö?ül mind többen kapcsolódnak be az „olvasó munkásért” mozgalomba és vesznek részt író-olvasó találkozókon. A művelődés egyéb forrásaihoz is hozzájuthatnak ma már az építőmunkások. Közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a szolnoki Művésztelep több alkotójával, a Képcsarnok Vállalat Aba-Novák termével. Az idén öt alkalommal rendeztek tárlatot. Nagy sikere volt a vállalat dolgozóinak alkotásaiból rendezett „munka és művészet” című kiállításnak is. Fafaragások, intarziák, bőrdíszművek, kovácsoltvas tárgyak tanúskodnak az építőmunkások kézügyességéről, alkotó készségéről. A vállalat ötödik alkalommal újította meg szocialista szerződését a Szigligeti Színházzal és meghirdették a „teltház” akciót. Félezernél több munkás rendelkezik színházi bérlettel, amely árának a felét a vállalat téríti. Az építőmunkások fele ingázó, naponta jár be munkahelyére. A közművelődési bizottság kapcsolatot épített ki az érintett községek művelődési központjaival és együttes erővel segítik a lakóhelyi közművelődésben való részvételüket. Magyar pártós állami küldöttség utazott Kubába Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott tegnap Havannába, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa meghívására. A küldöttség részt vesz a kubai forradalom győzelme 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagja: Raffai Sarolta, az Országgyűlés alel- nöke, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Ja- kus Jenő, a Magyar Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Péter János, az országgyűlés alel- nöke és Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter búcsúztatta. Jelen volt J. A. Taba- res, a Kubai Köztársaság, valamint S. Garcia de Pru- neda, Spanyolország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. nek szárítása után a kun- csorbai Búzakalász Tsz-nek ajánlotta fel segítségét ahonnan a kukoricát szállították át, hogy raktározásra alkalmassá tegye a fegyverneki szárítóüzem. A segítségnyújtás kölcsönös, hiszen korábban a nyári betakarításnál a kuncsorbaiak siettek a Vörös Csillag segítségére. Képünk a szárítóüzem működése közben készült (Fotó: Temes- közy) Ipari hőcserélőit exportra A világhírű magyar szabadalom, a Heller-forgó féle légkondenzációs ipari hűtő- berendezés továbbfejlesztett változatainak, az olaj és gázhűtőknek sorozatgyártását kezdik meg 1979-ben a jászberényi Hűtőgépgyár épülő új üzemében. Az ott készülő ipari hőcserélők zömét a Szovjetunióba exportálják, azokat az olaj- és gázszállító távvezetékek fogadóállomásain, illetve egyes szakaszain helyezik üzembe. Tovább korszerűsíti a pályaépítést és fenntartást a MÁV Delegáció utazott Bumedien temetésére Huari Bumediennek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elhunyt elnökének temetésére Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vezetésével tegnap magyar küldöttség utazott Algírba. A delegáció tagja dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Széphelyi Zoltán, hazánk algíri nagykövete. A küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent Borbándi János, a Miniszter- tanács. elnökhelyettese, Katona Imre az Elnöki Tanács titkára. Október végén készült el házi kivitelezésben a fegyverneki Vörös Csillag Tsz Bábolna-típusú terményszárítója. A hídmérleggel, tárolószínnel és beton-kiszolgálótérrel ellátott járulékos beruházás mintegy 9 millió forintba került. Már az üzempróba időszakában jól vizsgázott az óránként 15 tonna kapacitású létesítmény, amelyet november közepén helyeztek üzembe véglegesen. A gazdaság, saját terményeiaz önjáró csavarozó gép, amely az egyik legnehezebb munkafolyamatot könnyíti meg. Az új gép kísérletei biztatóak, az utánhúzást, a teljes oldást és a teljes be- csavarozást egyaránt biztonsággal végezte, a következő években már üzemszerűen alkalmazzák. Az újonnan beszerzett technikai eszközök műszaki színvonala felül múlja a már korábban alkalmazott gépekét. A nagy hatékonysággal dolgozó és a kézi munkaerőt tökéletesen helyettesítő, modern gépekkel jövőre két gépláncot szerveznek és állítanak munkába. Az üzem a munkaszervezet tökéletesítésével is segíti a vasúti pályaépítési és fenntartási munkák minőségét és ütemének gyorsítását. Egyes fenntartási munkáknál bevezették például a folyamatos váltó-műszakos rendszert. Ezzel a módszerrel az idén 1814 vágánykilométeren végeztek karbantartást. A hatékonynak bizonyuló váltóműszakos foglalkoztatást 1979-től a MÁV további vonalaira is kiterjesztik. Jobb munkára ösztönző az időbér és teljesítményprémium rendszer bevezetése is, amelyet 1979-ben valamennyi egységnél alkalmaznak. A jászkiséri üzem egyébként a felépítmény-karbantartó gépláncaival és a kitérő aláverő egységeivel ez évben kishí- ján 13 ezer vágánykilométeren végzett munkát a MÁV vonalain, kisebb mértékben más felek megrendelésére, ipari vágányokon. A vasutak menetidejének a betartása, a közlekedés biztonsága nagymértékben függ attól, hogy milyen a vasúti pályatestek állapota. A MÁV jászkiséri Építő-, Gépjavító üzeme az idén tovább bővítette gépparkját, hét darab új speciális gépet helyezett üzembe, így az idei építési és fenntartási feladatokat már a kijelölt pályaszakaszokon 87 géppel végezte. Első alkalommal került kipróbálásra Drámai események Iránban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) A cipőgyárak munkahely közötti anyagmozgatását oldja meg a KAEV mezőtúri gyárának első önálló terméke, az úgynevezett aljaszalag. Az első példány már Egyiptom felé tart, ahol a mezőtúri szakemberek szerelik majd össze Folyamatos váltó-műszakos rendszert vezettek be XXIX. évf. 305. szám, 1978. december 29., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA