Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 3. Befejeződött a magyar békekonferencia A kongresszusi terem (Folytatás az 1. oldalról.) nyílnak arra, hogy a közvéleményre hasson. E közvélemény nyomásával kell kényszerítő erőt találnunk arra, hogy a kormányok ne tudják kivonni magukat a leszerelés parancsoló követelménye alól. Ez az előfeltétele a háború nélküli világnak. Mint azt előttem több felszólalás is kifejezte, már nem egyszerűen háború nélküli állapotot óhajtunk — amelyet azonban még fenyegetések, gazdasági és szellemi veszteségek terhelnek — hanem a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendjét, amely a népek önálló döntési jogát garantálja a maguk választotta úthoz; amely a társadalmi rendszerek előnyei vagy hátrányai felől nem a harcmezőn vagy a légicsatákban — és az egyre nagyobb költségeket felemésztő haditechnikában — kívánja meggyőzni a maga értékeiről az embereket, hanem a békés építés, az alkotó munka lehetőségeivel és eredményeivel. A nagyszabású békemunka két döntő tényezője a Szovjetunió és a szocialista országok tekintélye, ereje, valamint a szocialista eszme vonzásának növekedése. — Mellette a harmadik tényezőt azok a nyugati, reálisan gondolkodó polgári erők jelentik, amelyek ugyan nyilvánvalóan nem a szocializmus, hanem a tőkés rend hívei, mégis készek voltak a Szovjetunióval és velünk együttműködni az enyhülésért. Az enyhülés e három erőforrására tekintve optimistán felelhetünk arra a kérdésre: van-e realitása ma a fegyverkezés megállításának, majd olyan megállapodások kikényszerítésének, amelyek a jelenlegi erőegyensúlyt megtartják ugyan, de egy alacsonyabb szintre csökkentik a fegyverzetet. Innen vezethet az út a lefegyverzés, majd a nagy emberi cél, a fegyverek és háborúk nélküli világ felé. Fegyverek és háború nélkül is komoly gondjai vannak az emberiségnek. A világ lakosságának nagyobbik fele mindennap éhezik. Kisebbik felén, különösen a tőkés országokban és ezen belül is Észak-Amerikában ijesztő nyersanyagpazarlás folyik. A stockholmi Békekutató Intézet adataiból tudjuk, hogy a NATO fennállása óta fegyverkezésre fordított összegekből a földünkön éhező 250 milliónyi gyermeket 40 évig el lehetne látni minden szükségessel. De ugyanakkor — mint azt magának az ENSZ főtitkárának kimutatása jelzi — a világ tudósainak több mint fele olyan feladatokon dolgozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve hadi célokat szolgálnak. Ezért' az emberiség egyetemes érdeke, hogy a józan ész felülkerekedjék. Mint Kádár János elvtárs mondta, alig néhány napja a Központi Bizottság ünnepi ülésén: „Pártunk és a magyar nép bízik abban, hogy... az enyhülésért küzdők erőfeszítését siker koronázza, hogy végképp el lehet torSzakonyi János, egyetemi adjunktus, kapott szót. A Veszprém megyei küldött a békemozgalomnak az ifjúsággal kapcsolatos felada- .fairól beszélt. Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke egyebek között hangsúlyozta; a lelkészek és a hívők ma már nem a kívülállók érdeklődésével figyelik a magyar békemozgalom munkáját, hanem egyre inkább felismerik tennivalóikat a nemes cél érdekében, s mind több feladatot vállalnak. Apáti Zoltánná, a dombóvári kesztyűgyár munkása megemlítette: a kesztyűgyárban az elmúlt években többek között szovjet, vietnami, koreai, chilei békedelegációlaszolni egy új világháború útját és a viharos századok után békésebb korszaknak nézhetünk elébe”. Ebben az ünnepi beszédben ugyanaz az elhatározottság fogalmazódott meg, mint amely pártunk és kormányunk mindennapi tevékenységét jellemzi a nemzetközi kapcsolatokban: fellépéseink a nemzetközi színtéren szolgáljanak a béke és a társadalmi haladás javára. A magyar kommunisták — együtt a többi hazafival, más társadalmi szervezetek tagjaival és eltérő világnézetű honfitársainkkal — kezdettől tevékeny résztvevői voltunk, s leszünk ezután is a békemozgalomnak. Miként a hazai mozgalmak, úgy kormányunk is minden alkalmat és lehetőséget megragad, ha hasznos lépéseket tehet a bizalmat és együttműködést előmozdító nemzetközi atmoszféra javítására. A mai korszak kevesebb egyéni áldozatot kíván, mint a 30 év előtti indulás. De azt változatlanul megkívánja a társadalmi fejlődés, hogy kellő számban legyenek olyan emberek, akik abban a szellemben élnek, dolgoznak, amely a közösség javát szolgálva keresi az egyéni boldogulást. Ezek közé tartoznak önök, a békekongresz- szus küldöttei is. Ezért tekinthetünk bizakodóan a közeli éá a távolabbi jövő elébe. Állampolgáraink reménykedve tekintenek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének minapi nyilatkozatából kicsendülő új békekezdeményezésre. E nyilatkozatból optimizmus sugárzik, azt realitás jellemzi. Széles lehetőségeket kínál a béke, a haladás, az enyhülés erőinek konstruktív együttműködésiére, a fegyverkezés megfékezésére pedig kölcsönösen elfogadható programot ajánl. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozott ehhez a közös nyilatkozathoz, népünk, teljes támogatását maga mögött tudva kormányunk tevőlegesen fogja szolgálni a benne foglaltak valóra váltását. A békemozgalom minden hívének erőt, sikert kívánok ehhez a szép, emberi, nemes harchoz, hazánkért, az emberiségért, gyermekeink jövőjéért — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Benke Valéria. kát fogadtak, s a közvetlen tapasztalatcserék a dolgozók érdeklődését, elismerését váltották ki. Simái Mihály akadémikus, az ENSZ-társaságok világ- szövetségének elnöke, oz OBT alelnöke rámutatott: — azért van nagyobb hitele a nemzetközi színtéren a magyar békemozgalomnak sok más békeerőnél, mert bebizonyította, hogy széles hazai bázisa a magyar közvéleményt képviseli. A jövőben érdemes tovább erősíteni a nemzetközi tevékenységet, amelyben a nagy nemzetközi konferenciáknak, szimpóziumoknak éppoly fontos szerepük van, mint a szűkkörű vitáknak, a közvetlen tapasztalatcseréknek. Horváth József, a csepeli szerszámgépgyár lakatosa a Csepel Vas- és Fémművek 30 ezer dolgozójának, Béke Szocialista Brigádjainak szfvbéli jókívánságait adta át a kongresszus résztvevőinek. Az elnöklő Réczei Lászlónak, az Országos Béketanács alelnökének javaslatára ezután a kongresszus elfogadta azokat az alapelveket, amelyeket figyelembe véve az újonnan megválasztandó Országos Béketanács majd újjádolgozza, módosítja működési szabályzatát. A következő felszólaló, Szabó Gyula, a Thália Színház művésze Juhász Ferenc „Az írástudók hűsége” című költeményének részleteit tolmácsolta. A költő gondolatait idézve a szavakkal élő ember, az anyanyelv boldog birtokosának felelősségéről, a béke ügyét az áldott szóval szolgálók tennivalóiról szólt. Zsebők Zoltán egyetemi tanár, az OBT alelnöke aláhúzta: harcolni kell azért, hogy a tudomány eredményeit az emberiségért és ne az emberiség ellen használják fel. ^ Szlobodinik Endre, Komárom megyei küldött, az oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára hangsúlyozta: amikor napi munkánkat végezzük. akkor a jövőért is Ezután a vitát lezárták, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára összegezte az elhangzottakat, az 51 felszólalás gondolatait. Sebestyén Nándorivá válasza után a kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Béketanács jelentését a két kongresszus között végzett munkáról, valamint a szóbeli kiegészítés és a vita összefoglalóját. Darvasi István, a szerkesztő bizottság vezetője ismertette a IX. magyar békekongresszus állásfoglalás-tervezetével kapcsolatban elhangzott észrevételeket. A módosításokkal a küldöttek egyetértettek, s a dokumentumokat egyhangúlag elfogadták. Hantos Jánosnak, a Jelölő bizottság vezetőjének indoklása után a kongresszus küldöttei megválasztották az új 287 tagú Országos Béketanácsot. Az ezt követő szünet ideje alatt megtartotta első ülését az újjáválasztott Országos Béketanács, s megválasztotta tisztségviselőit. Az ismét összeülő kongresszust Hantos János tájékoztatta a testület döntéseiről. Az OBT egyhangú szavazással Sebestyén Nándomét, a Béke-világtanács elnökségének tagját választotta új elnökévé. Hantos János hangsúlyozta, hogy olyan ember került az elnöki posztra, akinek az élete, munkája összeforrott a magyar békemozgalom fejlődésével. A hosszantartó tapssal kísért méltatás után ismertette a jelölő bizottság elnöke az OBT további tisztségviselőinek névsorát. Elnökhelyettesek: Boldidolgozunk. A jövőért pedig a béke reménye nélkül nem lehet munkálkodni. Berencsy György budapesti kutató-orvos kiemelte az új tudományos eredmények ma még nehezen felbecsülhető lehetőségeket kínálnak a békés fejlődés számára, felhasználhatók azonban a neutronbombánál is borzalmasabb, pusztító eszközök létrehozására is. Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a széles társadalmi alapokon álló szövetség elődje — a Magyar Szabadságharcos Szövetség — szinte egyidőben bontotta ki zászlaját a békemozgaloméval. A szövetség egyetemes magyar békemozgalom szerves részévé vált, s egyik legfőbb feladatának tekinti az ifjú és 'a felnőtt állampolgárok felkészitését a haza, a béke védelmére. A IX. magyar békekongresszus — Szalay Zsolt budapesti küldöttnek, a Magyar Rádió hírszerkesztőségi rovatvezetőjének indítványára — állásfoglalásban erősítette meg Vietnam népe iránti szolidaritását. A vita utolsó felszólalója Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára volt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy az ENSZ 1979-et a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította. Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára zsár Iván Állami-díjas iró, a BVT tagja, Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet igazgató-főorvosa, Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Su- gáregészségügyi Intézet igazgatója. Főtitkár: Kovács Béla, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője. Titkár: Sütő Gyula. A IX. magyar békekongresszus — amelynek második napján Nagy Mária és Réczei László elnökölt — az Országos Béketanács új főtitkárának és új elnökének zárszavával ért véget. A kétnapos tanácskozás záróakkordjaként a kongresszusi teremben — a Magyar Rádió gyermekkórusának tolmácsolásában — felhangzott Kodály Zoltán Békedala. Békemozgalmunk a közvéleményt képviseli Megválasztották az Országos Béketanácsot és tisztségviselőit II magyar békekongresszus állásfoglalása A IX. magyar békekongresszus megvonta a magyar békemozgalom ötesztendős tevékenységének mérlegét, s visszatekintett a békeerők küzdelmének három évtizedére. Termékeny vitában megállapította, hogy a két kongresszus közötti időszakban a mozgalom a párt és a kormány következetes békepolitikája alapján kedvező hazai és javuló nemzetközi feltételek között, eredményesen munkálkodott a béke építésén és védelmén. A Szovjetuniónak az egész emberiségért érzett felelőssége és a szocialista közösség többi országával együtt folytatott békepolitikája, a nemzetközi békeerők együttes fellépése nyomán szélesedett és mélyült az enyhülési folyamat. Ennek volt jelentős mérföldköve 1975-ben a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet, s a 35 állam által elfogadott záróokmány. Jelentős változásoknak voltunk tanúi az elmúlt fél évtizedben más kontinenseken is. Az állásfoglalás ezután hangsúlyozza: A magyar békemozgalom tevékenysége az emberiség legnemesebb ügyét, a békét, a háborús veszély elhárítását, a biztos és nyugodt jövő megteremtését szolgálja. Békemozgalmunk olyan országban részese, alakítója a politikai életnek, a közvéleménynek, amely idehaza a népjólét növelésén, a fejlett szocialista társadalom építésén fáradozik, külkapcsolatait pedig az enyhülési folyamat megszilárdítása, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és együttműködése, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a népek közti barátság szolgálatába állítja. Ez a mai és az utánunk jövő nemzedékek létérdeke. E történelmi célok megvalósulását a békemozgalom a maga sajátos eszközeivel segíti. A magyar békemozgalom a Hazafias Népfront keretében önállóan dolgozik. Nemzetközi tevékenységével a Béke-világ- tanács politikai elveit és céljait magáénak valló, cselekvési programját megvalósító békeerők sorában járul hozzá az emberiség békéért küzdő százmilliós tömegeinek erőfeszítéseihez. így kerül összhangba békemozgalmunkban a szocialista hazafiság azzal a küzdelemmel, amelyet a világ haladó közvéleménye folytat a politikai és katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny megállításáért, a leszerelésért, az európai biztonság és együttműködés kiteljesedéséért, a válsággócok felszámolásáért, a fejlődő országok társadalmi, politikai és gazdasági felemelkedéséért. A békés jövendőt előkészítő nemes célok megvalósulásához a magyar békemozgalom jelentős kezdeményezésekkel, önfeláldozó helytállással járult hozzá. A magyar békemozgalom feladatai nem csökkennek az elkövetkező években sem — folytatódott az állásfoglalás. Az enyhülés biztató folyamata az elmúlt két esztendőben sajnálatos módon lelassult. Még nem sikerült megállítani a fegyverkezési versenyt, újabb válsággócok keletkeztek. A NATO-tagállamok az ENSZ közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakával egyidejűleg tartottak csúcsértekezletet. Az itt kidolgozott hosszútávú fegyverkezési programjuk növekvő terheket ró a népekre, súlyosan fenyegeti a békét. Felelősség terheli az Egyesült Államok kormányát a fegyverkezési verseny új szakaszának kezdeményezéséért. A neutronfegyver rendszeresítésére — amelynek előkészítése megkezdődött — súlyosan veszélyeztetheti a világ biztonságát. A reakciós imperialista körök ezzel párhuzamosan a helsinki záróokmány szellemének meghamisítására törekszenek, s igyekeznek beavatkozni a szocialista országok belügyeibe. Jóllehet az enyhülés útjában tornyosuló új akadályok aggodalommal töltik el a békeszerető embereket, világosan látják, hogy a jelenlegi helyzet merőben különbözik a hidegháború korszakától. A nemzetközi erőviszonyok továbbra is a béke, a társadalmi haladás híveinek kedveznek. A minket körülvevő világ megismerésére, a fejlett szocialista társadalom építésében szükséges helytállásra a magyar békemozgalom úgy ösztönözheti legjobban hazánk lakosságát, ha munkáját — mint eddig, ezután is — népünk minden dolgozó osztályával és rétegével együtt végzi. A jövő letéteményese a ma felnövekvő ifjú nemzedék, ezért a társadalom valamennyi korosztálya közül az ifjúság a legérdekeltebb abban, hogy tartós béke legyen a világon. A fiatalok közti békemozgalmi tevékenység legfontosabb célja ennek megértetése, elfogadtatása, s így az ifjúság mind szélesebb tömegeinek bevonása, cselekvő részvétele. Békemozgalmunk megköszöni és a jövőben is kéri, igényli, segíti az egyházi személyek, a hívők hazai és nemzetközi béketevékenységét. Az emberiségnek választania kell a pusztulással fenyegető nukleáris háborús és az egyetemes fejlődést megteremtő és megszilárdító békés egymás mellett élés politikája között. Mi a békét és a fejlődést választjuk. Azt akarjuk, hogy a békés egymás mellett élés igazságát más társadalmi rendszerek is elfogadják. Ehhez szükséges az enyhülési folyamat elmélyülése, aminek feltétele a fegyverkezési verseny megállítása, a leszerelési tárgyalások eredményessége, a katonai enyhülés. Meggyőződésünk, hogy ha a szocialista közösség országai tovább erősítik egységüket, ha a haladás hívei, a békéért küzdő százmilliók világszerte összefognak — sikerül elhárítani az enyhülési folyamat útjában álló akadályokat. Az együttes fellépés nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy megszilárduljon Európa és a világ békéje, megerősödjön a biztonság, hogy ki lehessen iktatni a nemzetközi kapcsolatokból az erőszakot, s az azzal való fenyegetést, s hogy konkrét leszerelési megállapodásokkal véget lehessen vetni a fegyverkezési versenynek, lehetővé váljék az általános és teljes leszerelés. A magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának tekinti, hogy támogassa a válsággócok felszámolásáért folytatott küzdelmet. Szolidárisak vagyunk a vietnami nép nagyszerű és győzelmes imperialistaellenes harcával, s töretlenül szolidárisak vagyunk az egységes, szocialista Vietnammal. Változatlanul valljuk, hogy a Közel-Keleten élő népek békéjét és biztonságát csak egy minden érdekelt fél részvételével megtartott értekezlet, minden érdekelt nép jogait szavatoló megállapodás teremtheti meg. Változatlanul szolidárisak vagyunk a fasiszta diktatúra ellen küzdő chilei hazafiakkal, a nemzeti és gazdasági függetlenségükért, a neofasizmus és az újgyarmatosítás ellen harcoló más latin-amerikai népekkel. Támogatjuk a ciprusi nép küzdelmét a szigetország egységéért, szuverenitásáért és semlegességéért, valamint dél-afrikai népek harcát a jogfosztó megkülönböztetés ellen, a társadalmi haladásért. A béke építése és védelme ma mindenekelőtt összefogás az enyhülés megőrzéséért és továbbfejlesztéséért, a boldogabb emberi életért. Küzdenünk kell azonban mindazok ellen, akik önző céllal, felelőtlenül fenyegetőznek az atomháború veszélyével. A magyar békemozgalom, a IX. magyar békekongresszus szövetséget és együttműködést kínál mindazoknak a politikai és társadalmi erőknek, amelyek készek részt venni ebben a küzdelemben. Hazánkban a béke ügye nemzeti ügy. Ezt szolgálta a IX. magyar békekongresszus is. Éljünk a feltáruló páratlan lehetőségekkel, hogy a békemozgalom eljusson mindenkihez, aki szívén viseli népünk boldogulását, az emberiség békéjét!
