Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

1978. december 22. SZOLNOK ME0YEI NÉPLAP 3 Véget ért a téli ülésszak kíséri 1979-be a. Ugyanezt kérte a pénzügyminiszter más irányító szervektől is, hozzátéve: a zárszámadás­nál a folyamatos ellenőrzés tapasztalatairól is tájékozta­tást adnak a képviselőiknek. Az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben elfo­gadta. Az igazságügyminiszter expozéja Közel a 100 millióhoz Hosszú távra fl megyei tanács elfogadta a terület- és urbanizációs fejlesztési irányelveket (Folytatás az 1. oldalról.) terv és költségvetés végre­hajtását a kormány beavat­kozásra készen figyelemmel Dr. Markója Imre az új Büntető Törvénykönyv ja­vaslatáról szóló előadói be­szédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmus­ban is egyik fontos szerve­zője és szabályozója a társa­dalmi-gazdasági folyamatok­nak. A bűnözésről szólva el­mondta: korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a hely­zetet, hogy a bűnözés mérté­ke az elmúlt másfél évtized­ben lényegében azonos szin­ten mozgott. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésé­nek történetét, majd rámu­tatott: — E törtvényjavas- lat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz hogy az úji Büntető Törvénykönyvvel összefüggésben 1979 első fél­évében még néhány jogsza­bály megalkotására sor ke­rül. Ezért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. július 1-vel lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha ad,dig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetné­nek a törvény alkalmazásá­ra, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítaná­nak ehhez, ideértve a végre­hajtási jogszabályok megal­kotását is. A törvényjavaslat több új bűncselekményi megha­tározást tartalmaz. így — döntően a nemzetközi ösz- szefüggések miatt — büntető­jogi védelmet biztosítunk a terrorcselekmények, a mu­zeális értékek fosztogatása, rongálása, illetve az ország területéről engedély nélkül történő kivitele ellen, illet­ve fokozzuk a kábítószerrel és a kábító hatású anyagok- gal kapcsolatos cselekmé­nyek büntetőjogi fenyegetett­ségét. Viszont mindenekelőtt az itthoni veszélyhelyzetek felismerése miatt védjük büntetőjogilag is az emberi környezetet, természeti érté­keinket. műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Az igazságügy-miniszter elmondta, hogy a javaslat több bűncselekménycsoport­nál az eddiginél szélesebb körben épít a jogi felelősség olyan egyéb formáira, mint a szabálysértési, a polgári jogi, az államigazgatási jogi és a munkajogi felelősség vagy a gazdasági bírság in­tézménye. A tervezet a,bűn- cselekmények körének szűkí­tésével számos olyan maga­tartás elbírálását utalja ezek­be a felelősségi formákba, ahol a törvény előkészítői­nek megítélése szerint a büntetőjogénál még eredmé­nyesebb és hatásosabb is le­het a fellépés, a felelősségre vonás. — Így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlak- sértési ügyeket, bizonyos cse­kélyebb jelentőségű közleke­Földvári József (Baranya m. 4. vk.) a törvényjavas­lat bizottsági előadója han­goztatta, hogy a bűnözés csak közös erőfeszítéssel, a társadalmi és a jogi eszkö­zök összehangolt alkalmazá­sával csökkenthető. Antalffy György (Csong- rád m., 8. k.), a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektora hangsúlyozta: a büntetési rendszer javasolt átalakítása — az eddigi ku­tatások alapján is — felté­telezi, hogy a szociálpszicho­lógia, valamint a kriminál- pedagógia további haladást ér el és képes lesz fokozni a bűnmegelőzés hatékonyságát. Fiala Tivadarné (Heves m., 1. vk.), az Egri Dohány­gyár csoportvezetője elmon­dotta: ma már abban is meg­mutatkozik az emberek na­gyobb műveltsége, hogy ér­Dr. Markója Imre expozé­ját mondja dési bűncselekményeket, a kisebb kárt okozó vagyon el­leni cselekmények újabb cso­portjába tartozó ügyeket sza­bálysértésként bírálják el a jövőben. A vagyon elleni bűncse­lekmények között is több olyan jelenleg büntetendő magatartás van, amelynél a bírósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírál­ható. A lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátí­tás, a szándékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselek­ményt és szabálysértést meg­valósító alakzatait jelenleg az 500 forintos értékhatár vá­lasztja el egymástól. A gya­korlati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az ennél vala­mivel nagyobb kárt okozó magatartás társadalmi ve­szélyessége is lehetővé teszi a büntetőjogon kívüli fele- lősségrevonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a sza­bálysértési eljárásban ki­szabható pénzbírság a jelen­leginél sokszor hatékonyabb, gyorsabb eszköz is lehet. Ezért külön jogszabályban a szabálysértési értékhatár ezer forintra emelésére tesznek majd javaslatot. A törvényjavaslat bünteté­si és intézkedési rendszeré­ről szólva a miniszter ki­emelte: — a szabadságvesz­tés például — a törvényja; vaslat szerint meghatáro­zott esetekben — lehet élet­fogytig tartó, illetve az ed­digi egyhónapos alsó határ helyett három hónaptól 15 évig, halmazati vagy össz- büntetés esetén 20 évig ter­jedő.. Ez a büntetés a bűn- cselekmények többségénél al­kalmazható, számos új ren­delkezés biztosítja azonban, hogy a végrehajtandó sza­badságvesztésre csak a va­lóban indokolt esetekben ke­rüljön sor. Az igazságügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. deklődőbbek a közügyek iránt, bővebbek ismereteik a jogszabályokról, az állami szervek munkájáról. Nezvál Ferenc (Bp., 14. vk.) nyugalmazott miniszter nyomatékkai szólt arról, hogy fel kell lépni minden­fajta fegyelmezetlenséggel, lazasággal szemben, mert azok kedvező feltételeket te­remtenek a bűn elkövetésé­hez. Mátay Pál (Fejér m., 3. vk.) megyei főügyész kifeje­zésre jutatta: humánus in­tézkedés a pártfogó felügye­let kiterjesztése, Ruisz József (Vas m., 6. vk.), a répcelaki Szénsavter­melő Vállalat gépészmérnöke hangsúlyozta: a javító-neve­lő munka akkor éri el célját, ha a rendszeres munka és a nevelés együttesen hat. Juhász Tibor (Bács m., 20. vk.), a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a köz­lekedési bűncselekmények megelőzéséhez jelentős segít­séget adhat a lelkiismeretes szervizszolgálat, az utak gon­dos, gyors, és az időjárási vi­szonyoknak megfelelő, állan­dó karbantartása is. Dr. Markója Imre öröm­mel állapította meg, hogy nagy érdeklődést váltott ki e valóban nagy fontosságú és politikailag is jelentős tör­vényjavaslat. Teljesen egyértelmű, hogy a jó törvény és a színvona­las jogalkalmazás elválaszt­hatatlan fogalmak. Ezt szem előtt tartva a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy jól felké­szülve és jó feltételek mellett kezdhessenek hozzá a tör­vény végrehajtásához. Az országgyűlés a Büntető Törvénykönyvről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben egyhan­gúlag elfogadta. Interpellációk Jazbinsek Vilmos (BaraJ nya m.., 14. vk.),. a Mecseki Szénbányák Vállalat főmér­nöke Gergely István állam­titkártól, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökétől azt kér­dezte: várható-e, hogy a komlóiak ivóvizgondjait leg­alább átmeneti jelleggel meg­oldják, s mikor számíthat­nak arra, hogy a várost vég­legesen bekötik a Pécs víz­ellátását biztosító Duna II. vízvezetékrendszerbe ? Az OViH elnöke elmondta, hogy a jelenlegi feszültsége­ket Komlón a már készülő Poroszló-környéki kutak üzembe helyezése fogja át­menetileg enyhíteni. A vég­leges megoldást Komló szá­mára is a Dunából kiinduló és a Pécs vízellátását bizto­sító vezetékrendszer átadása garantálja majd. Ennek első ütemét 1981-re fejezik be. a második ütem a következő tervidőszakban valósul meg, de már ennek tervezése meg­kezdődött. Novák Pálné (Heves m., 12. vk.) Hatvan város Taná­csa egészségügyi osztályának vezetője azt kérdezte Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi minisztertől, hogy a hat­vani vasúti hídról, illetve a Hatvan—Kerekharaszt közöt­ti útvonalról mikor tiltják ki a lassú járműveket, s 1980— 1982 között az autópálya for­galmának legalább egy ága a városon kívüli autóútra ke­rül-e? Pullai Árpád elmondta, hogy a Hatvan—Kerekha­raszt közötti útszakaszon megtiltják a lassú járművek közlekedését, a vasúti híd­ról pedig a csúcsidőkben tilt­ják ki a forgalmat akadályo­zó lassú közlekedési eszkö­zöket. Az M 3-as autópályá­nak a 21-es salgótarjáni fő­úttal való összekötését 1980- ban tervezik, s ekkor a for­galom — ebben az irányban — elkerüli majd a várost. Kovács Istvánná (Pest m., 1. vk.), a hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyár­egységének munkásellátási felelőse Pest megyei telepü­lések — Klstarcsa;, Péceí, Mogyoród, Fót, Gyál, Pomáz, s számos más település — villanyhálózatának ügyében interpellált a nehézipari mi­niszterhez, Simon Pál miniszter leszö­gezte: ha a pénzügyi és a ki­vitelezési feltételeket megte-1 remtik, a Nehézipari Minisz­térium — a tanácsi megren­deléseknek megfelelően — elvégezteti a közvilágítás­fejlesztési munkákat.­Az interpellációkra adott válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyű­lés jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés téli ülés­szaka Apró Antal zárszavá­val ért véget. (MTI) Eredményes évet zár a. Szolnok és Vidéke Áfész. Idén az áruforgalom értéke meghaladja a 97 millió fo­rintot. Zöldségből és gyü­mölcsből 4000 mázsával töb­bet vásároltak fel a szövet­kezet megbízottjai a terve­zettnél. összesen 145 vagon­nal, amelynek nagyobb része a háztájikban és a kisegítő gazdaságokban termett. A hetvennyolcas év forgal­mának 80 százalékát — mint­egy 75 millió forintot — az állati termékek adják. Ezek közül legjelentősebbek a hí­zott és sovány liba, a nyúl, a galamb és a toll felvásár­lása. Százhúsz mázsa libát, 720, illetve 159 mázsa nyulat és galambot, valamint 12 millió forint értékű tollat adtak át a kisállattenyésztők. Jövőre, előreláthatólag je­lentősen növekedik majd a vágónyúl és a tojástermelés és várhatóan az áfész forgal­ma 1979-ben eléri a 100 mii-, lió forintot, Mint arról már korábban hírt adtunk, szerdán össze­hívták a megyei tanácsot. A testület elfogadta a megye terület- és urbanizációs fej­lesztésének hosszú távú (1990-ig szóló) irányelveit. Állásfoglalása szerint a hosz- szú távú irányelvekben meg­jelölt célok megvalósításáért a középtávú és az éves ter­vekben több változatú, rang­sorolt javaslatokat kell a megyei tanács elé terjeszte­ni. A helyi tanácsoknak pe­dig kiinduló és meghatáro­zó alapként kell kezelniök tervező munkájúkban az irányelveket. A középtávú város- és községpolitikai ter­veket a megyei tanács’hosz- szú távú területfejlesztési irányelveivel összhangban kell kidolgozni. A megyei tanács felhívta az üzemek, vállalatok, intézmények fi­gyelmét arra, hogy tevékeny­ségük során — elsősorban fejlesztéseik kimunkálásakor — a területfejlesztési irány­elveket követendő szempon­toknak tekintsék. Napirenden szerepelt to­vábbá a megyei Sütőipari Vállalat tevékenysége. A me­gyei tanács megállapította, hogy a vállalat tevékenysége az összevonás után javult,’ ugyanakkor több feladatot tűzött ki. így például azt, hogy a szolnoki' kenyérgyá­rat 1980 végéig 16 tonna/nap kapacitású süteményes üzem­mel kell bővíteni, s tovább növelni a konténeres ke­nyérszállítást. A továbbiakban a megyei tanács 1979. évi munkatervét és az idős korúak gondozá­sáról, társadalmi segítségé, nek módjairól szóló jelentést tárgyalták meg. A napirendek lezárása után kötetlen beszélgetés volt a megyei tanácstagok testü­leti és választókerületi mun­kájáról. Jégenl csukára várva „Először is léket kell vágni. Ebben jól ki lehet melegedni”, Pónus Sándor és Bódi Mihály n tiszafüredi Kis-Tisza — horgászparadicsom. Ta­vasszal, nyáron a tündérrózsával borított, náda­sokkal, s százásztendős, odvas, bütykös fákkal határolt vízen egymást érik a horgászok ladikjai, ősszel is sokan próbálnak szerencsét, főképp a vízmélyek karcsú testű ragadozó királya, a falánk csuka „megakasztása” csá­bítja a horgászokat. De a horgászat téli kedvtelés is — leg­alább is Füreden. Itt vált legendássá annak a „jégenluk? horgásznak az esete, akinek csizmája a türelmes, kitartó figyelés közben úgy lefagyott a jégre, hogy este 8 órakor, holdvilágnál, mezítláb volt kénytelen hazalopakodni a ker­tek alatt — mínusz tizenöt fokos hidegben. Más horgászokat — alaptalanul — azzal gyanúsítanak, hogy ha vékony, gyen­gécske a jég, hát „hizlalják” úgy, hogy vizet hordanak rá a falu kútjaiból. A füredi horgászok az effajta tódításókról tudomást sem vesznek. „Ha ikirályt lehetett jégen választani, horgászni is lehet tán rajta” —■ mondják, s azzal vastag kapcát a lábukra, elő a fejszét a lékvágáshoz, s irány a befagyott Kis-Tisza... (Sz. J.) „Aztán más dol­gom sincs, mint azt figyelni, mi­kor merül az úszó” Fotó: T.K.L Steí wmm „Ha kész a fék, kis esalihalat tűzök a horogra1* ié i iiiQMBBiaMH i.S ha merül sem dőlt még el semmi” II törvényjavaslat vitája

Next

/
Thumbnails
Contents